Dunántúli Napló, 1983. november (40. évfolyam, 302-330. szám)

1983-11-20 / 320. szám

1983. november 20., vasárnap Dunantuii napló 3 Eseményekben gazdag évet zártak Háromszáznál többen vettek részt szombaton a nyugdíjas alapszervezet találkozóján Krémek, turmix italok, különleges teák és koktélok Finomságok a Kolumbia presszóban A Baranya megyei Ven­déglátó Vállalat egységei ál. tálában igyekeznek a törzs­vendégeiknek és a betérő fo­gyasztóknak is valami külön­legességgel szolgálni. így a Kolumbia presszó dolgozói közösen készültek fel Erzsé­bet napra: nyitás előtt már készítették az üzletben levő pici helyiségben a friss po­haras krémeket — csokisat, vaníliásat, vegyeset és ana. nászosat. A pulton pedig egy szamovárban forrt a víz a kü_ lönleges teákhoz. A forró ital kedvelői a citrom mellett, vagy helyett fahéjjal, tejszín­nel, rummal ízesíthették a lé- lekmelegítőjüket. A koktélt szerető vendégek pedig öt­féléből válogathattak —1 a Puszta-koktélból, a Kolumbia specialitásából, a Borkirály­ból, az Alexanderből és a Bloody Snaryból, ami sós­borsos paradicsom ivóléből, citromléből és vodkából áll. Mindezekhez szendvicseket és pogácsát is tálaltak. A bolt vezetője, Fias Mária elmondta, hogy a jövőben a vendégek kérésére mindig, minden most ajánlott újdon­ságot elkészítenek frissen. Ugyanakkor eltervezték, hogy megszerettetik a vendégekkel — télről lévén szó — nem­csak a forró teakülönleges­ségeket, hanem a koktélokat is. Régen ugyanebben az üz­letben többfélét 's készítet­tek, de az évek során lassan abbamaradt. Most ismét meg­kísérlik megkedveltetni az ide betérőkkel. Másik pró­bálkozásként pedig tejes tur­mix italokat is fognak készí­teni — gyümölcs-, ananász-, banán és narancsízesítéssel. Csupán egy apró problé­májuk van: egyelőre a dolgo­zók a saját turmixkeverőikkel és szamovárjukkal biztosítják a kiszolgálást. De elhangzott már az ígéret, hogy a jövő­ben a vállalat ezeket a fel­szereléseket megveszi az üz­letnek. A. E. Nyugdíjas bányászok találkozója Komlón Jelenet a Szegény Dzsoniból a pécsi Nevelési Központ színjátszó körének előadásában Hová tűntek az egykori rangos együttesek? Az amatőr színjátszás gondjai Megyei bázist alakítanak Pécsett „Kossuth-bónyáról került ide közénk szinte minden második ember!” — állapította meg tegnap délután Komlón a Ju­hász Gyula klubban megtartott nyugdíjastalálkozó előtt Róth Antal, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezete komlói nyugdíjas alapszervezetének titkára. „Ta_ lón minden harmadik...” — egészítette ki óvatosabban a bejelentést Szabó József, az alapszervezet elnöke, mérlegel, ve, hogy esetleg elfogultsággal vádolják a többiek. Az óvatos­ságra pedig csakis az adott okot, hogy mind a titkár mind az eínök több évtizedet dolgo­zott Komló legrégibb, ma is termelő bányájában, és sem­milyen körülmények között nem akarták megsérteni a fiatalabb aknákból nyugdíjba vonultakat. Végül is a tagságot nyilvántartó névsor sietett a segítségükre, abban ugyanis az állt, hogy a legidősebb nyugdíjas, a négy évtizednél is többet bányában dolgozó, munkahelyét éppen harmnc éve elhagyó, kilencven éves Hoch Antal is Kossuth-bá. nyáról vonult nyugdíjba. A „származási” találgatást három órakor az elnök felszólí­tása zárta le. Közölte a több mint' 300 megjelenttel hogy megkezdik az év munkájáról szóló jelentés ismertetését, oonaa Janos, az ismert zon­goraművész-zeneszerző hétfőn este 9 órakor nagy érdeklődésre számot tartó új dzsesszsorozatot indít útjára a Mecsek cukrász­dában. Műsora — a sorozat rendhagyó koncepciójához iga. zodva — kamarakoncert fellé­pésén kívül, bensőséges hangu­latú, beszélgetésekkel és gép­cmelyből kiderült: az 1580 főt számláló alapszervezet prog­ramokban gazdag évet tudhat maga mögött. Az ide; évben 16 különjáratú autóbusszal utaztak Harkányba. Igalra, Za-< lakarosra és Szulokra, hogy a volt komlói szénbányák közpon­ti épületében lévő fogadószo­bájukban tett bejelentések, no és az alapos körültekintő kör­nyezettanulmányozások alapján 160 000 forint segélyt juttattak az arra rászorulóknak. Az egye. dülállóknak illetve özvegyeknek 800, míg a házastársaknak 1000 forinttal toldották meg a kony­ha-, illetve a zsebpénzüket. A jövő évi terveket ismertetve el­mondták. hogy továbbra is szer­vezik a melegvizes fürdőkre lá­togató kirándulásokat, minthogy nagyóbb gondot fordítanak az alacsony nyugdíjból élők támo­gatására. A hivatalos program zárása­ként, a sok éves hagyományá­nak megfelelően külön köszön­tötték a 80 éven felülieket és külön 800 forinttal ajándékoz­ták meg őket- Az este 10 óráig tartó találkozó második részé­ben a Grünwald-zenekar szó­rakoztatta az időközben több mint négyszázra szaporodott nyugdíjas bányászokat és csa­ládtagjaikat. zenei illusztrációkkal enged be­pillantást a magyar és európai élő dzsesszmuzsikába. A Mecsek cukrászda otthonos környezete önmagában is han­gulatteremtő. Az ott rendezendő dzsesszösszejövetelek elé meg­különböztetett várakozással te­kintünk. B. G. Megyei amatőr színjátszó-ta­lálkozót és tanácskozást tartot­tak tegnap Komlón amelyen három színjátszó együttes tag­jai, valamint a megye ifjúsági és felnőtt együtteseinek meghí. vottai vettek részt, összesen mintegy 60-an. Délelőtt a Má­jus 1. Művelődési Központban Stenczer Béla. d megyei műve­lődési központ főelőadója vá­zolta előadásában Baranya színjátszó mozgalmának jelen­legi helyzetét, feladatait, s a mozgalom országos és megyei törekvéseit. E szerint a 70-es évek köze­pétől fokozatos csökkenés ta­pasztalható e művészeti ág fej­lődésében. 1978-ban még 650—700 volt a működő együt­tesek száma az országban; ma ezt a számot 200—250 közötti­re becsülik. A mozgalommal foglalkozó szakemberek míg a különböző alkotó jellegű ága­zatok (népművészeti, díszítőmű­vészeti, iparművészeti szakkö. rök stb.) számban is fejlődnek, az előadóművészeti ágazatokat visszaesés jellemzi, ami legerő­teljesebben a színjátszó együt­teseknél érezhető. Ennék okai között főleg gazdasági és mű­ködési gondok szerepelnek, bár a kiugró számbeli visszaesést nagyöbbára az iskolai színját­szó együttesek nemléte okoz­hatta- Baranyában — jóllehet korábban országos rangú együt­teseink is voltak — 1983 őszén egyetlen működő szín­játszó együttesről nem tudnak a megyében. A meglévő kevés számú cso­port felkarolása érdekében vi­szont országosan is a megyé­ben is több intézkedés szüle­tett. Tavaly nyáron Harkányban tanfolyamot rendeztek az ama. tőr színjátszóknak; Pécsett a Ságvári Művelődési Házban megkezdték a színjátszás me­gyei bázisának kialakítását; a fqjun működő együttesék részé, re pedig megyei bemutatókat tartottak. A továbbiakban arról tanács­koztak, hogyan lehetne a mű­ködő együttesek ' játékkedvét növelni, s hogyan működési gondjaikon enyhíteni. Délután a pécsi Nevelési Központ szín­játszó köre; a szigetvári műve­lődés; központ amatőr színpa­da és a Komlói Bányász Szín­pad bemutatkozását tekintették meg a találkozó résztvevői a komlói Színház, és Hangver­senyteremben. W. E. Pécsett vendégszerepei Gonda János Egy szűcs a panelház földszintjén A szűk helyiségben mindent beborítanak a legkülönfélébb nemes- és műszőrmék, irhák. Az ablak melletti polcon egy ródiómatuzsálem muzsikál, a szabászasztal előtt felöltözte­tett, festett szempillás próba­baba ácsorog, s figyeli a kö­rülötte zajló életet. Van mit, hisz igen nagy a forgalom . . . — Délután alig bírok dol­gozni, mert jönnek a kuncsaf­tok próbálni, érdeklődni. Azt nem tudom megtenni, hogy ne beszélgessek velük egy kicsit —, mondja Szatmári László szűcs, miközben egy vékony hölgyön nézi, hogy milyen a zöld irha tartása. Úgy körül­ugrálja a „kuncsaftot", mintha az élete függne attól, hogy elégedetten távozik-e, vagy sem. Miután vége a próbá­nak, s elmegy a hölgy, hozzá­teszi : —■ Azt hiszem a világ leg­természetesebb dolga, hogy udvarias legyek, s a vendé­gem elégedett legyen a mun­kámmal, hisz ő fizet, én szol­gáltatok. Szatmári László három év­vel ezelőtt nyitotta meg műhe­lyét Lvov-Kertvárosban, egy tízemeletes ház földszintjén. Az erdélyi fiatalember Szilágy- somlyón élt, a szakma forté­lyait szülőhelyén, valamint Nagyváradon és Temesváron sajátította el. Tíz évvel ezelőtt nősült Pécsre, évekig a Minő­ségi Ruházati Szövetkezetnél dolgozott, de úgy gondolta önállóan talán jobb lesz ... — Nem bántam meg, na­gyon jól érzem így magam. Azt hiszem a városban egyedül va­gyok szűcs, aki mindent elvál­lal az apróbb javításoktól, a szőrme, és irhakabátok készí­téséig. — Milyen munkára van a legnagyobb igény? — Az apróbb javításokra, átalakításokra, mert ezzel nem szívesen foglalkoznak. De ho­zott anyagból néha csinálok, szőrme- és irhakabátot, dzse­kit, sapkát. Az egymásra pakolt irhák és bundák közül kiválogat né­hányat, nercet, pézsmát, nut- riót, s nagy-nagy szeretettel simogatja. — Nézze meg, ezek csodá­latos anyagok, de nagyon ne­hezen lehet hozzájuk jutni. De az anyagellátás más terén is vannak gondjaim: nem lehet kapni a szűcsgépbe, mely a mesterem mesteréé volt vala­mikor, tűt, a cérna sem meg­felelő minőségű. Közben érkeznek .a vendé­gek érdeklődni, próbálni, min­denkivel kedvesen elbeszélget, érezni, nem kényszerből csi­nálja. — Az az igazság, hogy most egy kicsit lemaradtam, annyi a munka, pedig napi 12—13 órát dolgozom, nyáron meg sokszor napokig sem nyitják rám az ajtót. Hiába, most van hideg, most fáznak az emberek ... Roszprim Nándor Hószolgálat november 15-től A járdák tisztítása a tulajdonosok és házkezelők leiadata Nyugdíjasokat vesznek lel az aulóboszmegállók tisztítására A Pécsi Köztisztasági és Út­karbantartó Vállalat november 15-től tart már hószolgálatot, az éjjel-nappali ügyelet tele­fonszáma 13-967. Pécsett félezer kilométernyi­re tehető a szilárd burkolatú tanácsi és a KPM úthálózat, ebből az anyagi lehetőségek csak 135—140 kilométernyi út­szakasz- őszi—téli síkosságmen­tesítésére elegendők. A leg­fontosabb tömegközlekedési, az egészségügyi intézményekhez és az élelmiszerfeldolgozó üze­mekhez vezető útszakaszon vég­zi el a vállalat a rendszeres megelőzést és védekezést. A többi út továbbra is csak a la­kosság segítségével tehető jár­hatóvá. Ha az utca lakó; vál­lalják és Írásban kérik, a vál­lalat ingyen kiszállítja a hely­színre a szükséges homokot, annak szétterítése viszont a la­kosság feladata. A több mint 300 pécsi busz­megálló rendszeres hótól, jég­től való megtisztítására az idén is foglalkoztatnak nyugdíjaso­kat. Aki vállalja, az szerszámot, mentesítő anyagot is kap és munkájáért körülbelül 20 forin­tot kitevő órabért is ad a vál­lalat. A felüljáróknál a páralecsa­pódás okozta síkosság ellen homokot és kőzúzalékot hasz­nálnak, de ha 4—5 centiméter­nél nagyobb hóesés várható, alásóznak, hogy ne keletkezze­nek az úton jégbordák. Ahová a vállalat szemétszál­lító autói nem tudnak bemenni a háztartási szemétért, az ott élőket ingyen látják el műanyag zsákokkal. A Pécsi Köztisztasági Vállalat 5 szorógépe, 8 hóekéje áll ké­szenlétben, de szükség esetén más gépeket is felhasznál, hogy járhatóvá tegye az utakat. S ha szükséges, alkalmi hómun­kásokat is foglalkoztatnak. A járdák tisztán tartása a háztulajdonosok és a házkeze­lők, a közjárdáké a köztiszta­sági vállalat feladata, míg a parkok és sétányok hótól és jégtől való mentesítése a Ker­tészeti és Parképítő Vállalat kötelessége. A védekezésre tö­mény só nem használható. Más anyagok beszerzéséről remélhe­tően időben gondoskodott min. denki, akinek feladata a vé­dekezés. M. L.

Next

/
Thumbnails
Contents