Dunántúli Napló, 1983. november (40. évfolyam, 302-330. szám)
1983-11-19 / 319. szám
1983. november 19., szombat Dunántúli Tlaplö 13 Ma este békenagygyíílés Pécsett „Van hozzá közöd!" Szendvicsemberek, békebutik Háromezer fiatalt várnak „Van hozzá közöd, mit csinálok? És, hogy mit gondolok? / Van hozzá közöm, / mit csinálsz? És, hogy mit gondolsz? / Van közünk egymáshoz? Hozzám, hozzád, mindenkihez, aki véletlenül épp itt él / épp most, és akin múlik, hogy mi lesz a világból? ' Van közünk egymáshoz, talán, igen.” — Az idézett vers Ingrid Sjöst- rand svéd költő „Van hozzá közöd?” című verse, egyike azon szövegeknek, amelyek a ma reggel 10 órától nyitva tartó békebutikokban osztogatott szórólapokon olvashatók. Ma délután 18 órakor lesz a békenagygyűlés a pécsi vásárcsarnokban, s a programokról és azok céljáról beszélgettünk Ferling Józseffel, a Politikai Képzési Központ vezetőjével. — Sok-sok ilyen megmozdulás Európa és a világ minden pontján talán segíthet, legalább annyit, hogy az emberek, s ezen belül főként a fiatalok hallatják hangjukat, kinyilvánítják véleményüket. Abban szeretnénk hinni, hogy a különböző országokban lezajló tiltakozó gyűlésekkel talán elérhetjük azt, hogy a humánus gondolkodás kerül majd előtérbe, s szándékaink befolyásolhatják azokat az embereket, okik ebben felelősen dönthetnek. — Ez tehát a célja a mai megmozdulásnak. Láttuk, már tegnap délután nagy érdeklődés volt a Széchenyi téren föl- állitott békebutiknál. Egyáltalán, mit lehet egy ilyen békebutikban kapni? — Négy „békebutikot” nyitottunk tegnap: a Széchenyi téren, a Konzumnál, a Mecsek Áruháznál és Kertvárosban, a Berek utcánál, ezek ma egész nap, reggel 10-től negyed 6-ig nyitva tartanak. Háromféle röplapot osztogatunk, ezekben, az egyiken a rendezvény programja, másikon a ma este fölolvasásra kerülő békenyilatkozat szövege és a. svéd vers, a harmadikon Csizmadia Sándor politikai dalénekes két dalának a szövege olvasható. Ezenkívül itt lehet megszerezni az Országos Béketanács kiadványait. Ezen kívül, de már pénzért, lehet vásárolni a Békeriadó című újságot, valamint' szolidaritási jelvényeket, trikókat.- A legnagyobb löltűnést már tegnap délután a szendvicsemberek keltették; ezt nagyon jó ötletnek tartom. Rajtuk mi olvasható? — Négyen vannak, s ők ma is a városban fognak sétálni. A prágai béke-világtalálkozó és a májusi komlói békegyűlés felhívásához lehet csatlakozni náluk, pontosabban a hátukon: mindenki a szendvicsemberek által hordott plakátokon aláírásával fejezheti ki békevágyát. Ami a ma esti programot illeti, legalább háromezer fiatalt várunk. Amint a megye valamennyi járásából és városából megérkeztek a résztvevők, a vásárcsarnokban hat órakor elkezdődik a békenagygyűlés, s innen vonulnánk át az Ifjúsági Házhoz, amelynek északi falát neveztük ki békefalnak, s itt olvassa majd föl egyvalaki a megye fiataljainak békenyilatkozatát. Ezután már csak egy program következik: akit érdekel, eljöhet a ma estére Békemozinak nevezett Tanárképző Főiskola mozijába, ahol az Apokalipszis most című filmet fogják levetíteni. D. Cs. Kettős tanácstagi jelölés 24 helyen A választási előkészületek tapasztalatai Baranyában Időközi választásokat tartanak november 26-án hazánkban. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa minden esztendőben kétszer tűzi ki az időközi országgyűlési képviselői és tanácstagi választásokat, melynek során a valamilyen oknál fogva megüresedett helyekre választanak a polgárok országgyűlési képviselőket, tanácstagokat. A jövő hét végén sorra kerülő választásoknak különös hangsúlyt ad, hogy az új választójogi törvény társadalmi vitái a közelmúltban lezajlottak, így a mostani választások főpróbának számítanak. Baranya megyében időközi országgyűlési képviselő választásra nem kerül sor, tanácstagi választást viszont 56 körzetben rendeznek, melyből 44-et községekben, nagyközségekben, 12-t pedig városokban. Az előkészületek során törekvés volt, hogy a kettős jelöléseket intézményesen alkalmazzák a HNF szervezői. A megyében 24 helyen volt kettős jelölés, a komlói járásban például valamennyi megüresedett tanácstagi helyre. Kővágószőlősön a választási gyűlésen a HNF jelöltje mellett a lakosság által javasolt személy neve is felkerült a jelölőlistára. Pécsett két lakosság által javasolt személy volt, de őket a választási gyűlésen nem szavazták meg, így nem kerültek fel a jelölőlistára. Ennek ellenére megállapítható, hogy a kettős jelölések még csak kezdeti eredményeket , hoztak. Az azonban kétségtelen tény, hogy a jelölő gyűlések fórumai voltak a leendő tanácstagok és a lakosság találkozásainak, melyeken sokakat érintő közérdekű problémákat is megvitattak, s sok helyen szóba kerültek a kettős jelöléssel kapcsolatos vélemények is. A szervezőmunka eredményének tudható, hogy a választási gyűléseken nagy volt az érdeklődés, Dunaföldváron például valamennyi család képviseltette magát. A jelölő gyűlésekre kivétel nélkül tájékozotton mentek az állampolgárok, ami annak köszönhető. hogy o népfront aktivistái a gyűlések előtt felkeresték a választópolgárokat, s ismertették a jelöltek nevét, a jelölés okát. A községekben, nagyközségekben megtartott gyűléseken elsősorban a munkáról, az elkövetkezendő feladatokról esett szó, a városokban a jelöltek személyével kapcsolatban is elhangzottak kérdések. R. N. Országos verseny középiskolásoknak Ki miben tudós? Új tartalommal és módosított formában bonyolítják le idén a középiskolások számára kiírt Ki miben tudós? országos versenyt. Ebben az évben történelemből és matematikából mérhetik össze erejüket a különböző iskolák képviselői. Évekkel ezelőtt volt hasonló című vetélkedő, de akkor elsősorban általános műveltségükről adtak számot a jelentkezők, A vetélkedőt meghirdető Művelődési Minisztérium, a KISZ KB és a Magyar Televízió úgy látta jobbnak, hogy ebben az évben a humán és reál tudományok egy-egy je_ lentős területében, a történelemben és a matematikában járatos tanulók kaphassanak lehetőséget tudásuk bi. zonyitására. A Baranya megyej döntőket tegnap tartották. A matematika kedvelői a pécsi Kodály Zoltán Gimnázium, ban, míg a történelem ifjú szakértői a szigetvári Zrínyi Miklós Gimnázium és Szak- középiskolában oldottak meg írásbeli feladatot. Előre kiadott, az adott tantárgy minden fontosabb területét átfogó tételsor alapján készülhettek fel a versenyzők, néhány iskolában házi versenyeket is tartottak. A részt_ vevők az egész országban ugyanazt a feladatot kapták, így a verseny mindenütt egy- időben „ünnepélyes boríték- bontással” kezdődött. Baranyából történelemben 11-en, míg matematikában 15-en próbálkoztak, túlnyomó több_ ségük gimnazista volt. A megyei verseny legjobb hét helyezettje jut tovább mindkét tantárgyból. Decemberben és januárban kerül sor az országos versenyre, míg a Ki miben tudós? vetélkedő döntőjét 1984 februárjában a tévé is közvetíti. Közanségcsaiaga tó sikerdarabok Beethoven V. szimfóniáját játssza a zenekar A Pécsi Filharmonikusok klasszikus estje Közönségcsalogató sikerdarabokat tűzött műsorára a Pécsi Filharmonikusok Zenekara kedd este a Pécsi Nemzeti Színházban, Breitner Tamás vezényletével, Vass Ágnes és Gyermán István hegedűművészek közreműködésével. Utóbbinak az előadásában elsőként Mozart talán legszebb, Á-dúr (K. 219.) hegedűversenye hangzott el, ezt a K. 364- es Esz-dúr simfónia concerto nte követte, majd Beethoven V., c-moll („Sors”) szimfóniája hangzott el. Muzsikusok és zenekedvelők egyként jól tudják, hogy Mozart darabjai szinte semmi máshoz nem hasonlítható — talán csak Bach műveihez fogható — nehézségek elé állítják az előadóművészt. A nagy salzburgi mester kristálytiszta formálása és logikája ugyanis annyi nyilvánvaló és rejtettebb veszélyt tartogat, hogy ezekkel a siker reményében megbirkózni mór-mór istenkísértés; különösen igaz ez Mozart vonós műveire. A két pécsi művész vállalkozása ezért feltétlen tiszteletet érdemel már önmagában is, másrészt azonban ,,kritikát", mert egyik sem sikerült igazán tökéletesen. Gyermán István Mozart- játéka arról tanúskodott, hogy a szerző zenei világát ugyan belülről kiválóan érti, éli, érzékeli, de a megvalósítás nem mindig szerencsés, főleg azért, mert — mondhatni — túlzott vehemenciával, már-már romantikus hevülettel közeledik a hegedűversenyhez. Ez helyenként számos szépséget eredményez — főleg a melléktémákban és a lassúkban —, másutt viszont túlzott vib- rátókat, bántó glisszandókat és más pontatlanságokat, amelyek „kis” hibák, bocsánatos bűnök ugyan, de arra sajnos, elegendők, hogy a kibontakozó mozarti varázst meg-meg- törjék. Partnere, Vass Ágnes épp ellenkezőleg, már sokszor bebizonyította, hogy minden tekintetben közel áll hozzá a klasszikusok és éppen Mozart művészete. Művész-egyénisége és technikája egyformán köny- nyed, hajlékony, formálása kifejező és nemesen, egyszerű. Mindez a koncertáló szimfónia előadásában is igen szépén megmutatkozott — egyetlen negatívummal: pontossága, technikai biztonsága ezúttal túl kemény vonóvezetéssel párosult, ami nem tett jót a mű bájának, könnyedségének, magától értetődő természetességének. Ebben a műben viszont igen jól egészítette ki Gyermán István stílusos, szép, minden tekintetben kifogástalan brácsajátéka. Dragovácz Márk, a pogány! meteorológiai állomás munkatársa, akit horvát-szerb nyelvű előadásairól is jól ismer a baranyai délszláv nemzetiségű hallgatóság, most amatőr fotósként is bemutatkozik. Kiállítása e héttől látható a Pécsi Délszláv Klubban. A Sors-szimfónia előadásával Breitner Tamás azt bizonyította, hogy épp oly pontosan, jól ismeri a művet, mint amennyire irányítani tudja együttesét: kitűnően fogta egybe nemcsak a tételeket, hanem magát az egész művet is; a jellegzetesen , hosszú codák minden részére: a végére is maradt hangsúlyos, drámai erő. A zenekar igen szépen formálta meg egyebek közt például a második Mozart-mű bonyolult, különlegesen telt kísérőszövetét, s az V. szimfóniát nem kevésbé'. Kár, hogy az utóbbi mű második tételének egyes, tónusban nem eléggé árnyalt fafúvós-belépései, valamint a harmadik tétel basszusmenetei valamelyest mégis lerontották ezt a különben igazán színvonalas és emlékezetes Beethoven-produkciót. Varga János FILMJEGYZEI Megcsócsált dialektikus történelmi materializmus Tanuljuk a dialektikus történelmi materializmust, jól tudjuk hát, hogy a dolgok nemcsak úgy ukmukfuk történnek a világban, 'hanem a társadalmi törvények szabta lehetőségek szerint. Ám vannak időszakok, amikor e három szóból, hogy dialektikus, hogy történelmi és hogy materializmus hol az egyiket, hol a másikat felejtjük el egy-egy konkrét történelmi esemény vizsgálatakor. Egy időben például a dialektika felejtődött el, az volt az a korszak, amikor még az egyén történelmi szerepét is degradáltuk, mondván, a dolgok úgy'és csakis úgy történhettek meg, ahogy megtörténtek. Aztán volt korszak, amikor a dialektikára való_ hivatkozás kiszorította még a történelmit is — ekkor volt a ha-korszak. Az egyén visszakapta jogos rangját a történelem formálásában., sőt túl is értékelődött lehetősége: minden történelmi sorsfordulóban azt kerestük-keressük, mi lett volna ha: ha Árpád atyánk nem ide jön, ha nem István a király, ha nem kerülünk német befolyás alá, ha Mátyás trónörökös utóddal hal meg, ha Mohácsnál nem kapunk ki és a többi . .. Mint tudjuk, Zrínyi Miklóst, a költő-hadvezért is felkoncolta a „bécsi udvar által felbérelt vadkan". Nem éppen érdektelen elgondolkodni arról, hogy mi lett volna, ha Zrínyi életben marad — s lön: elkészült a Mennyei seregek című új magyar szélesvásznú színes film. melynek szerzői szintén tanultak dialektikus történelmi materializmust, sőt még azt is tapasztalták, milyen hibákba eshetünk, ha némely szót elhagyunk a hármas szerkezetből. Tehát jó erősen odafigyeltek a dialektikára: egy angyal csodálatos földrekerülésével „adtak" még egy napot Zrínyinek, megállítva a menetrend szerint érkező vadkant, aki nem öklelte fel Zrínyit,' s így Zrínyi udvarában összegyűltek az akkori potentátok csodát látni. Itt a „reális” lehetőség: megvizsgálni mi lett volna, ha .. . Ámde a film alkotói azt is tudták, hogy milyen nagy hiba lenne a történelmi szót hanyagolni: márpedig Zrínyi valóban meghalt, oda az utolsó'reménység is a nemzeti egység megteremtésére — ezért hát ez az angyal sem okozhat igazi csodát: egy szót sem szól, hogy miért jött, miért pont ekkor jött, s miért pont ide jött. Ha szólna, megváltozna a történelem menete — tehát a film végén óhatatlanul ugyanott és ugyanabban az időben tartózkodik Zrínyi és a vadkan: marad minden a régiben merthogy társadalmi törvények szerint alakul a történelem. így, hogy jól odafigyeltek a történelemre és a dialektikusra, igazán nem csoda, hogy elsikkadt a materializmus, nevezetesen a film csodás elemekre épülő valósága — éppen az maradt el, ami létrehozta: a történelmi lehetőség vizsgálata, az egyén szerepének bemutatása. Csak bábukat láttunk a megcsócsált történelmi dialektika drótjain rángatva. S bár nem szokásunk, dicsérjünk is valamit: a főszerepet alakító Fülöp Viktort és Koltay Lajos fényképezését. Hogy ők jók az természetesen dicséri Kardos Ferenc rendezőt is, de hogy a film egésze rossz, az csak az ő mulasztása. Bodó László
