Dunántúli Napló, 1983. december (40. évfolyam, 331-359. szám)
1983-12-20 / 350. szám
1983. december 20., kedd Dunántúlt napló 3 A technológia gyors változására alkalmas szakmunkásokra van szükség Rab István Sámson Géza Sámson Lajos Bányászok - több szakmával P écs-Bányaüzem vezetői úgy határoztak, hogy szakmunkáshiányukat kerítésen belül oldják meg. A bányában dolgozó, már tapasztalatokkal rendelkező csilléseket és és a föld alatti csapatok munkáját segitö szakmunkásokat, lakatosokat elektrolakatosokat, villanyszerelőket meggyőzték, sajátítsák el a vájárszakmát — két hónappal ezelőtt 65 vájárral gyarapodott az üzem. Exportjogot kapott a Mezőföldi Erdőés Vadgazdaság Vadászatok rendezésére és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatásokra, élő és lőtt vad értékesítésére, vadgazdálkodás melléktermékeinek feldolgozására, eladására kapott exportjogot a Mezőföldi Erdő- és Vadgazdaság. A januártól érvényes jogosítvány értelmében a vadállományáról híres Fejér megyei Erdőgazdaság mindazokat a jogokat gyakorolhatja, amelyek eddiq kizárólag a MAVAD-ot illették meg. Árait a MAVAD-dal összhangban kell kialakitani, de szolgáltatásainak színvonalában, választékában, minőségében módja lesz a versengésre. A gazdaság nemcsak saját területén szervez vadászatokat, hanem az ország más vidékein működő vadásztársaságoktól is vállal ilyen megbízást. Az erdő- gazdaság számításai szerint bevételük nagyobbik hányada a lőtt vad értékesítéséből várható, ezért jövőre a jelenleginél naqyobb mennyiséget akarnak értékesíteni. Ehhez a feltételeket most igyekeznek megteremteni. Soponyai feldolqozó üzemük szomszédságában hozzáláttak egy 40 vagonos hűtőhöz építéséhez, amelyben vadfeldolgozásra is berendezkednek. Tervezik ugyanis, hogy nemcsak „szőrben-bőrben” értékesítik az elejtett őzeket, szarvasokat és vaddisznókat, hanem megnyúzva, darabolva és a hús faitájaként kiválogatva, csomagolva is. A feldolgozott vadhúsért ugyanis magasabb árat kaphatnak. Hőtároló kályha szebb külsővel Bővíti a hőtároló kályhák választékát a pápai ELEKTHER- MAX. Az idei sikeres bemutatkozás után jövőre már sorozatban gyártja a kerámiával burkolt kályhákat is. Az ehhez szükséges különleges csempéket a Zalaegerszegi Cserép- kályhagyór szállítia, több színben. A külső változás mellett foglalkoznak a szakemberek a hőtároló kályhák fűtőrendszerének továbbfejlesztésével is. Sikeresen módosították — megkétszerezték — a fűtőfelület és a levegő érintkezési területét. így azonos energia- fogyasztással, gyorsabban, nagyobb meleget biztosit az új változat. A tetszetős külsejű és energiatakarékos elektromos kályhákat jövőre mór folyamatosan gyártják. Rab Istvánt, mint „nem köny. nyű embert” ismerik Kossuth- bányán. A 34 éves fiatalember öt évig dolgozott a pécsi közlekedési vállalatnál. 1971-ben autószerelői képesitéssel. nagyobb kereset reményében csillésnek jelentkezett Kossuth- bányán. Elvégezte a gépipari technikumot, de szinte az érettségi bizonyítványával együtt vehette át a vájári oklevelet is. Munkatársai biztatták, neki pedig kedve volt és a háromműszakos munkája mellett elvégezte a bányaipari technikumot is. — Sokan kérdezték, hogy mindezen végzettséggel mit ke. resek én még ma is csapatban? Emberi tulajdonságaimnak ellentmond, hogy középvezetői szinten megváltozzon kapcsolatom az addig velem együtt dolgozókkal nem is beszélve arról, hogy miként magyaráznám meg nekik: miért vállalom a pótműszakok nélküli alacsonyabb keresetet. Tudom, nekik nem sok választásuk van, hogy a bányamunka mellett más mellékkeresetet biztosítsanak maguknak. Nem vagyunk sokan, akik hobbijukból is megkereshetik — összehasonlíthatatlanul köny- nyebb feltételek és körülmények között azt, amit a többiek szabadnapi termeléssel. Még másfél évtizede sincs, hogy a bányába kerültem, de már érzem a kopásokat. A bá. nyában nem lehet úgy pihenni, mint a külszínen. Az intenzív munka pedig nemcsak a gépeket koptatja, hanem az embert ;s. Ezt erősíti a sok pótműszak is. Azt még ennek ellenére sem veszik figyelembe, hogy ha valoki három szabadnapi termelés után járó bérrel kívánja megoldani keresetét, akkor annak a jelenlegi szabályok miatt legalább négy és felet kell teljesítenie. Sámson Géza az általános iskola elvégzése után került Komlóra a vájáriskolába, majd vájárként Kossuth-bányára. öt évet töltött föld alatti munka- kahelyen, mikor kiderült, hogy csökkent látóképessége miatt c külszínen kell munkát vállolnia. Más szakmája nem lévén, szerszámkiadóként alkalmazták. Közben elvégezte a középfokú raktárgazdálkodói tanfolyamot, ám átszervezések miatt betanított lakatosként tudott elhelyez, kedni. — Már géplakatosként dolgoztam, amikor a több pénz reményében jelentkeztem dízelmozdonyvezetői tanfolyamra. Csak o vizsga után derült ki. hogy a szemem miatt mégsem mehetek a föld alá. Próbáltam magamat hasznossá tenni annál is inkább, mivel lehoztam magammal apámat és a testvéreimet, akik ugyancsak itt dolgoznak, illetve dolgoztak Kossuth-bányán. Egy újabb át. szervezés folytán végül is — végzett lakatosként, mozdony- vezetőként — ma a szerszám- raktárban dolgozom. Sámson Lajost valóban testvére beszélte rá. hogy biztos megélhetést talál a bányában. A vájáriskola elvégzése után másfél évtizedig dolgozott a bányában: fejtésekben elővá- jásokban. Derékbántalmai miatt azonban ott kellett hagynia a bányát. — A kaparós-műhelyben kaptam munkát. Szerencsémre a Központi Gépüzem és a MOM komlói gyára együttesen szervezett esztergályos tanfolyamot, így dolgozhatok most a második szakmámban, a Kossuth IV-es aknán. Akárcsak bátyám, én is legfeljebb felét tudom megkeresni a löld alattiak bérének, mégpedig úgy, hogy rengeteg energiába került ómig szokmót találtunk. Mc a bányából kikerültét nem inspirálja semmi, hogy tanulásra adja fejét, valahogy ezt még az elején, talán éppen a vójáriskolában kell megoldani. Rengeteg gondtól szabadu1- nának meg a jövő bányászai! Fenyvesi Rajmund, Kossuth- bánya személyeztise említette, hogy von náluk egy 45 éves csatlós aki most jelentkezett technikumba. Ez volt a döntő ok, hogy megkeressem Komlón az 501-es számú szakmunkás- képző intézet igazgatóját, Iván Lászlót. — Vójáriskolóban végeztem és dolgoztam bányában, tehát ismerem, hogy mit jelentett a bányamunka, minthogy oktató, ként is tiszában kell lennnem, hogy milyen embereket kíván a bánya. A fizikai megterhelés bizony nem sokat változott, annak ellenére sem, hogy összehasonlíthatatlanul megnőtt a gépek szerepe. A bányák gépesítése ma már követelményként állítja dolgozói elé a kettős, vogy több szakma ismeretét. Ismerve körülményeinket — no és a tanügyi reform lehetőségeit —. a négyéves, kettő szakmájú képzést tartanánk elfogadhatónak. Ehhez azonban szükséges a Mecseki Szénbányák hathatós támogatása. A Mecseki Szénbányák minden üzeme szakmunkásgondok, kai küzd annál is inkább, mivel jelenleg 380 olyan — zömében vájárt-----kell foglalkoztatn iuk, akik rehabilitációs munkahelyen dolgoznak, — A megvalósulás előtt áll egy rehabilitáltakat foglalkoztató műhely létesítése Zobákon — mondja Gerber György, a Mecseki Szénbányák személy, zeti és szociális igazgatója. — Felvettük a kapcsolatot a megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató pécsi üzemmel is. Gond azonban továbbra is, hogy a bányából kikerültek nem szívesen vállalkoznak új munkakörbe. pontosabban új környezetbe. Ami pedig a jövőt illeti, valóban jól felkészült a technika, a technológia változásaira alkalmas bányamunkásokra van szükség, okik értik és érzik, hogy miként kell bán. ni a több százezer forintot érő gépekkel, berendezésekkel. Ép. pen ezért partnerek kívánunk lenni a szakmunkásképző intézettel. Kapu László Érdek és felelősség fi „szőröző” meós Ki (lenne) az ideális meós? Aki nemcsak megalkuvás nélkül félredobja a selejtet, hanem arra is keresi a választ, hogy mi a termék hibája, és azt a termelés során hol és hogyan lehet(ne) kiküszöbölni. Az ilyen szakember ritka. A több évtizedes termelési be- idegződöttség, a hiánygazdálkodás, a hatósági irányítás és a versenyhiány is közrejátszik abban, hogy a vállalatoknak a minimális minőség a cél: olyan legyen a portékájuk, amit még el tudnak adni. S ha van vevő így is, akkor meg kinek jó o „szőröző" szakember, aki megbolygatja a megszokott nyugalmat? A minőségbiztosítási rendszer szervezéséről nemrég Pécsett tartott országos konferencián a vállalatok hatalmi szerkezetéről, az érdekharcokról és a konfliktusokról tartott érdekes előadást dr. Jávor István, a System Szervezési Vállalat tudományos munkatársa. — Említette, hogy több mini 20 nagyobb és kisebb vállalatnál tanulmányozta a hatalmi szerkezetet, a belső életet. Milyen megállapításokra jutott és érdekelte-e a vállalat vezetését mindaz, amit tapasztalt? — A szervezett szociológia határterületén komplexen vizsgálom a vállalatok közgazda- sági, szervezési és vezetési felépítését és mechanizmusát, ritkán kérdőíves módszerrel. Többnyire úgy, hogy hetekre, hónapokra bekapcsolódom o szervezet életébe, beszélgetek a vezértől a munkásig mindenkivel, értekezleteken veszek részt, dokumentumokat tanulmányozok. Amikor összefoglalom a kutatásomat, akkor gyakran nem kíváncsiak a végeredményre. Van,' hogy o vizsgálatnak örülnek, de tényeknek, megállapításoknak nem, azt nem fogadják szívesen. A kutatási etika ellenzi, hogy nékvel adjak ki bárkit is, nemegyszer mégis igyekeznek megtalálni a „bűnöst". Pedig nem is az jellemző, hogy csakis egyes személyek tehetnének orról, hogy nem úgy mennek o dolgok, ahogy mehetnének. Jellemző, hogy intézményesedik a hiba, az akadály. — Min kellene változtatni? — Meg kell tanulni célrendszerben, minőségben, költségekben gondolkodni, összefüggéseiben, rendszerében nézni a dolgokat. Ez hosszú, de mindenképpen szükséges folyamat, türelemmel és fokozatosan lehet csak átállni. A szervezeti folyamatok, struktúrák és az azokhoz kapcsolódó összefüggések sok mindent elárulnak az adott vállalatról. Hiába a jó elképzelés, ha az nem épül be a célrendszerbe, ha nincsenek meg hozzá a belső kapcsolatrendszerek és feltételek, akkor csak a cél deklarációjáról beszélhetünk. Az meg pusztába kiáltott szó, esetleg kampánymunka, de nem mindennapi, mindenki számára fontos feladat. Hiányoznak a vállalat egészét átfogó és mozgató célrendszerek . . . — Ami nem épül be a célrendszerbe (energia- és anyag- gazdálkodás, értékelemzés, költségérzékenység, piackutatás, Dolgozz hibátlanul! mozgalom, munkavédelem stb.), ahhoz nem szervezik meg a vállalati folyamatokat, abban a vállalati belső egységek között sincs meg a naprakész összhang. Tehát nem tudatos egyik sem, nem minden részt, részleget átfogó és működtető, hanem csak esetleges. Gyakori, hogy a célrendszerbe kellően be nem épített alapkövetelmény kapcsán minden részlegnek, üzemnek, osztálynak, vezetőnek más és más az érdeke, így pedig nehezen áll össze a tényleges vállalati összérdek. Hogy a vállalaton belül nincsenek a folyamatok megfelelően dokumentálva, nem hatékony és hatásos a szervezettség, így a felelősséget is nehéz megállapítani, és utólag nagyon nehéz felelőst találni. Hiányos a munkaintenzitás, a munkához való hozzáállás, a szakértelem a rendszerben, tehát az összegészben való gondolkodás színvonala alacsony szintű. Az ideális a fölfelé nyitott strukturális lehetőség lenne: a szervezetnek mindent meg kellene tennie, hogy bizonyos szinten túllépjen a dolgozó, hogy minden téren hozza a még többet, a maximumot. Ezt pedig megfelelően dotálni keltene. — Vizsgálódásai alapján melyek a legfontosabb elméleti problémák? — Az eredmények egyértelműen rámutatnak, hogy a gazdasági tevékenységből levezethetők olyan lényeges összefüggések, hogy valamilyen értelemben el kell válni a szervezetekben a hatalomnak és a felelősségnek, valamint az érdeknek és a hatalmi struktúrának. A bizonytalanság növeli a hatalmat és csökkenti a felelősséget. Dr. Jávor István szakközgazdász három éve foglalkozik e témakörrel, egy éve a System- nél. E témában eddig több mint kéttucat szakmai publikációja jelent meg. Murányi László Feszített munka Gyorsan változik az ízlés Ä tőkés bérmunka mellett saját anyagos gyártásra gondol a Pécsi Minőségi Ruházati Szövetkezet Mellények, szoknyók készülnek szovjet exportra A jövőre 35 éves Pécsi Minőségi Ruházati Szövetkezet kollektívája sose dolgozott eny- nyire feszítetten, mint az utóbbi egy-két esztendőben. A csaknem 250 dolgozó megérti a piac igényességét. Extrábbak oz igények, egyre munkaigényesebb a termékelőállítás. Ma a fodros, holnap a pihés kiképzés a sikkes, az alj jelenleg csíkos, a következő héten már kockás, ugyanígy változik a gallér- és ujjmegol- dás. vele együtt a díszítés. Mindez rapszodikusnak tűnik, pedig a hirtelen módosuló külföldi, főként nyugati divatizlések érződnek ilyen formában a pécsi ipari szövetkezetben. Az 1981-es 6 600 000 forintos bérmunkaforgalom, amely okkor csúcsnak számított, idén ötmilliós lesz a várt hétmillióssal szemben. S ez már a tervezett ötmilliós nyereségre is kihat, vagyis legalább egymillió forintos csökkenést okoz. A hetvenes évek közepétől rendszeresen vállal nyugati bérmunkát a szövetkezet. Váltakozó üzleti szerencsével holland, belga és nyugatnémet partnerekkel állnak kapcsolatban: a legtöbb árut az utóbbiak rendelik. Kezdetben kifizetődőnek bizonyult a tőkés bérmunka, mc viszont növekvő gondokkal jár. Egyebek között azért, mert 4—6 hét helyett 3—4 hét alatt szállítandó a portéka. Ez alatt a befejező műveleteket végző munkások, mint például a vasalók, a gomblyukazók fizikai igénybevétele fokozódik, ugyanis a minőségi követelmények megvalósításából az oroszlánrészt ők vállalják. Rendszeresen túlóráznak, bár ezért cserében, amikor nem annyira sürgős a határidő, munkaidő-kedvezményben részesülnek. Az is igaz, hogy most még csak egy műszakban dolgoznak. A bérek közben csigalassúsággal nőnek, jelenleg egy dolgozó havi jövedelme átlag 2500— 3000 forint. Nem véletlen, hogy fokozódik az elvándorlás. Mi jelenti a kiutat? Egyik megoldás, hogy ha a szakmunkások többletmunkát vállalnak. De alig-alig nyerhetők meg az ügynek, ugyanis nőkről, családanyákról van szó, akiket kötelez az otthoni „második műszak" is. Csiba Pálné elnök szerint sokat segítene a gondok enyhítésén, hogy ha a bérszínvonal alakításában nagyobb szava lehetne a szövetkezetnek. Vagy ha o Hungarotex Külkereskedelmi Vállalat és a kilenc szövetkezetei tömörítő Minta Társulás időben, alapos konkrétsággal közvetítené a vevői igényeket. Tehát sokféle minta alapján, korán megismerkedhetnének a kívánt modellekkel, és akkor nem járna problémával az azonnali betanítás sem, Még akkor sem, ha selyem anyagról van szó. Azon gondolkodnak a Pécsi Minőségi Ruházati Szövetkezetben, hogy a tőkés bérmunka megtartása mellett a saját kifejlesztésű cikkekkel is jelentkeznek a piacon. De ennek nagyon fontos feltétele, hogy a hazai alaponyag- és kellékellátás színvonala valóban javuljon. Csuti J.
