Dunántúli Napló, 1983. november (40. évfolyam, 302-330. szám)

1983-11-02 / 303. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XL. évfolyam, 303. szám 1983. november 2., szerda Ara: 1,40 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A tartalomból: Kísérlet és tanácstagi munka (3. oldal) Energiatakarékos világítótestek (5. oldal) Amíg az időjárás engedi, dolgoznak a téglagyárak (5. oldal) Eredmény, hogy együtt vannak Zárt ajtók mögött tanácskoznak a libanoni vezetők A libanoni politikai és vallási vezetők kedden délelőtt Géni­ben, zárt ajtók mögött megtar­tották megbékélési értekezletük első, kétórás munkaülését és délutánra újabb ülést tűztek ki. Az első érdemi tanácskozáson — jól tájékozott források érté­kelése szerint — az álláspontok egy arasznyit sem közeledtek egymáshoz. Kiszivárgott hírek szerint Dzsemojel elnök három munkacsoport létrehozását ja­vasolta a nemzeti megbékélés, a külföldi csapatok libanoni jelenléte, valamint belső re­formok kérdéskörének megvita­tására. A libanoni ellenzék el­vetette a javaslatot. Nobih Berri, a siita Amal-mozgalom vezetője kijelentette, hogy a kérdések bizottságok elé utalá­sa egyenlő lenne azok elteme­tésével. Berri az izraeli meg­szállás felszámolását nevezte a legsürgetőbb kérdésnek. . Nagy eredmény, hogy együtt vannak, de továbbra sem ér­tenek egyet — hangoztatták a hétfői megnyitó után a genfi Libanon-konferencia résztvevői. Amin Dzsemajel, libanoni elnök beszédében összefogás, ro és a megbékélést kínáló alkalom kihasználására szólí­totta föl az öt külön asztalnál ülő libanoni pártvezéreket. „Egyenlők Voltunk a szenve­désekben, reméljük, hogy ha­marosan egyenlők leszünk a békében és a haladásban is” — mondta. „Ez a konferencia egyedülálló alkalom arra, hogy Libanont, a közel-keleti térsé­get és az egész világot kira­gadjuk veszélyes helyzetéből. Még egy ilyen alkalom nem adódik" — hangoztatta Dzse­majel. A jobboldali keresztény erők egyik vezetőjéből államfővé előrelépett Dzsemajel sejteni A képen:’ Valid Dzsumblgtt drúz vezető testőrei kíséretében távozik az ülésről. engedte, hogy kész lenne bizo­nyos reformokra, amelyek egyenlő jogokat adnának Li­banon minden felekezeti réte­gének. A genfi Libanon-értekezlet időpontjában az Egyesült Álla­mok Izraellel akarja zsarolni Szíriát. Mind az amerikaiakat, mind pedig Izraelt aggasztja a genfi békéltető értekezlet olyan kimenetele, amely az iz­raeli és a Dzsemajef-kormány között májusban kötött csapat­kivonási paktum visszavonásá­val járna. Ezért az izraeli kor­mányzat a múlt héten ismétel­ten értésre adta, hogy ilyen esetben véglegesíti Libanon feldarabolását, azaz, .nem vo­nul ki az Avali folyó vonalától délre eső libanoni területekről. Csaknem három órát töl­tött a nyílt világűrben, és bonyolult szerelőmunkát végzett el kedd reggel Vla­gyimir Ljahov és Alekszandr Alekszandrov, o Szaljut—7 —Szojuz T—9 űrkomplexum két lakója. Új napelem­egységet szereltek a Szal­jut—7 űrállomás külső ré­szére, újabb lépést téve ezzel a bonyolult árrendsze­rek létrehozása felé. Az űrhajósok moszkvai idő szerint 7 óra 47 perc­kor léptek ki az űrállomás zsilipkamráján, s magukkal vitték azt a tartályt, amely az összehajtogatott nap­elemtáblákat tartalmazta. Ljahov és Alekszandrov 2 óra 50 percet töltött az űr­állomáson kívül, s ponto­san hajtotta végre a nehéz feladatot. A szerelési munkáról a szovjet televízió filmtudósi- tást is sugárzott. Mint Va- lentyin Lebegyev űrhajós a műsorban elmondta, a ki­egészítő napelemek nagy­mértékben fokozzák az űr­állomás energiarendszeré­nek teljesítményét,, megbíz­hatóságát. A keddi mű.elet a szovjet űrkutatás történe­tének eddigi leghosszabb, előre betervezett és gondo­san, a legapróbb részlete­kig kidolgozott űrsétája volt. Várkonyi Péter fogadta Costa Gomez tábornokot Dr. Várkonyi Péter külügymi­niszter kedden fogadta Fran­cisco da Costa Gomes tábor­nokot, volt portugál köztársa­sági elnököt, a Portugál Béke és Együttműködési Tanács el­nökét, aki az Országos Béke­tanács meghívására tartózkodik hazánkban. A beszélgetés so­rán véleményt cseréltek idősze'- rű nemzetközi kérdésekről és a békemozgalom előtt álló felada­tokról. A tanácskozás résztvevőinek egy csoportja A vonzáskörzetek gazdasági és közigazgatási kérdéseiről Önkéntes, kölcsönös gazdasági érdeken alapuló együttműködés „Vonzáskörzetnek nevezzük az olyan konkrét, főként ellátási­szolgáltatási kooperáció által egységbe szervezett térséget, amely, ben periodikusan ismétlődő személyforgalom bonyolítja le a köz­ponti és a vonzott települések közötti munkamegosztást. Tágabb értelemben vonzáskörzetnek tekintik azokat a települési integrá­ciókat is, amelyeket — a munka- és lakóhelyek településközi megoszlása miatt — a rendszeres munkaerőáramlás, konkrétan pedig a napj ingázás fűz egybe.” , Tegnap Pécsett a PAB-szék- házban kezdődött meg a Ma­gyar Tudományos Akadémia Dunántúli Tudományos Intéze­te, az Országos Tervhivatal Tervgazdasági Intézete és a Pé. esi Akadémiai Bizottság közös rendezésében a vonzáskörzetek gazdasági és közigazgatási kérdéseivel foglalkozó három­napos nemzetközi konferencia, ’amelynek egyik előadásából való a fenti idézet. A vonzás- körzetek — agglomerációk — kutatása az utóbbi évtizedek­ben került az előtérbe, s e ku- •tatásban jelentős szerepet A mágocsi termelőszövetkezet nemrég felújított húsüzemében nem csak a saját vágású sertéseket dolgozzák fel, hanem bérmunká­ban a pécsi vágóhídról érkező alapanyagot is. A töltelékárukat a tsz saját boltjaiban árusítják Mágocson és Pécsett is. Erb János felvétele vállalt az MTA Dunántúli Tu­dományos Intézete, s annak volt igazgatója, dr. Bihari Ottó akadémikus, akiről megnyitó szavaiban emlékezett meg dr. Enyedi Gvörgy akadémikus, az intézet jelenlegi igazgatója. A konferenciát, amelyen ha­zai szakembereken kívül szov­jet, bolgár, cseh, lengyel és NDK-beli tudósok vesznek részt, Piti Zoltán, a Baranya megyei Tanács elnökhelyettese nyitotta meg, s egyebek közt a követke. zőket mondta: — Személyes véleményem, hogy a vonzáskörzetek elméleti feltártsága elmarad az igé­nyektől, s az elmélet a gyakor­lat számára eddig kevés alkal­mazható megoldást adott. Ha­zai vizsgálódásaink a várost és a falut többnyire elkülönítetten, s nemegyszer egymással szem­beállítva vizsgálták. Említett néhányat a vonzás- körzetekkel kaDCSolatos, ún. gyakorlati kérdések közül, mint például a tervezés összehango­lása, a települések közti kap­csolatok, a várható demográ­fiai változások hatása, továbbá a járások megszűnését, ami alapjaiban érinti* majd a von­záskörzet kérdéseket. Előadása végén ezeket mondta: —. Nekünk most az a dol­gunk, hogy megismerjük egy­más eredményeit és gondjait, közös választ adjunk arra a kérdésre, hogy elrontottunk-e valamit a jövő település-struk­túrájának az alakításában, vagy sem. S arra is közös vá­laszt kell adni. hogy melyek le­gyenek az előttünk álló idő­szak korrekciós lépései. A nyitó előadást dr. Cravero Róbert, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese -tartotta. Elöl­járóban elmondta, hogy ha­zánk hosszabb távú terület- és településfejlesztési irányainak a kidolgozása folyamatban van, a koncepciót előreláthatóan egy— másfél év múlva kell az ország, gyűlés elé terjeszteni. — A konferencia témaválasz­tását — folytatta —, a vonzás- körzetek helyét, szerepét a te­rületi fejlődés lényeges elemé­nek tekintjük. Azt valljuk, hogy a hosszú távú területi politika alapvető céljai — a termelő­erők hatékony felhasználása, a teljes és hatékony foglalkozta­tás, az infrastruktúra alap- és középfokú ellátottsági színvo­nalának az emelése alapve­tően térségi, vonzáskörzeti szemléletben közelíthetők meg. A konferencia közvetlen té­máját illetően megállapította, hogy a vonzáskörzetek gazda­sági és társadalmi fontossága állandóan növekszik, s ezt a következőkkel támasztotta alá: — A teljes foglalkoztatást, a középfokú ellátást országunk te. lepülésszerkezetében gazdasá­gosan csak térségi szinten lát­juk megteremthetőnek. A von­záskörzetek fejlődésében minő­ségileg is új cél, hogy a kap­csolatokban érintett települé­sek között önkéntes, kölcsönös gazdasági érdekeken alapuló együttműködés valósuljon meg, tehát az ellátási funkciókat nem az igazgatási körzetekhez iaazodva„ hanem a gazdasági érdekeltség alapján kell szer­vezni. A települések önkéntes együttműködésén alapuló ha­tékony, vonzáskörzeti méretű kapcsolatok kialakításának a feltétele a helyi tanácsok való­ságos gazdasági, döntési ön­állósága, a tanácsi fejlesztési ’ forrásokon belül a szabad rendelkezésű, illetve helyben képződő források arányának a növelése. Az előadó ezután az Orszá­gos Tervhivatalnak a terület­fejlesztést közvetlenül megala­pozó kutatásai közül a vonzás- körzetekre és komplex térsé­gekre vonatkozó eddigi főbb eredményeit ismertette (ennek a bózisintézete az MTA Dunán­túli Tudományos Intézete). A konferencia első napján a továbbiakban tizenkét ejpadás — közte nyolc külföldi tudósé — hangzott el, amelyek sokol­daúan tárgyalták a vonzáskör­zetek problémáit. H. I. Szerelőmunka a világűrben Nemzetközi tudományos tanácskozás Pécsett

Next

/
Thumbnails
Contents