Dunántúli Napló, 1983. november (40. évfolyam, 302-330. szám)

1983-11-03 / 304. szám

6 Dunántúlt napló 1983. november 3„ csütörtök Szolgálati idő - nyugdíj- folyósítás Olvasóink leveleikben, fó­rumaikon, tanácsadóinkon a legkülönbözőbb kérdésekkel — problémákkal — keresik meg szerkesztőségünket. A nyugdijas korúakat érdeklő leggyakoribb kérdések — problémák — közül válo­gattuk ki az alábbiakat Többek felvetése, hogy a rokkantsági nyugdijas mi­lyen összegű öregségi nyug­díjban részesül majd a kor­határ betöltése után? Az 1975. évi II. törvény 42. §-a értelmében a rokkantsági és a baleseti rokkantsági nyug­díjas öregségi nyugdíjra NEM JOGOSULT! Tehát nem ke­rül sor az öregségi nyugdíj összegének a megállapítására sem! Gyakorta érdeklődnek az iránt is, hogy mikor lehet az öregségi nyugdíj összegét új­ból megállapítani? A jelenleg hatályos társada­lombiztosítási törvény 46. § (1) bekezdése szerint az öregségi nyugdíj mértékét a nyugdíj megállapítása után szerzett szolgálati idő figyelembevéte­lével ké r e I e m r e módosíta­ni kell. A szolgálati időnek azt a tartamát azonban, amely alatt a nyugdijat korlátozás nélkül folyósították, nem lehet figye­lembe venni! Az öregségi nyugdíj össze­gét kérelem re ÚJBÓL meg kell állapítani, ha az igénylőnek a nyugdíj megálla­pítása után szerzett szolgálati ideje alatt legalább harminc­hat havi keresete van. Az újbóli megállapításnál a korábbi nyugdíjazáskor már fi­gyelembe vett és az ezt köve­tően szerzett szolgálati időt, valamint az utolsó harminchat havi keresetet kell alapul ven­ni. A nyugdíj összegét lénye­gesen befolyásolja a figye­lembe vehető szolgálat; idő mennyisége. Jelentős azok száma, akik nem tudják, hogy mennyi idejük van, il­letve a beszámítani kért idő igazolása, figyelembevétele problémás. Kérdésük, ki­nek a kötelessége és mikor a nyugdíjidő tisztázása? Elsődlegesen a dolgozónak jól felfogott érdeke, hogy a nyugdíjnál figyelembe vehető szolgálati idő mennyiségét tisz­tázza. A 3/1982. (V. 28.) SZOT Sza­bályzat a 9. §-ában a munkál­tatóknak is kötelességévé tet­te a szolgálati idő megállapít- tatását. E szerint a mupkóltató egy évvel a dolgozó (biztosított) öregségi nyugdíjra jogosító korhatárának a betöltése előtt az erre a célra rendszeresített és a dolgozó által aláírt nyom­tatványon kérheti az illetékes társadalombiztosítási szervtől (Baranyában a Pécsi Társada­lombiztosítási Igazgatóságtól) annak közlését, hogy a dolgo­zó (biztosított) megszerezte-e az öregségi nyugdíjra jogo­sultságot, illetve azt, hogy hány évi szolgálati idővel rendelke­zik. A nyugdíjazást megelőző legalább egy évvel a munkál­tató köteles előterjeszteni a most említett kérelmet. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az öregségi korhatár időpontja és a nyugdíjbavonu- lás - nyugdíjazás - ideje nem esik szükségszerűen egybe! A kettő között lényeges időeltoló­dás is lehet! A már említett kérelemhez csatolni kell a dolgozó összes szolgálati idejére vonatkozó és a dolgozó, a munkáltató ren­delkezésére álló igazolásokat vagy egyéb okmányokat. A kérelem tárgyában az igényelbíráló szerv határozatot hoz, amelynek egy-egy példá­nyát a munkáltatónak és a dolgozónak megküldi. A határozatban megjelölik azokat az időtartamokat, ame­lyeket szolgálati időként elis­mertek, továbbá azokat is, amelyeket nem ismertek el. Ez utóbbiakat megfelelő indo­kolással. I Problémát jelent az is, hogy a nyugdijakat mikortól folyósítják. Az 1975. évi II. törvény 98. § (1) bekezdésében előírtak sze­rint az igényt visszamenőleg legfeljebb HAT HÓNAP- R A lehet érvényesíteni. A nyugellátást és a baleseti nyugellátást havonta utólag kell folyósítani, legkorábban attól a naptól, amikortól azt a határozattal megállapították. Ha ezen a napon folyósítást ki'záró ok áll fenn, a nyugellá­tás és a baleseti nyugellátás folyósítását a kizáró ok meg­szűnését követő naptól kell megindítani. Az öregségi és a rokkantsági nyugdíj folyósítása legkoráb­ban a táppénz — mezőgazda- sági szövetkezeti tagnál a be­tegségi segély -, illetőleg a baleseti táppénz megszűnését követő naptól indítható meg, (módosított 3/1975. (VI. 14.) SZOT. Szab. 133. §-a.) S. A. szerkesztőség postájából H Lassan halad a munka? Felújítanak négy borbála­telepi házat A Borbálatelep 27-es számú háznál építik a vízvezetéket Egy telefonhívás után men­tünk a pécsi Borbálotelepre. A PlK most újítja fel a 27—28-as számú házakat — a telefonáló szerint — rendkívül lassan ha­lad a munka. Nyolc bányász- család rettenetes helyzetbe ke­rült emiatt. A lakásban laknak a felújítás idején, nem lehet fű­teni, főzni, egyáltalán lakni a „rumliban". Az újságíró ez esetben nagy rendetlenséget gyanít, mi sem természetesebb, hogy körülnéz a helyszínen. S az igazság az, hogy kint Borbálatelepen már kissé másként fest a dolog, mint az íróasztal mellől, a tele. font hallgatva. A művezető fiatalember fia­tol dolgozó a PIK-nél: Cselényi László kint von az embereivel, nap mint nap megbeszélik a munkát, s az sem mellékes, hogy büszke a munkatársaira, akik között van, aki több szak­mában is járatos. A naprakész munkanapló szintén tájékoztat a felújítás részleteiről: Szeptember 2-án vonult ki o brigád a munkahelyre, másnap, szombaton ismét kimentek a szerszámos bódét felállítani. Szeptember 6-án kezdték a kül. ső tatarozást, elsőként az épü­letek homlokzatát szigetelték, maid a viz(gerinc)-vezeték épí­tését kezdték. Ma a négy épü­letből kettőben a vízvezeték­rendszert kiéoítették. három la. kás'ban a kőműves- és szakipari munkák hetven százalékával vé­geztek. A héten dolgozik a töb. bi szakiparos is ezekben a la­kásokban: parkettáznak, feste­nek, mázolnak, villamos vezeté. két építenek át. A felújítás előzményeit ku­tatva menjünk egy kicsit vissza az időben: a négy ház koráb­ban a bánya tulajdona volt, az. tán két gazdájq lett, végül át­vette a PIK, s vállalta a bá­nyakáros épületek korszerűsíté­sét, amit már ez év januárjá­ban megterveztek. A tervezés időszaka azonban a tervezett­nél hosszobbra nyúlt: kiderült,' hogy a lakók többségének für­dőszoba kell, aztán kiderült, van család, aki ezt nem igény­li, idős emberek, jó volt így eddig, jó lesz ezután is, nem beszélve a maaosabb komfort után járó lokbérről. Aztán a fürdőszoba miatt vízvezeték­rendszer kell. A bojlerhez átépí­teni, megerősíteni a villamos há­lózatot. Az árnyékszékek helyett angol W. C.-t építenek tehát a húsz köbméteres helyett nyolc­van köbméteres derítő szüksé­ges. Márciusban még egyez­kedtek a lakókkal — jó volna kiköltözniük, egyszerűbb lenne a munka. Csak egy vállalta, később rájött a másik is, ő a héten költözik ideiglenes la­kásba. A többiek váltják egy­mást a már felújított első la­kásban, így csak az udvar egyik oldaláról a másikba kel! áthurcolkodniuk. Tény, hogy a munkát már a nyáron megkezdhették volna: a többletigények viszont többlet­felkészülést igényeltek. S meg kellett állapodni, egyezségre jutni az emberekkel. Mindezek után az itt dolgozó brigád ha­tározottan ígéri, hoqy még idén átadják ezeket az épületeket. Teavük hozzá, talán érthetően sérelmezik, miért nem hozzájuk fordultak az emberek, úgy hit­ték, jó a kapcsolat, hiszen nap mint nap eavütt vannak. Bízunk benne, hoqy ezek utón is baráti marad a kapcso­lat, s tudnak viták, harag nél­kül együtt dolgozni. G. M. * Szavatosság: csak három évig Fikusz... A zért ez nem volt ám akár­mit Ellopni egy közel négy méter magas, pontosan negyvennyolc levelű fikusztl (Annyi, negyvennyolc I Dénesné Molnár Borbála, a C|arvas Jó­zsef utcában lakó olvasónk csak tudja, mert övé (volt) a szép nö­vény.) Éspedig a negyedik eme­letről, lecipelve a lépcsőház szűk fordulóin . . . Éjszaka persze, akkor lopták el. Fél órával éjfél előtt még megvolt, reggel már nem. De ér­demes most a másik oldalra fi­gyelni: ezt a „melót" meg kel­lett szervezni. Helyszíni szemle (Én fordulok először, azután te, így fekve elfér a fordulók­ban . . .), össze kellett hangolni legalább két ember drága sza­badidejét (Ilikor találkozzunk, ha nem ég a lakásban a villany, kezdhetjük . . .), kitűnő munka- szervezés kellett hozzá, mert úgy eltüntették ezt a nehéz és nagy növényt, hogy azóta (múlt hét közepe) sincsen nyoma, kellett hozzá bizonyos anyag- és áris­meret is (Borsós ára van egy megtermett fikusznak), s kellett hozzá piacismeret is. (Csak úgy, „balhéból" nem szállók be a melóba . . .). Egyszóval: senki se piszkálja azokat az urakat, akik megfújták ezt a fikuszt. Mert aki a virágot szereti — ugyebár —, nem lehet rossz ember . . . M. A. „Garancia vagy szavatos­ság?” címmel foglalkoztunk ez év június 27-én a Hétfői Du­nántúli Naplóban o sok gép­kocsitulajdonost érintő kérdés­sel, hogy tudniillik, mi a teen­dőjük, ha a garancia lejárta után tapasztalnak olyan rend­ellenességet autójukon, omely gyártási hibának minősíthető. Úgy tűnik azonban, még min­dig akadnak, akik ilyenkor za­varban vannak. Hogy a sza­bályt — a gépkocsi vásárlásá­tól számított három éven belül az első tulajdonos élhet a sza­vatosság által biztosított javítá­si igénnyel — megismételjük, annak oka: Huth József bükkös, di olvasónk levelében azt kér­dezi : mi a teendője, ha az 1980 júliusában vásárolt Ladá­ján fedezett fet szerelője gyár­tási hibát? A kérdést Tóth Lászlóhoz, a Pécsi Gépjárműjavító Kisválla­lat igazgatójához,, az ilyesféle gondok szakértőjéhez továbbí­tottuk. — Ha a gépkocsi vásárlásá­tól számítva eltelt a három év — mint ahogy ez fennáll Huth Jó­zsef esetében is —, a szavatos­sági igénnyel már nem élhet. Elvileg tehát megszűnt ónnak lehetősége, hoav a gépkocsi hi_ báját — ez esetben oz öntvény­hiba miatti olajszivárgást — valamilyen módon ingyen kija. víttassa. Egyet azonban tehet Huth József: számlákkal, szak­értői véleménnyel alátámasztva kérheti levélben a Merkúrtól — a gépkocsi forgalomba hozójá­tól — a hiba megvizsgálását. Ennek eredményétől függően azután mojd a Merkur dönt, hogy jogos-e Huth József ké­relme, azaz van-e mód a gép­kocsi hibájának térítésmentes kijavítására. Hozzáteszem még: ezzel a lehetőséggel is csak akkor élhet, ha o hibát kijelölt KOSZKAR-DIJ: Sónta Albert pécsi (Megye u 7/2.) olvasónk kapja e he­ti kétszáz forintos Koszkár-dijunkat: Pécsett, a Hunyadi úton, a házasság- kötő terem mellett készítette a fel­vételt, amelyen elsősorban az itt lé­vő rendetlenséget mutatja meg. A díjat a Magyar Hirdető pécsi irodá­jában veheti át. A cím; Sallai u. 8. Legutóbb a pécsi Fészek Áruház mögött lévő rendezetlen, szemetes te­rületet mutattuk meg, s bár egyér­telműen kizárólag a hely meghatá­rozására törekedtünk, Kabács Béla, a Tüzép igazgatója kiegészítette infor­mációnkat : „A díjnyertes felvétel valóban a Fészek Áruház mögött lévő szemetes, rendezetlen területet ábrázolja. Ám a fényképekről sem, és az alatta lévő ki- sérőszövegből sem derül ki, hogy ez a terület nem a Fészek Áruházhoz tarto­zó terület, hanem az Eötvös utca északi oldalán lévő, POTE Szülészeti­éi Fogászati Klinika udvari terület­része, amely területeken már sajnos évek óta tart ez a rendezetlen álla­pot." szakműhelyben — tehát a ga­ranciális javításokkal megbízott helyen — állapították meg, s a felfedezését követően haladék­talanul értesíti erről a gépko­csitulajdonos a Merkúrt. Csak e feltételek együttes megléte ese­tén várhotja a kedvező választ a Merkúrtól Huth József. Válaszol az illetékes Miként tárolják a véradók adatait? A Dunántúli Napló 1983. október 25-i számában megjelent „Kézbesítve” című glosszára a következő levelet kaptuk a Vértransz­fúziós Állomás vezetőjé­től : A Baranya megyei Vér­transzfúziós Állomás az életmentő friss vér biztosí­tásához alkalmanként táv­irat útján hív be véradó­kat. Ez történt október 21- én is. A cikkben tett meg­állapítással: „aztán kide­rült, hogy a véradók nevét, címét nem éppen a leg­korszerűbben tárolják a Dischka Győző utcá­ban .— nem értek egyet. Ugyanis ez a megállapí­tás nincs összefüggésben a donor címével és a kéz­besítéssel, hiszen az állo­máson a pontos nevet és címet az eredeti kartonról írtuk le. Változást a donor nem jelentett be, másrészt a véradók nyilvántartása az állomáson az előírások­nak megfelelő. Természetesen számító­gép beállításával gyorsab­ban, sokoldalúbban tud­nánk dolgozni, azonban ez a modern megoldás is azokat a donorneveket, cí­meket adná meg lehívásra, amelyeket beletápláltunk. Ha a véradó a címválto­zást nem jelenti be, akkor sem géppel, sem a jelen­legi tárolási módszerrel nem tudjuk követni. Dr. Kerekes Endre vezető főorvos Válaszolunk A városi tv-től kérdezték Néhány közérdekű kérdésre adunk választ Ivov-kertvárosi olvasóinknak, akik a városi te­levízió hétfői adásában látot­takról érdeklődtek. A növényápolással, kertész­kedéssel, telepítéssel kapcsola­tos kérdésekben tanácsot ad a Pécsi Kertészeti és Parképítő Vállalat szaktanácsadó szolgá­lata, amely most a Bolgár Néphadsereg úti telepen mű­ködik. A vezetője Kett Ferenc, aki telefonon is hívható, a vál_ lalat központi számán, a 24-088-on, reggel 8-tól délután 4 óráig. A bemutatott riasztókészülék­ről a Pannónia Áfésznál érdek, lődhetnek olvasóink. A cím: Pécs, Anna u. 20. Aczél Attila, a Nevelési Köz_ pont barkácsműhelyének veze­tője mutatott be egy ablak­szigetelési eljárást. Olvasóink a szigetelőanyag iránt, és be­szerzéséről érdeklődtek. A Szili­kon ablakszigetelő masszát a pécsi PETA barkácsbolt árusít, ja (Kodolányi u. 25.) és nyo­mópisztolyt is kölcsönöz hozzá. ■»

Next

/
Thumbnails
Contents