Dunántúli Napló, 1983. december (40. évfolyam, 331-359. szám)

1983-12-17 / 347. szám

1983. december 17., szombat Punantmt hqpiö 13 Pogányi délelőtt ße- és vissza- költözés a faluba Jövőre újabb 40 házhely eladó A falu alatti halastavat vas­tag jégpáncél takarja, délelőtt lévén kihaltak Pogány utcái. Az orrpirosító hidegben szállingó­zik a hó, az eget vastag felhők takarják. Itt-ott a szélcsendben nyílegyenesen száll a füst a kéményekből. A futballpálya meílettn^iagy habokban vizet forralnak, forog a betonkeverő: hát n®m éppen ideális az idő ilyenkor a vakolásra . . Pogány, a Pécstől alig hét ki­lométerre lévő hétszáz lelkes te. lepülés nem csupán a völgyben húzódó horgásztaváról híres, hanem az itt élők szorgalmáról is. Alig van ház, ahol ne hiz­lalnák tucatszám a disznókat, ne tartanának baromfit, ne fog­lalkoznának nagymérvű zöld­ségtermeléssel. A családok jö­vedelmét gyarapító forintok egy idő múltán építési anyoggá vál­toznak át. bővítik, átépítik a régi portákat, vagy az öregfa­lu üres házhelyein manzárdos,, teljes összkomforttal bíró épü­leteket húrnak. Mások meg Üj- Pogányban a Pécsi úton te­remtik meg otthonukat. A községi tanácson Link Zol­tán előadó sorolja a legjellem­zőbb adatokat. Évente átlago­san három—négy ház épül, so­kan kiköltöznek a váróiból, vagy visszatérnek, mert a köz­lekedésre nem lehet ponasz: tíz perc alatt beér az autóbusz a Volán központi pályaudvará­ra. — Az építési kedvre igazán nem. lehet panaszunk — említi az adóügyi előadó — inkább az a gondunk, hogy eddig ke­vés telket tudtunk az érdeklő­dők rendelkezésére bocsátani. A termelőszövetkezet viszont megértést tanúsított, mikor megkerestük a vezetőket, így a futballpályával átellenben a szántó helyén jövőre negyven házhelyet alakítunk ki. A tel­kek megközelítőleg négyszáz négyszögölesek lesznek mert az itt élők gazdálkodni is akarnak a kertjeikben. A villanyáramot biztosítjuk, de a vízzel továbbra is gondjaink vannűk. A magas nitráttartalom miatt a gyerme. Űj családi ház öreg-Pogányban kéknek Pécsről hordják a vizet. A megoldás még néhány évig várat magára, mikorra Pogány- ba is leágazik mojd a vízveze­ték. A Pécsi út elején fehérre fes­tett, barna zsalugáteres, takaros új házba kopogok be. Brezo- váczék laknak itt a szülőikkel. A fiatalasszonyt és férjét is otthon találom, éppen Pécsre készül­nek karácsonyi ajándékot vásá­rolni. Míg Brezovácz István meg­borotválkozik felesége hellyel kínál a szobányi előszóbában. — A férjem a tsz önitató- gyártó üzemében esztergályos, én pedig a fehérhegyi iskolá­ban tanítok. A buszjáratokra nem panaszkodhatam, előbb (beérek Pécsre, mint a buszpá­lyaudvarról a tízessel Fehér­hegyre. — Mikor kezdték az építke­zést? — kérdem a fiatal házi­gazdát, aki időközben átöltö­zött. — Azt hiszem, még 1975-ben, de o telket az OTP révén évek. kel előbb megvettük. Akkor tizenötezer forintba került a négyszáz négyszögöl. Éveken át gyűjtöttük az építési anyagot. Az öregfaluban laktunk, disznó­kat tartottunk. Minden pénzün­ket ebbe a kétszintes házba öl­tük bele. Tavalyelőtt jutottunk el odáig, hogy kívülről is be­vakoltuk az épületet. A kőmű­ves csak a főfalakat húzta föl, a többi munkát apámmal csi­náltuk. Ö készítette él az ajtó­kat ablakokat — asztolos a szakmája — a szakipari mun­kák is ránk vártak, a tapétá­zástól kezdve amit itt lót min­den, a két kezünk munkája. Az ólak hátul az udvarban nemrég készültek el; most is hat göbét tartunk. Ebben az évben eddig húsz hízót adtunk le. így lehet ezt csak csinálni, másképp nem jut előrébb az ember... Salamon Gyula Kevesebb is elég lenne Miért használunk több cementet a szükségesnél? A szakemberek becslése alapján a forgalomba kerülő cement legalább harminc szá­zalékát elpocsékoljuk. Orszá­gosan 4,8 millió tonnára tehe­tő az a cementmennyiség, amely fölhasználásra kerül, de nem lenne ennyire szükség, ha a tervező, a szállító, a kivite­lező, és a kereskedő érdekeltté lenne téve a takarékosabb ce­mentfelhasználásban. Az épít­kezés során több cementet kér a kőműves és azoknak a mes­tereknek van becsülete az építtetők körében, aki nem sajnálja a kötőanyagot. Forint- milliárdok vesznek ezáltal kár­ba, holott általánosan közis­mert a vállalatok körében is az a rendelet, miszerint a kor­Mikó Ferenc kiváló szakács A szakmai elismerést bizonyítani kell November 7-e alkalmából dr. Selmeczi Lcrjosné belkeres kedelnrij miniszterhelyettes Bu da pesten a Novotelben az or szágból 5 szakácsnők és 6 cuk rásznak adta át a Kiváló sza kács. illetve cukrász oklevelet. Baranyából egyedül Mikó Ferenc a B. m.-i Vendéglátó Vállalat dolgozója kapta meg ezt a kitüntető címet. Mikó Ferenc fiatalember, alig valamivel túl a harmin­con. A vállalathoz 1971-ben ke­rült. Szakács minősítésben kü­lönböző (baranyai és más me­gyei üzletekben is dolgozott. Az életében az újjáalakított Boros­tyán megnyitása jelentett for­dulatot — kinevezték főszakács, nak. Ekkortól kezdett el szakmai versenyeken részt venni: így nyerte el a „Vendégvárás a Mecsek alján” versenysorozat első diját, az aranytálat 1978- ban. Aztán a dunántúli ifjú­munkások versenye következett: itt is oz első helyezést szerezte meg. Ezek hatására választották meg a Magyar Szakácsok é* Cukrászok Szövetsége keretén belül megalakult Baranyai Gasztronómiai Társaság tagjá­vá. Ez ritka kitüntetés, hisz mindössze tizenkettőn vannak az elnök mesterszakács Berényi Imrével együtt. A társaság egyik fő célkitűzése, hogy összegyűjt- sék, és ismét megjelentessék az üzletekben a baranyai táj jel­legzetes ételeit. Aztán a Neve­lési Központ megnyitásával to­vább lépett: kinevezték konyha­főnök főszakácsnak. Mikó Ferencnek csak újabb segítséget és szakmai ösztön­zést jelentett mindez: tavaly Budapesten a Volga szállóban megrendezett Dél-budai Tavasz sorozat keretében baranyai spe­cialitásokkal kedveskedett a vendégeknek. Idén újabb meg­lepetéssel szolgált a finom fa­latokat kedvelőknek: a Baranya bisztróban nemrégiben meg­rendezett bemutatón hidegkony­hai 'készítményeivel rukkolt ki. Olyan finomra és szemre is cso­dálatosra sikerültek a hidegtá­lai, hogy ezzel mutatkozik be ma, szombaton a budapesti Novotelben megrendezésre ke­rülő Kiváló Szakácsok és Kiváló Cukrászok 18. díszvacsoráján. Nem elég elnyerni a kiváló szakács címet, be is kell bizo­nyítani a szakmabelieknek, hogy tényleg méltó rá. Most fog el­dőlni, hogy a többiek is úgy döntenek-e, valóban méltán ér­demelte meg e címet. Ádám Erika szerű betontechnológiák, a megfelelő cementfajta fel- használásával a megkívánt szi­lárdsági értékek biztosíthatók lennének és jelentős megtaka­rítás származhatna ebből a lakosságnak, a vállalatoknak és nem utolsósorban a nép­gazdaságnak. A cementgyártás igen nagy energiaigényű. Példaként ele­gendő, ha megemlítjük, a Be- remendi Cement- és Mészmű­vek is jelentős állami dotációt kap évente, mert a cement­előállítás különben ráfizetéses. Van tehát mit tenni és ez a fentiekből is kiderül mind a gyártás, mind a forgalmazás, a szállítás és felhasználás te­rén is. Ezért sem szükséges magya­rázni, hogy igen időszerű té­mát tűzött napirendjére a Ba­ranya megyei Népi Ellenőrzési Bizottság, amely országos cél- vizsgálat részeként, a pécsi, a komlói, a mohácsi, illetve a siklósi NEB-et is bevonva, ez év őszén igen részletes vizsgá­latot tartott a különböző cé­geknél és az erről szóló érté­kelő jelentést tegnap vitatta meg testületi ülésén. A vitában többen fölvetették, hogy nem megfelelő a különböző ce­mentfajták kínálata, a válla­latok nem érdekeltek a fel- használás mérséklésében, ki­véve azok a cégek, ahol be­tontechnológust foglalkoztat­nak, illetve a laboratórium ha­tározza meg a receptúrát. Sajnálatos az is, hogy a zsá­kos cement szállítása, illetve mozgatása során jelentős a szórási veszteség a csomagoló­anyag szakadása miatt. A gon­dot többek között az okozza, hogy nem megfelelő a három­rétegű zsákpapír minősége — csak a BCM-ből elszállított zsákos cement hat százaléka sérül emiatt. A megoldást a műanyaggal impregnált zsák jelentené ... A testület a következőket tartotta fontosnak, hogy to­vábbítsa az országos szervek­hez: meg kell oldalni a ce­ment korszerű csomagolását, mielőbb el kell érni a jó mi­nőségű betonadalékok előállí­tását, bővíteni szükséges a megfelelő cementválasztékot, a kisfelhasználók is jussanak hozzá az olcsóbb transzport- betonhoz, a takarékosabb ce­mentfelhasználás érdekében mielőbb célszerű szabályozni, illetve kidolgozni az érdekelt­ségi rendszert, a betonkészítés minőségvizsgálati módszereit általánosan alkalmazzák a to­vábbiakban a kisébb kivitelező vállalatok is. A bizottsági ülés, amelyet dr. Szabó József, a megyei NEB elnöke vezetett, ezt kö­vetően értékelte a bizottság 1983. évi munkáját, majd el­fogadta az 1984. évi munka- programot. S. Gy. Ó- és diákév-búcsúztatót tartottak tegnap este baranyai középiskolásoknak a Nevelési Központ, ban. A vidám, zenés-táncos rendezvényen mintegy 2000 diák vett részt. Képünkön: a néptánc­bemutató egyik együttese a mohácsi Dr. Marek József Mezőgazdaság; Szakközépiskolából. Alkotó ifjúság pályázat Eredményhirdetés a Mecseki Szénbányák Vállalatnál A pályakezdő értelmiségi fiatalok fórumát rendezték meg tegnap délelőtt a Mecse­ki Szénbányák Vállalatnál. A komlói Kossuth-bányaüzem munkásklubjában Mérei Emil, a szénbányák vezérigazgatója és dr. Schwarcz József, a vál­lalati pártbizottság titkára, va­lamint Vass László, a KISZ-bi- zottság titkára tartott tájékoz­tatót a szénbányáknál dolgo­zók előtt álló feladatokról és a liászprogram megvalósítá­sának üteméről. A fórum keretében került sor a vállalatnál három évnél nem több munkaidőt eltöltött, harminc éven aluliak részére meghirdetett Alkotó ifjúság pályázatra beérkezett pálya­művek értékelésére és díjazá­sára. A pályázaton részt vevő 36 pályamunkából a bíráló bizottság 30-at tartott meg­valósításra alkalmasnak. A bi­zottság első díjjal jutalmazta a pécs-bányaüzemi Bacskó László, valamint az igazgató­ságon dolgozó Hegedűs Fe­renc és Tóth Győző munkáját. Négyen második, öten pedig harmadik díjat kaptak, továb­bi 19 munkát pedig 1000— 1500 forinttal jutalmaztak. Ugyancsak a fórum keretében került sor a vállalati haszno­sításra átvett diplomamunkák értékelésére. A 21 diploma- munkát 3000—6000 forinttal ju­talmazták a bírálók, tíz fiatal alkotó pedig megkapta a Ki­váló Ifjú Szakember kitünte­tést. FILMJEGYZET Elmaradások Miközben koprodukciós ma­gyar filmekkel volt elfoglalva heti hasábunk, bemutattak más-más okon jelentékeny fil­meket is. Lássuk őket! FLÓR ASSZONY KÉT FÉRJE. E film értéke nem abban ke­resendő elsősorban, hogy Jor­ge Amado regényéből készült, még csak a negyvenes évek brazil társadalomképe miatt sem tünteti ki magát nálunk ma különösebben. Lehetne még sorolni fontosabb dolgo­kat is a film kapcsán, mégis egészséges erotikája miatt említem ezt a filmet először: emlékezetem szerint talán az első ebben a műfajban a ha­zai mozikban. GALLIPOLI. A téma, a mon­danivaló talán ismerős A köny- nyülovasság támadása című filmből, s a film vége is ki­következtethető az első har­madból. Mégis, figyelemre ér­demes ez az ausztrál film ak­tualitása miatt: cselekménye ugyan az első világháború idejére esik, de a birodalmi szellemért hozott esztelen áldo­zat témája talán ma sem ér­dektelen. Ausztráliából fiata­lok tízezrei jelentkeznek ön­kéntesen, hogy Európába men­jenek „segíteni" a briteknek. Lelkesedésükből, öntudatukból és önfeláldozó hősiességükből csupán az utóbbira tart igényt az angol hadvezetés: mint mészárszékre a barmokat, hajtják az ausztrálokat a tö­rökök ellen, hogy kíméljék az angol erőket. D. B. COOPER ÜLDÖZÉSE. Az üldözéses filmnek mély ha­gyományai vannak az ameri­kaiaknál, valószínűleg a bur- leszkek üldözési jeleneteiből nőtte ki magát önálló film­fajtává. Nem a miért, hanem a hogyan? az érdekes: ez a film felvonultat ezekből jó egy­néhány ismert motívumot. Könnyed szórakozás elsődlege­sen, rafinált álpolitizálás má­sodlagosan (az üldöző és az üldözött is Vietnamot megjárt veterán);s ami a lényeg: dör­zsölt ideológiaterjesztés — nincs bűn és nincs bűnhődés, ha magányos a kalandkereső. Jaj de szép Wyomingban repülő- géprablónak lenni, ha nem politikai okok miatt rabol egy csoport gépet, hanem egy ön­magában talpig férfi csak úgy vagányságból és egy kicsit a pénzért. Amiért különben min­den megkapható, bár egy hosszú combú nő jobban bol­dogít ... DONALD KACSA ÉS ATÖB- BIEK. Walt Disney holta porá­ban még mindig a világ „leg­nagyobb” és „legismertebb” rajzfilmrendezője és -gyártó­ja. S úgy látszik, jogutódai sem elveszett üzletemberek: csokorra kötve a régi rövidfil­meket, vonzzák a leghálásabb közönséget a mozikba, a gye­rekeket. S mennek persze ve­lük a papák, mamák és nagy­szülők. Ki miért. Az idősebbek nosztalgiázni, a középkorúak látszólag gyerekfelügyelni, no meg egy jót kikapcsolódni és röhögni, a gyerekek meg meg­tanulni egyfajta mentalitást és filmfogyasztói szokást. Az ame­rikai film kultúrimperializmusa valahol itt kezdődött, ezek az apró, „ártatlan" filmecskék alapozták meg azt, hogy ma a világon fajra, vallásra, vi­lágnézetre, nemre és iskolai végzettségre való tekintet nél­kül képzeljük magunkat Co­lombo, Kojak, vagy éppen D. B. Cooper helyébe ... B. L. Ma mutatkozik le a Követeiben

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents