Dunántúli Napló, 1983. november (40. évfolyam, 302-330. szám)
1983-11-06 / 307. szám
1983. november 6., vasárnap Dunántúli napló 11 A Szovjetunió életéből Korszerű, új szovjet gépet szerelnek a százéves Pápai Textilgyár* ban 150 ezer köbméter fa érkezik az: idén a Szovjetunióból, az Erdő- gazdasági és Faipari Termékeket Értékesítő Vállalat debreceni telepére. Digitális áramkörök ellenőrzésére szolgáló mérőautomatákat készít szovjet megrendelésre a Mikroelektronikai Vállalat. A modern berendezés tízmillió mérést tud elvégezni másodpercenként. Szovjet diplomával Huszonöt éves az USZSZK Népgazdasági Eredményeinek Kiállítása „örömmel értesítem, hogy 1948/49. tanévre a Szovjetunióba szóló ösztöndíjban részesítettem. Az ösztöndíj egyelőre egyéves tanulmányok folytatását biztosítja a Szovjetunióban. Egyidejűleg gondoskodtam arról, hogy a kiutazó ösztöndíjasok repülőgépen jussanak el tanulmányaik helyére ...” Dr. Bóka László államtitkár aláírásával 35 évvel ezelőtt küldték el az idézett sorokkal kezdődő leveleket. Útnak indult a Szovjetunióban tanuló magyar ösztöndíjasok első csoportja. Fiatalemberek, akiknek nagy többsége először ült repülőn, először lépte át az országhatárt. Orosz nyelvtudásuk is meglehetősen fogyatékos volt. De tudták, hogy olyan ismereteket szerezhetnek a szovjet egyetemeken, amelyekre itthon égető szükség van. Tanultak társadalom- tudományt, művészeteket és főként természettudományi, műszaki képzettséget szereztek. Az akkori ösztöndíjasok visz- szaemlékezéséből 1978-ban kötet jelent meg Feledhetetlen esztendők címmel, melyben kirajzolódik, hogy mi mindennel kellett megküzdeniük. Honvággyal, nyelvi problémákkal, a szigorú tanulmányi követelményekkel. Heti ötven-hatvan órát töltöttek az egyetem-főiskola padjaiban. Az eredmény? Felkészült szakemberként tértek haza, második anyanyelvűkké vált az orosz. És életre szóló barátságot kötöttek Moszkvával, Leningrád- dal, a többi egytemi várossal. Szőkébb szakosodás A három és fél évtizedben több mint ötezren szereztek szovjet diplomát az egyetemek és főiskolák nappali tagozatain. (Nem számolva a fegyveres erők és a társadalmi szervezetek közvetlenül kiküldött hallgatóit.) Több mint háromezren műszaki pályára készültek fel. Bizonyos, hogy a szakemberképzésnek ez a formája jelentős szerepet játszott és játszik a magyar értelmiség utánpótlásában. Hiszen a Szovjetunióban olyan szűk szakmai szakosodás lehetséges, amilyen nálunk nincs, mert a kisszámú igény miatt a hazai felsőszintű szakember- képzés nem lenne célszerű, nem lenne gazdaságos. A közlekedés, az élelmiszeripar, a mezőgazdaság, a vegyészet stb. egy-egy részterületével foglalkoztak behatóan a szovjet egyetemeken, főiskolákon. E diplomások nélkül bizonyos szakterületek fejlődése nehezebb volna. (Jellemző példa a Paksi Atomerőmű, ahol á magyar szakemberek szinte kivétel nélkül a Szovjetunióban szerezték meg diplomájukat.) Általános tapasztalat, hogy a magyar ösztöndíjasok jól tanulnak, azaz gazdag ismeret- anyaggal, jól képzett szakemberként térnek haza. Többségük itthon is kapcsolatban marad a szovjet műszaki, tudományos élettel. Követi választott hivatásának fejlődését, az egykori szovjet egyetemi társaktól, oktatóktól is értesül az újabb és újabb eredményekről. Az érdeklődés természetesen kölcsönös. Ha úgy tetszik e személyes tájékozódás is segíti a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos, valmint kulturális együttműködést. A kölcsönös tájékozódás szervezett formájaként említendő, hogy az MSZBT meghívására évente szovjet egyetemi tanárküldöttség érkezik hazánkba. Tagjai azoknak a szovjet felsőoktatási intézménynek az oktatói, amelyeken jelentős számban tanulnak magyar hallgatók. A delegáció megismerkedik a szakma magyarországi képzésével, a diplomásokkal szemben támasztott igényekkel. Szakterületük legfrissebb ismereteiről informálják a volt ösztöndíjasokat, akik 1976 óta részt vehetnek szovjetunióbeli szakmai továbbképzésen is. Ösztöndijasok bizottsága Nem szorul különösebb magyarázatra, hogy miért kíséri figyelemmel a Magyar—Szovjet Baráti Társaság a volt ösztöndíjasok itthoni tevékenységét. Hiszen a szakmai ismeretek mellett tapasztalatokat, élményeket szereztek arról is, hogyan élnek, gondolkodnak a Szovjetunióban. Az MSZBT VI. országos értekezletét követően, 1977 februárjában alakult újjá az ösztöndíjas bizottság. A bizottság a szaktárcákkal együttműködve segíti a hazatérő ösztöndíjasok szakmai, társadalmi beilleszkedését, a Szovjetunióban folyó szakmai továbbképzést és a magyar- országi ösztöndíjas klubok tevékenységét. A beilleszkedést nehezíti, hogy nem mindig sikerül azonnal megtalálni a végzettségnek megfelelő munkahelyet. A szakmai nyelvet, a hazai szakmai szokásokat is meg kell ismerniük. A többi pályakezdőhöz hasonlóan, a szovjet diplomások is szembetalálják magukat egzisztenciális gondokkal. Kivált azok, akik az egyetemen kötöttek házasságot — a szovjet házastárs elhelyezése kíván segítő figyelmet. Tárcaszinttől a klubokig Értékelte a bizottság például a szaktárcák és a kinn tanuló ösztöndíjasok közötti kapcsolattartást, beszámolókat hallgatott meg a megyei és városi klubok munkájáról, szervezi a szovjet tanárdelegációk magyarországi programját, a szakmai találkozókat, a tárcaszintű összejöveteleket. Budapesten és a megyékben is sorra alakultak, alakulnak az ösztöndíjas klubok. Pécsett a Mecseki Écrbá- nyászati Válalat, Kazincbarcikán a Borsodi Vegyikombinát, Dunaújvárosban a Dunai Vasmű ad otthont a klubnak. A budapestiek közül megemlíthetjük a csepeli ösztöndíjasok klubját, a textiles ösztöndíjasokét, a repülős klubot. Ez utóbbi a kijevi polgári légi- forgalmi egyetemen végzetteket fogja össze. A klubokat közös akarat hozta létre: az ösztöndíjasok igénye, hogy egymással találkozzanak, gyakorolják az orosz nyelvet, kicseréljék szakmai tapasztalataikat. Azaz a klubok szakmai, kluturális és szórakoztató rendezvényeket is kínálnak. A bizottság legfontosabb feladatának azt tekinti, hogy bevonja a Szovjetunióban végzett szakembereket az MSZBT tagcsoportok munkájába. A tapasztalatok azt bizonyít, ják, hogy a szovjet diplomások szívesen vesznek részt a tagcsoportok tevékenységében. Köztünk élnek, tevékenykednek, immár több mint ötezren. Szívesen megosztják velünk élményeiket. AbBOBCltaSI npaBüa Az ország minden részéből érkeznek a látogatók az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság Népgazdasági Eredményeinek Kiállítására, hogy megismerkedjenek a tudomány és technika kiemelkedő eredményeivel, a munkaszervezés legfejlettebb módszereivel. Az elmúlt 25 év alatt a kiállítás igazi népi akadémia lett, a mező- gazdaság, a közlekedés, az építőipar élenjáró tapasztalatainak központi terjesztőjévé vált, A kiállítás keretében több mint 7,5 ezer szemináriumot, konferenciát rendeztek a termelés fejlesztésével kapcsolatos fontosabb kérdésekről, a falvak és városok kiváló szakemberei millióinak aktív részvételével. Az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság Nép- gazdasági Eredményeinek Kiállítása vendégei voltak a Szovjetunió összes köztársaságának képviselői, a világ mintegy száz országának delegációi és turistái. A Goloszejevszkij erdő zöld fái között található a több mint 300 különböző létesítmény, itt vannak az új technika bemutatására szolgáló térségek, a micsurini kert, a halgazdaság, az állattenyésztési épületek stb. Maga a kiállítási terület — 337 hektár —■ sajátságos szabadtéri bemutatója az új parkosítási eljárásoknak, a virágok elhelyezésének, az ügyesen egymáshoz kapcsolt köztéri objektumoknak, a kulturált pihenésnek. És mégis, a legnagyobb értéket az iparágak kiállítási csarnokai rejtik. Az itt összegyűjtött közel 35 000 darab tárgy a népgazdaság ügyes mestereinek legkiemelkedőbb eredményeit képviseli. Az anyag áttekintést nyújt 8380 iparvállalatról, építkezésről, kolhozról, szovhozról és tudo- mányos-kutatási intézményről, a termelőmunka mintegy 3800 újítási és fejlesztési munkatársának tapasztalatairól. Minden termelési kollektíva közkincsévé kell tenni a tudományos-műszaki eredményeket, az élenjáró tapasztalatokat! — ez a jelmondatuk. A kiállított tárgyak központi témája — a kulcsfontosságú népgazdasági feladatoknak, az ötéves terv megvalósításának. a XXVI. pártkongresszus határozatainak, az SZKP KB májusi és novemberi plénumainak (1982) aktív propagandája. A kiállítás sokrétű anyaga megvilágítja a tizenegyedik ötéves terv gazdasági fejlesztésének fő irányait, mindenekelőtt a munka minőségének és a termelés hatékonyságának növelését, a népgazdaság irányításának intenzív módszereit. A vendégek számára a látogatás rendszerint a központi pavilonnál kezdődik. A fő témája ennek a kiállítási részlegnek az a társadalmi fejlődés, amelyet Ukrajna elért a szovjet népek testvéri családiéban. Látványos panorámák, táblázatok, filmkockák mutatják az ukrán városok, falvak gazdagságát és fejlődését, a szovjet hatalom évei alatt megvalósult grandiózus társadalmi-gazda-' sági változásokat. Ma a mi köztársaságunk termeli meg például a Szovjetunió ipari és mezőgazdasági termékeinek egyötödét. Szovjet Ukrajna hatalmas fűtőanyag-energetikai és fémipari bázissá vált, a gépgyártás, a vegyipar, az élelmiszeripar egyik jelentős központja, a szovjet haza éléstára lett. A központi pavilon egyik legnagyobb termében jött létre a „Mindent az ember nevében, mindent az ember jóléte érdekében” kiállítás. A nagyszámú példa segítséaével a látogatók saját szemükkel győződhetnek meg arról, hogy a Kommunista Párt szociális programja biztosan valóra válik. Az ötéves terv feladatainak teljesítésében a köztársaság tudósainak jelentős hozzájárulásáról szólnak a „Tudomány” pávilonjónak kiállítási tárgyai. Ezek az anyagok bemutatják az alap- és az alkalmazott kutatási területek kiszélesedését, amely meggyorsította a tudományos eredmények alkalmazását az iparban, a köztársaság tudósainak részvételét a célirányos komplex programokbon, az energia, a fémek, az anyagigényesség, az agráripar, a cukorgyártás, a munkaerő, stb. témák vonatkozásában, és az Urengoj—Uzsgorod gázvezeték megvalósításában. A mai idők jellegzetességeivé váltak a programozott vezérlésű esztergapadok, a robotmanipulátorok, az úi nagy teljesítményű gépek. Ezekkel és sok más érdekes kiállítási tárggyal ismertet nieg a „Gépgyártás és műszergyártás” csarnoka. Ogyessza, Zaporozs- je, Lvov, Donyeck, Harkov, Ki- jev legkiválóbb üzemeinek példáin lehet végigkövetni a fejlett, világszínvonalú termékek létrehozásának az útját. Méretarányosság és grandio- zitás — ilyen a benyomás a „Villamosítás" kiállítási csarnokában, ahol a látogatók meggyőződhetnek arról, hogy az energetikai fejlődés üteme alapján, különösen az atomenergia vonatkozásában, felülmúljuk a világ minden országát. A beruházás, a lakásépítés, a rekonstrukció, a műszaki felújítás vállalati együttműködése — ilyen fontos témája van az „Építőipar” pavilonja kiállítási anyagának. A „Közszükségleti cikkek" csarnokában a fő fiqyelmet az élelmiszerek és a könnyűipari termékek növelésére, illetve ' a választékbővítésre a minőség javítására fordítják. Az iparági pavilonok kiállításainak jelentős részlege az „Élelmiszerprogram" végrehajtásának tájékoztatója. Ez — meggyőző anyag arról, hogyan valósítják meg a köztársaság mezőgazdasági szakemberei a párt XXVI. kongresszusa útmutatásai alapján a gabona, illetve az összes mezőqazdasó- gi termék és a húsféleségek termelésének növelését. „Nekünk még sokat kell tenni a példamutató munkamódszerek propagandájának javítása, az intenzív gazdálkodás érdekében” — mutatott rá a júniusi (1983) SZKP KB plénuma. A párt követelménye az, hogy széles körben propagandát folytassunk a tudományos eredmények és az élenjáró tapasztalatok átadása terén, tehát a kiállítás dolgozóinak alkotó módon kell foqlaikozni ezzel a munkával. Ennek megfelelően a minisztériumokkal, a tudományos-kutatási intézetekkel közösen rendszeresen szemináriumokat, továbbképzéseket tartunk. Minden intézkedést a legnagyobb hatékonyság számításba vételével tervezünk. A. OLEJNYIK, az USZSZK Népgazdasági Eredményeinek Kiállítása igazgatója Fordította: Dr. Bazsó Zoltán Maros Dénes Festékszóró robotpisztoly a Szovjetunió számára, a Hajtómű és Festőberendezések Gyárának új terméke. Csupán ez az egy gyár százhúszmillió rubel értékű modem konvejort és festőszóró be. rendezést szállít a szomszédos nagy országba.
