Dunántúli Napló, 1983. november (40. évfolyam, 302-330. szám)
1983-11-02 / 303. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XL. évfolyam, 303. szám 1983. november 2., szerda Ara: 1,40 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A tartalomból: Kísérlet és tanácstagi munka (3. oldal) Energiatakarékos világítótestek (5. oldal) Amíg az időjárás engedi, dolgoznak a téglagyárak (5. oldal) Eredmény, hogy együtt vannak Zárt ajtók mögött tanácskoznak a libanoni vezetők A libanoni politikai és vallási vezetők kedden délelőtt Géniben, zárt ajtók mögött megtartották megbékélési értekezletük első, kétórás munkaülését és délutánra újabb ülést tűztek ki. Az első érdemi tanácskozáson — jól tájékozott források értékelése szerint — az álláspontok egy arasznyit sem közeledtek egymáshoz. Kiszivárgott hírek szerint Dzsemojel elnök három munkacsoport létrehozását javasolta a nemzeti megbékélés, a külföldi csapatok libanoni jelenléte, valamint belső reformok kérdéskörének megvitatására. A libanoni ellenzék elvetette a javaslatot. Nobih Berri, a siita Amal-mozgalom vezetője kijelentette, hogy a kérdések bizottságok elé utalása egyenlő lenne azok eltemetésével. Berri az izraeli megszállás felszámolását nevezte a legsürgetőbb kérdésnek. . Nagy eredmény, hogy együtt vannak, de továbbra sem értenek egyet — hangoztatták a hétfői megnyitó után a genfi Libanon-konferencia résztvevői. Amin Dzsemajel, libanoni elnök beszédében összefogás, ro és a megbékélést kínáló alkalom kihasználására szólította föl az öt külön asztalnál ülő libanoni pártvezéreket. „Egyenlők Voltunk a szenvedésekben, reméljük, hogy hamarosan egyenlők leszünk a békében és a haladásban is” — mondta. „Ez a konferencia egyedülálló alkalom arra, hogy Libanont, a közel-keleti térséget és az egész világot kiragadjuk veszélyes helyzetéből. Még egy ilyen alkalom nem adódik" — hangoztatta Dzsemajel. A jobboldali keresztény erők egyik vezetőjéből államfővé előrelépett Dzsemajel sejteni A képen:’ Valid Dzsumblgtt drúz vezető testőrei kíséretében távozik az ülésről. engedte, hogy kész lenne bizonyos reformokra, amelyek egyenlő jogokat adnának Libanon minden felekezeti rétegének. A genfi Libanon-értekezlet időpontjában az Egyesült Államok Izraellel akarja zsarolni Szíriát. Mind az amerikaiakat, mind pedig Izraelt aggasztja a genfi békéltető értekezlet olyan kimenetele, amely az izraeli és a Dzsemajef-kormány között májusban kötött csapatkivonási paktum visszavonásával járna. Ezért az izraeli kormányzat a múlt héten ismételten értésre adta, hogy ilyen esetben véglegesíti Libanon feldarabolását, azaz, .nem vonul ki az Avali folyó vonalától délre eső libanoni területekről. Csaknem három órát töltött a nyílt világűrben, és bonyolult szerelőmunkát végzett el kedd reggel Vlagyimir Ljahov és Alekszandr Alekszandrov, o Szaljut—7 —Szojuz T—9 űrkomplexum két lakója. Új napelemegységet szereltek a Szaljut—7 űrállomás külső részére, újabb lépést téve ezzel a bonyolult árrendszerek létrehozása felé. Az űrhajósok moszkvai idő szerint 7 óra 47 perckor léptek ki az űrállomás zsilipkamráján, s magukkal vitték azt a tartályt, amely az összehajtogatott napelemtáblákat tartalmazta. Ljahov és Alekszandrov 2 óra 50 percet töltött az űrállomáson kívül, s pontosan hajtotta végre a nehéz feladatot. A szerelési munkáról a szovjet televízió filmtudósi- tást is sugárzott. Mint Va- lentyin Lebegyev űrhajós a műsorban elmondta, a kiegészítő napelemek nagymértékben fokozzák az űrállomás energiarendszerének teljesítményét,, megbízhatóságát. A keddi mű.elet a szovjet űrkutatás történetének eddigi leghosszabb, előre betervezett és gondosan, a legapróbb részletekig kidolgozott űrsétája volt. Várkonyi Péter fogadta Costa Gomez tábornokot Dr. Várkonyi Péter külügyminiszter kedden fogadta Francisco da Costa Gomes tábornokot, volt portugál köztársasági elnököt, a Portugál Béke és Együttműködési Tanács elnökét, aki az Országos Béketanács meghívására tartózkodik hazánkban. A beszélgetés során véleményt cseréltek idősze'- rű nemzetközi kérdésekről és a békemozgalom előtt álló feladatokról. A tanácskozás résztvevőinek egy csoportja A vonzáskörzetek gazdasági és közigazgatási kérdéseiről Önkéntes, kölcsönös gazdasági érdeken alapuló együttműködés „Vonzáskörzetnek nevezzük az olyan konkrét, főként ellátásiszolgáltatási kooperáció által egységbe szervezett térséget, amely, ben periodikusan ismétlődő személyforgalom bonyolítja le a központi és a vonzott települések közötti munkamegosztást. Tágabb értelemben vonzáskörzetnek tekintik azokat a települési integrációkat is, amelyeket — a munka- és lakóhelyek településközi megoszlása miatt — a rendszeres munkaerőáramlás, konkrétan pedig a napj ingázás fűz egybe.” , Tegnap Pécsett a PAB-szék- házban kezdődött meg a Magyar Tudományos Akadémia Dunántúli Tudományos Intézete, az Országos Tervhivatal Tervgazdasági Intézete és a Pé. esi Akadémiai Bizottság közös rendezésében a vonzáskörzetek gazdasági és közigazgatási kérdéseivel foglalkozó háromnapos nemzetközi konferencia, ’amelynek egyik előadásából való a fenti idézet. A vonzás- körzetek — agglomerációk — kutatása az utóbbi évtizedekben került az előtérbe, s e ku- •tatásban jelentős szerepet A mágocsi termelőszövetkezet nemrég felújított húsüzemében nem csak a saját vágású sertéseket dolgozzák fel, hanem bérmunkában a pécsi vágóhídról érkező alapanyagot is. A töltelékárukat a tsz saját boltjaiban árusítják Mágocson és Pécsett is. Erb János felvétele vállalt az MTA Dunántúli Tudományos Intézete, s annak volt igazgatója, dr. Bihari Ottó akadémikus, akiről megnyitó szavaiban emlékezett meg dr. Enyedi Gvörgy akadémikus, az intézet jelenlegi igazgatója. A konferenciát, amelyen hazai szakembereken kívül szovjet, bolgár, cseh, lengyel és NDK-beli tudósok vesznek részt, Piti Zoltán, a Baranya megyei Tanács elnökhelyettese nyitotta meg, s egyebek közt a követke. zőket mondta: — Személyes véleményem, hogy a vonzáskörzetek elméleti feltártsága elmarad az igényektől, s az elmélet a gyakorlat számára eddig kevés alkalmazható megoldást adott. Hazai vizsgálódásaink a várost és a falut többnyire elkülönítetten, s nemegyszer egymással szembeállítva vizsgálták. Említett néhányat a vonzás- körzetekkel kaDCSolatos, ún. gyakorlati kérdések közül, mint például a tervezés összehangolása, a települések közti kapcsolatok, a várható demográfiai változások hatása, továbbá a járások megszűnését, ami alapjaiban érinti* majd a vonzáskörzet kérdéseket. Előadása végén ezeket mondta: —. Nekünk most az a dolgunk, hogy megismerjük egymás eredményeit és gondjait, közös választ adjunk arra a kérdésre, hogy elrontottunk-e valamit a jövő település-struktúrájának az alakításában, vagy sem. S arra is közös választ kell adni. hogy melyek legyenek az előttünk álló időszak korrekciós lépései. A nyitó előadást dr. Cravero Róbert, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese -tartotta. Elöljáróban elmondta, hogy hazánk hosszabb távú terület- és településfejlesztési irányainak a kidolgozása folyamatban van, a koncepciót előreláthatóan egy— másfél év múlva kell az ország, gyűlés elé terjeszteni. — A konferencia témaválasztását — folytatta —, a vonzás- körzetek helyét, szerepét a területi fejlődés lényeges elemének tekintjük. Azt valljuk, hogy a hosszú távú területi politika alapvető céljai — a termelőerők hatékony felhasználása, a teljes és hatékony foglalkoztatás, az infrastruktúra alap- és középfokú ellátottsági színvonalának az emelése alapvetően térségi, vonzáskörzeti szemléletben közelíthetők meg. A konferencia közvetlen témáját illetően megállapította, hogy a vonzáskörzetek gazdasági és társadalmi fontossága állandóan növekszik, s ezt a következőkkel támasztotta alá: — A teljes foglalkoztatást, a középfokú ellátást országunk te. lepülésszerkezetében gazdaságosan csak térségi szinten látjuk megteremthetőnek. A vonzáskörzetek fejlődésében minőségileg is új cél, hogy a kapcsolatokban érintett települések között önkéntes, kölcsönös gazdasági érdekeken alapuló együttműködés valósuljon meg, tehát az ellátási funkciókat nem az igazgatási körzetekhez iaazodva„ hanem a gazdasági érdekeltség alapján kell szervezni. A települések önkéntes együttműködésén alapuló hatékony, vonzáskörzeti méretű kapcsolatok kialakításának a feltétele a helyi tanácsok valóságos gazdasági, döntési önállósága, a tanácsi fejlesztési ’ forrásokon belül a szabad rendelkezésű, illetve helyben képződő források arányának a növelése. Az előadó ezután az Országos Tervhivatalnak a területfejlesztést közvetlenül megalapozó kutatásai közül a vonzás- körzetekre és komplex térségekre vonatkozó eddigi főbb eredményeit ismertette (ennek a bózisintézete az MTA Dunántúli Tudományos Intézete). A konferencia első napján a továbbiakban tizenkét ejpadás — közte nyolc külföldi tudósé — hangzott el, amelyek sokoldaúan tárgyalták a vonzáskörzetek problémáit. H. I. Szerelőmunka a világűrben Nemzetközi tudományos tanácskozás Pécsett
