Dunántúli Napló, 1983. november (40. évfolyam, 302-330. szám)
1983-11-09 / 309. szám
1983. november 9., szerda Dunántúlt Tlaplo 3 Új Zalahús-Szem Hónapokkal az eredetileg kitűzött határidő előtt készül el Zalaegerszegen a Zala megyej Állatforgalmi és Húsipari Vállalat csontozó—bontó—csomagoló üzeme. A tavaly decemberben elkezdett munkálatokkal az eredeti terv szerint 1984. május 31-re végeztek volna. Figyelembe véve azonban, hogy az új üzem belépésével a Zala- hús jelentősen növelheti tőkés exportbevételét, az építést és a szerelést végző vállalatok illetékesei augusztusban úgy döntöttek, hogy gyorsítják a kivitelezés ütemét. Így előreláthatólag már a jövő év elején, január végén, vagy február első felében átadják a 60 millió forintos beruházást. A JPTE Tanárképző Kara oktatástechnológiai szakcsoportja a legkorszerűbb színes videoberendezé- sekkel segíti az oktatást. A ministúdiót és a belső televíziós rendszert a szakcsoport technikai szakemberei tervezték és készítették. Fotó: Körtvélyesj L. fellépés a lakbérhátralékosokkal szemben Kilakoltatás Ebben az évben 19 kereset Határozottabb A jogerős bírósági ítéletből: „ .. . érvényesnek mondja ki a felmondást, kötelezi az alpere. seket arra, hogy valamennyien 15 nap alatt bocsássák a lakást a leiperes, azaz a PIK ren. delkezésére." Magyarul: kilakoltatás. Adott esetben hatósági közreműködéssel, a szükséges eréllyel. E kifejezés: kilakoltatás — elkopott fogalom már hétköznapjainkban. Legalább néqy évtizeddel ezelőtti érzelmek, rossz ízű tapasztala, tok kötődnek hozzá. Hogy az amúgy is nagy szegénységben élőket az utcára rakták, hogy családok maradtak fedél nélkül, hogy a kevés bérből még kevesebb maradt a tetemes lakbérek kifizetése után ... A végső szankció Ilyen, a múltból maradt beidegződések, illetve a mai állapotunkból, gyakorlatunkból eredő társadalmi jóízlés és — tegyük hozzá — az a nagyfokú türelmesség, amelyet a lakások és más helyiségek juttatásával, kezelésével, közvetítésével meg. bízott szervek tanúsítottak, gyakorlatilag a kilakoltatást — mint a kötelezettségeikről messze elfeledkező bérlőkkel szembeni egyik szankciót —■ csak nagyon ritkán, nagyon óvatosan igénybe veendő eszközzé formálták. Ám jogszabályainkban létezik. Részben az önkényes lakásfoglalókkal, részben pedig a „notórius" I a k bé rh á tra I éko so k kai szemben mondja ki alkalmazandónak egy, még 1971- ben hatályba lépett minisztertanácsi rendelet, Túl e lehetőségen, időközben módosult a közvélemény is: igenis, szükséges ezzel a szankcióval élni azokkal szemben, akik különböző komfortfokozatú lakásokat tartanak .measzállva”, akik éveken keresztül nem fizetnek az ingatlankezelőnek lakbért. És időközben a türelmesség is — látva sokszori hiábavalóságát — indokoltan csökkent. A megoldás tehát a végső szankció: a kilakoltatás. A bírósóqi ítélet végrehajtásáig azonban — egészen a közelmúltig — rögös út vezetett. Például: ha jogerős is a határozat, ugyan hova lehetne kilakoltatni az alpereseket? Másrészt a lakbérhátralék miatti kilakoltatás csak pont az i-n, mert előtte már az ingatlankezelő felszólította a hátralékos bérlőt tartozása' ki. egyenlítésére. Ha nyolc napon belül ennek' nem tett eleget, újabb nyolc napon belül írásban az ingatlankezelő felmondta a bérleti szerződést, s ha ezt nem fogadta el a sokszor sokezer forinttal adós bérlő, csak akkor következett a per, amelynek a végén lévő joaerős Ítélet végrehajtása a már mondott aondok miatt még mindig nehezen volt elképzelhető. Két és lél milliós kintlévőség Több mint három évvel ezelőtti dátumok szerepelnek azokon a jogerős bírósági ítéleteken, amelyeket dr. Kutas Éva, a Pécsi Inqaflankezelő Vállalat ingatlangazdálkodási igazgatóhelyettese mutat. Három évnek kellett eltelnie, .mire Pécsett mód nyílott arra, hogy oz akkor laikbérhátralék miatt elmarasztalt bérlőket a PIK ki. lakoltathasso. Most, október harmadik harmadában tudott ehhez meqfelelő lakásokat biztosítani aí városi tanács. Már 1980-ban is több pert indított a PIK, ezekből öt esetben született bírói Ítélet, a többiek — nyilván észrevéve, hogy itt már valóban komolvan fenyegeti őket a kilakoltatás veszélye —, rendezték hátralékukat. Vállalati szinten nem kevés — a szaknyelv szerint — „kintlévőségről" van s’á s ezek nem csak a lakások bérlőihez, hanem más ingatlanokéhoz — üzlethelyiségek és elsősorban garázsok — is kötődnek: napjainkban két és lél millió forint körüli összeqről vari szó. Eddig lakbérhátralék miatt — dr. Kutas Éva szerint — senkit sem lakoltattak ki, csak önkényes lakásfoglalókat, azokat is naqyon nehezen. (Holott e gyakorlat — az önkényes lakásfoglalás — nem szokatlan, és sajnálatos módon terebélyesedik. Ami nem egyszerűen önkényes volta miatt megengedhetetlen hanem azért is, mert szinte természetes, hogy az ilyen módon a PIK-kel „jogviszonyba” kerülők lakbért sem fizetnek, sőt: az elfoglolt laká. sokat teljesen tönkreteszik, ha sikerül is őket kilakoltatni, a helyreállítás — hogy ismét bér- beadhatók legyenek ezek oz otthonok — tízezrekbe kerül. E tapasztalatból következően nyilván az önkényes lakásfoglalókkal szemben is jóval nagyobb határozottsággal kellene fellépni. (Most azonban átalakulóban a PIK — és a vele ezekben az ügyekben szükségszerűen ea>'íi,+~""iködő lakás- és helyiséggazdálkodási osztály — gyakorlata: október végén három bérlőt kellett hátralék miatt kilakoltatni. Hármuk tartozása összesen több mint 31 000 forint volt... S laktak olyon lakásokban, amelyekért mások — akik fizetnék a bért, kímélnék a lakást — sorban állnak. Nemcsak pénzügyi kérdés — A többi szolgáltató céq- hez viszonyítva —• mondja dr. Kutas Éva — a PIK van a leghátrányosabb helyzetben. Ha nem fizetik az áramdíjat, a DÉDÁSZ kikapcsolja a fogyasztót az energiahálózatból. Áll ez a gázszámláikat ki nem egyenlítőkre is. De mit csináljon a PIK? Ezért is érezzük a szükséaesíégét és indokoltságát annak, hoqy vállalatunk következetesebb szigorral járjon el a lakbért nem fizetőkkel szemben. És persze arról sem szabad elfeledkezni, hogy a lakbérek ma már valamivel magasabbak. Ami — természetesen a kötelezettségeiket nem teljesítő bérlőkre gondolunk —, azt is jelentheti :*méq nehezebben fi. zetnek majd, illetve a másik oldalról:- megemelkedhet a PIK „kintlévősége". — Meddig menjünk? — tette fel a kérdést dr. Kutas Éva. — A végletekig elfuthatunk, ha időben nem tesszük fel a „STOP"-táblát... S ez nem egyszerűen pénzügyi kérdés. A közvélemény is igazoltnak látja — a széles körben elterjedt, ismertté vált rossz tapasztalatok alapján — a legerélyesebb szankció alkalmazását. Da. nem utolsósorban ezt diktálják a lakásgazdálkodás érdekei is. Nem véletlenül indított eddig ebben az évben 19 pert lakbérhátraléko. sokkal szemben — a bérleti jogviszony megszüntetése érdekében — a PIK. Remélhetőleg a jogerős bírói ítéletek végrehajtása jobb belátásra bírja majd azokat — nagyon sokakat —, akik a lak-, garázs-, vagy éppen üzlethelyiség bérével hosszú idő óta tartoznak a Pécsi Ingatlankezelő Vállalatnak. Mészáros Attila Egészségnevelési hénap A WHO (Nemzetközi Egészségügyi Szervezet) a novembert egészségnevelési hónapnak nyilvánította. Nem véletlen, hogy egyre több alkalmat megragadnak a figyelmeztetésre, egyre több módon próbálják az emberiséget felrázni, — legalábbis a jólétben, civilizációban élőket —, hogy vigyázat, a XX. század új ragályos betegsége pusztít: — a helytelen, egészségtelen életmód! Mindenütt egészség- védő szervezetek alakultak, különböző kampányokat indítottak. Nálunk is megalakították a Baranya megyei Egészségnevelési Társadalmi Bizottságot. A világon szinte mindenütt felmérések eredményeivel, adatokkal bizonyítják, mely betegségek azok, amelyek a helytelen életmóddal vannak összefüggésben. Például az egészségtelen táplálkozás okozhatja a különböző emésztőszerv-rendszeri elváltozásokat, működési zavarokat. A túlzott alkoholfogyasztás következménye lehet a máj-, gyomor-, nyelőcsőrák kialakulásának. A tüdő. és gégerákos megbetegedések esetében pedig szinte majdnem mindig a dohányzás a kiváltó ok. A ma leginkább pusztító betegség, az infarktus is a helytelen életmódnak, — mozgás, és friss levegőhiánynak, dohányzásnak, alkoholnak, rossz táplálkozási szokásoknak és a különböző stresszhatásoknak együttesen tudható be. Kimutatások bizonyítják, hogy a közúti balesetek elkövetőinél is. nagy százalékban fellelhető az előbb említett életmódbeli negatívum. A Baranya megyei Egészségnevelési Társadalmi Bizottság nem kisebb feladatot tűzött maga elé, mint azt, hogy annak a fiatal értelmi, ségi rétegnek, az orvosoknak, pedagógusoknak a szemléletét, életmódját változtassa meg, akik az emberekkel, felnövekvő generációval foglalkoznak és így a legtöbbet tehetnek majd az egészségnevelésben saját példamutatásukkal, nevelő munkájukkal. Hogy ez nem kis feladat, és hogy rengeteg a tennivaló, azt bizonyítja egy nemrég elkészített felmérés, amelyet a POTE Egészségtani és Szervezésta- — ni Intézetének kutatógárdája végzett orvostanhallgatók és tanárjelöltek között. A kérdőívekre adott válaszokból kitűnik, az egyetemi évek alatt a rendszeres testmozgás rangja igen alacsony, A 18—20 éves férfiak között rendszeres testmozgást véqzők aránya nem éri el az 50 százalékot, ugyanakkor a nőknél ez 15 százalék alatt van. Az első éves hallgatók között a nemdohányzók aránya még 65— 70 százalék között van, ez az arány sajnos képzési idő alatt a fordítottjára emelkedik. A hallgatók alkohol- fogyasztásának aránya is riasztó. A hallgatók között végzett különböző szűrővizsgálatok, mérések azt mutatták, hogy felsőfokú tanulmányaik megkezdésekor a helytelen életmódi szokások még nem differenciáltak közöttük lényegesen. Ugyanakkor később, a képzési idő alatt a különbségek jelentősen fokozódtak a helytelen életmódot folytatók kárára. A rendszeresen . sportolók és nem sportolók több éves figyelésével bebizonyosodott, hogy az előbbiek tanulmányi eredménye nem maradt el a tanulásra orientált cső. portokétól, ugyanakkor ez utóbbiak körében harmadéves korukra nagymértékben nőtt a dohányzók és rendszeres alkoholfogyasztók száma és magasra emelkedett az átlagos neurotizáltsági szint. A vizsgálatok szerint sajnos jelenleg sem az orvos- tanhallgatók, sem a tanárjelöltek egészségmagatartása nem felel meg annak, amit tőlük, mint a felnövekvő generáció számára magatartási mintát képviselőktől el lehetne várni. • Az Egészségnevelési Társadalmi Bizottság első lépésként javasolja ifjúságegészségügyi központ létrehozását a felsőoktatási intézmények ifjúságának, egészségügyi ellátásának ja. vitása és egészségi állapotának állandó ellenőrizhetősége érdekében. Javasolják például, hogy a megyei KISZ-bizottság saját keretein belül hozzon létre egye. temközi . munkabizottságot, melynek céija a hallgatók egészség^magatartásának ala. kítása lenne, keresve ez egészségnevelés újraértelmezését a pszichológiai, szociológiai jelenségeket is figyelembe véve. Mert amíg az egykor pusztító betegségeket (pestis, kolera, tüdő tbc.) Szerencsé, re sikerült visszaszorítani a gyógyszerek, védőoltások feltalálásával, az egészségtelen önpusztító életmód ellen nem ilyen egyszerű a védekezés. Ebben az esetben az életszemlélet-változásnak, a megelőzésnek van hallatlan nagy szerepe, mert már régen rossz, ha gyógyszeres kezelésre, kórházi ápolásra szorul emiatt valaki, hiszen ez már az egyén további életére, munkájára kihat. Sarok Zsuzsa VHlikar kell lehúzni a rolot? Csütörtök: bevásárlónap Csütörtök — bevásárlási nap. Az előírás így szól, így kívánja egyeztetni a vásárlók és a kereskedők érdekéit, a boltosok munkaidejét a vevőkével. Bevásárolni! — Hangulata van ennek a szónak, amennyiben hangulata van a bevásárlásnak. A jó hangulathoz persze ezerféle dolog kell; elegáns kirakatok jó modor, áruválaszték és pénz. Hivatalos előírás és kereskedelem, vevők és eladók így alakítanak ki egyfajta egészséges rendet még a nyitvatartási időre is. Lássuk tehát néhány fontos pécsi szak- üzletben, hogy mit mondanak a tapasztalt kereskedők a csütörtöki bevásárlási nap forgalmáról. Kord Vilmosné, a 4. számú Bem utcai Kip-Kop cipőbolt vezetője: — Nyáron semmi értelme nincs a csütörtök esti árusításnak. Összél már van, de csak 6—7 óráig. Nyolcig nyitva tartani mumkerőpazarlás. Nyáron a napi forgalmunk 25—30 ezer forint, csütörtökön is ugyanannyi. Most az ősszel napi 50 ezer forintig növekszik, csütörtöki napokon legfeljebb 57 ezerig megy fel. Évi 13 milliós tervünket ez nemigen növeli. Más kérdés; ha szombaton egyáltalán nem nyit. nánk ki, akkor talán többen jönnének csütörtökön este is. De ezt így előre nem lehet tudni. Dariday Róbertné, a pécsi Ádám férfiruha áruház vezetőhelyettese. — Délután ötkor van a csúcsforgalom, de 6 óráig még mindig szép a bevételünk. Volt olyan csütörtök, amikor délután 5 és este 6 között 40 ezer forintot hagytak nálunk. Ez a többlet a szókványas, vagyis napi 90—130 ezer fölötti bevétel. A 20—40 ezer forint természetesen so|< mindennek a függvénye: időjárásnak, fizetési napok, nak, áruérkezésnek, divatnak. De este 7 utón mintha elvágták volna, senki be sem lép az üzletbe. Danku Pál, a Kossuth utcai Hattyú férfi textilbolt vezető- helyettese : — Este nyolcig nyitvatartani? Ennek abszolút semmi értelme sincs. Fél 5 után megáll a forgalmunk. Még 6 óra után 20— 30 percig szállingózik néhány vevő, de utána magányosan álldogálunk, égetjük a villanyt, fogyasztjuk a munkaóránkat feleslegesen. Napi átlagforgalmunk 55—60 ezer forint, csütörtökön ehhez talán 2 ezer forint többlet járul. Almamelléki Káról yné, a Csongor férfidivat üzlet vezetőhelyettese: — A csütörtökön este nyolcig nyitvatartani? — 'Hát ez nem éri meg. A mostanában naponkénti 40 ezer forintos forgalmunk ezen a napon 4—5 ezerrel növekszik ugyan, de csak este 7-ig. Múltkor rendkívüli nap vált, még 7 után is bejött három vevő és közülük az egyik 500 forintért vásárolt is. Szentgyörgyi János, a Fészek Árúház igazgatója: — Fé| hatkor megszűnik a forgalmunk, legfeljebb néhány nézelődő jön be. Ez a csütörtöki meg a többi napra vonatkozó kép is. Pedig mi csak este 7-ig várjuk a vevőt csütörtökön. Munkabér, villanyáram fogy, vagyis kiadás van, bevétel nincs. Ez hát a tapasztalt kereskedők véleménye. Többen elmondták azt is: a vállalatok felmérték már a csütörtöki forgalmat, de intézkedés nincsen. A vevő leadta a voksot: csütörtökön később kell bezárni az üzleteket, mint más munkanapokon de nem este nyolckor. Mert este 7 után már egyszerű a képlet: kiadás van, bevétel nincs. Olyankor pedig régen is lehúzták a rolót. Földessy Dénes