Dunántúli Napló, 1983. december (40. évfolyam, 331-359. szám)
1983-12-23 / 353. szám
Dunántúlt napló 1983. december 23., péntek fiz országgyűlés teli ülésszaka A képen: a képviselők megszavazzák az alkotmány módosításával foglalkozó törvényjavaslatot. (Folytatás az 1. oldalról.) jón a Népköztársaság Elnöki Tanácsa választja meg. A javasolt módosítás elfogadása ese. tén a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke a Miniszter- tanács tagja lenne. Katona Imre szólt arról is, hogy már korábban lehetőséget teremtettek az államtitkári jogalkotói tevékenységre; mint mondotta, indokolt megteremteni annak a lehetőségét, hogy az országos hatáskörű szerv vezetésével megbízott államtitkár állampolgárokra is kötelező rendelkezéseket adhasson ki. Az Elnöki Tanács titkára kitért az alkotmány módosításá. ról szóló javaslatnak arra a ré_ szére is, amelynek alapján megszűnik a megyéknek járó. sokra történő tagozódása. Ez kedvező feltételeket teremt a helyi tanácsok önkormányzati jellegének kibontakozósóhoz. Utalt az országgyűlés másik napirendi témájára, amely választási rendszerünk továbbfejlesztéséről szólt. Ennek kapcsán az alkotmányt ki kell egészíteni azzaU a rendelkezéssel, amely előírja, hogy az országgyűlési képviselőket választókerületenként és országos listán, a helyi tanácstagokat pedig vá. lasztókerületenként választják. Az országos választási listán megválasztott képviselő vissza, hívásáról — a .Hazafias Népfront Országos Tanácsának javaslatára — az országgyűlés dönt. A törvényjavaslat végül arról is rendelkezik, hogy az alkotmányt módosító új szabályok 1984, január 1-én, a választásokkal kapcsolatos új rendelke. zések pedig az 1985, évi álta. lános választás kitűzésének napján lépnek hatályba — mondotta. Dr. Antallly György (Csong- rád m., 9. vk.), a szegedi József' Attila Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi tanára, c jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság titkára kiemelte, hogy az alkotmány módosításáról beterjesztett törvényjavaslat a szocialista törvényesség jegyében irányozza elő óllaméletünk korszerűsítését, egyes alkotmányos intézményeink továbbfejlesztését. A javaslat egyaránt kiterjed a jogszabály-alkotásra, a végrehajtásra, a választási rendszerre, s a közigazgatás szervezetére, vagyis egymással összefüggésben álló alapvető intézményeket érint. Az Alkotmányjogi Tanácsról szólva megállapította: ilyen intézmény mindeddig nem szerepelt jogi életünkben, s lényegében a jogalkotás központi és utólagos ellenőrzését valósítja meg. Az Alkotmányjogi Tanács nem „bíróságként”, hanem az országgyűlés egy sajátos szerveként kísérné figyelemmel a jogszabályok alkotmányosságát. A bizottság egyetértett azzal, hogy erősödjék a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság alkotmányos joaállása, s hasonló egyetértés alakult ki az államigazgatási rendszer átalakításának kérdésében, valamint a választási rendszerünk korszerűsítését illetően is. A napirendhez több hozzászóló nem volt. Az országgyűlés az alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslatot egyhangúlag elfogadta. Ezután dr. Markója Imre igazságügy-miniszter terjesztette elő az országgyűlési képviselők és tanácstagok választásáról szóló törvényjavaslatot. Markója Imre expozéja Választási rendszerünk a szocialista demokrácia kiteljesedését szolgálja Dr. Markója Imre igazságügyminiszter expozéját mondja. Az igazságügy-miniszter bevezetőben kiemelte: a választási rendszer és a választójog minden államban hű kifejezője az uralkodó társadalmi és gazdasági viszonyoknak, s egyik alapvető eszköze a politikai hatalom gyakorlásának. így van ez a szocialista társadalmunkban is, ahol a választási rendszer és a választójog a munkásosztály, a dolgozó nép hatalmának fontos megtestesítője és megvalósítója. Törvényszerű, hogy pártunk és kormányunk társadalmunk egészét, s ezen belül is elsősorban a gazdaságirányítás rendszerét és a politikai intézményrendszert illetően folyamatosan keresi azokat az újszerű megoldásokat amelyek révén eredményesebben megvalósíthatjuk társadalompolitikai és gazdaságpolitikai elképzeléseinket. A beterjesztett törvényjavaslatot kiemelkedő politikai és jogi jelentősége miatt különös gonddal készítettük elő, s e munka során maximálisan igyekeztünk érvényesíteni a törvényelőkészítés demokratizmusára vonatkozó követelményeket. A választójogi törvényjavaslat soha nem tapasztalt érdeklődést váltott ki közvéleményünkben, ez a tömeges érdeklődés egyértelműen jelezte, hogy a szocialista demokratizmus elmélyítése társadalmi és gazdasági fejlődésünknek egyre inkább folyamatosan érvényesülő alapvető elemévé, illetve igényévé válik — mondotta Markója Imre. Emlékeztetett rá, hogy a törvénytervezetet a Hazafias Népfront Országos Tanácsa más társadalmi szervekkel együttműködve széles körű országos társadalmi vitára bocsátotta. A több mint 1300 fórumon több tízezer résztvevővel lezajlott vitákon mintegy 25 ezer észrevétel és javaslat hangzott el. A tapasztalatok számbavétele egyértelműen bizonyította, hogy választási rendszerünk lényegében jól szolgálta a néphatalom, a szocialista nemzeti egység megvalósulását, ugyanakkor arra is ráirányította figyelmünket, hogy az alkotmányban és a választási törvényben megfogalmazott céljainkat nem mindig sikerült töretlenül, következetesen valóra váltanunk. A választásokkal kapcsolatos politikai szemléletünkben és módszereinkben, de a jogi szabályozásban is indokolt előbbre lépnünk, bizonyos változtatásokat bevezetnünk. A képviselői és a tanácstagi választásokon két vagy több jelölt állítását hatályos rendelkezéseink is lehetővé teszik, s most az új választási törvényjavaslat jogi eszközökkel is biztosítani kívánja, hogy az egyéni választókerületekben a képviselők és a helyi tanácstagok választásakor mindenütt két vagy több jelöltet állítsanak. A törvénytervezet értelmében a társadalmi életben jelentős szerepet játszó kiemelkedő személyiségek köréből, képviselőnek javasoltak egy részét — az országgyűlési képviselők mintegy tíz százalékát — az országos választási listán jelölnék és választanák meg. Jogaik és kötelességeik természetesen teljesen azonosak lennének az egyéni választókerületekben megválasztottak jogaival és kötelességeivel. Visz- szahívásukról — a Hazafias Népfront Országos Tanácsának javaslatára — az országgyűlés döntene. A választási rendszerben bekövetkező lényeges módosulások szükségessé tették a szavazás módjának megváltoztatását is. A jövőben a választás alkalmával minden választópolgár három szavazólapot kap: egyet-egyet g választó- kerület országgyűlési képviselőjének, a helyi tanácstagnak, valamint az országos választási listán jelölt képviselőknek megválasztásához. A törvényjavaslat úgy rendelkezik, hogy a községi közös tanácshoz tartozó, s nem a közös tanács székhelyén levő társközségben a megválasztott tanácstag egyben a község elöljáróságának is tagjává válik, a törvénytervezet tehát e rendelkezésével a társközségekben bevezeti az elöljáróság intézményét. Tapasztalati tény, hogy a testületek működésének tártál-, mát a testületek tagjainak számát is befolyásolhatja. A túl magas létszámú testületek nem válhatnak elég vita- és munkaképes fórumokká. A törvény- javaslat azt indítványozza, hogy a tanácsi testületek létszáma jelentősen, mintegy 20—25 százalékkal csökkenjen. Az új testületi létszámok kialakításánál messzemenően figyelembe kell venni a helyi viszonyokat, a települések jellegét és a lakosság lélekszámút. Meggyőződésünk, hogy a törvényjavaslat, ha mindent megteszünk következetes való- raváltásáért, hasznosan fogja szolgálni a szocialista demokrácia további kibontakoztatásának ügyét — mondotta Markója Imre. Or. Gajdócsi István (Bács- Kiskun m. 13. vk.), a Bács-Kis- kun megyei Tanács elnöke, az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának elnöke a testület álláspontját tárta a képviselők elé. Többek között elmondotta: a bizottság tagjai egyöntetűen úgy vélekedtek, hogy a törvényjavaslat mérföldkő a szocialista demokrácia kibontakoztatásában; úgy épít az eddig bevált elemekre, hogy eközben továbbfejleszti azokat, és kiszűri azt, ami felett eljárt az idő. A törvény csak akkor érheti él a célját, ha az állampolgárok — fokozott felelősségtudattal — azokat juttatják mandátumhoz, akikben megbíznak, akikről tudják: jól képviselik majd az ő érdekeiket. Jót és jól válaszemelte a kettős vagy többes jelölés általánossá tételét. — Ezt főként az indokolja—, mondotta —, hogy amíg az elmúlt évtizedben társadalmunk számos területén tovább fejlődtek a szocialista demokrácia intézményei és tartalmi vonásai, addig a választások sok helyütt leszűkültek a szavazás mozzanatára, a voks leadására. Magának a szavazásnak is megvan természetesen a társadalmi jelentősége, mivel az állampolgárok számára azonban az általánosan elfogadott politika érvényesülésén túl az sem közömbös, hogy a politikát kik alakítják, képviselik, valósítják meg. A többes jelölés általánossá tétele tehát a személyes bizalomnyilvánítás lehetőségét gyakorlatilag kiteljesíti, intézményesen garantálja. — Az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választásáról szóló új törvény megalkotása a szocialista demokrácia további elmélyítését, kibontakozását előmozdító fontos aktus. Kedvező lehetőséget teremt az állampolgári aktivitás növelésére. E lehetőség valóra váltása azonban sokoldaA képen: Kádár János, az MSZMP KB első titkára és Lázár György, a Minisztertanács elnöke. tani viszont csak akkor lehet, ha ismerik a jelölteket — hangoztatta —, s a törvényjavaslatot a bizottság nevében elfogadásra ajánlotta. Bibók Istvánná (Csongrád m. 7. vk.), a mórahalmi Vörös Október Tsz szakmunkása kiemelte, hogy a tervezet — a társadalmi vitákat követően — már a közvélemény akaratát tükrözi. A vitát élénk érdeklődés kísérte, ami arra utal, hogy a választópolgárok szívesen élnek a gazdaságot és a politikát, valamint az ország építését befolyásoló nagyobb beleszólási lehetőséggel. Korom Mihály (Bács-Kiskun m. 8. vk.), az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára elöljáróban arról szólt, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt megkülönböztetett figyelmet fordít társadalmunk politikai intézményeire. Az MSZMP XII. kongresszusa is működésük demokratizmusának erősítését tekintette az egyik legfontosabb feladatnak. A párt a társadalomban betöltött vezető szerepe folytán nagy figyelmet fordít politikai intézményeink sorában a népképviseleti testületek rendeltetésszerű működésére. Hivatásával együtt jár a gondoskodás arról, hogy az megfeleljen hazánk társadalmi viszonyainak, kifejezze szocialista közéletünk valóságos szükségleteit, a ma és a holnap igényeit, követelményeit. Ez a szándék közüggyé vált, általános egyetértésre, támogatásra talált a törvénytervezetről lefolytatott széles körű társadalmi vitákban, s megfogalmazódott a Hazafias Népfront Országos Tanácsának a párt Központi Bizottságához eljuttatott állásfoglalásában is — állapította meg a képviselő. Az új javaslatokról szólva kilú, felelős politikai munkát követel mindannyiunktól. — Meggyőződéssel valljuk, hogy az új választójogi törvény elfogadása és gyakorlati alkalmazása népünk egységének, összefogásának erősítésében újabb fontos állomás lesz. Ezért a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a magam nevében annak elfogadását ajánlom a tisztelt országgyűlésnek — mondotta végezetül Korom Mihály. Dr. Bognár Rezső (Hajdú- Bihar m„ 6. vk.), akadémikus, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem tanára kifejtette, hogy a jelölés a választási rendszer egyik legérzékenyebb és legfelelősségteljesebb pontja, hiszen ez az első lépés abban a folyamatban, hogy valaki a népképviseleti testület tagjává váljék. Véleménye szerint a jelöléstől való visszalépés vagy az elfogadott jelöltségről való lemondás jogát is nemcsak biztosítani kell az állampolgároknak, hanem ezt ugyancsak szabályozni kellene a törvényben. Szentistványi Gyuláné (Baranya m., 10. vk.), a Hazafias Népfront Országos Tanácsának alelnöke. Simon Ernőné (Somogy m., 11. vk.), a Nagyatádi Cérnagyár munkása, a kettős és többes jelölésekről szólva megállapította, hogy az megnöveli a megválasztott tanácstagok és képviselők felelősségét. Erről nemcsak az elv helyeslése alapján, hanem gyakorlati tapasztalatok birtokában szólhatott, hiszen az előző ciklusban őt is kettős jelöltséget követően választották meg. Cservenka Ferencné, az országgyűlés alelnöke bejelentette: a szünetben tanácskozott az építési és közlekedési bizottság, s új titkárává dr. Szilágyi Gábor, Hajdú-Bihar megyei képviselőt választotta meg. Ezután Pozsgay Imre (Budapest, 41. vk.). a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára emelkedett szólásra. Bevezetőjében aláhúzta: egyetért a törvényjavaslattal, amely kiállta a széles körű társadalmi vita próbáját. A viták politikai tapasztalatait összegezve arról szólt, hogy a résztvevők méltányolták 8 párt kezdeményező szerepét, azt a törekvését, hogy fejlesszük tovább, korszerűsítsük választó- jogi törvényünket. A tanácskozások alkalmával a népfront- aktivisták sohasem mulasztották el tudatosítani, hogy a kezdeményezés érdeme a Magyar Szocialista Munkáspárté. Ennek politikai jelentősége kétségbevonhatatlan: hiszen, akik szót kértek, párttagok és pár- tonkívüliek, tisztában voltak, hogy jelenlétükkel és véleményükkel gyakorlatilag „visszaigazolják" mintegy elismerik az MSZMP irányító szerepét, s megerősítik azt a kívánságukat, hogy szeretnék, ha ez továbbra is így lenne. Mindez arra utal, hogy hazánkban megvan a szocialista nemzeti egység, alapvető elvi kérdésekben osztatlan a nézetazonosság, s nincs, nem létezik egyetlen olyan társadalmi csoport sem, amely az alkotmányon kívül, lefektetett premisszáinkon kívül keresné gondjai megoldásának lehetőségét. Magyarán: az elmúlt 25 évben kikovácsolódott társadalmi szerződés — párt ®s n®P kö- zött — él, érvényben van és fennmaradása kívánatos. Pozsgay Imre A törvényjavaslat kiállta a széles körű társadalmi vita próbáját Pozsgay Imre a Hazafias Népfrontnak arról a szerepéről beszélve, amelyet betölthet a választójogi törvény eredményes gyakorlati alkalmazásában, elmondta: a viták során találkozni lehetett a népfrontmozgalmat lekicsinylő megjegyzésekkel is. A Hazafias Népfront nem választásokat „kiszerelő” szervezet, hanem olyan mozgalom, amely nemzeti programmá emeli az MSZMP politikáját — hangsúlyozta, majd arról szólt, hogy a képviselők, akik most is élvezik az állampolgárok bizalmát, zömmel jól, magas színvonalon dolgoznak, s így nincs okuk arra, hogy tartsanak a kettős, illetve többes jelöléstől, a megmérettetéstől. A vitában több képviselő nem jelentkezett felszólalásra, ezért az elnök ismét az igazságügy-miniszternek adta meg a szót. Dr. Markója Imre válaszában mindenekelőtt megköszönte a képviselők felszólalásait. Ezekben a véleménynyilvánításokban — mondotta —, a törvény- javaslat támogatása mellett sok olyan értékes gondolat is elhangzott, amely már a jövőre mutat, és a törvény majdani jó végrehajtását szolgálja. Külön megköszönte az MSZMP Központi Bizottsága, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, valamint az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága nevében elhangzott hozzászólásokat. Az egyik kép(Folytatás a 3. oldalon)