Dunántúli Napló, 1983. november (40. évfolyam, 302-330. szám)

1983-11-23 / 323. szám

1983. november 23-, szerda Punanttill rianlo 3 Ami többé már nem hiánycikk Az olcsó import flanellingekből bőséges a választék a pécsi Belvárosi Áruházban Fotó: Proksza László 120 milliós téliruha­készlet a MERUKER-nél A legolcsóbbtól a legdrágábbig Nagy döntések elől* (2.) Társadalmi igények és lehetőségek Tanácsok fiataloknak a pályaválasztásban Bővítik a Hegyei Kórházat Űj helyre kerül majd a laboratórium és kórbonctan-kórszövettani osztály Az építési területet már át­vették a Szendrey Júlia—Erreth Lajos utca sarkán, és az egy­kori egyetemi kertészet helyén ezekben a napokban megindul a tereprendezés. A Megyei Kórház új pavilonja épül itt, amelyben helyet kap a kór­bonctan-kórszövettani osztály, a láboratórium és 50 ágyas belklinikái jellegű aktív osz­tály. Az építkezés hosszú távú be­ruházási-bővítési és felújítási program legelső lépése és ezt a fontossági, sürgősségi okok figyelembevételével üte­mezték. A kórbonctan és kór- szövettani osztály jelenleg csaknem katasztrofális körül­mények között dolgozik. Pe­dig — a klinikákat leszámítva — az egész megyét ők látják el az ilyen jellegű diagnoszti­kai munkával. A jelenlegi kö­rülmények azonban már gátol­ják a munkát, hiszen sem alap­területben, sem egyéb feltéte­leiben a legalapvetőbb előírá­soknak sem felel meg. Nincs sokkal jobb helyzetben a je­lenlegi laboratórium sem. Ki­csi, zsúfolt helyen kell a há­romszorosát végezni annak, amit a laboratórium tulajdon­képpen az előírások szerint vé­gezhetne. Az új pavilon felépítésével a cél elsősorban az, hogy kor­szerű körülmények közé kerül­jön ez a két alapvető diag­nosztikai ellátás, s hogy alap­területében, egyéb higiéniai feltételeiben megfeleljen a ma elvárható körülményeknek. Üj berendezések vásárlására csak később, menet közben kerül sor, a jelenlegi eszközellátottság egyelőre kielégítő. Az épület harmadik szintjén rendezik majd be az 50 ágyas fekvő osztályt. A pavilon terveit a Dél-du­nántúli Tervező Vállalatnál ké­szítették, a kivitelező a Taná­csi Magas- és Mélyépítő Vál­lalat, amely az előszerződések szerint 1986-ra ígérte a befe­jezési határidőt. A 84 millió forintba kerülő új épület a távlati tervek szerint építésze­tileg is összekapcsolt szerves része lesz a Baranya megyei Tanács Kórháza Kórház téri je­lenlegi épületének. A szülő felháborodott han­gon közölte: kitiltottak minket az iskolából, ahová a gyerekünk jár. Milyen eljárás ez? Próbáltam nyug­tatni, mert sejtettem, hogy azon a környéken, abban az iskolában nem a becsületes szülőkkel szemben léptette életbe a drákói szigort az is­kola vezetése. Gyanúm beiga­zolódott: az iskolában az utóbbi néhány hét alatt jó né­hány dzseki, tornacipő és más gyerekholmi tűnt el a folyo­sókról. A hasonló kellemetlen, sőt kínos esetek megelőzésére ezután az alsósokat a délutá­ni napközi végén a szülők nem az osztályteremnél, hanem a portánál várhatják meg. Hasonló eset fordult elő a toronyház mögött: vandálok szétverték a nemrég kialakított szép park ivókútját. Néhány magáról megfeledkezett és természetesen a mindent el­borító sötétben vakmerővé vá­ló — ismeretlen elkövető a tettével százakat károsított. Itt a tél, a meleg ruhák év­szaka. Időszerű a kérdés: mi­lyen a téliruha-ellátás? A megye területére a sok­féle nagykereskedelmi válla­lattól a MERUKER Vállalat szerzi be a legtöbb ruhane­műt, mellette csak néhány na­gyobb áruház készletét lehet még ideszámítani. A ruhaellá­tás keresztmetszetét azonban a MERUKER nyújtja legponto­sabban. Ennek a vállalatnak a raktárai tehát feltöltve vár­ják a hideg időt. összesen 160 millió forint értékű ruha­neművel várják, s ebből 120 millió a téli ruha és cipő ér­téke. örökké időszerű áru, például férfiing, avagy haris­nyanadrág. Ehhez a készlethez azonban még most is érkezik áru. így a napokban ért ide albán fla­nelt férfiingszállítmány, avagy csíkos albán flanellpizsama. Az ing ára 165, a pizsamáé 195 forint, vagyis lényegesen olcsóbb, mint az átlagosan 400 forintos és nem is meleg, nem is téli pizsama. Jött még maláji kötött férfi és oői al­só fehérnemű. Továbbá oszt­rák és jugoszláv férfiingek is a boltokban vannak áruvá­laszték bővítése végett. Ezek az ingek ugyanis tavaly átla­gosan 300—350 forintba kerül­tek, most a dollárelszámalású ügyletek árnövekedése miatt áruk meghaladja a 400 fo­rintot. Tavaly panasz volt: nincs hosszú férfi télikabát. Most van: szövetből, s az ára átla­gosan 3000-5000 forint. Meg­érkeztek a mű- és nemesszőr­me bundák, természetesen Hogy tavasszal ismét inni le­hessen a kútból, azt újra le kell gyártani, fel kell szereltetni, bekötni a vízvezetékbe. Még nincs egy éve, hogy 2200 forintért Trafalgar már­kájú számológépes ébresztő kvarcórát vásárolt egy fiatal­ember. Bár még van rá garan­cia, mégsem megy vele sem­mire. Az óra műanyag szíja szétment, a számolórész gomb­jai mellett lévő számok lekop­tak (nem erőszakkal dörzsölte le), a kijelző üvege alá beju­tott por miatt alig látni, meny­nyit mutat az óra. Vitte a ga­ranciajegyen felüntetett hely­re, ott legnagyobb megdöbbe­nésére közölték vele, hogy csak az óra szerkezetére vo­natkozik a garancia. Mintha nem együtt vette volna tokos­nagy árkülönbözettel, mert például a műszőrme női bun­da 4000—5000 forintba kerül, a nemes szőrme pedig 32 000 forintba. A panofix utánzat ára 5000 forint. Másik tava­lyi hiánycikk a bársony férfi­nadrág volt. Idén elegendőt árusítanak belőle, sokféle színben. S a cipő? — Van nagy vá­lasztékban. Csupán a női csizma volt hiánycikk, de csak volt, mert most sok és sokféle van. Igaz, megnőtt az ára: 1500-1800 forintot kell fizetni egy párért. Végül is egyetlen nagyobb gondja maradt a ruházati ke­reskedelemnek: a kötöttáru­ellátás. Nemzetközi kereske­delmi viszonyaink ugyanis megkövetelik, hogy ezt az árut nagymértékben exportáljuk. Ezért nemcsak kötött, gyapjú és műszálas pulóvert, kardi­gánt, hanem finom kötött al­sóneműt is érdemes besze­rezni. A jövedelemviszonyok alap­ján egyébként tavaly a ruhá­zati kereskedelem forgalom- csökkenésére számítottak. Va­lójában azonban csak a vásá­rolt ruhanemű darabszáma csökkent, a pénzben kifejezett forgalom azonos a tavalyival. Idén például a MERUKER-nél ugyanennyi árut készleteztek, s adnak majd el, mint tavaly: 160 millió forint értékűt. Az azonos összegű forgalom oka, hogy egyes cikkek, különösen a dollárelszámolásé ország­ból származó áru, drágább lett. Ezért igyekeznek az ol­csón termelő országokból ru­hát importálni. túl, szíjastul, szerkezetestül ■ az egészet 2200-ért. Újsághirdetésben a cipőbolt minden férfi félcipőt 30 száza­lékos kedvezménnyel kínált. A bejelentő ezen felbuzdulva vá­sárolt is két párat. De csak az egyikre kapta meg a ked­vezményt. A másikat a vevő kérésére a raktárból hozták ki, közölték, hogy arra nem vo­natkozik a hirdetés, tehát tel­jes áron számlázzák. A vevő ezt sérelmezi, nem érti, hogy a „minden" az nem vala­mennyire, hanem csak a bolt­ban elhatárolt cipőkre vonat­kozik. Tényleg. A minden az mennyi? Minden? Valamennyi? A „minden" a hirdetésben így megtévesztő volt. Ismét sokan panaszkodnak a távfűtésre: fáznak. Tudják, hogy ebben nem a PÉTÁV a Kiszesek a műszaki haladásért Aktívaértekezlet a KISZ KB-ban Kedden, az ifjúsági szövet­ség székházában aktívaérte­kezletet rendeztek fiatal műsza_ ki-gazdasági szakemberek, va­lamint KISZ-vezetők részvételé, vei. A KISZ Központi Bizottsága idén ősszel hozott határozatot arról, hogyan segítheti sajá­tos eszközeivel a KISZ a mű­szaki fejlesztést, s melyek az ifjúsági szövetség legfontosabb feladatai a fiatal műszaki-gaz­dasági értelmiség körében. Az egész napos tanácskozáson ki­jelölték a határozatból adódó tennivalókat is. A fiataloknak Papp László, az Országos Mű­szaki Fejlesztési Bizottság el­nökhelyettese tartott előadást a műszaki fejlesztés időszerű kérdéseiről, majd Szórádi Sán_ dor, a KISZ KB titkára a mű­szaki-gazdasági területen te­vékenykedő KISZ-vezetők leg­fontosabb feladatairól szólt. Az előadásokat követően a fiatal szakemberek szekcióülé­seken tájékozódtak az egyes ágazatok, alágazatok műszaki fejlesztésének fő irányairól, ta­nácskoztak a KISZ KB határo­zatából adódó helyi feladatok­ról. Külön munkacsoportban cserélték ki tapasztalataikat a bányászat, az energetika, a vegyipar; a kohászat, a gép­gyártás; a számítástechnika, az elektronika, a távközlés; a közlekedés, az építőipar, vala­mint a könnyűipar területén dolgozó fiatalok. A KISZ már korábban a fia­talok fontos feladatává tette, hogy segítsék a műszaki hala­dás szempontjából meghatáro­zó elektronikai, számítástechni­kai, valamint a komplex anyag_ és energiagazdálkodási prog­ram megvalósítását. ludas, a szobákban a reggel 8 és este 20 óra között előírt 20 fokos meleg van. Mégis fóznak. Hogy hány elektromos hősugárzó, hány fűtési céllal begyújtott gózsütő segít be a távfűtött lakásokban, hogy a lakók ne fázzanak, érdemes lenne felmérni. A rendelet alkotói bizonyára olyan embe­rekkel számoltak, akik 20 fo­kos melegben egy szál gatyá­ban lődörögnek otthon és ki­tárnak ajtót-ablakot, mert nem bírják a húsz fokot. A valóság­ban pedig a többség — külö­nösen a kisgyermekek, bete­gek, idősek — szívesebben venné a néhány fokos többlet­meleget. A távfűtés jelenlegi rendszere erre tehetetlen, nem tud egyéni hőigénnyel számol­ni, akkor sem, ha ezt a több­letet a lakók megfizetnék. így aztán marad az egyéni megol­dás, az elektromos hősugárzó, a gáztűzhely begyújtott sütő­je. Hogy mi az olcsó(bb)? És mi az energiatakarékos(abb) megoldás? Murányi László A társadalom igényeit a különböző iskolá.k fel­vételi keretszámai fe­jezik ki. Az egyéni vágyakat, igényeket pedig egy-egy adott szakmára vagy iskolába jelent­kező gyerekek száma. Vessük össze a kettőt! Ebből kiderül, hogy a sikeres felvétel remé­nyében hová érdemes jelent­kezni. Az idei év tapasztalatai azt mutatják, hogy a szakmunkás- képző intézetek a legtöbb szakmában nem tudták betöl­teni a keretszámokat. Célsze­rűbbnek mutatkozik, ha először azokról a foglalkozásokról szó­lunk, melyeknél túljelentkezés volt. Változatlanul nagy az ér­deklődés az autószerelő, a nőiruha-készítő, a szobafestő és mázoló, a központifűtés- szerelő, a bútorasztalos, a ká­dár, a könyvkötő, a kárpitos, a fodrász, a ruházati eladó, a vegyesbolti eladó, a cukrász, a szakács, sőt a sütő szakmák iránt. De még a növényter­mesztő gépészetre is többen jelentkeztek, mint a felvehető tanulók száma. Ugyanakkor voltak szakmák, amelyekre alig néhányon vagy senki sem jelentkezett. A sike­res felvételnek szinte biztos esélyével számolhatnak, akik esztergályosnak, szerszámké­szítőnek, géplakatosnak, vas­úti járműszerelőnek, erősáramú berendezés-szerelőnek, épület­villamossági szerelőnek, vasúti villamossági szerelőnek, szedő­nek, bőrruhakészítőnek, férfiru­ha-készítőnek, telefon- és há­lózatszerelőnek, erősáramú be­rendezésszerelőnek, cipőfelső­rész-készítőnek, fonalgyártó­nak, szövőnek, kesztyűsnek, ács-állványozónak, vízszigete­lőnek, vasbeton-készítőnek, he­gesztőnek, gázvezeték-szerelő­nek, felvonószerelőnek, épület- asztalosnak, tímárnak, cipő­gyártónak, textiltisztítónak, bá­dogosnak, élelmiszertartósító- nak, zöldségtermesztőnek, sző­lő- és gyümölcstermesztőnek, borásznak, sertés- és szarvas­marha-tenyésztőnek, baromfi­hús-feldolgozónak, sörgyártó­nak jelentkeznek. A felsorolás korántsem tel­jes, ám figyelembe kell ven­nünk, hogy egyes szakmák iránt megmutatkozott igények területenként és iskolánként változóak. Például, amíg a kő­műves szakmára Mohácson túl­jelentkezés van, addig Sikló­son a tervezett 26 helyre mind­össze öten jelentkeztek. Mi a helyzet a szakközépis­koláknál? A pécsi Zrínyi Mik­lós Kereskedelmi Szakközépis­kola kereskedelmi szakára 34- gyel többen jelentkeztek, mint a felvehetők száma. Túljelent­kezés volt a Radnóti Miklós Közgazdasági Szakközépisko­lában is. Viszont a Vegyipari Gépészeti Szakközépiskola nem tudta betölteni a tervbe vett helyeket. A Zipernovszky Károly Ipari Szakközépiskola egyes szakain (esztergályos, épületvillamossági szerelő) aluljelentkezés volt, ám ugyan­ebben az iskolában az elektro­műszerész szakmát majd négyszer annyian tanulták vol­na, mint ahányat felvehettek. Hasonló volt a tapasztalat a Pollack Mihály Építőipari Szak- középiskolában is: a magas- építési szakon túljelentkezés volt, de a mélyépítő szak 36 helyére csupán nyolcán je­lentkeztek. Ugyanilyen eltéré­seket tapasztalhatunk a Komlói Közgazdasági és Egészségügyi Szakközépiskolánál csakúgy, mint a Szentlőrinci Mezőgaz­dasági Szakközépiskolában. Egyértelműen túljelentkezés volt a Művészeti Szakközépis­kola minden szakán, a pécsi Egészségügyi Szakközépiskolá­ban és Szigetváron. A Komarov Gimnázium és Szakközépiskola a földmérési szakon nem tudta betölteni a tervszámokat. A Janus Pannonius Gimnázium és Szakközépiskola válogathatott a jelentkezők közül. Ám elté­rőek a gimnáziumi tapasztala­tok. Itt a felvétel esélye na­gyobb, mint a szakközépisko­láknál. Kirívó kivétel a Leöwey Klára Gimnázium, ahol a terv­be vett 180 helyre 239-en küld­ték el jelentkezési lapjukat. És ugyanígy a Nagy Lajos Gimná­zium, ahol a terv szerint 222 férőhelyre 261 fő jelentkezett. Gondot okoz a lányok, külö­nösen pedig a szakmát tanulni vágyó érettségizett lányok pá­lyaválasztása. Nem érdektelen tehát a csak lányok által be­iskolázható szakmák felsorolá­sa. Ezek a következők: bőrdísz­műves, cipőfelsőrész-készítő, fonalgyártg, fehérnemű-készítő, könyvkötő, szövő, vendéglátó­ipari eladó, textiltisztító, női­ruha-készítő, általános ápoló és asszisztens, gyors- és gép­író szakmák. Érettségizett lá­nyokat a kozmetikusok, nyom­dai montőrök és retusőrök vár­ják. De érettségizett lányoknak is ajánlható a fényképészet, fodrászat, fogművesség, a kesztyűs, nyomdai fényképészet és a szedő szakma. Ha a baranyai tapasztala­tokat az országos adatokkal is összevetjük, azt találjuk, hogy lényegében megegyezőek a számok. A jobbhírű gimnáziu­mokban túljelentkezés van, ál­talában azonban kevesebben jelentkeznek, mint a felvehetők száma. A szakközépiskoláknak megvan a válogatás lehető­sége, különösen az egészség- ügyi és óvónői szakokon. A szakmunkásképző intézetek az egész országban 20—30 szá­zalékkal kevesebb jelentkező­vel számolnak, mint az igé­nyek. És mindenütt gondot je­lent a lányok továbbtanulása, lemorzsolódása, elhelyezkedé­se. A mi pedig ismét a bara­nyai lehetőségeket il­leti: a katonai pályák megyénk fiataljait is várják. A szénbányászati tröszt 17 to­vábbtanulási lehetőséget kí­nál a szakmunkásképzőtől az egyetemig, mégpedig a szer­ződéskötés kötelezettsége nél­kül. Minden iskola nyílt napokat, iskola megismertetést, kiállítá­sokat, KISZ-bemutatkozásokat rendez; várják az érdeklődő általános iskolai tanulókat és szüleiket őszinte szeretettel. Megnyugtatásként közöljük, hogy a Pályaválasztási tájékoz­tató című megyei kiadvány már nyomdában van; megjelenése decemberre várható. Benne részletesebb információkat kap minden szülő, gyermek, peda­gógus, mindenki, kiknek mos­tani gondja a pályaválasztási tanácsadás. Miksa Lajos

Next

/
Thumbnails
Contents