Dunántúli Napló, 1983. november (40. évfolyam, 302-330. szám)
1983-11-17 / 317. szám
1983. november 17., csütörtök Dunántúlt napló 5 Rajnai József előadását tartja Alapító tagok találkozója Előadás időszerű gazdasági, kulturális kérdésekről Harminc esztendővel ezelőtt szervezték újjá a TIT-et, és a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Baranya megyei Szervezete ebből az alkalomból tegnap délután találkozót rét dezett székházában. Nem jubileumi ünneplésre, inkább baráti találkozóra szólt a meghívó, főként azoknak, akik e három évtized alatt részt vettek a szervezet munkájában. A jelenlévők nagy része voltaképp ezen újjáalakult szervezet alapító tagjának számít. Dr. Grastyán Endre, a TIT megyei elnöke köszöntötte a megjelenteket, és arról a törekvésről beszélt, melynek jegyében a társadalom legszélesebb rétegeihez kívánják eljuttatni ismeretterjesztés tonnájában a különböző szaktudományok legfrissebb eredményeit. Az összejövetel központi programja az az előadás volt, amit Rajnai József, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkára tartott a TIT alapító tagjainak számára. Ö is elismeréssel adózott a harminc évvel ezelőtt megkezdett munkának, mondván, hogy e fáradozások gyümölcse napjainkra megérett. Rajnai József ezután napjaink aktuális kérdéseiről tartott előadást, gazdasági eredményeinkről, feladatainkról és gondjainkról, majd Baranya megye kulturális életéről, az e téren tapasztalható jelenségekről adott áttekintést. Előadását hozzászólások, vita követte, amelyben a jelenlévők javaslatokat tettek arra is, rr.ely kérdésekkel volna jó foglalkozni ebben a körben. Szó esett a találkozón több ízben is az idősebb, aktív korosztály részvételéről, a különböző társadalmi szervezetek, így a TIT munkájában is. Élettapasztalatukra szűk. sége van a mának, véleményükkel tovább segíthetik munkálkodásunkat a gazdaság, az oktatás, a kultúra minden területén. Ezután Márk Bertalan, a TIT megyei alelnöke ismertette a szervezet 1982—87. évi munkatervét, majd dr. Grastyán Endre és Bóna Ernőné, a TIT megyei titkára kitüntetéseket adott át a társulat hét tagjának. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat országos elnökséqe munkájuk elismeréséül a TIT aranykoszorús jelvény kitüntetésben részesítette dr. Baracs Józsefet, dr. Erdélyi Jenőt, dr. Gertig Bélát, dr. Harcos Ottót, Kiss Józsefet, Soltra Elemért és Tímár Irmát. A mázaszászvári vb tárgyalta Munkalehetőségek a kesztyűgyár telepén Nyolc évvel ezelőtt új telephelyet létesítve teremtett munkalehetőséget a mázaszászvári lányoknak, asszonyoknak a Hunor Pécsi Kesztyű- és Bőrruházati Vállalat. A Pécsi Faipari Szövetkezet volt helyiségeit vették át, ezeket fejlesztették tovább. Császár Károlyné telepvezető többek között arról tájékoztatta tegnap a Mázaszászvári Nagyközségi Közös Tanács végrehajtó bizottságát, hogy az eltelt idő alatt korszerű munkahellyé változtatták a telepet, a világos, jól fűtött műhelyek, öltözők, fürdők kialakításával. Ma 83-an dolgoznak itt, köztük számos kisgyermekes anya, akiknek kedvez a 42 órás munkahét és a lépcsőzetes munkakezdés. A jövőre vonatkozó elképzelések között hangzott el, hogy közeli fejlesztés nem szükséges, hiszen a két gépi varrodában még további 9 gép számára van hely, 10—12 új jelentkezőt pedig a kézi varrodában tudnának elhelyezni. Megfelelő létszám esetén pedig arról is szó lehet, hogy szabáErb János felvétele Új határátkelő Új határállomás építését kezdték meg Sopron közelében, Kópházánál, a magyar—osztrák határon. Elsőnek a Győri Közúti Építő Vállalat munkásai vonultak fel, hogy elkészítsék azt a körülbelül 2 kilométeres utat, amellyel az új határ- állomást a főváros, illetve a Balaton felé továbbhaladó 84-es főútvonalhoz kapcsolja. A határátkelő épülete )985-ben készül el. A kópházi határállomás tehermentesíti majd az év nagyobb részében túlterhelt soproni átkelőt', ahol évenként már több mint egymillió utas, s nagyszámú kamion lépi át a határt. Mód nyílik majd a nem Sopronba irányuló nemzetközi kamionforgalom elterelésére is. Nemcsak kérelemre adható Az SZMT elnökségi ülése A társadalombiztosítás kiterjesztése következtében az idősek zömé hazánkban ma már nyugdijából él. Vannak azonban olyanok, akik nem szereztek nyugdíjjogosultságot, vagy alacsony ősz* szegű nyugdijuk nem fedezi létfenntartásukat, illetve olyanok, akik testi, vagy szellem; fogyatékosságuk miatt önmaguk eltartására nem képesek. Ezek az emberek különféle szociális juttatásokra tarthatnak igényt. A szociális juttatások több csatornán jutnak el a rászorulókhoz. Ha például rendkívüli helyzetben támogatásra szoruló személy munkaviszonyban áll, akkor elsősorban munkahelyének szakszervezeti bizottságától igényelheti a segélyt, más esetekben a helyi tanács illetékes Befejezés előtt a Siklósi ÁFÉSZ új ABC áruháza Beremenden Űj áfész-boltok Baranyában Egymást segítik a szövetkezetek szati átképzést szerveznek a munkát vállalóknál«:. K. Z. Nyolc új, illetve korszerűsített élelmiszerüzlettel gyarapodtak Baranya kisebb települései ez évben. Valamennyi boltot és ABC-t az áfészek építették, illetve újították fel. A MÉSZÖV 7,6 millió forinttal segítette a szövetkezeteket a bolthálózat fejlesztésében. Még a tavasszal adtak át Pécsváradon egy új élelmiszer- boltot. Az üzlet hagyományos rendszerű, alapterülete 100 négyzetméter, a ráfordítás ösz- szege félmillió forint volt. A Pécsi ÁFÉSZ októberben nyitotta meg a kővágószölősi ABC-t. Az előregyártott elemekből, saját kivitelezésben készült üzlet építését májusban kezdték. A 276 négyzetméter alapterületű ABC a hűtőgépeken kívül hűtőkamrával is rendelkezik. A sellyeiek is két bolt helyett létesítettek egy ABC-t: a volt vegyesbolt átalakításával 60 négyzetméterrel bővült az eladótér. A felújításra másfél millió forintot fordítottak. Erzsébeten, a Bólyi ÁFÉSZ másfél hónap alatt 100 négyzet- méterrel gyarapította és ön- kiszolgáló egységgé korszerűsítette az élelmiszerboltját. A Az alma konzervgyári feldolgozásának több mint évtizedes múltja van Szigetvárott. Jól. lehet, az első időszakban, mint befőttet és olcsó almabort bocsátott ki a gyár, a hetvenes évek közepén, még a hazai gyártmányú hidraulikus présgépekkel elkezdték az almalésűrít- mény előállítását is. A természetes alapanyagokból készülő üdítő italok iránt megnövekedett kereslet ösztönözte a szigetvári szakembereket arra, hogy növeljék az almából készített sűrítmények mennyiségét. Ehhez azonban — mivel behatárolt idénymunkáról van szó — nagy teljesítményű, jó minőségű termék előállítására alkalmas berendezést kellett találniuk. A piackutatók a nyugat-németországi Willmes présgép mellett döntöttek A berendezések ellenében 400 tonna almasűrít, ménytöbblet exportját vállalta a UI présgépek a konzervgyárban fl szigetvári almaié sikere külföldön gyár, és most, november közepén minden remény megvan orra, hogy teljesíteni is tudják. Az év elején — még a magyar présgépekre alapozva — 6100 tonna alma feldolgozását tervezték, ám az új berendezések szeptemberi üzembe állításával tervüket 8000 tonnára emelték. Jelenleg már beérke. zett a gyárba 7930 tonna alma Baranyából, Somogyból, Szabolcsból, Tolnából, Vasból és Zalából, Így biztosított, hogy a hazai piac igényeinek kielégítése mellett eleget tudnak tenni a megemelt, nem rubel elszámolású almasűritmény exportjuknak is, amelyben az Amerikai Egyesült Államok 500, Ausztria 400, míg Nyugot-Né- metország 200 tonnával szerepel. Időközben további megrendelések érkeztek a gyár almasűrit- ményére, csakhogy időközben alaposan megcsappant a felvásárolható alma mennyisége, s bár az idén termett alma cukortartalma nagyon magas, Tgy nagyon jó a sűrítmény minősé, ge, a hosszan tartó szárazság miatt csökkent a gyümölcs lékibocsátása. Mindez azonban nem veszélyezteti a megemelt . tervük teljesítését. K. L. házilagos kivitelezésű üzletbe mélyhűtőket is beállítottak. Az anyagi eszközök célszerű felhasználásában a mohácsiak is jó példát mutatnak. Az UNIVERZUM Szövetkezettel való együttműködés jegyében Mohácson létrehozták az importáruk üzletét, amely élelmiszer és ruházati termékeken kívül o műszak; cikkek széles választékát kínálja. Továbbá Palota- bozsokon élelmiszerboltjukat is korszerűsítették és bővítették. Néhány év végi átadásról is beszámolhatunk: a siklósi Ten. kesalja ÁFÉSZ decemberben adja át a beremendieknek a saját kivitelezésében készülő 210 négyzetméter alapterületű ABC-áruházat, amelyet Betonyl előregyártott elemekből szerelnek össze. Hárommillió forintot költenek az építkezésre és mindössze három és fél hónap alatt fejezik be a munkát. Diósviszlón új eszközök és felszerelések beszerzésével •— majd az egész falu lakosságának ellátására alkalmas — új melegkonyhával gazdagodott éttermet alakítottak ki, megoldva ezzel a közétkeztetést. Ugyanakkor a Tenkesalja ÁFÉSZ segít a villányiaknak is az építkezésben. A Villányi ÁFÉSZ mintegy 3,5 miTlió forintos beruházásának kivitelezését is elvállalták a siklósiak saját épí- tőbrigádjkukal. így Villányban most végzik az utolsó simításokat azon a 280 négyzetméter alapterületű élelmiszerbolton, amelyet a közeljövőben adnak át a község lakosságának. Právicz Lajos a segélyezésre. A több csatorna miatt nem ritkák az átfedések. Többek között ez is indokolta, hogy a Szakszervezetek Baranya megyei Tanácsa elnöksége tegnapi ülésén áttekintette és megvitatta a tanácsok szociális segélykeretének fel- használásáról és ennek hatékonyságáról készített beszámolót, amelyet Lukácsi Jánosáé, a Baranya megyei Tanács szociálpolitikai csoportjának vezetője terjesztett a testület elé. A tanácsok rendszeres szociális segélyt, rendkívüli segélyt és egyéb eseti segélyeket biztosítanak a rászorulóknak. Baranya megyében erre a célra az elmúlt évben 39 millió forintot fordítottak. A rendszeres segélyben részesülők száma —tehát azoké, akik munkaképtelenek, jövedelemmel, nyugellátással nem rendelkeznek, illetve ennek értéke nem éri el a jogszabályban meghatározott 170(7 forintos értékhatárt, és eltartásukra köteles és képes személy nem gondoskodik róluk — fokozatosan csökken. így is, tavaly 2115 személy részesült Baranyában rendszeres segélyben. A tanácsok költségvetésében erre a célra felhasznált összeg az 1980-as 24 667 000 forintról 1982-ben 27 895 000 forintra nőtt. A hatvan éven felüli rétegnél a tízezer lakosra jutó rendszeres segélyben részesülők száma országosan 208, Baranyában 250 fő. A tanácsok által folyósított rendkívüli segélyek — amelyek az átmenetileg nehéz anyagi helyzetbe került rászorulókon segítenek — összege is növekedett az elmúlt évek során. Baranyában 1980-ban erre a célra 7 955 000 forintot használtak fel a tanácsok, tavaly 10 748 000 forintot. Rendkívüli segélyt egy személynek egy év alatt négy alkalommal lehet ki- utclni. Maximális összege ez évben 1700 forint, de méltányosságból ennél magasabb összeget is meghatározhat a tanács elnöke. A tavalyi évben a különböző tanácsi szociális seqélyekben részesülők száma 8500 fő volt, ~vagyis a 60 éven felüli lakosság 12 százaléka. A tanácsok segélyezési gyakorlatát vizsgálva megállapítható, hogy törekednek a rendelkezésre álló pénzügyi keretek maradéktalan felhasználására, így is tapasztalhatók aránytalanságok egyes járásokban. A pénzeszközök átcsoportosítása egyes tanácsok között viszont a jelenlegi szabályozás miatt nem gyakori jelenség. Helytelen szemlélet miatt a községi tanácsok rendszerint egy-egy személynek évente csak egy alkalommal állapítanak meg rendkívüli segélyt a lehetséges négy alkalom helyett, s a megyében — Pécs kivételével — a rendszeresen segélyezetteknek fele nem kap rendkívüli segélyt. Indokolt esetben — ez fogalmazódott meg az SZMT elnökségi ülésén —, a tanácsi rendkívüli segélyben részesülő szakszervezeti segélyt is kaphat. A helyi tanácsoknak nem kell a kérelem benyújtására várniuk: hivatalból is kell intéznük a rászorulók felkutatását és segélyezését. Ennek a munkának fokozottabb társadalmasításában a szakszervezeti szervek a tanácsokkal együttműködve még tevékenyebben vehetnének részt. Szükség mutatkozik a segélyösszegek differenciáltabb megállapítására és a méltányossági döntések bátrabb alkalmazására. D. I. Szociális segélyek II 30 eue újjáalakult TI7
