Dunántúli Napló, 1983. december (40. évfolyam, 331-359. szám)
1983-12-02 / 332. szám
1983. december 2., péntek Dunántúlt Tlaplö 3 Mi micsoda? I8 ezer elektroncső Olcsóbb mint korábban becsülték A számítástechnika alapfogalmai lassanként bevonulnak köznapi nyelvünkbe is: van aki gyermekét már nem neveli, hanem „programozza”, a feledékeny embert gyakran jellemzik úgy, hogy „ zárlatos a memóriatárolója'' ■ ■ ■ stb. A kis zsebkalkulátorok, vagy éppen órába épített mini számológépek viszonylag elterjedtek, s már a kereskedelemben is kapható némelykor a személyi számítógép. A megyei számítástechnika áttekintésének szentelt sorozatunkban ezért talán nem érdektelen, ha helyet adunk a számítástechnika legfontosabb fogalmainak is. Maga a számítógép lehet nagy és kicsi, hordozható és helyhez kötött. Mindenféle ilyen eszköz nemzetközileg is használt neve a hardver. A hardver az esetek egy részében maga a számítógép (például a zsebkalkulátorok), nagyobb részben azonban gépegyüttesről kell beszélnünk. Számítógépről és perifériáról: memóriatárolókról, különféle megje- lenítőkrőí stb. A legismertebbek a zsebszámológépek: legegyszerűbbjük a négy alapművelet, és esetleg százalékszámítás feladataira képes. Többnyire egy adat tárolására van lehetőség. Bonyolultabb változatai nagyobb tárolási kapacitással rendelkez. nek; ,,emlékeznek” a matematikai állandók értékére, szög- függvényszámításra alkalmasak, sőt bonyolultabb számítási feladatok elvégzésére is konstruáltak ilyen kis gépeket. A gépek csúcskészülékei számítási sorozatokra programozhatok mágneskártya segítségével. Ezek a gépek sorolhatók a mikro- és a miniszámitógépek körébe. Lelkűk a mikroprocesz- szor: pár négyzetmilliméteren kapcsolóelemek tízezrei találhatók. A mini- és mikroszámítógépek más gépekbe, rendszerekbe beépítve képesek folyamatok ellenőrzésére, vezérlésére, azaz magas szintű automatizálásra, technológiai folyamatok irányítására is. A miniszámítógépek egy része csatlakoztatható valamely nagyobb számítástechnikai egységhez. A kis teljesítményű számitógépekre már az jellemző, hogy általában csatlakoztathatók, illeszthetők egy nagyobb rendszerhez; ennek legkisebb tagjai. Már folyamatos üzemmódban használatosak, s működési feltételeik is üzemszerűek. A közepes teljesítményű számítógépek az általános célú géprendszerek legjellegzetesebb tagjai. Hazánkban a KGST-országok Egységes Számítógép Rendszerének keretében az egyik legáltalánosabban használt számítógép. A közép-nagy és nagy számítógépek tárolókapacitása, műveleti sebessége, alkalmazási lehetősége jelentősen kibő- víthető a rendszerbe tartozó kisebb számítógépek ösize- * kapcsolásával, illetve a kis és közepes számítógépek is jelentősen „többet tudnak" ilyen összekapcsolt üzemmódban. A számítógépek természetesen adatok feldolgozására használatosak. Számítástechnikai értelemben adat minden számlálás, illetve mérés útján nyert, vagy statisztikai megfigyelés útján szerzett, számszerűen kifejezhető információ. A hardver — tehát a műszaki rendszer mellett mégoly fontos a szoftver, magyarán a program, ami alapján a számítógép dolgozik. A szoftver egy része már a számítógépgyárban kerül a gépbe, ez az alapprogram. A programok más részét — akár a gyártó adja a géppel együtt, akár a felhasználó dolgozza ki — tetszőleges feladatok elvégzéséhez szükségesek. Magyarországnak igen nagy lehetőségei vannak a szoftver területén, a program- készítéshez ugyanis szinte elég egy ceruza és egy darab papír — mégis nagy érték állítható elő. A számítógépek igen fontos jellemzője a tárolókapacitás, azaz az a legnagyobb adat- mennyiség, amit a számítógépben tárolni lehet. A tárolókapacitás mértékegysége a K-byte. Megnövelhető a számítógépek memóriája csatlakoztatott egységekkel. Másik fontos jellemzője a számítógépeknek a műveleti sebesség, azaz, hogy egységnyi idő alatt hány művelet elvégzésére képes. Ma a legkorszerűbb rendszerekben a műveleti sebességnek szinté már csak az elektromágneses hullámok véges terjedési sebessége szab határt: az az idő, amíg a jel eljut az egyik elemtől a másikig. A miniatürizálás egyik fő oka éppen az, hogy a műveleti sebesség így is növelhető. lenerácM A számítógépeket generációkra is szokás osztani, attól függően, hogy milyen eszközök felhasználásával készültek. Az I. generációs számítógépek a II. világháború után jelentek meg, elektroncsővel működtek; nagy méretek és nagy energia- fogyasztás jellemezte őket. Elsősorban katonai célokat szolgáltak. (Az első ilyen számítógép például 18 ezer elektroncsövet tartalmazott, s több ezer wattot fogyasztott.) A II. generációs gépekben az elektroncsöveket felváltották a tranzisztorok: jelentős méret- és felhasznált energiacsökkenés következett be. A harmadik generációs számítógépekben jelentek meg az integrált áramkörök: ezekben néhány tucatnyi tranzisztort „zsúfoltak össze" egy alkatrészbe. Minőségi változást ^hozott az integrált áramkörök területén a mikroprocesszorok ki- fejlesztése, melyekben már az integrált áramkör sokaságát integrálták: az elemsűrűség ezres nagyságrendben határozható csak meg néhány rkégyzetmilli- méternyi területen. A mikroprocesszorok tették lehetővé a kisméretű és olcsó számológépek megjelenését. Árcsökkenésükre jellemző, hogy öt éve még 1986—87-re becsülték azt az árat, amiért már az idén kapható. B. L. A Posta számítógépterme Pécsett Díjnyertes pályamunka Az újítási és ötletpályázatra idén benyújtott pályamunkák között jóval több foglalkozott mezőgazdasági témával, mint tavaly. Ez nem véletlen, s hogy miért nem, az ebből a munkából is kiderül, A KISZ Baranya megyei Bizottságához NPK jeligével elküldött pályázat nyerte el a szakmai zsűri első díját, s egyúttal — a korábban már bemutatott CSŐ—KOR-ral megosztva — a különdijat is. A munkát hárman dolgozták ki, mindhárman a Bólyi Mezőgazda- sági Kombinát munkatársai: Igaz Béláné szervező programozó, Auer Pál és Obert Zoltán mezőgazdászok. Ezúttal az ő munkájukat szeretnénk röviden ismertetni. A jelige a hozzá nem értőnek nem sokat árul el, a cím már annál inkább: „Számító- gépes tápanyaggazdálkodósi alrendszer”. Az NPK a műtrágya-hatóanyagokra utal: nitrogén (N), foszfor (P), kálium (K). Közismert tény, hogy hazánk mezőgazdasági adottságai igen kedvezőek, s népgazdaságunk érdeke természetesen azt követeli, hogy ezeket az adottságokat ésszerűen, tudományos megalapozottsággal használjuk ki. 1978 és 1985 között, olvashatjuk a bevezetőben, mezőgazdaságunk is új szakaszba érkezett azzal a felismeréssel, hogy nem elsősorban iparilag fejlett mezőgazdasági nemzetként, hanem agráripari országként kell megtalálnunk helyünket a világkereskedelemben, s ez igen nagy feladatot ró mezőgazdaságunkra. Kedvező adottságainkhoz visszatérve: a mezőgazdaságban fölhasznált energia jó részét ingyen kapjuk, pl. a napfényt; jelentős a szellemi energiánk is: szakember-ellátottságunk Európa-, sőt, világviszonylatban is kiemelkedő. S van itt egy igen érdekes adat: fontos természetes energiaforrás talajaink humuszkészlete, amely Joule-ra átszámolva az ország energiaszükségletét 25 évig fedezné. Ebből logikusan következik, hogy ennek az energia- készletnek az óvását, szinten- tartását és növelését kiemelt feladatként kell kezelni. Már csak azért is, mert — ahogy ez 1980 januárjában az agrárszakemberek gödöllői tanácskozásán elhangzott —, a mezőgazdasági termelés exten. I zív úton, tehát területnöveléssel ma már nemigen fejleszthető,' s ezért itt is az intenzív módszerre kell a legnagyobb figyelmet fordítani. Mindez pedig azt jelenti, hogy a minőség javítása, a hozamok növelése a helyes tópanyaggazdál- kodás függvénye. A talajból Számítógépes tápanyaggazdálkodási alrendszer kivont tápanyagok pótlásának legfontosabb eszköze a műtrágya, melyből az évente fölhasznált mennyiség 1 550 000— 1 750 000 tonna vegyes (NPK) hatóanyag, ami körülbelül 11 — 13 milliárd forintjába kerül az országnak. A műtrágya 60— 65 százaléka tőkés és szocialista import. Az import csökken, tésére nincs mód, ezért a mezőgazdasági termékek mennyi, ségi és minőségi mutatóinak javításával mezőgazdasági exportot kell növelni. Ennek elérésében rendkívül fontos szerepet játszik a korszerű tápanyaggazdálkodás. S bár ha a felhasznált műtrágya mennyiségét nézzük, a magyar mező* gazdaság világszínvonalon áll, a fölhasználás korszerűsége ettől messze elmarad. Mindezek motiválták a három tagú alkotócsoportot arra, hogy kidolgozzanak egy korszerű, hatékony és gazdaságos újítást, a tápanyaggazdálkodási alrendszernek a számítógépes rendszerbe való beillesztését. A műtrágyázási tervek készítése során rendkívül sok adatot kell fölhasználni, a számításmenet nagy pontosságot igényel, bonyolult és időigényes munka. Hogy a hibalehetőségeket kiküszöböljék, s az átfutási időt lerövidítsék, szükségessé vált az agrokémiai szak- tanácsadás számítógépre adaptálása. A pályamunkában kiépített agrokémiai alrendszer négy modulból áll: talaj; növény; trágyázási tervkészítő; elemző modulból. A módszer integrálja a talajerőgazdálkodás biológiai és kémiai szemléletét, a termőhelyi adottságok közül figyelembe veszi a talaj típusát, annak alkotóit, a vetésváltást és a trágyázást, mint befolyásoló elemeket. S hogy mit várnak az agrokémiai alrendszertől? Igen sokat. Mindenekelőtt azt, hogy döntéselőkészítő jellege legyen, azaz a környezetvédelmi és gazdasági szempontokat hangolja össze a környezeti adottságokkal, s ennek alapján adjon választ az üzem szakembereinek arra, hogy a tápanyagból hová, mikor és mennyit kell kiadagolnl a termőhelyi potenciál maximumának elérése érdekében. E módszerrel minimálisra rövidül az információk beérkezése és kiadása közötti idő; az alrendszer moduljai rugalmasan illeszkednek egymáshoz, s mind kívülről, mind az elemző modul segítségével számítógépen belül „önfejlesztő” módon karbantarthatok. S ami nagyon fontos elvárás és eredmény lenne: az üzemen belül föl tudná szabadítani a szaktanácsadókat a hatóanyagszükséglet számításának mechanikus, nagy szakmai fölkészültséget nem igénylő munkájától, s így szaktudásukat a rendszer fejlesztésére, érdemi szaktanácsadásra, szervezésre fordíthatnák. Végezetül a pályamunka részletezi a modulok működési körét, kidolgozza a rendszer továbbfejlesztési lehetőségeit, valamennyit modulokra lebontva. A rendszer előnye még, hogy megfelelő adatbázis esetén bárhol kiépíthető és gazdaságosan üzemeltethető. A Bólyi Mezőgazdasági Kombinátban eredménnyel alkalmazzák már egyébként öt éve. Dücső Csilla Folyiiratszemle Decemberben olvashatjuk Rendelkezésünkre áll a zna- gyar nyelvű szovjet folyóiratok decemberi számának tartalma, melyből az derül ki, hogy a. hagyományoknak megfelelően azokban ismét több magyar vonatkozású írás olvasható majd. A SZOVJETUNIÓ többek között közli Hajdú Péter akadémikusnak, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem tanszékvezető professzorának írását, mely a két ország azon tudósainak együttműködését körvonalazza, akik a magyarokkal rokon népek nyelvét, történetét, kultúráját tanulmányozzák. Az integráció tárgyköréből vette témáját az Ulja- novszki „szálló" vendégek című riport, mely a KGST Polgári Repülési Központjába nyújt betekintést, ahol több magyar pilóta is képzésben részesül. A LÁNYOK, ASSZONYOK decemberi számában a Törté: nelmi barátság című írásban arról olvashatunk, hogyan alakul a krími terület és Bócs- Kiskun megye immár több mint két évtizedes testvérkapcsolata. Az idén nyáron Győr adott otthont a magyar diákok egyhónapos nyelvi táborának. A nyelvtanulást moszkvai egyetemisták is segítették. Egyikük, 1. Novoszov színes beszámolót írt a vidám táboréletről, magyarországi élményeiről. Néhány érdekes írásra kívánjuk még felhívni a figyelmet. A FÁKLYA ez évi 23. számának vezető témája Moszkva jelene és jövője. A lap munkatársa Moszkva általános távlati fejlesztési tervéről és a már megvalósult elképzelésekről beszélget Promiszlovval, a városi tanács vb-elnökével. A lakásprogram és a rekonstrukció mellett fontos helyet foglal el a műemlékvédelem is. Moszkva történetébe és a történelmi városmag kialakulásának folyamatába nyújt betekintést a Moszkva emlékei című írás. A SZOVJET IRODALOM decemberben Ivan Turgenyevre emlékezik, halálának 100. évfordulóján.’ Népszerűségét és jelentőségét bizonyítja többek között, hogy majd minden művét már életében lefordították Magyarországon, regényei és elbeszéléseinek többsége pedig új, mai fordításban is olvasható. Bizonyára felkelti majd a horgászat szerelmeseinek érdeklődését a SZPUTNYIK decemberi számában Jevgenyij Kurennoj Pisztrángvadászat című cikke. Bemutatja a Szibériában lévő Menza folyó nagyszerű horgászati lehetőségeit. Többek között ézt írja: „Minden horgász álma, hogy horgára akadjon egy kecses pisztráng. A szibériai pisztráng súlya a nyolcvan kilót is elérheti. Kifogása már nem is halászat, hanem inkább vadászat a javából . . mBHHI Igaz Belőné. Auer Pál és Óbert Zoltán
