Dunántúli Napló, 1983. december (40. évfolyam, 331-359. szám)
1983-12-17 / 347. szám
Kerekasztal k Beszélgetés Szigetváron a területátszervezésről A kerékasztal-beszélgetés résztvevői: Farkas János, Monszider József, Sánta László és Szabó Gézáné voltak (Cseri László felvételei) A nagyobb önállóság és feltételei Sikeres modellek, közvetlenebb kapcsolat az Igazgatás és a lakosság között Szocialista brigádok a bólyi otthonban Szövetség a gyermekekért Szocialista brigádokat, KISZ-szervezeteket hivott találkozóra a közelmúltban a Baranya megyei Tanács Bólyi Egészségügyi Gyermekotthona azért, hogy elmondják, milyen gyógyító, képességfejlesztő munka folyik náluk, ismertessék terveiket, beszámoljanak az intézmény bővítéséről, megköszönjék, és továbbra is kérjék támogató tevékenységüket Több mint negyvenen jöttek el, s főként fiatalok. Már az intézetvezető főorvos, a gazdasági vezető és a főnővér tájékoztatója előtt megindult köztük a beszélgetés: ki miért gondolt a bólyi gyermekekre. A többségben levő bólyiak magyarázata ké- zenfekvő: Bolyban van az intézet, s hiába kerülnek ide a megye minden részéből gyermekek, ők sajátjuknak érzik. Soknak itt dolgozik a felesége. Akármilyen vidám is volt a hangulat a családi esteken, akármennyire nem akart senki sem a munkáról, a munkahelyről beszélni, az ápolónő feleségek valamelyike mindig szóba hozta a gyermekotthont, s a beszélgetés végére kikerekedett: mi az, ami még kellene a gyermekeknek, de amire nem futja a költségvetésből. Nem élelemről, ruháról, berendezési tárgyakról volt szó. Sokkal inkább arról, hogy a játékok gyorsan kopnak, hogy vannak kedvenc darabok, amelyekből nem mindenkinek jut, hogy szívesen hallgatnák a gyermekek a saját kis- rádióikat, hogy az ügyes- kezűek varrnának, szőnének, csak lenne hozzá anyag. Szerencsére egyre többen elfogadják és támogatják azt a szemléletet, amely az otthon munkáját jellemzi: szinten tartani, fejleszteni azokat a képességeket, amelyek több ittlévő beteg gyermekben megmutatkoznak, olyannyira, hogy legalább el tudják látni magukat. De az ő esetükben ehhez a minimális eredményhez is nagyon kitartó erőfeszítésekre van szükség. Dr. Jáni Lajos igazgató főorvos elismeréssel szólt azokról az akciókról, ajándékozásokról, melyeket a szocialista brigádok, KlSZ-fiata- lok szerveztek. Legutóbb egy komplett stúdiófelszerelést kaptak a Bólyi Mezőgazda- sági Kombinát KlSZ-bizottsá- gától. Ez a berendezés segíti majd a képezhető gyermekek egyidejű csoportos foglalkozásait. Évek óta tartó kapcsolata van az otthonnak a Bólyi Mezőgazdasági Kombináttal, a Költségvetési özemmel, a VMBK villányi szőlészeti üzemével, a Pécsi Vízművel, a Pécsi Gyógyszertári Központtal, a Mohácsi Tema- forggal, a borjádi termelő- szövetkezettel. Schmidt Antal, a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát KISZ- bizottsógának titkárhelyette. se: — A stúdióberendezés lé. nyegében kombináti támogatást jelent — mondja. — Legalább ilyen értékes az a folyamatos, kollektívánként!, sőt személyes segítség, amit a szocialista brigádok, KISZ- tagok adnak. Említhetem a Görgényi Józsefné vezette Együttműködés, a Vadász József vezette Népszava szocialista brigádot. Tagjai rendszeresen segítenek a kisebb felújításokban. Vadász János szövőszéket készített az otthonnak. A Lenin ifjúsági szocialista brigád a játszóudvar kialakításában vállalt sokat, különböző udvari játszótereket készítettek. A Mohácsi Temaforg Március 21. szocialista brigádját Fűrész lózsef képviselte a találkozón. — Szabászati hulladékot küldünk a gyermekeknek. Mindenféle hasznos apróságot varrnak belőle. Úgy tervezzük, hogy hamarosan eljövünk ide mind a tizenheten. Jó lesz, ha egyszer együtt látogatjuk meg a gyerekeket. Spengler Gyula a kombinát agrokémiai üzemének főbizalmija. — Négy szocialista brigád dolgozik az agrokémiában — mondja. —• Egynapi munkabérünkből játékokat, táskarádiókat vettünk a gyermekeknek. A most folyó építkezésbe is szeretnénk bekapcsolódni. El jött a találkozóra a HUNOR Pécsi Kesztyű- és Bőrruházati Vállalat II- sz- Gyárából Erey Jánosné vezette szocialista brigád három tagja is. — Mi az év elején kerestük fel a bólyi gyermekotthont — mondja a brigádvezető. — Kommunista műszakokat szerveztünk és a kapott pénzből játékokat, rádiót, magnót vettünk. Aztta. pásztóijuk, hogy a vállalatnál egyre több brigád érdeklődik az otthon gyermekei iránt, s valószínű, hogy lesznek, akik még ezután csatlakoznak hozzánk. * Most azt kérdezhetné valaki, miért ez a nagymérvű segítség, odafigyelés a beteg gyermekekre. Azokra, akik közül jó páran talán létezésüket is alig fogják fel, azokra, akik legjobb esetben is csak arra lesznek képesek, hogy kiszolgálják saját magukat. Ezek a gyermekek nem tehetnek arról, hogy ilyennek születtek, hogy egy súlyos betegség, vagy baleset mozgásképtelenné, fogyatékossá változtatta őket. A szüleik sem tehetnek erről. Szeretettel ragaszkodnak beteg gyermekükhöz, akit ők ápolni, ellátni otthon, munka mellett nem tudnak, de rendszeresen látogatják itt Bolyban, s ha tehetik, gyakran hosszabb időre hazaviszik. Török Éva Talajvízmérés gammasugarakkal Aprófalvak. Aligha lehet ezt a szempontot — ha az igazgatási munkáról is esik szó - figyelmen kívül hagyni Baranyában, s ezen bejül a szigetvári járásban sem. Az, hogy a közigazgatási körzetben működő 17 tanácsból 15 közös, kettő önálló, hogy a lakosság ezen túl több mint száz, úgynevezett külterületi lakóhelyen él, jelzi: meglehetősen sok energiát követel a tanácsoktól az igazgatási funkciók megfelelő ellátása. A mai megitéléVT az alapellátás elfogadható szinten van. Kerekasztal-beszélgetésünk témája azonban a közeljövő, a területátszervezés, közelebbről a tanácsok önállóságának növekedése, ennek az önállóságnak a feltételei. Beszélgetésünk résztvevői Farkas János, a járási hivatal elnökhelyettese, Szabó Gézáné, a Nagy- peterdi Községi Közös Tanács elnöke, Monszider József, a Kétújfalui Községi Közös Tanács elnöke és Sán- fa László, a Dobszai Községi Közös Tanács elnöke. Szerkesztőségünket Mészáros Attila képviselte. ★ Farkas János: — A témánk előzményei között fontosnak tartom megemlíteni: a járás területén már most három olyan igazgatási társulás működik, amelyet a jövő modelljének tartunk: meghatározott igazgatási feladatok ellátására társulások alakultak — egy-egy községi tanácson —, amelyek körzeti hatáskörrel látnak el feladatokat, így például Szentlőrincen a nagyközségen kívül további hat tanács, Kétújfalun további kettő, Szentlászló területén ugyancsak további két tanács igazgatási területére kiterjedően. Január 1-től ez a modell általános lesz a szigetvári Városi Tanács gyakorlatában. — Közelítsük meg a területátszervezést a lakosság oldaláról. Mit nyernek azon a községekben, falvakban élők, hogy a tanácsok — a hatáskörök számának az emelkedése révén is — önállóbbak lesznek? Monszider József: — A hivatalos nyelven fogalmazott formula — hatáskörök leadása a községi tanácsokhoz — a gyakorlatban azt jelenti: első fokon sokkal több dől majd el helyben, éspedig olyan kérdések, ügyek, amelyek közvetlenül érintik a lakosságot. Ez mindenképpen kedvezőbb helyzetet teremt. Sánta László: — Az előnyök között feltétlenül meg kell említenünk azt is, hogy az igazgatási ügyek intézését gördülékenyebbé teszi a gazdagabb helyismeret. Monszider József: — Van bennem azonban némi aggály is: az üg^pk intézé- zésének nálunk annyira be- idegződött pályái vannak, amelyeket a gyakorlatban nagyon nehéz lesz kiiktatni. Nem tudom például pillanatnyilag elképzelni: kikkel fognak a községi 'tanácsok ügyintézői egy-egy bonyolultabb kérdést megbeszélni? Ebbéli aggályomat nem oszlatja az sem, hogy 4. HÉTVÉGE a megszűnő járási hivatalokból majd szakmailag magasabban képzettek kerülnek a községi tanácsokhoz. Ez ugyanis kérdéses, mert ezek az emberek nem nagyon igyekeznek a kisebb falvakba ... Sánta László:- Ha valaki járási hivatalnál mégis elvállalja, hogy községi szinten végzi tovább az igazgatási munkát, ez bérfeszültséget okoz. Farkas János:- A szigetvári járási hivatalból öt embert kellett volna községekbe irányítani, de csak egy vállalta el. A többi négy feladatkört ember nélkül kell leadnunk.- Beszélnünk kell a megnövekedett önállóság anyagi, gazdasági feltételeiről is. Rövidre fogva a kérdést: lesz-e miből gazdálkodni a községi tanácsoknak? Sánta László: — Megítélésem szerint nem lesznek jobbak a községi tanácsok fejlesztési lehetőségei: a gazdasági szabályozók nem veszik figyelembe a területátszervezést, annyira semmiképpen sem, hogy a községi tanácsok illetékességi területén működő gazdasági egységek — termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, más vállalatok - lehetőségei a tanácsi elképzelések támogatására bővülnének. Monszider József: — A tanácsok szabályozórendjének átdolgozása napirenden van, s elképzelhető, hogy ez-hoz pluszt a tanácsok konyhájára. Feltételezem azt is, hogy a tanácsok igazgatási területén képJződő bevételek egy része helyben marad, s ezzel a tanács gazdálkodhat. Szabó Gézáné:- Én optimista vagyok, s ezt erősíti a szükségszerűség is: a nagyobb önállóság nagyobb „játékteret" kell hogy engedjen a tanácsoknak a gazdálkodás területén. Úgy vélem: a megyei költségvetésből a jövőben még nagyobb arányban részesülnek majd a községek. Azt remélem, hogy a nagyobb önállóság feltételrendszerének részeként az anyagi háttér is megváltozik. Másrészt: a termelőszövetkezetekkel — gondolom nem csak nálunk — mindig jó volt a tanács kapcsolata. Tudomásul kell vennünk: a pénz náluk, és nem nálunk van, s azt is: a tsz-eknek nincsenek külön céljaik, már ami a lakosság ellátását illeti. Ők is igyekeznek ezt minél teljesebben megoldani. Farkas János:- A tervidőszakban a járás területén működő gazdasági szervek mintegy 25 millió forinttal segítették a különböző igazgatási feladatok megoldását, elsősorban a diákszociális, kommunális célok megvalósítását támogatták. A tanácsok anyagi lehetőségeire figyelemmel ez igen komoly ösz- szeg. Monszider József: — Kétújfalun például a termelőszövetkezet félmillió forintot biztosított egy olyan több célú létesítmény elkészültéhez, amely egyebek mellett tornateremnek is használható, de kulturális rendezvényeknek is helyet ad. Vannak hát jó példák, amelyek a jövőre nézve biztatást jelentenek. — A nagyobb önállóság szakmailag felkészültebb embereket igényel a helyi igazgatási munkában. Ismert, hogy a szellemi energia a legtöbb kisközségben hiánycikknek számit. Feloldható ez az ellentmondás? Szabó Gézáné: — Ebben az évben eddig 74 építési engedélyt adtunk ki, s ezenkívül természetesen nagyon sok más, az ingatlanokhoz kapcsolódó igazgatási ügyet is intéztünk. El kell gondolkodnunk azon: arányban van-e ez a sok munka az ilyen feladatokat ellátók fizetésével? Ez azonban csak az egyik oldal. Számolnunk kell azzal is, hogy akik hosszú évtizedek óta az igazgatásban dolgoznak, las- san-lassan nyugdíjba mennek: a gyakorlat révén jó szakemberekké váltak nagy része befejezi a munkát a tanácsokon. Újak? Ma már a tanácsokon sem elég az érettségi! Márpedig megfelelően képzett emberek kellenek a helyi köz- igazgatásban, s ahhoz nem elég vonzerő a lokálpatriotizmus. Farkas János:- A járási területen 156 ember dolgozik a tanácsi apparátusban. Az elnökök, vb-titká- rok döntő többsége jól képzett. Az utánpótlás azonban nincs kellően megoldva, ez pedig a tanácsokon — a jövőben szükséges szakmai kvalifikáltságot illetően - nem ad okot a derűlátásra. Ugyanakkor pillanatnyilag úgy látom: egy-egy igazán magasan képzett szakember ismereteit a helyi tanácsi munkában nem lehet teljes mértékben kihasználni. — Hogyan lehet a lakosságot ér- dekeitebbé tenni lakóhelyük fejlesztésében? Milyen eszközökre támaszkodhat ennek érdekében a helyi tanács? Szabó Gézáné:- Látok erre lehetőséget. Ha az elképzeléseknek megfelelően jönnek létre majd az elöljáróságok, ha olyan tanácstagok kerülnek a testületbe, akik rátermettek, aktívak, ismertek a lakosok előtt, ha ennek érdekében háttérbe szorul a statisztikai szemlélet — s ebben én bízom -, akkor nyugodtan feltételezhetjük: egyre érezhetőbben állnak a lakosság szolgálatában a helyi igazgatási szervek. A mi módszerünk: tanácstagi csoportjaink közül néhánynak bizonyos összeget biztosítottunk: döntsenek, mire használják fel. De ezt a pénzt csak akkor kapják meg, ha a megvalósítás érdekében társadalmi munkát is szerveznek, „letesznek” az asztalra. Monszider József:- Ahhoz, hogy aktív legyen a lakosság, hatékonyabbnak, lendületesebbnek kell lennie a tanácsnak is. ütköztetni kell az érdeket, s annak adni az elsőbbséget, ahol aktivitást, tenni akarást tapasztalunk, ahol a tanácstagok vagy az elöljáróság tagjai is tevékenyebbek. Vagyis: olyan programot kell a községekben élőknek kínálni, amiért szívesen tesznek az emberek. Ezt nagyon fontos szempontnak tartom. Ugyanakkor számolnunk kell azzal is, hogy jobban kötődik a lakosság a községéhez, falujához, ma már nem lehet egyirányú áramlásról — csak a város felé — beszélni. Ez jó alap arra, hogy építsenek erre a helyi igazgatási szervek, a tanácsok, az elöljáróságok, s ezt figyelembe véve éljenek nagyobb önállóságukkal. Új, gyors és eredményes módszert alkalmaz a talaj víztartalmának méréséhez a mezővíz, a mezőgazdasági és vízgazdálkodási meliorációs társaság. A magyar szabadalom alapján kidolgozott — s az idén először alkalmazott — eljárás a gammasugarakat használja fel a termőföld nedvességtartalmának megállapításához. A módszer előnye, hogy néhány órán belül pontos eredményt ad, feleslegessé teszi a laboratóriumi vizsgálatokat, s lehetővé teszi, hogy a vízkészlet csökkenésének első időszakában — amikor a növény még semmilyen módon nem jelzi a hiányt — megkezdhessék oz öntözést. Az idén négy Fejér és egy Komárom megyei gazdaságban próbálták ki a módszert. S mivel a tapasztalatok igen kedvezőek voltak, meglévő mérőkocsijukhoz újabbat vásárolnak. A Dombóvári Napsugár Áruház értékes, maradandó ajándékot kínál karácsonyra • Starker 9 CB készülék 19 900 Ft • PC 9 CB készülék 13 900 Ft • Panasonic NV 333 videomagnó 69 900 Ft • Canion CRCP—81 sztereó magnós rádió 8 600 Ft • RT 711 Simens zsebrádió 350 Ft • Diamont magnós sztereórádió 6 500 Ft • Sumpac vaku 2 820 Ft • Sumpac vaku 2 420 Ft • Diapol diavetítő 3 890 Ft helyett 2 334 Ft-ért • Diaszekrény 800 Ft helyett 480 Ft-ért • Férfi és női zenélő quartzórák 890 Ft-tól 1600 Ft-ig • Márkás kozmetikai készítmények nagy választékban kaphatók. ARANYVASÁRNAP 8-TÓL 12 ÓRÁIG TARTUNK NYITVA.
