Dunántúli Napló, 1983. december (40. évfolyam, 331-359. szám)
1983-12-27 / 355. szám
Pine« helyreállítás a Hunyadi út elején. Hasznosítható pincék a város alatt Közműalagút a Széchenyi téren Dunántúli receptek a gyűjteményben Olvasóinak receptjeiből újabb gyűjteményt jelentetett meg a Magyar Konyha szerkesztősége Fortélyok főzőkanállal címmel. Az újságárusoknál kapható receptkönyv 140 szerző több mint fái ezer ételleírását tartalmazza. A rendhagyó szakácskönyvben számos baranyai Tolna és Somogy megyei olvasó kipróbált receptjei is helyet kaptak. Pécsről Kiss György né, Orosz Lajosné és Ungvári Sándor; Komlóról Keszi Teodóra; Siklósról Reményi Sylvia; Kaposvór- -ról Dékán Istvánná; Szpkszárd- ró| Gálán Arnoldné; Paksról Török László ad közre néhányat. Ételajánlataik közt olyan különlegességek találhatók, mint a gesztenyés disznóláb; borral sült galamb; töltött tolás kész tésztában, mártással; karácsonyi datolyasaláta. Cseng a telefon a gyermekklinikán, cseng a gyámhatóságon. Egy anyának nem kellett egy kisfiú, a magzata, de százaknak kellene már, karácsony idején, az el nem kopó jelzők — szeretet, béke, család — ünnepén. Visz- szacseng tehát a sok kérdés a gyerek után vágyó asszonyokban is: miért tette, ki tette, hogy-hogy gondoskodott azért róla, hiszen megszoptatta; klinikára tette ki, szóval jó helyre, de mégiscsak kitette?!... Tovább visszhangozzuk mi a kérdéseket, legalábbis amennyire a dolgok egyhetes állapotában lehet. Vagyis egyelőre csak a klinikára, és a gyámhatóságra továbbítva: — Hogy van a kisgyerek? — Viszonylag jól. TulajVáltozatlanul nehézséget je. lent a helyreállított pécsi pincék hasznosításánál a felszíni kapcsolat hiánya. Magyarán: az állami támogatásból mindenkor csak a pince helyreállítását lehetett elvégezni, s tartózkodni kellett az egyéb, kiegészítő elemektől, mint pl. az új lejárat, a közművek elhelyezése, stb. Ezek kialakítása a használók dolga — és költsége. Talán ennek is tulajdonítható, hogy a hasznosítható kereken 50 pince közül 16-ban már gombát termelnek. Ehhez ugyanis jószerével semmi kiegészítő bedonképpen akkor is ide, a gyermekklinikára kellett volna hozni, ha nem teszi ki az az édesanyja. Hiszen koraszülött, és a súlya most, egyhetes korában is csak 2300 gramm. Egyelőre semmi olyan károsodást nem észleltünk rajta, ami az eset következménye volna. — Igaz-e, hogy sokan szeretnék örökbefogadni? — Telefonon és személyesen sokan jelentkeznek. Mi azonban nem mutatjuk meg senkinek, hiszen nem kiállítási tárgy. Lehet, hogy az érdeklődők között lesz az anya is, s nem tudni, milyen reakciót váltana ki belőle a csecsemő látványa, akit ő tett ki. Mindenkit a gyámhatósághoz irányítunk az örökbefogadási szándékkal. ruházás nem szükséges. Jelentős hosszúságú pincét — főleg a Széchenyi tér alatti pince- rendszer ágait — hasznosítottak közműalagútként. A hasznosítható pincék egy része azonban vizesedik. Néhány év óta lassú, de folyamatos talajvizszint-emelkedés tapasztalható (amit az utóbbi S a gyámhatóság? Dr. Lakatos Éva, Pécs megyei Város Tanácsa V. B. hivatalának gyámügyi csoportvezetője szerint: — A gyermekkitétel miatt természetesen megindult a bűnvádi eljárás. De annak kezdetétől számított harminc napon belül azért már tájékoztatást kapunk az eljárásról, utána anyakönyvezzük, s majd azután döntünk, hogy állami gondozásba adjuk, vagy valakit kiválasztunk az örökbefogadni szándékozók közül, akik egyébként valóban sokan vannak. Az anyakönyvezésnél természetesen nevet kap a kisfiú, hiszen addig semmit sem tudunk róla. Földessy Dénes aszályos hónapok késéssé befolyásolnak). Van azonban jócskán pince, amellyel nincs gond. Közülük a Mecseki Kul- túrpark kapta meg a Perczel utca 30. és a Munkácsy Mihály utca 31. számú házak alatti mintegy 700 négyzetméteres alapterületű pincét, amelyben az állatkert akváriuma és ter- ráriuma és inszektáriuma (rovarbemutató helye) kap majd otthont. Célszerű kialakitása folyamatban van. Folytatódik a bányászati múzeum építése, a Káptalan utca 3. és a Janus Pannonius utca 4. közötti pince- rendszerben; terv szerint az 1984-es bányásznapra készül el az új múzeumrész. A Jókai utca 15. alatt évekkel ezelőtt futófolyosónak alakítottak ki egy hosszú pincét. Időközben a művelődésügy lemondott róla; a pincét bárkinek használatba adná a tanács, de nem gombatermesztésre. A Rákóczi út—Felsőmalom utca sarok alatt felsőoktatási intézmények központi klubjának szántak helyet, de a szándékot egy idő óta hallgatás övezi . . . Vajon nem kelle- ne-e fordítani az eddigi elgondolásokon s olyon valaminek helyet adni itt, ami pénzt hoz? H. I. Hazánk egyetlen kézimunkafonal, és varrócénagyára Nagyatádon működik, amely 1983- ban hetvenéves. 1913-ban alapította a német tőkeexpanzió jegyében a Mez-család, Mez Vater und Söhne néven, amelyben selyem- és kézimunkacérna gyártását kezdték meg. Nem minden gyökér nélkül, mert 1903-ban zsinór- és paszomány, áru üzem működött már ezen a helyen. A cérnagyár megindulásakor 200—250 állandó munkást, — zömmel leányokat és asszonyokat — foglalkoztatott, de idényjellegű munkáknál, nagyobb tételű megrendeléseknél ennek a többszörösét alkalmazta. A gyár vezetői és szakemberei szinte kizárólag német származásúak voltak. Újpesten 1926-ban létesítettek cérnagyárat angol érdekeltséggel, s a két gyár között szoros kapcsolat alakult ki. Fonallal, kikészítő és festési munkákkal látták el az atádi üzemetf Az együttműködés lehetővé tette, hogy kapacitásukat az 1929—33-as gazdasági világválság alatt is jól kihasználják. A gyárat 1949-ben államosították, később az Újpesti Cérnagyárhoz csatolták, s csak 1981. január elsejétől vált ismét függetlenné, a Pamutfonóipari Vállalat önálló gyárává. Az utóbbi öt évben mintegy 300 millió forintos gépi és épületrekonstrukciót végeztek itt. Ezzel pl. a cérnázó üzemük Közép-Európa legkorszerűbb és legnagyobb üzeme. lett. Ez év, ben 650 millió forint értékű készáru kerül ki a gyárból és csaknem fele tőkés piacra. Évente átlag 9—10 millió dollárt hoznak termelésükkel a népgazdaságnak. A különböző színekben pomoázó cérnák, kézimunkafonalak több mint 30 tőkés országba jutnak el. Szállítanak Angliába, az NSZK-ba, Olaszországba, Iránba, Irakba és Kuwaitba is. Néhány év óta Márka bolt névvel szaküzletük működik Nagyatádon, amely bármilyen tételt utánvéttel postán juttat el a megrendelő címére. Dorcsi Sándor Már örökbe akarták fogadni Elfeledett eszközök Sütőipari emlékek A burgonyapehely receptje — 200 éves... Hogy honnan indul e| egy gyűjtőszenvedély? Erre sokszor maga a szenvedéllyel megáldott egyén sémi emlékezik pontosan. Csabafi András, a Pécs; Sütőipari Vállalat műszaki osztályvezetője a sütőiparral kapcsolatos régiségeket búvárkod- ja és gyűjti, menti az ipartörténeti relikviákat, ahol csak tudja. — Én tulajdonképpen gépészmérnök vagyok. A fantáziámat az ragadta meg — meséli —, hogy az emberiség történetét olvasva, az ősi alkotásokat nézve a gabona és a termékenység mindig egy fogalom voltak. A sütőipar az ember egyik legrégibb tevékenysége. Kapcsolatba kerültem olyan emberekkel, akik a régi emlékek felkutatásával foglalkoztak, és mondhatom, ellenállhatatlanul kapott él engem is a szenvedély: felkutatni és megmenteni megyénk sütőipari múltjának emlékeit. Falvakat jártam, fölkerestem régi molnárokat pékeket, a levéltárat bújtam. Most már tudják sokan, hogy ezzel foglalkozom, és ha valahol találnak valamit, vagy lebontanak egy malmot, szólnak nekem. Csabafi András gyűjteményében megtalálhatók a régi tárgyi emlékek, a valamikor mindennapos, de ma már elfeledett használati eszközök (sütőlopátok, szakajtók, tész- taformázók stb.); régi írásos emlékek, s a sütőipari dolgozók munkásmozgalmi dökumen. turnai egyaránt. A legrégibb írása 1793-ból származik. Ezt a debreceni vásár alkalmából adták ki, amiben a pékáruknak a vásárban való árusítási árát szabták meg. (Aki ennél drágábban árult, attól elkobozták az áruját és megbüntették.) A Szentlőrinci Állami Gazdaság a nagyüzemi burgonyatermesztés gazdájaként indította be a burgonyapehely készítését nem. rég. Kicsiben alaposan megelőzte a szentlőrinci nótárius uram, aki 1802-ben már leírta a burgonyapehely készítésének receptjét. Az érdekes gyűjteménynek, sajnos, itt, Pécsett vagy a megyéiben még nem találtak .helyet. Egy részét pincében, más részét munkahelyén, szekrénybe zsúfolva őrzi gyűjtője. Pedig, mint mondta, érdemes volna ezt szélesebb körben is megismertetni ... S. Zs. Kalóriaszegény könnyűsör Nagykanizsáról Nemrégiben hírül adtuk, hogy a Nagykanizsai Sörgyár felkészült a kalóriaszegény könnyűsör és a 4 literes dobozos sör gyártására. Most Háncs Lajostól, a gyár műszaki osztályvezetőjétől azt az információt kaptuk, hogy az ünnep előtti héten megkezdték a fél országban a „Kanizsai extra sör” névre keresztelt újdonság terítését. A gyár naponta 300-^ 400 hektót tud gyártani a sár- gakarikás — tehát a cukorbetegek által is fogyasztható — 9 Balin fokos, 90 napra tartósított sörből, amely tiszta malátából készült, s minden leerjeszthető anyagot leerjesztettek benne a gyártás folyamán, ettől lett kalóriaszegény. Karácsony előtt 5000 doboz Platán és Helikon sört is forgalomba hozott a gyár, az előbbi 285, az utóbbi 300 forintba kerül, hozzá a többször felhasználható csap ára 300 forint. H. I. A magyar cérna világhírű Közép-Európa legkorszerűbb cérnázó üzemében Tizenhatban gombát termelnek Hetvenéves a Nagyatádi Cérnagyár Ez évben a 650 milliós készáru fele több mint 30 tőkés országba jut el Elégtelen Milyen nyalánkságokat hozott a Télapó? Az év utolsó hónapjában egyebek mellett a karácsonyfán függőkre is ránéztek a minőség őrei, mindamellett akadtak más kifogásolnivalók is őrjárataik során. Ezúttal is a Baranya megyei Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomás szokásos havi gyorsjelentésének elmarasztalásait adjuk közre. Pocsék kenyeret sütött Tikola Péter tolnai sütő kisiparos. Két- kilós kenyere rendre kisebb súlyt nyomott, térfogata is kisebb volt, s hiányzott a címke. A tolnai péket figyelmeztették, ismétlődés esetére pedig szabálysértési eljárást helyeztek kilátásba. A Tolna megyei Sütőipari Vállalat szekszárdi üzemében sütött vizes zsemle és az egykilós Alföldi kenyér töppedt volt, a tamási üzem Alföldijének hibádzott a súlya. Fegyelmi felelősségrevonásra tettek javaslatot. Ugyancsak tömeghiányt mutatott a decsi Egyetértés Termelőszövetkezet egykilós Alföldi kenyere. Az üzem vezetőjét figyelmeztették. A Baranya megyei Sütőipari Vállalat siklósi üzemében sütött egykilós Alföldi kenyér az előírtnál kisebb súlyú volt, a címkét is elfelejtették ráragasztani. Mivel hasonló hibák már szeptemberben is előfordultak, s akkor az állomás fegyelmi felelősségrevonást kezdeményezett, most a felelősök ellen szabálysértési feljelentést tettek. Kellemetlen szagúnak, rossz Ízűnek találtatott a füstölt kenyérszalonna a Dráva menti Áfész sellyei húsüzemében. Kiderült, a szalonnát „elfektették”, még májusban gyártották. Fegyelmi. A megengedettnél több rezet tartalmazott a tolnai Aranykalász Termelőszövetkezet szeszfőzdéjében készült törkölypálinka. A készlet kiadását megtiltották, az előállítót figyelmeztették. Az élelmiszerellenőrök szokás szerint szemlét tartottak a karácsonyi idényáruk minősége fölött. A szaloncukor a szabvány előírásainak megfelelt, de ezen belül érzékszervi tulajdonságai gyengébbek a tavalyinál. A csokoládé bevonat általában durvább szemcsézett- ségű, a csomagoláson belül a felület karcolt, fénytelen, enyhén szürkült. Az ízesítések gyengébbek, az extra szaloncukornál a rumos íz alig érződik. A kereskedelem szerint a gyártott szaloncukor fedezte a lakosság igényeit, ámbár az ipar kissé későn szállított, s az olcsóbb konzum szaloncukorból csak a tervezett mennyiség felét gyártották le. Saját tapasztalatainkkal kiegészítve: aligha mérték fel pontosan az igényeket, legalábbis Pécsett a karácsony előtti napokban a hiánycikk-listára iratkozott fel a szaloncukor. A csokoládé figurák minősége szintén megfelelt a szabványnak. A tejcsokoládék íze kissé javult, a hibás tejporíz nem fordult elő. Az étcsokoló- dék állaga, szemcsézettsége kissé durvábbnak találtatott. Az áruellátás megfelelő volt, kisebb mennyiség még raktáron is maradt. Végezetül az egyéb édesipari idényáruk kínálatát viszonylag gyengébbnek ítélték meg az ellenőrök. Miklósvári Zoltán Aprófalvak, közélet, ifjúság Elméleti és gyakorlati szak emberek részvételével nagyszabású konferencia lesz Pécsett 1984. február 3-án és 4-én. Témája: az aprófalvak, a bennük folyó közélet és az ott élő ifjúság helyzete. A konferenciát a Baranya megyei Tanács. a Dunántúli Tudományos Intézet és a KISZ Baranya megyei Bizottsága, valomint a mellette működő Értelmiségi Fiatalok Tanácsa szervezi. Érdeklődők és részt venni kívánók ez év december 31-ig kaphatnak részletes felvilágosítást a KISZ Baranya megyei Bizottságán. Több sxőzan jelentkextek * * *
