Dunántúli Napló, 1983. november (40. évfolyam, 302-330. szám)

1983-11-21 / 321. szám

Karácsonyi meglepetésnek szánják Dobozos sör Kanizsáról Háncs Lajos műszaki osztály- vezető egy hengeres fémdobozt — rajta a felirat: Göcseji bar­na — vesz ki a hűtőszekrény­ből, egy műanyag alkalmatos­sággal csapra veri, majd né­hány pumpáló mozdulat után csurgatja a sötét italt a cse­répkorsókba. Míg a különlege­sen csapolt sört ízlelgetjük-kor- tyoigatjuk, a Nagykanizsai Sör­gyár három újdonságáról tájé­kozódhatunk. A négyliteres dobozos sört ka­rácsonyi meglepetésnek szánja a sörgyár. Hosszú kísérletezge­tés után jutottak odáig, hogy decemberben tízezer dobozzal dobjanak a piacra két nemzet­közileg is elismert gyártmányuk­ból, a kétszeres aranyérmes He­likonból és az aranypálma-díjas Platánból (a Göcsej a képen látható, a három közül a legíz­lésesebb dobozban valamikor később jelenik meg.) A Lemez- árugyárral közösen folytatott kí­sérletek során találták meg a legalakimasabb 'mélyhúzható acéllemezt, amiből nyomásálló, félmilliméternél vékonyabb fa­lú doboz készíthető. (A horsó alakra formálást nem tudták gépesíteni, ezért van a henge­res forma. (Elkészült az eszté­tikus küllemű sörpgmpa is,- a gyárban pedig az egyfejes fej­tőgép. Mibe fog kerülni? Maga a doboz 110 forint, 4 liter sörrel megtöltve összesen 210—230 forint körüli áron kerülhet for­galomba, a sokszor fel’hasz. nálható pumpa ára is 300 fo­rinton belül lesz. Megkérdeztük: lesz-e kisdobozos sör? A válasz nem biztató: még csak nem is kísérleteznek vele, túl drága a külföldről beszerezhető alap­anyag. A kanizsaiak megvásárolták a bocsi sörgyártól a Borsodi Extra nevű, kalóriaszegény dia­betikus sör gyártási eljárást, s máris felkészültek a termelésre. A bocsi gyár 30 ezer hektót gyárt ebből a sörfajtából, ez az egyetlen kalóriaszegény sörünk, érthető tehát, hogy szinte állan­dóan hiánycikk. A több millió hektós hazai sörfogyasztás ten­gerében a szó igazi értelmében is csupán egy csepp az a 30 ezer hektó. Erről beszélgetve hallottuk, hogy pl. az USA sör­200000 hektoliterrel no a termelés - Jön a kalóriaszegény könnyűsör Mindent egy helyen FÉSZEK a fészekrakókért Egy éve nyitották és máris a város áruházai közül legna­gyobb a tapétaforgalma, a legtöbb csillárt kínálják, fürdő­szoba-berendezéseik és -felsze­relések terén azt hiszem a leg­erősebb, HILTI-árukban is las­san elsők. Faanyagok, építő­anyagok, szerelvények, elektro­mos cikkek, kerti szerszámok és kisgépék kínálója a TÖZÉP FÉSZEK Áruháza, legfőbb ter­mékeik kezdőszavából alkották a nevét. Az ötletet az osztrák Bau-Welt cég mintájára váltva valóra rövidesen országos áru­házláncolatot alkot a FÉSZEK. A pécsi FÉSZEK első éve jobban alakult a legvakme­rőbb elképzelésnél is. Szent- györgyi János, az áruház veze­tője elmondotta, hogy 110— 120 milliós forgalmat szerettek volna elérni, az áruválasztékuk és a vásárlói kedv a forgalmu­kat 200 millióra tornászta fel. A nyitó hónapban — tavaly decemberben — 14,5 millió fo­rintért vásároltunk náluk, az­óta szinte minden hónapban egymillióval többet hagyunk a pénztáraiknál. Félszáz vállalattól és 18 kis­iparostól szerzik be az áruikat. Megnyugtató, hogy a FÉSZEK- ben egyformán kelendő a csa­varáru, a lakásvilágítási fel­szerelés, a barkácsgép és szer­szám, a vegyi áru, a fürdőszo­ba-berendezés, a tapéta, a léc és faáru. Nyitástól két háttér- raktárukat is bevonták az érté­kesítésbe: a Citrom utcaiban közületeknek csavarárukat és HILTI-árukat, a Jászai Mari ut­caiban a családi ház építésé­vel kapcsolatos vegyi árukat: Stollogéneket, tetőszigetelő anyagokat, festékeket kínál­nak. A forgalom miatt gyorsan kinőtték lehetőségeiket, így újabb teleppel gyarapodva, nyár óta a Verseny utcai rak­tárukban értékesítik a fürdő­szoba-felszereléseket és -be­rendezéseket, a hozzá tartozó ún. fitting árukat. Rövidesen a Rákóczi úti FÉSZEK-ből végleg átköltöztetik a Verseny utcába a csövek, szerelvények, csem­pék, kádak árusítását és a he­lyére teljesen új árucsoport ke­rül. Az ország minden tájáról vannak vásárlóik, árucikkeik a családi házak építésével kap­csolatosak. Elvük: mindent egy helyen. Az alapáruk körét jö­vőre más portékákkal is kiegé­szítik. Azon lesznek, hogy el­érjék az évi 220—230 milliós forgalmat, kínálatukkal rugal­masan alkalmazkodva a piaci igényekhez. A FÉSZEK elad és szolgáltat. Meg lehet rendelni náluk épí­tő- és tüzelőanyagot, fuvart. Tavaly decemberben még a közületi vevőjük volt több, az októberi 21,5 milliós forgalmuk több mint felét már a lakossá­gi eladás tette ki. Az otthon barkácsolóknak a náluk vásá­rolt faanyagot méretre vágják és igazítják, rövidesen meg­kapják az automata méretre- vágó gépet. M. L. ipara termelésének az egyhar- mada az ún. könnyűsör. A Nagykanizsai Sörgyár jelenlegi nyolc féle söre mellett újdon­ságnak számító kilencedik — egyelőre még neve nincs — ka. lóriaszegény sör bizonyára örö­met szerez azoknak a sörkedve- ’ löknek, akik különféle egészsé­gi problémáik miatt a „normá­lis” sört csak nézegethetik- Úgy mondták, a kereskedelem igé­nye szerinti mennyiségben fog­ják gyártani és. forgalomba hozni még ebben az évben. Várjuk! Ha a kereskedelmi igény ne­tán — megfelelő propagandára alapozva — találkozik a fo­gyasztói igénnyel is, az pedig több tízezer hektóban lenne mérhető, akkor sem lesz baj. A Nagykanizsai Sörgyárban ugyanis egy 295 millió forintos kapacitásnövelő beruházás fo­lyik. A régi főzőház rekonstruk­ciója azzal jár, hogy a gyár 200 ezer hektóval több sört tud gyártani, a készáru-sör mennyi­sége tehát éves szinten meg fogja haladni az egymillió hek­tolitert. 1984-ben új, NDK- gyártmányú palackfejtőket is helyeznek üzembe: óránként kétszer 24 000 palack hagyja el majd ezeket a szalagokat. Hársfai István A PÉCSI VASAS IPARI SZÖVETKEZET azonnali belépéssel gyors- es gépírót JELENTKEZÉS: PÉCSI VASAS IPARI SZÖVETKEZET. PÉCS, Szalai A. u. 15., munkaügy. Újdonság a Pécsi Kesztyűgyárban Női táskák angolnabőrből Különleges halfajta az an­golna, sokan szeretik a húsát (külföldön jól eladható export­cikk), azonban senki nem gon­dolta volna — legalábbis ná­lunk —, hogy 'bőréből retikül is készülhet. Vincze Imre, a Siófoki Vízügyi Igazgatóság dolgozója az el­múlt évben Hévízen üdült és ott összeismerkedett egy idős ame­rikai hölggyé! akinek rendkívül érdékes. finom 'bőrből készült táskája volt, és a hölgy elmond, ta, angolnafoőrből készült, és hogy ez náluk rendkívül drága, az ő táskája is 400 dollárba ke­rült. Vincze Imre az üdülés után azonnal felhívta régi bőrös ba­rátját. Kruller Jánost, aki a pé. esi Hunor Kesztyű és Bőrru'há- zati Vállalat 1. sz. telepének ve­zetője- Kruller János, aki fogé­kony minden újra, azonnal Sió. fokra utazott, és a barátjától kapott angolna'bőröket, otthon kísérletképpen, házilagos mód­szerékkel, egyszerű fazékban, krómos cserzőanyagokkal kiké­szítette. Az eredmény megle. pően iá lett. Most már csak olyan vállalkozót kellett keres­nie, akik hajlandók voltak üze­mi 'körülményék között -kísé f lé­tezni. Kruller János végigkilin­cselte a bőrgyárakat, a bőrkiké­szítő szövetkezeteket, végül egyedül a Fővárosi Mértékutáni Szabóság Szőrmekikészítő üze. me vállalta, a bőröket a Bala­toni Halgazdaság adta. Az itte­ni kikészítés még csodálatosabb eredményt hozott. Az angolna- bőrök puhák, finom árnyaltan csíkozotta'k és nagyon jó| lehet festeni. Szép sárgásbarna, rozs. dabarna, zöld és kék színeket tudtak kihozni. A kísérletben a továbblépés­hez jó partner volt Molnár László . a Pécsi Kesztyűgyár Bőrrüházati Gyára díszműrészle. gének a vezetője, aki vállalta a feldolgozást, és az ő tervei alapján pár darab női táskát készítettek belőle. A táskák fi­nomak puhák és nagyon szé­pek (a BNV-n is bemutatták.) Azt, hogy a kísérlet — ame­lyet Kruller János indított el — mit hoz a jövőben, egyelőre -nem tudni- Magyarországon ne­héz lenne a nagy mennyiségű alapanyag beszerzése, mert az angolnát élőállatként exportál, ják méghozzá jó pénzért. Azt sem tudni még, hogy lenne-e vállalkozó, aki nagyüzemi mó­dom' nagy mennyiségben kiké­szítené a bőröket. Mindenesetre talán érdemes lenne piackuta­tást végezni, ennek függvényé­ben megteremteni az alcp- anyagellátós és kikészítés biz­tosítását. Hátha ez lenne az ország egyik újabb nagy ex­portüzlet-lehetősége. S. Zs. Húszezer schilling vagy 2000 márka POSTSPARBÜCHER Fogadjuk az osztrák és az NSZK betétkönyveket E két embléma minden NSZK és osztrák betétkönyveket foga­dó magyar posta ablakán-ajta. ján kinn áll A képlet egyszerű: netán elfogy az osztrák polgár pénze egy soproni városnézés közben, akkor fogja magát, bemegy a postára otthon váltott, és schi'lílingre szóló betétkönyvé­vel, kivesz belőle — forintot — és megy tovább. Hasonlókép­pen járhat el a palotabozsoki NSZK rokon: betétkönyvéből forintot vehet ki a bozsoki pos­tán ... Az igény — mint azt dr. Gazda Ferenc, a Pécsi Posta- igazgatóság osztályvezetője említette — külföldről érkezett. A nyugat-európai országok postaigazgatási szezyei között már régi az egyezség: az egyik ország postája fogadja a má­sik ország postáján váltott ta­karékbetétkönyvet, és saját fi­zetőeszközével törleszt. A tu­rizmus fellendülése hozta ezt a szolgáltatást, s nem lehet vé­letlen, hogy a főleg osztrák és A Dél-Dunántúlon 187 postahivatalban - Hivatalos vételi árfolyamon NSZK turistákat-rokonokat fo­gadó Magyarország is érde­keltté vált e tranzakcióban. Előbb az osztrák és a magyar postaszervek kötöttek megálla­podást — 1982. június 1-én—, majd az NSZK is belépett a sorba az idén június 1-én. A megállapodás értelmében csak névre szóló betétkönyvet fo­gadnak el a magyar postákon — útlevéllel együtt —, s az osztrák állampolgár naponta 5000 schillinget, de 30 napon belül legfeljebb 20 000 schil- finget válthat ki forint képé­ben, az NSZK polgár pedig napi 1000 márkát, de legfel­jebb havi 2000 márkát betét­könyvenként. E korlátozás oka: nehogy a hamis betétkönyvvel érkezők egyszerre nagyobb összeget markolhassanak föl! Egyébként mind az osztrák, mind az NSZK posta napra készen elküldi a letiltott betét­könyvek listáját, s ez eljut a kijelölt hazai kifizetőhelyekre. E hazai szolgáltatás — mely nem kölcsönös, azaz a magyar betétkönyveket sem az osztrák, sem az NSZK posta nem fo­gadja — nyilván haszonnal jár: schillingért, márkáért fo­rintot adunk. Persze ne tévesz- szen meg senkit: az ilyetén bevételek csökkentik a bankok bevételét, ugyanis a turista nem készpénzt vált be, hanem csak kihasználja a lehetőséget, és nem hoz magával márkát, schillinget, hanem csak a be­tétkönyvét. . Baranyában, Zalában, So­mogybán és Tolnában — ösz- szesen 187 postahivatalt jelöl­tek ki a 660 hivatal közül, a betétkönyvek fogadására. Köz­tük minden városi és járási székhelyű hivatalt, illetve a tu­ristacentrumok és a nemzeti­ségiek lakta községek postáit. Egy adat: az idén, október végéig régiónkban 184 osztrák állampolgár vette igénybe e lehetőséget. (Az NSZK polgá­roktól pontos kimutatás csak az év végén készül el, de hírlik, szép forgalmat bonyolítottak.) A pénzek közötti átszámolás mindig a hivatalos vételi ár­folyamon történik. K. F. „Meg­találtam az ibafai papot meg a fa­pipáját is » Kérdezheti valaki: ki, vagy mi 'késztetett arra, hogy keressem? A Hétfői Dunántúli Napló 1983. szeptember 12-i számában ta­lálható cikk, amelynek címe: .Pipaklub Szigetváron". Ebben a cikk szerzője rezignálton 'kér­dezi: ,,Ho| vannak már a pa­pok és az a bizonyos pipa . . .?” Mindkettőt megtaláltam. Az elsőt nem volt nehéz, mert én vagyok az­A kérdés második része némi magyarázatra szorul. Már javá­ban járta az országot a papi pipájáról nevezetes Ibafa nó­tája amikor a harmincas évek közepén az akkori ibafai pap: Schlachter Ferenc egy remek fapipát kapott ajándékba, ame­lyen az ibafai pap kifaragott képe látható, valamint a nóta rá vonatkozó részlete — ugyan, csak kifaragva — ,.Az ibafai papnak fapipója van”. Ez a pipa volt és maradt mindmáig az ibafai papi fapipa. 1939-ben Sdh-lachter plébános elkerült Ibafáról, c fapipát magával vitte de végrendeletében meg­hagyta, hogy halála esetén a pipa az ibafai plébánia tulaj­donába kerüljön. 1960 óta folyamatosan az ibafai plébánián található és látható a pipa. Közben egy kis gyűjtemény kerekedett köréje és igen sok ember megtékinti. A cikk szerzője azt is mondja, 'hogy az úgynevezett állami mú_ zeumban sem találta a pipát. Pedig ott is megtalálható. Ami­kor ugyanis Dankó Imre muzeo­lógus az „eléggé reprezentatív és maga nemében országosan is egyedülálló" létesítményt megcsinálta, legelső dolga az volt hogy az eredeti, a plébá­nián őrzött fapipát lemásoltatta és a múzeumban elhelyezte. Ami a Lengyeltóti János által felajánlott és „eredetinek mon­dott” pipát illeti, itt bizonyára valami félreértésről lehet szó- Lengyeltóti János ugyanis na­gyon jói ismeri a pipa fentebb vázolt történetét, mert én mond. tam el neki, lévén az ibafai papi fapipa tárgyában illetékes személy: Horváth J. Gyula, az ibafai pap hétfői 3\

Next

/
Thumbnails
Contents