Dunántúli Napló, 1983. december (40. évfolyam, 331-359. szám)

1983-12-03 / 333. szám

Pécsett három gázvezetéképítő társulás alakulj idén. Kettő már aktívan dolgozik, az igazsághoz tartozik azonban, hogy nem problémamentesen. Például: a kertvárosi Gázelosztó Vezetéképítő Közösség 18 utcában már megépítette a gerincvezetéket, 850 család már fűthetne, főzhetne a földgázzal — egyelőre ezt csak 30 házban tehetik meg. Több százan várnak az öreg Kertváros­ban szerelőre, szerelvényre. Újhegyen, a gázvezetéképítő közös­ség idén’ négy és fél kilométernyi vezetéket akart megépíteni. Elkészült *egy kilométernyi. A lakosság véleménye az, hogy szervezetlen a vezetéképítés. Az emberek tudni szeretnék: hogyan készítették elő ezt a nagy munkát? Ki koordinálja a gázvezeték-fektetést? Tud-e_ valaki gyors segítséget adni, ha élakad a munka? Ezekre a kérdésekre igyek­szünk választ adni. Kerekasztal-beszélgetésünk résztvevői: dr. Mol­nár Zoltán, a Pécs városi Tanács általános elnökhelyettese, Háda Sándor, a Dél-dunántúli Gázszolgáltató Vállalat igazgatója, Pavlicsek József, a DDGáz Baranya megyei üzemigazgatóságának igazgatója, Rajnai Imre, a Kerületi Bányaműszaki Felügyelőség főmérnöke, Szilvási József, a kertvárosi Lusz Miklós, a pécsújhegyi gázvezetéképítő közösség elnöke Szerkesztőségünket Gáldonyi Magdolna és Roszprim Nándor képviselte. — Számunkra is úgy tűnik, Hogy a helyi erőből megvalósuló gáz­vezeték-építésnek nincs Pécsett gazdája. Önök hogyan vélekednek erről V Dr. Molnár Zoltán: — Minde­nekelőtt szögezzük le, hogy a városi tanácsnak kell ezt a mun­kát szervezni, koordinálni. Ez a gázvezetéképítés az egyéb ál­lam; beruházások kategóriájá­ba tartozik amelyet a lakos­ság pénzbeli hozzájárulásával valósítunk meg, így egyértelmű a városi tanács irányító szere­pe. Ezt mi eddig — elismerem — több-kevesebb sikerrel, bal­sikerrel elvégeztük. Meggyőző­désem, hogy ennek egyik oka: túl nagy falatot akartunk egy­szerre lenyelni, azaz, kisebb tár. sulásokat kellett volna létréhoz- ni. Kertvárosban nem szabadott volna 1300 fős nagyközösséggel startolni. Ezt ma már látjuk. Rajnai Imre: — Példaként elmondanám hogy Somogybán évek óta folyik helyi erőből gáz­vezetéképítés (Siófokon, Bog- ' lóriéi lén, Marcaliban). A szer­vező, irányító mindenütt a he­lyi tanács. Ezekben a helysé­gekben is társulások alakultak, de utcánként szervezték meg a közösségeket — a tapasztala­taik pozitívak. Tavaly Somogy megyében 52 kilométer utcai gázvezeték épült ily módon, idén várhatóan 100 kilométer készül el. Pavlicsek József: — Csák a városi tanács lehet <* helyi erő. bői történő gázvezetéképítés irányítója, szervezője. Nehéz másként az állami és magán­pénzeket bevonni. A beruházást — kivitelezést összehangolni. Területileg és létszámban is na­gyok ezek a pécs; társulások, különösen a kertvárosi. — Valóban, a szervezetlenség egyik oka ez. Kérjük mondják el, még milyen hibákra, hiányosságok­ra vezethetők vissza a gondok. Lusz Miklós: — Sajnos, azt érezzük, hogy a városi tanács építési osztálya időnként nehe­zíti a munkánkat. Három hónap, ja vitatkozunk azon, hogy sza­badáras, vagy kötöttáros a gáz. vezeték-építés. Emiatt nem tud­tuk megkötni a szerződést, nem tudunk hitelt felvenni az OTP- től, amíg nincs meg az egyéb állami beruházás; engedélyok­irat. Fizetni kell a kivitelezőt.. . Dr. Molnár Zoltán: — Ez szá. momra érthetetlen. Április 19- én megjelent az újabb szabá­lyozás, amely egyértelműen ki­mondja: maximált áras a gáz­vezeték-építés. Lusz Miklós: — Rendben van, de ezen túl a beruházó felada­tát ellátó tanács a kivitelezőnek a megrendeléseket a ma; na­pig nem adta át. Szilvási József: — Konkrét meg rendélés a kivitelezőnek ná­lunk, Kertvárosban sincs. Ennek ellenére építkezünk. Nézzük sor­ra: a tanács első feladata •ugye, a .munkahelyátadás. Erre egyszer jöttek ki többet nem láttuk őket. A tanács magára vállalta, hogy a közületek hoz­zájárulásának egyenértékét megadja, de a mai napig nem tudjuk, hogy az óvodák, isko­lák, üzemek mennyi pénzt fizet­nek be az építésre. Erről sem küldtek bizonylatot. Mondhat­nám még a számlázással kap­csolatos bonyodalmakat is, .de mi ezen már túl vagyunk, ma­gánszemélyek nevére nyitottunk 'betétet, ebből fizetünk. Mivel nem volt anyagi bázisunk, nem tudtunk anyagot vásárolni. Ez legajább most megoldódott, de­cemberben megveszünk min­dent, ami a munkák folytatá­sához szükséges. Három—négy hónapra előre fel tudunk ké­szülni. Azt is jó lenne tudni, hogy milyen elvárások vannak a munkákkal szemben? Ki mondja meg, hogy mikor végezzünk egy utcával? Dr. Molnár Zoltán: — Még egyszer le kell szögeznem, a városi tanács feladata a gaz­da szerepének ellátása. Azt megígérem, hogy az" eddigiek­nél jobban összehangoljuk ezt a munkát. El kell jutnunk odáig, hogy ezentúl rendszeresen meg­beszéljük a részletkérdéseket is. A közületek hozzájárulásának kérdését mi megoldjuk, erről tá. jékoztatást küldünk az elnökök­nek. Sőt minden intézkedé­sünkről kapnak egy írásos pél­dányt. Rendszeresen ellenőriz­zük a munkát. Rajnai Imre: — Mi minden munka befejezésekor műszaki szemlét tartunk, erre ezután várjuk a tanács képviselőit is. Ez is egy alkalom- lesz a prob­lémák tisztázására. — Eddig nem beszéltünk arról a lényeges kérdésről, hogy Bárányé­ban ilyen jellegű gázvezeték-épités- re nincs vállalkozó. Enélkül pedig szinte lehetetlen ezt a nagy mun­kát elvégezni. Háda Sándor: — Voltak kivi­telezők - korábban a Baranya megyei Állami Épitőipari Válla­lat csinált külső és belső veze­téképítést, de abbahagyta. A FÖLDGÉP és a mátraaljai cég dolgozott Baranyában — sorra belebukott mindegyik, fgy je­lenleg a megyében valóban nincs egy felkészült vállalat, szövetkezet, amely vezetéképí­tést vállalna. Kisipari módsze­rekkel megy a munka. — Kertvárosban a szentlőrinci, Pécsújhegyen a pécsváradi Költség- vetési Üzem a generálkivitelező. Óhatatlanul felmerül a kérdés: mi­ért nem a Gázmű? Pavlicsek József: — Nem a mi feladatunk. Ezeknek a gázveze­tékeknek a fektetésére a DD­Gáz nem készülhetett fel. Nem is terveztünk ilyen munkát. A mi feladatunk a 27 000 pécsi fogyasztó ellátása. A földgáz­átállítási program során eddig 13 000 lakást kerestünk fel. Vissza van még 14 000. Ez a kapacitásunkat hosszú távon teljesen leköti, s ott van még az elavult gázvezetékek rekonstruk­ciója — ez is nagy munkánk. Háda Sándor: - Mindehhez hozzátenném, hogy Pécsett 1300-an várnak gázra, jó néhá­nyon majd egy évtizede. Meg kell határozni a régi és új igénylők közötti arányt, mert nekünk róluk sem szabad meg­feledkezni. — Végül is mi a megoldás? Lesz kivitelező? % Szilvási■ József: — A Közúti Építő Vállalat most belevágott, úgy látszik, van felesleges ka­pacitása. Augusztus 31-én szer­ződést kötöttünk, az már más kérdés, hogy nem tartják be. Rajnai Imre: —Somogybán a DÉLVIÉP jól csinálja. Van Pé­csett is egy építésvezetősége . . . Dr. Molnár Zoltán: - A kapa­citás lényegesen nem nő az el­következő években. Ezzel kell­számolnunk. így a feladatunk az, hogy jobban előkészítsük és ütemezzük a gázvezetéképí­tést, hogy az igények és a ren­delkezésünkre álló kapacitás szinkronban legyen. — A szentlőrinci Költségvetési Üzem valóban kisipari módszerek­kel, külmegyékből, alvállatkozókkáT dolgozik, de Kertvárosban 650 la­káshoz idén megépítették a veze­téket. Hányán használják a föld­gázt? ­Szilvási József: - A mai nap­pal pontosan 862 lakásig jutot­tunk el... Új brikettgyár építésére írtak alá pénteken hitelszerződést a Dorogi Szénbányáknál; a köl­csönszerződést Soltész László, a Magyar Nemzeti Bank elnök- helyettese és Tóth István, a Dorogi Szénbányák vezérigaz­gatója hitelesítette. A Nemzeti Bank csaknem másfél milliárd forint hitelt nyújt a dorogi vállalatnak az új to- kodaltárói brikettgyár megépí­tésére, s ezt az összeget tíz év alatt kell visszafizetniök a do­rogiaknak. A vállalat sajátfő­ötven évvel ezelőtt 1933. de­cember 2-án kezdte meg a Bu­dapest I. rádióműsor sugárzá­sát Laki-hegyen a 120 kilowat- tos nagyadó. Az évforduló Tisz­teletére Laki-hegyen december 2-án megkezdte próbaüzemét az új, 120 méteres antenna, mely a Petőfi műsort sugároz­za 1341 kilohertzen. Az anten­Pavlicsek Jázsel: - Eddig harminc családnak adtuk ki az üzembe helyezési engedélyt. Év végéig várhatóan húszpn kap­hatják meg. — Ezek szerint 862 házban mór a kerités mögött van a gázvezeték. Füthetnének, főzhetnének is gázzal, de az év végéig ezt talán ötvenen tehetik meg. Miért csupán ennyi­ben? Pavlicsek József: - Vállalat, szövetkezet nem vállal belső szerelést. Csak kisiparosoknál lehet megrendelni. Nálunk ugyan alakult egy kisvállalko­zás, de egy évben csak 150 la­kást tudnak bekapcsolni. Te­gyük hozzá, mert nagyon fon­tos, ha lenne is szerelő, nem kapni csövet, szerelvényeket, berendezéseket. Figyelembe kell venni, hogy az ország ma az igények 65 százalékát tudja csak kielégíteni. Háda Sándor: - Ne ígérges­sünk, és csak őszinte tájékoz­tatást adjunk az érdekelteknek. Nem tudjuk máról-holnapra megoldani ezeket a problémá­kat. * — A Móra Ferenc utcában idén befejezik a vezetéképítést — a töb­bi utcában jövőre folytatódik a munka. Felvetődött a kérdés: a ta­nácsi lakásban élők hogyan járul­nak hozzá a vezetéképítéshez? Dr. Molnár Zoltán: — Való­ban nem tartjuk egészen igaz­ságosnak, hogy ott egy-egy la­kás ekkora összeget fizessen. Megnézzük, hogy egy-egy ház bekötése mennyibe kerül — ezt kellene felosztani a lakók kö­zött. Még december elején az vállalkozásban építi fel a gyá­rat, mégpedig igen rövid ha­táridőn belül: a tervek szerint 1985 végére befejezik az épít­kezést, hogy a következő esz­tendő elején már megkezdhes­sék a próbatermelést. A más­fél milliárdos beruházási ösz- szegből mindössze 112 millió forintot költenek külföldi be­rendezésekre, zömében magyar gyárak gépeit, berendezéseit hasznosítják az új létesítmény­ben. nát a korábbak a Kossuth-mű- sort sugárzó 300 kilowattos adóberendezés táplálja. A Magyar Posta ezzel a kö­zéphullámú, Petőfi műsort su­gárzó gerinchálózat rekonstruk­ciójának első szakaszát sikere­sen végrehajtotta. Az új anten­nával és a megemelt adótelje­sítménnyel jelentősen javul Bu­érdekeltekkel, a PIK, az építő- közösség, a tervosztály és az építési osztály képviselőivel rendezzük ezt a kérdést. Sőt, a Budai városrészben a szerve­zéskor már figyelembe vesszük, pontos felmérést készítve, hány PIK-lakással kell számolni. A PlK pedig hozzájárul a belső szerelések költségéhez — erre van lehetősége. — Tegyük hozzá, a PIK a bérlők szociális helyzetétől függően téríti visslza a beszerelés költségét. A teljes összeget azonnal téríti, ha a lakó egy főre eső jövedelme nem éri el a. 2400 forintot, ha az egyik házastárs 70 éven felüli, illetvé ha a lakó felbontja a bérleti szerző­dést. Különben öt év alatt lelak­ják a bérlők a költséget. A PIK se­gít a bérlőinek a munkát is meg­rendelni, nem kell maguknak sza­ladgálni. A Móra Ferenc utcában magára vállalta a vállalat a ké­mények átépítését is, ehhez nem kell hozzájárulni az itt élőknek. * — A közeljövőben a tervek sze­rint 15 baranyai településen kez­dődnek hasonló munkák, és min­den bizonnyal Pécsett is alakulnak társulások. Mire számíthatnak? Dr. Molnár Zoltán: - Pécsett még az idén meghatározzuk az újabb ütemezéseket, mindazok figyelembevételével, amiről most beszélgettünk, s erről tá­jékoztatást adunk. Háda Sándor: — Valljuk meg, hogy már korábban kellett vol­na így összejönnünk, tisztázni a gondjainkat. Nyilván, a pé­csi hibákat máshol már nem követik el. Évenként 450 ezer tonna bri­kettet gyártanak majd a tokod- oltárói üzemben; kitűnő minő­ségű tüzelőanyagot, 5200 kaló- riás terméket szállítanak majd innen a felhasználóknak. A másfél milliárd forint fel- használásával gazdaságos be­ruházást valósít meg a dorogi vállalat, hiszen olcsó alap­anyagból, a szénporból olyan értékes tüzelőanyagot állít majd elő, amellyel a drága olajat helyettesíthetik a fel­használók. dapesten és környékén a Pető- fi-műsor középhullámú vételi lehetősége. Az 50. évforduló tiszteletére, ugyancsak decem­ber 2-án nyílt meg a Postamú­zeumban a korabeli Laki-hegyi rádióállomást bemutató emlék- kiállítás. Ugyancsak pénteken, sikeres próbaüzem után meg­kezdte üzemszerű sugárzását a kiskunhalasi 20 kilowattos tv­átjátszó adóberendezés. Az adó a 012-es csatornán a tv 1-es programját sugározza. Bizonyítvány Nem emlékszem arra, hogy boldog gyermekkorunkban a parkőrök pénzbüntetéssel súj- •tottak volna bennünket. Em­lékszem viszont arra, hogy a házunk előtti nagy park gon­dozott, szép volt — és tiszta. Akkoriban — mintha nagyon messze lenne ez az idő, pedig , legfeljebb két évtizede — az. emberek jobban kímélték kör­nyezetüket, nem dobálták el a szemetet, s ha valaki gondot okozott a karszalagos park­őröknek, azok mi voltunk, de mi, gyerekek is legfeljebb a gyepet veszélyeztettük. Mon­dom, pénzbírságról nem tudok, a parkőröknek mégis rendkívül nagy volt a tekintélye. Ha va­lahol felbukkant a vörös sala­kos utakon a fák közül, már pucoltunk is .. . Ma — úgy tűnik — nem­csak a közterületek elhanya- goltabbak, piszkosabbak, de ritkán látni parkőrt is. A két dolog nem feltétlenül függ ösz- sze, vagyis nem azért kímélet­len Pécs lakosságának egy ré­sze a parkokkal, közterületek­kel, terekkel szemben, mert nincs elég ember, aki vigyázza ezeket. Azt kell mondjuk — bármily sajnálatos is ez —, hogy környezetkímélő kultúránk, magatartásunk átlaga csökkent a korábbinál jóval alacsonyabb színvonalra. Pedig azt sem ál­líthatjuk, hogy a különböző tár­sadalmi és tömegszervezetek, de a sajtó is ne tett volna ele­get e tendencia megállításáért, netán megfordításáért. És ta­pasztalhatjuk sok egyéb mellett azt is, hogy— például — kis­iskolások vállalkoznak — ta­náraik szervező munkáját köve­tően — arra, hogy néhány he­lyen megtisztítsák a házak kö­zét, a füvesített tereket, a for­galmasabb utcák környékét az eldobált szeméttől. Kevés. És ez nem az előbb felsoroltak hivatalos vagy ön­kéntes munkájának elégtelen voltán múlik. Egészen egysze­rűen fogalmazva: nem lehet lépést tartani a szemetelőkkel. Mindez a város tisztábban tar­tása lérdekében új módszereket követel, s tett ennek érdekében lépéseket Pécs város Tanácsa is: a jövő év elejétől munkába áll nyolc ember, akiknek a fel­adata a közterületek felügye­lete. Mondhatnánk: végre, több parkőr! Am nemcsak ez a fel­adatuk: ők jelzik például a kü­lönböző érintett cégek felé, hogy repedezett a járda, hogy elromlott a portálok, a kiraka­tok világítása, hogy tönkre­mentek köztéri bútorok, hogy szemetes edények váltak hasz­nálhatatlanná. A nyolc ember a várost négy körzetre osztva, meghatározott terv alapján jár­ja majd a kiemelt területeket: autóbusz-végállomásokat, par­kokat, tereket, építési területe­ket, némelyik helyen gyakrab­ban is megfordulva. Túl a létszám és a feladat­kör bővülésén, más újdonságot is jelent munkába állásuk: helyszíni bírságolási jogkörük van — súlyosabb esetben akár 500 forinttal is megbüntethet­nek egy szemetelőt —, 5 sza­bálysértési eliárást kezdemé­nyezhetnek. Ez pedig ' ugye, akár súlyos ezreket is jelenthet. Büntetéssel a tisztaságért? Is — ha eqyszer szükségessé vált. Ám az elvárt eredményt természetesen az hozhatja meg, ha a lakosság is közreműködik: nem szemetel. Pécs ti'ztasága végül is a lakóiról állít ki bi­zonyítványt. Mészáros Attila HÉTVÉGE 3. Hitelszerződés a Magyar Nemzeti Bank és a Dorogi Szénbányák között Uj adó sugározza a Petőfi műsort Laki-hegyen Tv-átjátszó Kiskunhalason A L’á mam ■ C.iiiiM..! Ia.paI LJ pi#Ih V m . a D p.. r 11 p r a 1/ I a ■. a a . I .... R A II.IÁ . MaI«« "7 «li ^^ ' I l _____• r a J _ i n • . ■ • . T OL £» /*■; jfe* ÁM? X'íV Kft * -íy 3I Put B# HNrjg £ ki. fSpSSSk Kft« HWi JBMB W iHall m kámS? fif-gondokkal

Next

/
Thumbnails
Contents