Dunántúli Napló, 1983. november (40. évfolyam, 302-330. szám)
1983-11-28 / 328. szám
A filmfőigazgató válaszolt Budapesten lesz a pécsi filmszemle Elsőség az értékeknek Utolsó tangó a fővárosban A látvány világszínvonalú Elterjedt a híre, hogy a februárban esedékes pécsi játékfilmszemle elmarad - erről kérdeztük Kőhalmi Ferencet, a Művelődési Minisztérium Film- főigazgatóságának vezetőjét: — A következő magyar játék- filmszemle nem marad el, csak takarékossági okok miatt nem Pécsett lesz, hanem Budapesten. Mindenki előtt közismert, hogy nehéz gazdasági helyzetünkben takarékoskodni kell a forinttal, márpedig a Pécsett rendezett" filmszemle jó egymillióval kerül többe, mintha a fővárosban tartjuk. — Van-e remény arra, hogy visszakerüljön a szemle Pécsre? — Ha az ország helyzete ezt megengedi, akkor igen. Hiszen a szakma szívesen járt a pécsi szemlékre, mert itt együtt vannak a vetítések után is. — ön néhány hete vette át a Filmlöigazgatóság vezetését. Jelent-e ez változást a filmgyártás és a -forgalmazás terén is? — Az egységes magyar kultúrpolitika jegyében kellett végeznie munkáját elődömnek is, és kell végeznem magamnak is. De az idő természetesen megérlel bizonyos dolgokat, így például komoly terveink vannak a filmesztétika szélesebb körű elterjesztésére, amit mindenekelőtt az ifjúság körében kell tennünk. Megbíztunk szakembereket, hogy dolgozzák ki a „film-szolfézst", ami ezt lehetővé teszi. A filmgyártásban előnyt kívánunk biztosítani a szocialista eszmékre épülő szórakoztató filmeknek, hiszen nem titok, hogy a nyugati szórakoztató filmek nagy része nem a mi ideológiánkat terjeszti. Nagy az érdeklődés ma történelmünk iránt, a magyar filmgyártásnak tehát erre is figyelemmel kell lennie... — A történelmi filmek viszont sok pénzbe kerülnek . . . — Valóban, de ezt az ellentmondást fel kell oldanunk. Vannak biztató jegyek: a legutóbbi történelmi témájú filmünk látványban mór világszínvonalú volt. ..-So forgalmazásban milyen változásokra gondolnak? — Már a moziüzemi vállalatoknál vannak az elképzeléseink, ami őket jobban érdekeltté teszi az értékes filmek forgalmazásában. Most gyűjtjük a véleményeket, s jövőre kívánjuk bevezetni a változtatásokat. Nagyobb teret kívánunk adni a szocialista, humanista mondanivalójú, művészileg is értékes filmeknek; mégiscsak tarthatatlan, hogy például a Csillagok háborúját, ami azt mondja, hogy a jövőben is feu- dalista szervezettségű birodalmak lesznek, Budapesten egy-, szerre öt moziban mutatták be, míg Jiri Menzel Sörgyári cap- ricciója szinte megbukott a magyar mozikban. — Ezek szerint nem várhatjuk a Csillagok háborújának harmadik részét? — Nem, nem erről van szó, bár pillanatnyilag megfizethetetlenül drágán adnák csak azt a filmet. Ha olcsóbb lesz, bizonyára bemutatjuk, csak nem kiemelt alkotásnak megjáró módon. — Tervezik-e a filmforgalmazásban megszüntetni a Budapest—vidék ellentétet. Azaz mennyivel különb egy budapesti, hogy megnézheti például az Utolsó tangó Párizsban cimű filmet? Miért nem játszók az egész országban? — Az Utolsó tangó Párizsban című film sem megvalósításának módjában, sem mondanivalójában nem a mi ízlésünk, ideológiánk szerint való, ezért filmmúzeumi bemutatásra vettük csak at. Filmmúzeum csak egy van Magyarországon. így olcsóbbak, jóval olcsóbbak a jogdíjak is. — De a különbség mégis megvan . . . — A világon mindenütt van ilyen különbség. Ha egy francia meg akarja nézni Jancsó egy filmjét, akkor Párizsba kell utaznia: ott is szűk körben terjesztik a nekik nem megfelelő ideológiájú filmeket. . . B. L. Új bemutatóra készül a Győri Balett Sikeres olaszországi vendég- szereplés után — noha fárasztó volt, mint mondják — nem kaptak pihenőt a táncosok: megkezdődött a felkészülés a következő bemutatóra. A Győri Balett színre viszi Ravel Boleró. ját Markó Iván Kossuth-díjas érdemes művész koreográfiájában. — A Bolerót csakúgy, mint korábban a Mandarint a régebbi feldolgozásoktól teljesen eltérő felfogásban akarjuk színpadra állítani — mondja a koreográfus. — A mi felfogásunkban a túlfegyelmezett, elfojtott érzelmek, indulatok robbanásának erejét jeleníti meg, valamint azt, hogy aki ezeket az érzéseket átélte, többé már nem ugyanaz az ember, mint aki volt. A háromrészes balettest másik bemutatója a Boldog lelkek című táncköltemény lesz, koreográfiáját Mahler V. szimfóniájára készítettem — folytatja a balettigazgató. — Gyönyörű ez a muzsika, Visconti Halál Velencében című filmjének kísérőzenéjeként bizonyára sokan megkedvelték. A lírai hangvételű balettkompo- 7'cióban tulajdonképpen egy életérzést fogalmazunk meg a tánc nyelvén a szerelemről, a magányról, az emberek tetteit moliváló félelmekről, vágyakról. — Az est harmadik darabja Haydn Évszakok című műve lesz. Azért újítjuk fel, mert kevés előadásunk volt belőle és sokan szeretnék még látni. M. Gy. A. Nem bánok semmit sem Edith Piaf szerepében Vári Éva Ecjith Piaf: varázslatos e név, pedig Piaf a külvárosi zsargonban verebet jelent. De Edith Piaf maga volt a francia sanzon: halála óta senkinek sem sikerült olyan magasságokig repülnie, mint neki, a szürke kis verébnek . . . Edith Piairól, az emberről és művészről irt darabot Scserba- kov „Nem bánok semmit sem" címmel. A Pécsi Nemzeti Színház Éjszakai Színháza tűzte műsorára, a bemutató a Mecsek Cukrászdában ma, november 28-án lesz, este 10 órai kezdettel. Edith Piaf: Vári Éva. A többi szerepet Bieder Éva, Balikó Tamás, Mester István játssza. Közreműködik a Bóbita Bábegyüttes, a rendező Vass- Zoltán Iván. — A darabot elsősorban Vári Éva miatt választottam — mondja az egyik próba szünetében a rendező. — Úgy éreztem, egy ilyen érett művésznek, kell egy olyan szerep, ahol képességeinek a maximumát adja. Edith Piafot egy csak énekelni tudó színésznő nem játsz- hatja el. Az kevés hozzá. Kizárólag olyan drámai művész próbálhatja meg sikerrel, aki énekelni is tud. — Nagyon örültem a szerepnek — mondja Vári Éva —, de most, a próbák utolsó fázisában azt hiszem félni kezdek a nagy feladattól. Ezt a szerepet nem lehet eljátszani, a szó ha- gyományos értelmében; ezt át kell élni! Vagy sikerül az azonosulás, vagy nem. S ez annál is inkább nehéz, mert egy rendkívül egyszerű, elementális tehetségű művészt, de bonyolult embert kell eljátszanom. Piaiban nem volt semmi manipu- láltság. Egyszál maga állt ki a hatalmas színpadra, és minden eszköz nélkül énekelt. . . Úgy érzem, ehhez a szerephez olyan maximális kitárulkozásra van szükség, melyet csak akkor oldhatok meg, ha közben átélem az én eddigi örömeimet, csalódásaimat, sikereimet, kudarcaimat is. Páifi Diana Honnét jön az álomlovag? Szóval hogy honnét jön? — A lányok fejéből! .. . Mert megáll a Széchenyi téren egy torinói autó, fekete rendszám a kocsin, fekete haj a srácon, aki vezeti, és aki úgy kér egy stanicli gesztenyét, hogy szinte le lehetne kottázni: — Bella signorina! És a „bella signorina" aznap már nem tud aludni a le- dinai dombon. Pedig a torinói álomlovag odahaza éppen, ugye, pillanatnyilag, munka- nélküli és ez ö pillanat már fél éve tart, mert az egy mediterrán ország és bella signorina, de ez van és . . . mindezt nem tudják a Ledinán. Kész az álomlovag I A képlet kicsit poros, persze csak égtájilag, mert az olasz álomlovagok a 70-es években furikáztak Hungária felé és tértek vissza szép magyar láMohamed nem tanult politikai gazdaságtant nyokkal. Meg a jugoszlávok is, de amint bizonytalankodni kezdett a dinár értéke, hát kissé megcsappant a jugoszláv—magyar házasságkötések száma is. Ma inkább az NSZK-legények hozzák magukkal az ismeretlenség álomködét, Mercedes-szel, BMW- vel és . . . hát Toyotá-val azért nem, a Toyotást ott is álomlovagnak képzelik a lányok. Aki idekocsizik, annak fele „pillanatnyilag” abszolút szabad' ember: nincs főnöke, sem — fizetése. A segély pedig a magyar árviszonyok közepette mesés életet nyújthat. Bár errőf a mesés életről egyik megye- székhelyen dolgozó ismerősöm a vámügyi jegyzőkönyvekből regélhet jókat. Ezt a szolid modorú ismerőst én — hivatalosan — százados elvtársnak szólítom, a rosszlányok meg őrnagy úrnak, sőt, a razzia feszes pillanataiban ezredes elvtársnak. E civilruhás vámügyi szakember szerint a nyugatnémet munkanélkülieket itt, nálunk megvehető földi örömök várják. Meg vámjogszabályok I De van ennek az álomlovag-világnak egyáltalán nem mesés folytatása is. Nem a közel-keletieknek mondott holto- miglanra gondolok. Hiszen ott Mohamed törvényei érvényesek és néha még áru is lehet a szép magyar kislány, de hát Mohamed nem tanult politikai gazdaságtant és az árucsere a polgazd nélkül kínos értelmet nyerhet. De hagyjuk a közel- keleti meséket, senki sem tapasztalt még túlságosan vad történetet. Elég Olaszhon, ahol — tisztelet a kivételnek — a puritánlelkű anyós misére hordja a pécsi lányt, pedig az hittan helyett az Omega-kon- certekhez és a Széchenyi téri grasszáláshoz szokott. Kínos! Sőt! És most jön a nagy fordulat: itt is teremnek álomlovagok. Itt, a Széchenyi tér repedezett aszfaltján. Mondják az anyakönyvi hivatalban, hogy temesvári, kolozsvári, székelyföldi magyar lányok kötnek házasságot magyarországi magyar srácokkal és költöznek ót az országhatáron. Meg NDK-beli lányok is szép sorban ... Hát... ma nem vagyunk mi akármilyen ország! Földessy Dénes Olcsóbban a Discontban! reklámáron vásárolhatok A lányka ruha garnitúrák 100—130 Ft-ig, A női ruhák 119—185 Ft-ig! Várjuk vásárlóinkat a János u. 8. sz. alatti DISCONT BOLTBA I Ólomüvegablak Az egyik legszebb pécsi kapualjban, a Káptalan utca 6. szám alatt, ahol Martyn Ferenc festőművész lakik, és ahol képeiből állandó kiállítás látható, a napokban színes ólomüvegablakot szereltek fel. Az ablakot Martyn Ferenc tervei alapján Szabó Erzsébet budapesti üvegművész készítette. Az ablak a ház udvarára, a pécsi várfalra néz, előtérben a Martyn Ferenc Hangyák emlékműve című szobra. A látványban sok turista gyönyörködik a kiállítási idő alatt. m hétfőt Hires zenészek a szőlőhegyen Az elcserélt prof. és más történetek A zongoristák sötétben, bezárkózva... Szepi rugdosta az asztalt Régen volt, legalább négyszáz éve, hogy o művészek mű. termében úgy lehetett mászkálni, mint manapság mondjuk a piacon hagy Hamlet, dán királyfi fuvolát nyomott udvaron, cai kezébe, hogy — muzsikusként és emberként — próbára tegye őket. Azóta művész és közönség közé ékelődött egy s más: tekintélyes műsorirodák intézik a szerződést, szervezők sürgölődnek, ténykednek. A Pécsre hangversenyezni érkező muzsikusokat például a Filharmónia „szürke eminenciá. sa", Várnagy Viktor fogadja már évtizedek óta — ma is, midőn nyugdíjasként, fiának, Attilánbk segít. Magyart és külföldit egyaránt sietett köszönten; — többnyire a vasútállomáson —. s miközben szállodába, próbaterembe kísérte őket, aligha maradt kérés, kívánság teljesítetlenül. Sőt. néha már az állomáson is ^ ionos dolgok történtek . . . — Egy alkalommal Bezrodnij szovjet hegedűművészt vártam, az orvosi egyetem emberei pedig egy híres angol profesz- szort — meséli donótusi pincéjében.— A szovjet művészek, tapasztalatom szerint Ízlésesen, de puritán egyszerűséggel öltözködtek, Bezrodnij viszont olyan elegánsan jelent meg, ott, hogy az egyetem mindjárt rócsapott és elvitte, nekem pedig ott maradt egy kis egyszerű bácsika, aki nem volt más,' mint a professzor.. . Szerencsére mindkettőnek a Nádorban foglaltunk szállást, és így minden gyorson tisztázódott.. . Nem tudjuk, mi lett volna, ha a hegedűművészt, mondjuk egyenesen a műtőbe küldik, a sebésrprofesszort viszont arra biztatják, hogy egyből reszelni kezdje a szárazfát, — de a valóság legalább ennyire gazdag, színes. A zongoristák, alighogy betoppannak, próbatermet kérnek, persze, hangszerrel. Így tett Cziffra György is, Szvjatoszlav Richter is utóbbi annyival tetézve, hogy órákon át sötétben, bezárkózva gyakorolt, s koncertjére még be is kellett vízszintezni a zongorát. Egy kissé „nehezen kezelhető" énekesnő a szobájával volt elégedetlen — „Máris me. gyek haza!” —, egy jeles művész-házaspár pedig egyenesen ripityára törte a berendezést, noha nem azzal hanem egymással kerültek haragba . .. „ ... No, de elvittem őket a szőlőbe!..." így igaz: Viktor bácsi pincéjében minden muzsikus megfordul, aki Pécsett jár. Elkvaterkáznak, leginkább koncert után „leeresztve", feszültség nélkül. Három, a legjobb kívánságokkal telerótt emlékkönyv tanúskodik róla, hogy a mecsekalji fogadtatás mikéntjéhez, visszahívó vonzerejéhez ez o pince elválaszthatatlanul hozzátartozik. Lam- berto Gardelli a tengerentúlról is küld képeslapot, Ferencsik János Füredre menet, kis kerü. lővel ugrik be ide. Lukács Pál, kitűnő brácsaművészünk (sajnos, már nem él), verset irt a házigazda unokáinak, de van, aki prózaibb: „Szepi rugdalja az asztalt, azért ment. félre az írás.” „Ez itt még mindig nagyon jó, csak sajnos mi lettünk egy egész kicsit »nagyobbak« .. — írja rezignálton Komlós Péter, világjáró Bartók-kvartet- tünk primáriusa. Nekem leginkább egy kiváló zongoristánk vallomása tetszett: „Ezzel az utolsó pohárral elérzékerryülten búcsúzom a házigazdától és a jogosítványomtól..." Varga János Bemutató az Éjszakai Színházban
