Dunántúli Napló, 1983. november (40. évfolyam, 302-330. szám)

1983-11-30 / 330. szám

1983. november 30., szerda

Dunántúli napló

3

Előnyök és hátrányok

Lelkibeszélgetések (5.)

A kerékasztal-beszélgetés résztvevői, balról jobbra: Fodor János, a Pécsi Autójavító Kisszövetkezet elnöke Tóth László, a Pécsi Gépjárműjavitó Kisvállalat igazgatója és Tóth László, a Komlói Gépjárműjavító Kisvállalat igazgatója. '

Kátyús-e az autószervizek útja?

Mi jobb a megrendelőnek?

Új utakon haladnak a hazai autójavító üzemek, s hogy ez döcögős vagy sima lesz, az az elkövetkezendő években dől el. Kátyúk már most is akadnak, így nem mindegy, hogy a teleszkópok, rugók milyen állapotban vannak.

Az AFIT Tröszt megszűnésével, január elsejétől önálló lett sok szerviz, így magukra maradva, gyámkodás nélkül utaznak. Néhány szövetkezet is önállósult, így például a pécsi, mely a VILLGÉP-ből vált ki. Vajon hogyan boldogulnak ezek a szervizek, s ami a fő kérdés, mi autósok — hivatalos megfogalmazással ügyfelek —, jobban jártunk-e?

Erről beszélgettünk Tóth Lászlóval, a Pécsi Gépjármű- javító Kisvállalat igazgatójával, Fodor Jánossal, a Pécsi Autójavitó Kisszövetkezet elnökével és Tóth Lászlóval, a Komlói Gépjárműjavító Kisvállalat igazgatójával.

— Könnyebb lett a helyzetük?

Tóth László (Pécs):

— Az kétségtelen, hogy a kisvállalati formában könnyebb lépni, rugalmasabbak lehetünk, nem szólnak bele a dolgainkba, s ez előny. Az viszont hátrány, hogy túlságosan kicsik vagyunk, ezért velünk szemben nagyon rossz a tárgyalási készsége a nagy, országos vállalatoknak, mint például a MER- KUR-nak, MOBIL-nak.

Tóth László (Komló):

— Ehhez hozzátenném, hogy azért jobb a helyzetünk, mert könnyített szabályozórendszer vonatkozik ránk. Például az' ösztönzésre is nagyobb a lehetőségünk.

Fodor János:

— Mi eddig is kicsik voltunk, így ezek a gondok nálunk már évek óta élőek. Minden a nyakunkon van, jogi, közgazdasági részek is, ennek ellenére vallom, hogy kell és lehet is jövedelmezően ténykedni.

— Hogyan lehetne erősíteni a tárgyalási pozíciókat a nagyokkal szemben?

Tóth László (Pécs):

— Mi már nyolc volt AFIT- üzemmel létrehoztunk egy gazdasági társulást, hogy együtt küzdjünk az érdekeinkért. Hangsúlyozom, nem központi irányításról van szó, hanem érdekvédelmi szervezetről.

— Egyetértenek azzal, hogy most már harcolni kell az ügyfelekért?

Mindhárman igennel felelnek.

— Akkor jogos a kérdés: mit tesznek ezért?

Tóth László (Komló):

— Bevezettük, hogy a tulajdonos ott lehet a javításnál.

Tóth László (Pécs):

— Az ügyfelek nálunk is nézhetik, mit csinál a szerelő. Ezen túl rövidítettük a gyorsjavítási munkák adminisztrációs idejét, bevezettük a helyszíni OTP-ügyintézést, elfogadunk OTP-takarékcsekket, vizsgáztatáshoz szükséges szerkezeti munkáknál 20 százalékos munkadíjkedvezményt, új kocsiknál kétéves garanciát adunk a magyar alvázvédőanyagokra.

Fodor János:

— Belső átszervezést hajtottunk végre, melynek eredményeként az ügyfeleknek nem kell feleslegesen sétálniok, gépkocsi-átvizsgálást vállalunk 45 százalékos kedvezménnyel.

— Nem szóltak róla, pedig kulcskérdés: milyen az alkatrészhelyzetük?

Fodor János:

— Járjuk az országot . . .

Tóth László (Komló):

— Szerződést kötöttünk a MOBIL-lal, s természetesen utánajárunk.

Tóth László (Pécs):

— Ezeken túl felújítunk alkatrészeket. Tavaly 30 000 forint értékben végeztünk ilyen munkát, idén ennek a dupláját tervezzük.

— Nem mellékes, hogy a szerelők milyen szerszámokkal, berendezésekkel dolgoznak, s hogy ezek mennyire korszerűek.

Tóth László (Pécs):

— A legnagyobb gond, hogy nem lehet kapni minőségi műszereket, berendezéseket, így a meglévők fenntartása nagyon sokba kerül. Kéziszerszámokkal, célszerszámokkal nem állunk rosszul.

Fodor János:

— Való igaz, hogy a műszerek nem profeszionálisak, s ez sok gondot okoz.

Tóth László (Komló):

— Az eszményi az lenne, ha minden szerelőnél lenne gyújtásbeszabályozó, de erre egyik szervizben sincs pénz. Sajnos, eszközállománnyal egyre kevésbé tudunk lépést tartani . . .

— A meglévő eszközökkel a lehetőség szerinti szintentartás- ra törekszünk. Egyelőre nincs más út.. . — vallják mindhárman.

— Az elkövetkezendő időben főszerep jut az ötleteknek valamennyi ágazatban, Így az autójavításban is. Tartogatnak-e valamit a tarsolyukban?

Tóth László (Pécs):

— A közeljövőben még egy fulómű-diagnosztikai aknát építünk, s a munkát az eddiginél is szervezettebbé tesz- szük.

Fodor János:

— Pneumatikus kéziszerszámokat veszünk a karosszériaműhelybe, s tervezünk egy autósbolt nyitását.

Tóth László (Komló):

— Bővítjük a gyorsjavító szolgáltatásunkat' egy új műhely létesítésével.

— Nem tervezik, hogy saját szervizükből egységesítik a munkaruhát? Elkeserítő látvány jelenleg, hogy a szerelők szakadt farmerban, összement pulóverekben dolgoznak.

Tóth László (Komló):

— Egy tisztességes overált kabáttal, 3600 forintért kínál a kereskedelem. Ennek megvásárlására nincs pénzünk.

Tóth László (Pécs):

— Átlagban évente egy munkaruha jár a dolgozóknak, ennek az ára 800—900 forint. De az már nem biztos, hogy egy év múlva sikerül olyan fazonút és színűt venni, mint korábban. Sajnos, az egységesítésről jó ideig le kell mondanunk.

Fodor János:

— Erre nekünk sem lesz pénzünk...

Roszprim Nándor

Sorozatunkban, így legutóbb a pszichológiai segítség intézményeiről szóló írásban is többször előfordult a moi címben szereplő kifejezés. Hogy a jövőben mind kevesebben tekintsék titokzatos, netán varázslatos erejű szónak — nézzük meg együtt, mire gondol a szakember ha pszichoterápiás kapcsolatot ajánl fel.

Az átmenetileg gondokkal küszködő, esetleg már bajbajutott ember találkozása a szakemberrel a pszichoterápiás kapcsolat kezdete lehet. Az ismerkedés során megbeszélésre ke. rül, mik voltak a találkozás közvetlen előzményei; mi a története annak o helyzetnek, mikor a kliens egyedül már képtelen volt megoldást találni? Tisztázódik, tisztázni kell, mit várnak mit várhatnak egymástól a kliens és a terapeuta (a segítő szakember)?

A kapcsolót felvételét követően a kölcsönös ismerkedésen túl legfontosabb a közös cél, a kapcsolat jövőjéről alkotott el. képzetesek megfogalmazása. Meglepőnek tűnhet, de ebben a sajátos helyzetben azt is mérlegelni kell, hogy o két ember megfelel-e egymásnak? Ugyanis adott lelki okokban megfejthető problémát felkínáló valaki, ill. a jól képzett szakember találkozása még nem egyenlő a sikeres kapcsolat létrejöttével, a lelki egészség hely. ráállásával. Ha így lenne, akkor a pszichoterápia folyamata leegyszerűsödne a „lelki góc” műtéti eltávolítására ahol elég a ,,műtétet" elszenvedni, betartani az utasításokat és o többi már megy magától, mi több a „fájdalom” is rögtön megszűnik. Sajnos, nem ilyen egyszerű a dolog. Ilyesféle elvárásokkal mégis sokan ülnek le beszélgetésre a terapeutához, aki azon túl, hogy a bajok történetéről okairól igyekszik tájékozódni, megpróbálja felmérni azt is, milyen és mekkora segítség várható kliensétől a továbblépést illetően és hogy kialakít- ható-e a feltétlenül szükséges együttm űködés?

Ehhez a közös döntéshez nem szükséges mindent elmondani! Természetes, 'hogy ilyenkor még nagyon sok részletkérdés tisztázatlan marad, de általában néhány ismerkedő találkozó után eldől, felajánlható-e az a rendszeres kötött idejű találkozásokból fejlődő kapcsolat, aminek célja lesz a személyiségen belül kedvező változáso.

kát elérni és mindezekhez döntően kommunikatív hatásokat alkalmaznak majd.

A kliens ekkor már érzi, a kapcsaiét az ő érdékeit szolgálja és jó, ha tudja: csak ott és abban változik személyisége, amit ő maga is kíván. A terapeutának sem módjában, sem szándékában nem áll valakinek az akarata ellen tenni. A terápiás kapcsolat sikerében alapvetően fontos a megegyezés a szerződésre emlékeztető megái, (apadás megkötése. Az egyezségben a terapeuta vállalja, hogy az emberi kapcsolatok hétköznapi törvényszerűségeit ismerve és felhasználva, mint szakember személyisége és kép. zettsége segítségével olyan lég. kört igyekszik kialakítani, ahol a kliens számára önmaga meg. ismerése kockázatmentesen biztosított; a belső, lelki munka eredményesen elvégezhető. Mindezek érdekében tudományos igénnyel és alapossággal tervezi meg a segítő kapcsolatot. Bizonyos hatások mozgó, sítósa érdekében a kliens feladatokat kaphat (önéletrajz, napló más alkotások), ami tőle erőfeszítést követel, de nem haladja meg képességeit.

Nem elhanyagolható szempont ennek a sajátos munkának fokoztt időigénye, Általában 50—60 perces találkozásokban folyik a munka, hetenkénti, kéthetenkénti találkozásokkal számolva, jó esetben is hónapokig, évekig tart a kapcsolat — ha igény van rá.

A vázolt folyamat meglehetősen eltér a hagyományos orvos—beteg kapcsolattól, de a kliens és környezete szempontjából egyaránt előnyös hogy ez a pszichoterápiás kapcsolat nem jeleht beteggé minősítést, nem kell kórházba vagy táppénzre menni.

A lelki egészség védelme ilyen megközelítésben a terapeuta és a kliens közös felkészülését is jelenti a várható, újabb és újabb gondot okozó élethelyzetek sikeres megoldásához. Az erőfeszítések eredménye egy önállóbb, érettebb személyiség kialakulása lehet.

További részletekről talár» majd egy következő beszélgetésben az önök kérdései alap. ján ...

Dr. Szabó Péter

„Az édesanya" jeligével érkezett levél íróját értesítjük, hogy Simon Angyal pszichológust a 15-336-os telefonon hív. hatja.

Hiánycikk a borsóvetőmag

Túl vagyunk az Erzsébet és a Katalin napon, azon a terminuson, amelyet a hagyomány az áttelelő borsó vetésének utolsó időpontjaként jelöl ki Baranyában. Ám az ország első primőrborsóját szolgáltató vidéken, Siklós környékén, nem került még mindenütt földbe a mag, mert sok család nem jutott hozzá a szükséges vetőmaghoz.

Az idén országos hiánycikknek biOktóberben a tűzesetek több mint háromnegyedmilliós kárt okoztak megyénk mezőgazdasági üzemeinek.

Tanulságos esetek: Gordisán szakképzetlen személyre bízták a Sirokkó terményszárító keze. lését. Az elporosodott levegőjáratok miatt lobbanóképes ele. gyet alkotott a beporlasztott tüzelőolaj. A kezelő jószerint azt se tudta, mit tegyen a tűz esetén. A terményszárító a benne lévő szemes kukoricával együtt lángba borult. A kár 400 000 forint. Csatahelyen nem tisztították meg rendszeresen a kombájnt, a forró kipufogócsőnél az éghető szemét begyulladt, a lángot a gumi olaj- hidraulika-vezeték vitte tovább, kiégett a motor és az erőátviteli tér. A kár 140 000 forint. Teklafalu és Endrőc között műszaki hiba miatt eltörött az olajhidraulika vezetéke, az olaj a forró kipufogóra spriccelt, lángba borult a Kirovec traktor. A vezető nem vesztette el lélekjelenlétét, és a porral oltóval azonnal nekilátott, hogy megfékezze a lángokat. Ez se neki, se a segítségére érkező

Tűzesetek

Műszaki mentések

társainak sem sikerült, végül a szigetvári tűzoltók habbal oltották el az addigra már jócskán kiégett traktort. A kór 200 000 forint. Tarróson a hízómarhatelepen rövidzárlat okozott tüzet, amit idejében észleltek, és el is tudtak oltani. Tanulságos volt a töttösi kukoricatarló égetés: a tábla egyik oldalán a kombájnok takarították be a kukoricát, a másik oldalon már égették a tarlót, úgyhogy nem volt a két rész között védőszántás, és a felügyeletre is alig volt ember. A következmény-, tüzet fogott és égett a lábon álló kukorica.

Az októberi baranyai tűzesetek szomorú statisztikája: 70 tűzhöz vonultak a tűzoltók, 13 tüzet utólag jelentettek. Egy személy életét vesztette. A kár

meghaladta az 1,1 millió forintot.

A pécsi présházban a földön lévő villanyrezsón melegített ételt az ittas férfi. Ráesett a rezsóra, ruhája tüzet fogott, a férfi égési sérüléseibe belehalt. A szigetvári férfit a szerencse mentette meg, hogy ágyban dohányzás miatt nem jutott hasonló sorsra. Fáradtan ért haza a munkából, lefeküdt szájában az égő cigarettával és elaludt. Arra ébredt, hogy ég lábán a ruha. Lángolt már a heverő is.

A pécsi lakóház tetőszerkezetéből, a cserepek alól vastagon bodrozódott a füst. A szomszédos lakóházból riasztották a tűzoltókat, akik a helyszínen megállapították, hogy szerencsére nem ég semmi,

csak gyerekek játszottak ködgyertyával. Hogy azt honnan szerezték? Műszaki meghibásodás (rövidzárlat) következtében égett ki a benne lévő ruhával Sásdon ez automata mosógép. Újabb tanulság: még az automata mosógépet sem szabad madara hagyni. Godisán a lakóház kéményébe épített fagerenda qyújto'ta meg a tető- szerkezetet. Ki tudja, még mennyi baranyai lakóház jut erre a sorsra, mert hajdanán a kéményrészbe építették a gerendát.

Sokan talán nem is tudják, hogy az állami tűzoltók nem csak tűzoltásra, hanem műszaki mentésre is készen állnak. Pécsett felborult Ladát, Mecseknádasdnál fejtetőre állt Barkast állítottak a kerekeire, Komlón gyalogosokat veszélyeztető, háztetőről lógó cserepeket távolítottak el, Hosz- szúhetényben a kidőlt villany- oszlopot fejtették le a fűrészüzem tetejéről, Hegyszentmár- tonban lovaskocsit emeltek ki a néhány méteres szakadékból.

M. L.

zonyult a borsóvetőmag. Az aszály következtében kevés borsó termett 1983-ban, s utóbb derült ki, hogy még a betakarított mennyiségnek is csak egy része alkalmas csírázta- tásra. A termelési kedv viszont növekedett: mintegy 30 százalékkal

igényeltek több vetpmagot.

A Baranya megyeiek azonban — épp a primőrborsó-ellátásban betöltött kiemelkedő szerepük miatt — minden segítséget megkaptak ahhoz, hogy ne legyen fennakadás a vetőmagellátásban — tudtuk meg a Vetőmagtermeltető és -Értékesítő Vállalat belföldi ellátó központjának munkatársától, Petries Zsuzsától. Ebben a megyében igyekeztek százszázalékig kielégíteni az igényeket.

Miért panaszkodnak hát mégis vetőmaghiányra a siklósiak?

Egyik olvasónk arról számolt be, hogy a helyi áfész felvásárlási telepén ugyan lehet vetőmagot kapni, ám ott csak annak adnak, aki aláír egy szerződést, amelyben a termés egy részének leadására kötelezi magát. Ugyanennek az áfésznek a mezőgazdasági boltjában — az egyetlen siklósi vetőmagüzletben — viszont egyáltalán nincs zsákos vetőmag, csupán kilós, félkilós és negyedkilós csomagolásban kapható olykor áttelelő borsó. A siklósiak közül sokan érzik úgy, hogy az áfész ily módon kényszeríti a lakosságot szerződéskötésre, noha az előző évek értékesítési tapasztalatai alapján (az ott dúló ..borsóháborút” lapunkban is szóvátettükl sokan nem szívesen vállalnák (vállalják) ezt a kötöttséget.

Ezek után felvetődik a kérdés: ha Baranya megye borsóvetőmag-ellá- tását kiemelten kezelte a budapesti vetőmagértékesítő, miért épp a Siklósi Áfész mezőgazdasági boltja nem kapta meg a zsákos borsóigényét? A válasz egyszerű: a vetőmagbolt nem oda, hanem Dombóvárra küldte megrendelését, ahol úgy látszik, nem méltányolják úgy a baranyaiak igényeit, mint Budapesten.

Barta Zsuzsa