Dunántúli Napló, 1983. november (40. évfolyam, 302-330. szám)

1983-11-23 / 323. szám

Dunántúli Tlaplo 1983. november 23., szerda Tudományos élet Tudományos fokozatok Nyolc akadémikus Baranyából A tudományos minősítés új rendjéről a napokban jelentek meg fontos rendelkezések (megtalálhatók a Magyar Köz­löny 50. számában). Ezekből többek között az is kitűnik, hogy az elérhető „fokozatok" száma az eddigi kettő helyett három­ra változott. A tudományos zsar­gonban eddig „kisdoktorként" használatos fokozat elnyerése olyan minőségű értekezés elké­szítésével és megvédésével sze­rezhető meg, amelynek értéke a kandidátusi disszertációéhoz kö­zelít. így a beküldő szerv (egye­tem, tudományos kutatóhely) ja­vaslatot tehet a doktori érteke­zés kandidátusi értekezésként va­ló elfogadására is, amennyiben a jelölt az egyéb feltételeknek megfelel. A kandidátusi cím elnyerésé­nek egyik legalapvetőbb feltéte­le a pályázónak a tudományos munkára, kutatásra való alkal­massága. Az új törvényerejű ren­delet kötelezővé teszi a tudomá­nyos fokozatokkal bíró kutatóknak, egyetemi oktatóknak a tudomá­nyos munkában való folyamatos részvételt, aktív szereplést. A tvr, illetve a végrehajtására szolgáló rendelkezések rögzítik az akadémiai doktori cím elnye­résének új feltételeit is, az egye­temi dotkori címről és az egye­temi doktorátusról szóló művelő­dési miniszteri rendelet, amely részletesen szabályozza az e cí­mek megszerzésével kapcsolatos, feltételeket, 1984 szeptemberé? ben lép hatályba. A Pécsi Akadémiai Bizottság legutóbbi kimutatásai szerint Ba­ranyában négy akadémiai ren­des tag van: Donhoffer Szilárd, Flerkó Béla, Tigyi József és Kur- nik Ernő. A megyében élő, itt dolgozó levelező tagok száma négy: Grastván Endre, Jobst Káz- mér, Romhányi György és a Du­nántúli Tudományos Intézet új igazgatója, Enyedi György. A tudományok doktora címet 35 fő kapta meg, ezek közül a legtöbb az orvos. A megyében élő kandidátusok száma közel 200, közülük az orvostudományok képviselőinek száma majdnem eléri a 100-at. A közgazdaság- tudományokban 16, az állam- és jogtudományok területén 13, a biológiában 19, a filozófiában, a földrajztudományban és a mező- gazdasági tudományokban 4—4 kandidátus tevékenykedik. A ne­velési területeken 8-an, a törté­nelemtudományban 7-en, az iro­dalom és a kémiai tudományok­ban 6—6-an, a földtudományok­ban 5-en szereztek kandidátusi címet. Egy-egy kandidátus dolgo­zik a fizika, a műszaki és a szo­ciológiai tudományágakban, ket­tő—kettő pedig a nyelvtudomá­nyok és a pszichológia területén. Cs. J. Üj utakat nyit meg az orvosi diagnosztikában EEG-labor a POTE Idegklinikáján Korai fázisban jelzi a betegséget Mintegy húszéves múltra tekint vissza EEG-vizsgálat. — Általában annyit tudunk ismerős, család­tag vagy saját tapasztalat alapján, hogy a vizsgálat során né­hány elektródát erősítenek a koponyához, s a fekvő helyzetben történő, fájdalommentes diagnosztizálás eredménye képernyőn és kiíró papíron különböző görbék alakjában jelenik meg. Dr. Czopl József, a POTE Idegklinikájának adjunktusa egy külföldi szerzőtől vett idé­zettel vezetett közelebb a tech­nikának és az orvostudomány­nak a legutóbbi évtizedekben kikristályosodott bravúrjához. „Az utóbbi évtizedek technikai forradalma a klinikai elektro- fiziológia területén is új lehető­ségeket nyitott... A kiváltott válaszvizsgálatok egyike az új elektrofiziológiai eljárásoknak, és az utóbbi két évtized bizo­nyítja, hogy jelentősége a kli­nikai neurológia szempontjá­ból az EEG bevezetéséhez ha­sonlítható ...” — Ebben két olyan fogalom szerepel — a kiváltott válasz­vizsgálat s az EEG —: melyek a hozzá nem értők számára bő­vebb magyarázatot igényelnek. Az EEG a központi idegrend­szer elektromos tevékenységét jelenti, a kiváltott válaszvizs­gálatok lényege pedig: ebben az elektromos tevékenységben hirtelen, nagy energiájú külső inger hatására létrejövő válto­zás rögzítése, elemzése. EEG-t több mint száz éve regisztráltak először, s már akkor megfigyel­ték, hogy ha a retinát hirtelen erős fényinger éri, megváltozik az agy elektromos tevékeny­sége. Tulajdonképpen ez volt a látórendszeri kiváltott válasz első regisztrálása. — Más rendszerek működé­se is nyomon követhető ezzel az eljárással? — Egy bizonyos határig igen, az akusztikus, azaz a halló­rendszervi válaszokat a külön­böző tudatzavarok mélységé­nek feltárására használják, al­kalmas sérülések, gyulladásos betegségek agytörzsi helyének, eredetének kimutatására, új­szülöttek és koraszülöttek agyi károsodásának felismerésében is nagy segítséget jelent. A szomatoszenzoros tapintá­si, ízületi helyzetérzés kiváltott válaszismerete különböző gyul­ladásos kórképek felismerésére, a klinikai kép változásának kö­vetésére alkalmas. A gerinci válasz jelentősége elsősorban sclerosis multiplexes betegek­nél alapvető. A sclerosis multi­plexes betegségek gyógyítása dr. PáIffy György professzor ve­zetésével klinikánk fő profil­ját jelenti. Ha a betegség la­tin nevét megkísérelnénk ma­gyarul érthetővé tenni, akkor a központi idegrendszer több gó- cú elvelőtlenedéséról kell be­szélnünk, amely mozgásszervi és látászavarokban jelentkezik, s a rokkantság különböző fo­kaihoz vezet. — Ha a vizsgálati eljárás lényegét próbáljuk megfogal­mazni, akkor az — ha jól ér­tettem — a központi idegrend­szer elektromos ingerek útján kiváltott válaszainak elemzése. Hogyan állapítható meg, mennyire káros a válasz? — Amikor a hetvenes évek elején bevezettük az eljárást, egészséges egyéneken kidol­goztuk a saját normál anya­gunkat is. Tudjuk, hogy a ki­váltott válaszgörbe mikor elté­rő, mennyiben különbözik a normálistól, s következtetni tu­dunk a kóros változások helyé­re is, minden érzőrendszerre vonatkozólag véleményt tudunk mondani. — Ha valakinek idegrend­szeri betegsége van, azt több­nyire „leírják" a munkahelyén, s az élet egyéb területein. — A közvélemény valóban nem toleráns az idegrendszeri betegségekkel kapcsolatban. Káros a szemlélet, mert nega­tív hangulatot kelt. Az kevéssé közismert, hogy az emberi szer­vezetnek óriási kapacitása van a spontán javulásra, sőt gyó­gyulásra, s hogy jól karban­tartható betegségek is van­nak. Tény, hogy marad­ványjegyekkel kell számolni, de ezek nemegyszer külsődlege­sek, s a betegek tényleges tevékenységét, a végzett mun­ka értékét nem befolyásolja. Az agyi elektromos tevékeny­ség speciális vizsgálata loka­lizációs jelentőségével új utakat nyit meg az orvosi diagnosztika területén. Jelen­tőségét erősíthetné, ha töb­bek közt a belgyógyászattal a pszichiátria területére is kiter­jedne, együttműködne, s ez összehangolt gyógyító mun­kát eredményezne. A vizs­gáló eljárással kapcsolatos po­zitív tapasztalatok az orvos- tudomány s a klinikum tevé­kenységét' egyaránt gazdagít­ják, fejlesztik tovább. Csefkó Judit A tudományos élőt hírei Pécsi tudósok az NDK aka­démiáján. Berlinben, az NDK Tudományos Akadémiája és Jogtudományi Intézete nemzet­közi jogelméleti konferenciát rendez a szocialista országok jogelméleti szakembereinek részvételével. A tudományos tanácskozáson a szocialista jog struktúrájával, valamint a jog rendszertani tagozódásá­nak továbbfejlesztésével kap­csolatos nézeteiket cserélik ki a szocialista országok tudósai. Pécsről, a Janus Pannonius Tu­dományegyetem Állam- és Jog- tudományi Karának Államtudo­mányi Tanszékéről dr. Szotácz- ky Mihály tanszékvezető és dr. Visegrády Antal adjunktus vesznek részt a rendezvényen, amelyen mindketten előadást is tartanak. * Őszi fizikusnapok címmel tar­lóitok háromnapos konferen­ciát Pécsett, a JPTE Tanárképző Karán. A programot az Eötvös Loránd Fizikai Társaság me­gyei csoportja, a TIT és a kar fizika tanszéke szervezte. Az elhangzott előadások elsősor­ban a lézerkutatás és -alkal­mazás lehetőségéről szóltak. Kozma László egyetemi tanár, a fizikatudományok doktora, a tanszék vezetője elmondtat hogy azért is tartja jelentősnek ezt a rendezvényt, mert lehető­ség nyitott arra, hogy széle­sebb körben bemutathassák a JPTE TK fizika tanszékének új kutatási területét. A tanács­kozáson külön is köszöntötték a szintén előadást tartó Jeges Károly ny. főiskolai tanárt, aki idén, 75 éves korában kapta meg a Prométheusz érmet több évtizedes munkásságáért. * Népi műemlékek Baranyá­ban címmel rendeznek kiállí­tást és előadássorozatot Eszé­ken. November 23-tól két hé­tig láthatók Panyik István fotói valamint Szigetvári Jánosnak, a DTV sYbl-díjas építészmérnöké­nek műemléki rekonstrukciós munkái a jugoszláviai város Waldinger galériájában. 24- én több előadás is elhangzik a néprajztudomány fontossá­gáról, és a rekonstrukció je­lentőségéről. * Studia luvenum címmel tu­dományos folyóirat folyamatos megjelentetését tervezi a JPTE KISZ-bizottsága. Az újságba az elképzelések szerint a hall­gatók legjobb tudományos diákköri dolgozatainak rövidí­tett változatai kerülnének be. A közeljövőben a jogi, közgaz­dasági és a tanárképző kar — szakterületének megfele­lően, külön lolyóiratot ad ki, ezek közül a tanárjelöltek mintegy 150 oldalas kéziratai már nyomdában vannak. * Ketten védték meg sikerrel kandidátusi disszertációjukat a közelmúltban a JPTE-n. Pór Jó­zsef, a közgazdaságtudományi kar vállalatgazdaságtani tan­székének oktatója Irányítási rendszerek fejlesztését, racio­nalizálását megalapozó terve­zőmunka technológiája a rendszerméretek függvényében címmel adta be értekezését. Ferencz Zoltán, a büntetőjogi tanszék oktatója pedig A bűn­cselekmény-szituáció kriminoló­giai jellemzői címmel írt sike­res disszertációt. * A pécsi egyetemisták, főis­kolások közül több mint ezren vesznek részt tudományos diákkörökben és szakkollé­giumban. Mind a két forma arra szolgál, hogy a hallga­tók szabadidejükben részlete­sebben foglalkozzanak szakte­rületük egy-egy kérdésével. Igen jól működő, rendszeresen dolgozó szakkollégium van a POTE-n és a JPTE közgazda­Nemzet és nemzettudat Beszélgetés dr. Hanák Péterrel, a történelemtudományok doktorával Hála társadalmi, politikai közgondolkodásunk fejlődésé­nek és az erre nem kevés ha­tást gyakorló tudománynak, történelemszemléletünk egyre nyitottabbá válik. A „csak a szépre emlékezem" köznapi látásmódjával szemben meg­erősödőben van a tárgyszerű­ség, a tények, összefüggések objektív, analitikus látásmód­ja. A fejlődés és az élet bizo­nyos kérdéseket egyszerre fo­galmaz meg a köznapi gon­dolkodás és a tudomány szá­mára. Ilyen a nemzeti kérdés és a nemzettudat problemati­kája, amelyek látszólag divat­kérdések, valójában azonban hatalmas súlyú tudományos problémák, velük immár a történelemtudományi kutatás­nak kell szembenéznie. Erről beszélgettem a napokban — egy Pécsett tartott előadása alkalmával — a téma legkivá­lóbb hazai kutatójának számí­tó dr. Hanák Péterrel, a törté­nelemtudományok doktorával, a Magyar Tudományos Aka­démia Történettudományi In­tézetének osztályvezetőjével. — Mi indokolja az ilyen jel­legű kutatás, tudományos te­vékenység megélénkülését? — A nemzet és nemzettudat problematikája az egész vilá­gon előtérbe került az utóbbi években. Sorskérdések ezek és nem sok közük van a divat­hoz. Ami a hazai ilyen irányú kutatást illeti, nálunk is mos­tanában jutottunk el oda, hogy ma már tárgyilagosad­ban, elfogulatlanabbul tudunk beszélni ezekről a dolgokról, mint bármikor az elmúlt har­minc év alatt. A nemzettudat historikumához hozzátartozik az a tény is, hogy mi 1945- ben azt hittük — nem akár­milyen hittel —, hogy a szo­cializmus a nemzeti, nemzeti­ségi kérdést majdhogynem automatikusan megoldja, meg­oldotta. Holott ezen a téren évszázadok súlyos örökségé­vel, az „oszd meg és ural­kodj” politika — nem egyköny- nyen elmúló emberi tudati — megrögzöttségeivel kellett vol­na számolnunk. — Milyen aspektusból köze­lit ma a tudomány ezekhez a fogalmakhoz? — A nemzeti gyökerek évez­redekre nyúlnak vissza. A nemzetnek sokkal több össze­tevője van, mint a piac, gaz­daság, nyelv, érdek, tudat. . . és sorolhatnám. Ezeket a mé­lyebb gyökereket kell meg­ságtudományi karán. Rendsze­resen meghívják egy-egy téma szakértőit őket is érdeklő té­mákban előadásra. A tudo­mányos diákkörösök pedig há­zikonferenciákkal készülnek a jövő tanévi országos verse­nyekre. November 30-án a PMMF-en húsz elkészült dol­gozatot mutatnak be, ezeket neves zsűri értékeli és díjaz­za. A többi intézményben ké­sőbb lesznek a házikonferen­ciákra nevezett dolgozatok vi­tái. * Korszerű klinikai farmakoló­giái vizsgálatok a gyomorbél­rendszer betegségeiben cím­mel rendeztek tudományos ta­lálkozót a közelmúltban a POTE-n. A kétnapos szimpo- zionon az előadásokon kívül munkaértekezletet is tartottak. Az ország illetékes szakembe­rei megegyeztek abban, hogy minisztériumi segítséggel or­szágos vizsgálatot folytatnak arról, hogy a gyomorfekély ki- újulásának megelőzésére me­lyik gyógyítási eljárás a leg­alkalmasabb. Bozsik L. vizsgálni mindenekelőtt — kü­lönös tekintettel az etnikumra és a pátriára, mint a bibliai időkbe visszanyúló fogalmak­ra. Ezekkel a problémákkal ma már a genetika is foglal­kozik, így például igen érde­kes tanulmányt jelentetett meg erről a közelmúltban dr. Czei- zel Endre, a közismert geneti­kus. A történelemtudományi vizsgálatok is sok eredményt mutathatnak fel e téren. Meg­állapítható, hogy a patriotikus nemzeti hovatartozás-tudat már ősidők óta létezett. Ezt a későbbiek során kiegészítette a szülőföldhöz, a céhhez, a rendhez, a nyelvhez, a nem­zetséghez tartozás tudata, ami óriási kötődést jelentett és egyben összetartó erőt. A kö­zépkori ember identitása evi­dencia volt, hovatartozása magától értetődő. Az újkori fejlődés terméke a modem nemzet, cfmit a közös terület, a nemzeti piac, az úthálózat, az abszolút állam, abszolút monarchia és a polgárság alakít ki. Az a polgárság, amely a francia forradalommal meg­teremti az egységes polgári nemzetet. Ezáltal minden loja­litás a nemzetbe megy át, a szuverenitás a nemzetben összpontosul. A nemzetekkel együtt kialakulnak a nemzeti sajátosságok is, így például azok a vonások, amelyek a magyarságot jellemzik; kiala­kul a modern nemzettudat. Ezt a nemzettudatot az úgyne­vezett politikai nemzetté válás törekvései és a kis népi sors­ból eredő adottságok határoz­ták meg. Kezdettől fogva adott volt a szükségszerűsége ón­nak, hogy a magyarságnak a politikai nemzetté válás útján össze kell fognia (kellett vol­na!) a kis népekkel, osztoz­va azok sorsában, gondjaiban, örömeiben. — És mi a helyzet ma? — Előre kell bocsátanom, hogy szakterületem révén szá­momra a reformkor, a dua­lizmus időszaka és nemzettu­data egy erődítmény, ahol testvéri ágyúk védenek. Itt azonban már ki kell lépnem egy kicsit a szűkebb értelem­ben vett szakmai területről, amit nem szívesen teszek. A mai nemzettudat gyökerei a századelő megrázó eseményei­ig nyúlnak vissza. Motiválja, sőt tragikusan meghatározza ezt a második világháború is, amelyben ott a súlyos meg­bélyegző meghatározottság, a „Hitler utolsó csatlósa" frázis, amit megfogalmazói egyaránt értettek a magyar népre és a magyar uralkodó osztályokra. Most a valós tények sokszem­pontú vizsgálata felé hala­dunk. Ennek a nemzetnek végre ki kell beszélnie mind­azt, amit évtizedekig a nem­zeti tudatalattijában őrzött. Most egy tisztulási folyamat játszódik le valamennyiünk­ben. Ismét tisztáznunk kell sok mindent a közgondolko­dás és a történelemtudomány szintjén egyaránt. És mi, a tu­domány képviselői éppen ezt tesszük. Vannak már eredmé­nyeink is. A magyar történe­lemtudományi kutatások szá­mos kiváló szintetizáló művet produkáltak ezen a téren az elmúlt években. Nem sorolom fel őket, hiszen a téma iránt szakmailag érdeklődők köré­ben közismertek. Minden re­ményünk megvan arra, hogy a következő években munkánk eredményei hatni fognak a közgondolkodásra is. Mégpe­dig jótékonyan és bizonnyal feiszabadítóan. Bebesi Károly

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents