Dunántúli Napló, 1983. november (40. évfolyam, 302-330. szám)
1983-11-14 / 314. szám
Alkoholos befőtt és gyümölcsleves A puding piaca Anglia Konzervújdonságok Nagyatádról A hazai konzervgyárak egyre több újdonsággal rukkolnak elő. Nem kivétel ez alól* a Nagyatádi Konzervgyár sem, mely ugyan a kisebbek közé tartozik, de termékei az itthoni üzletekben és külföldön is igen keresettek. Újdonságaik közül említést érdemel az alkoholos befőttcsalád, mely gyorsan népszerű lett a vásárlók körében. Jó ajánlólevél, hogy a cseresznye, meggy, alma, ikörte, őszibarack és vegyes gyümölcs befőttekből akár egyéb alkohol tartalmú italok hozzáadása nélkül is remek bólék készíthetők. A kereskedők körében meglepetést okozott a gyár gyümölcslevese — ilyen eddig nem készült nálunk — amit megbízás alapján a Konzervipari Kutatóintézet kísérletezett ki: a darabos gyümölcsöt és gyümölcsvelőt tartalmazó I|é- szítményből különböző adalékanyagokkal dúsítva gyorsan előállítható gyümölcsleves „főzhető”, de az alap ivóié mixelésére is alkalmas. Az öthat féle gyümölcsből készült termék várhatóan a jövő év tavaszán kerül forgalomba. Nem új termék ugyan a nagyatádi gyár almasűrítménye, de szerepe évek óta jelentős, hisz jó piaca van a nem rubel elszámolású országokban. Idén 15 000 tonna almát dolgoznak fel, melyből mintegy 150 tonna sűrítmény lesz. A Almafeldolgozás a Nagyatádi Konzervgyárban munkát könnyíti az a közelmúltban üzembe helyezett lékészítő technológiai lánc, mely 40 millió forintba került. Csupán érdekességként: az almasűrítménynek jobb ára van külhonban, mint a narancssűrítménynek. Ez utóbbiból a nagyatádi gyár is vásárol, zömmel Görögországból, melyből szörpöt gyártanak. A nagyatádiak a jövőben egy új szörppel is piacra lépnek. Jelenleg a kereskedők kóstolgatják az almaszörp három változatát, s döntik el, hogy melyik felelne meg legjobban a vásárlói ízlésnek. Eddik almaszörpöt nem gyártottak Magyarországon. Nagyatádon úgynevezett pudingot is előállítanak, mely nem más, mint 3,5 kilogrammos dobozokba töltött natúr darabos gyümölcs. Idén 70 va- gonnyi készül, zömében angol megrendelőknek. Ugyancsak nyugatra szállítják az olajos Balaton-salátát, mely a csala- mádéhoz hasonló termék. Természetesen a Nagyatádi Konzervgyárban több féle főzelék, savanyúság, befőtt és dzsem is készül, ezeket azonban a paradicsompüréhez és ivóléhez, valamint az almaborhoz hasonlóan már jól ismerik a vásárlók. R. N. A Baranya monográfia 8. kötete Új kötettel gyarapodott a Baranya monográfia, amely az eddigi legnagyobb magyar helytörténeti alkotásnak ígérkezik, ösz- szesen mintegy huszonöt kötetben foglalják össze ‘ismereteiket a szakemberek a megye múltjáról és jelenéről. Egyedülálló tudományos vállalkozás ez, hiszen sem a felszabadulás előtt, sem utána nem készült hazánkban ilyen nagyszabású helytörténeti leírás. A könyvsorozat legújabb — 8. kötete —<■ Baranya földrajzi neveit tartalmazza. Nemcsak az „élő” földrajzi neveket jegyezték fel hanem levéltári dokumentumok alapján feltárták a történeti névanyagot is a XVIII. század elejéig visz- szamenőleg. A mű összesen 320 település helyneveit tartalmazza. Kávéházi délelőtt A hatalmas üvegportálokon túli világot most ugyan halványzöld háló takarja előlem, de így is jól kivehető: a Széchenyi teret ölelő kőpárkányhoz támaszkodó fiú pillanatonként az óráját nézi. Aztán végre megjelenik a várva-várt hölgy, akivel néhány perc múltán lehuppannak Haranghy Jenő egész-falat betöltő gobelinje alatt. Stílusosan talán teát illene rendelni Haranghy teaszüretelőinek hatására. Ám a patinás pécsi Nádor kávéház asztalához narancsszörp és konyak érkezik Nagy Károly főpincér jóvoltából. A márványasztalok többségé, re már ki tették a foglalt kártyát: a főpincér és munkatársai pedig várják a vasárnapi törzsvendégéket... — A 12-es, a 21-es, a 23-as, 13-as 24-es, 29-es és az 1-es asztal állandóan foglalt délelőttönként, de vasárnap is, — sorolja Nagy Károly, miközben a vendégekre is figyel. Nem óhaljtanaík-e rendelni, vagy netán a számlára várnak. Rohanó perceinkben a Nádor még megmaradt olyannak mint évtizedekkel ezelőtt. Kényelmes plüsshuzatú székeivel, márványfedplű asztalaival, nyugalmával és a hozzá tartozó patinás vendéglátással. Nagy Károlytól tudom: több Baranyából elszármazott országos vezető ma is szívesen tér visz- sza a Nádorba, mert itt még megtalálható az igazi kávéházi hangulat. Elmúlt tíz óra, a rezervált asztalokra kávé kerül az elmaradhatatlan kapucinerrel és pohár szódával. Megérkezik a kesztyűgyári nyugdíjas művezető, a Pécs környéki tsz-elnök, a főiskola igazgatója, a főállatorvos, később három ga- lam'bősz hölgy foglal helyet az egyik kerek asztalnál. Megszokott üdvözlések, a megszokott napilapokkal amelyék ma sem írnak jobb híreket o világ eseményeiről : pedig ha valakik, a törzsvendégek többsége tudják mi a világégés. A szomszéd asztalnál két jugoszláv férfi beszélget, átutazóban Bécs irányába. A piros abrosszal terített és szegfűvel díszített terítékeknél, néhány később ébredt szállóvendég reggelizik. Jelenleg két csoport van a Nádoriban, a szovjetek már a buszba ültek, a kistelekiek is elindultak ismerkedni Baranyával. Szinte minden szó. ba foglalt, kilencvenen töltötték itt a szombat éjszakát. Esztendőkkel ezelőtt a pécsi irodalmi élet központja volt a Nádor ma ha be Is ülnek a szerzők, rövid ideig maradnak, aztán kérik a számlát.. A törzsvendégek is fogynak. Hiába, a végleg eltávozottak nem térhetnék vissza. De hiszen itt van a fiatal generáció, akik be-beülnék egy colára miközben átfutják jegyzeteiket. Nagy Károly szerint belőlük is visz- szatérő vendégek lehetnek .. S. Gy. Smásmifíiáúbádogkmeien Balról Senkó József, s az épületen elhelyezett vasember A vasember kovácsa Száznegyven darabból állt össze a lovagi páncél Október végén visszakerült a vasember a Vasember-házra és a nagykanizsaiak azóta sem tudnak megbékélni azzal, hogy a ház sarkára, nem pedig az eredeti helyére, vagyis az északi kapu baloldalára tették, ahol mindig is volt. A Vasember-házat (ami egyike a 1.8. század elején az egykori Kanizsa-vár köveiből, tégláiból épülteknek) pár éve pécsi tervek szerint újították fel, s ma a város rangos középülete. A vasember kereskedői cégérként egy Rudolf Karr nevezetű varasdi iparos műhelyében készült és 1882-ben került az eredet; helyére. Azóta mattfeketén álldogált magas posz- tamensén, őrizte a házat, a teret; korábban az Erzsébet teret. utóbb rövid ideig a Szabadság-teret (mivel valamikor három évtizede leemelték az őrhelyéről). Mostani felújítására hihetetlenül kevés maradt belőle. E kevésből — két láb és a mell rész — alkotta újra a régi kanizsai nevezetességet Senkó József, az Ingatlankezelő Vállalat kovácsa a segítőjével, Horváth György lakatossal. A vasember egyébként nem más, mint egy komplett lovagi páncél. Ilyeneket hajdanán az erre „szakosodott" mesterek készítették. Korabeli ábrázolások, múzeumi példányok láttán nem vitás: iparművészet volt a javából az ilyen vasöltözékek gyártása. Hogyan vállalkozott egy rég elfeledett mesterség felelevenítésére — egyszeri alkotás révén — Senkó József? Mellékállásban és magabiztos merészséggel. A kis Magyar utcai műhely lett a nem mindennapi munka színhelye másfél hónapon át. — Amikor elvállaltam, nem is sejtettem, mi vár rám. A kevés maradvány, meg az egykorú fényképek tanulmányozása után rájöttem, hogy ezt úgy kell csinálni, ahogy a Szabó a ruhát. Csak sokkal több darabból. — Valóban, hány darabból állt össze? — Legalább száznegyvenből. Csak a tenyere három darabból van; külön darabokból készültek az ujjpercek is . . . Szóval a bádoglemezre rajzoltam a szabásmintát, kivágtam, formára kalapáltam, s ahogy egy-egy darab elkészült, úgy igazítottam hozzá a következőt. Természetesen a talpával kézd. tük és onnan építettük fölfelé, egészen a sisakig. — Milyen magas lett? — Két centivel magasabb nálam, azaz 178 centi lett. — Mit kívánt ez a munka? — Nagy kézügyességet és természetesen türelmet. Mindent kézzel kellett csinálni . .. Egy régesrégi anzikszot vesz elő, a századeleji Erzsébet teret ábrázolja rajta jól látható a kapu fölött oldalt a vasember. —• Csak azt nem értem én sem, miért nem q réginek a helyére tették ezt az újat... Hársfai István Az eladó fülig pirult Felöltöztetett férfiak Az igényes kisebbség Az idősödő nő már kiválasztott hármat az előtte halmozódó alsónapdrágok közül, amikor az egyik fiatal eladónő elé. je penderült: — A Péternek tetszik vásárolni? — kérdezte ellenálhatat- lanul kedves mosollyal. — Igen, a fiamnak sze ... — bólintott, a másik, de a mondatot nem fejezhette be. — Akkor két számmal nagyobbat tessék venni az pont jó lesz — szólt a kislány, s a kedves mama kutató tekintetétől füliig pirulva pillanatok alatt előszedte a megfelelő méretűeket. Ez a kis bolti történet állítólag anyós-meny kapcsolattal végződött. Több ilyenről ugyan nem tudunk, de a férfiruházatot árusító boltok dolgozói szerint minden darab eladása érdekesebb. mint a női holmiké. Hogy miért? Mert ezeket is többnyire mi, nők vásároljuk. Méghozzá legtöbbször a férfiak nélkül. Ez természetesen egy cseppet sem akadályoz bennünket abban, hogy méretre, színre, mintára vonatkozóan határozott elképzeléssel álljunk a pult másik oldalán. A lényeg úgy is az hogy a holmi nekünk tetszen, hogy elfogadhatóan mutasson az udvarlón, vőlegényen, férjen ... De miért is tiltakoznánk az ellen, hogy őket is mi öltöztessük? Egymásközt legyen mondva: a legtöbb férfiben nincs kitartás. Az első üzletben megveszik, amit eléjük tesznek, ahelyett, hogy végigjárnák a várost hátha másutt esetleg szebbet, jobbat kapnak. Arról nem is szólva, hogy képtelenek ellenállni egy-egy kedvesebb kínálatnak, s udvariasságból akkor is megveszik az Így ajánlott nyakkendőt, ha az már épp a huszonhatodik, ha már a pénztárnál tudják, hogy ezt sosem fogják felkötni .. . Ezeket a távolról sem elemző igényű következtetéseket egy felmérés nyomán próbáltuk összesíteni. A Baranya megyei Ruházat; Kereskedelmi Vállalat ugyanis arra volt kíváncsi, hogy a csütörtöki bevásárlónapokon kik mit és hány órakor vásárolnak. Az összesítéskor véletlenül derült ki: a kimondottan férfiszaküz- letekben is szinte csak nők vásárolnak. A pécsi Csongor üzlet vezetője, Szalóki Ödönné azért egy kicsit finomított ezen a mérlegen: nemcsak női, férfi törzsvásárlóik is vannak, ök az igényes kisebbség. Nekik bizonyára nem jelent majd gondot. ha jövőre megnyílik Pécsett a harmadik férfiszaküzlet,. ahol cipőket árusítanak. Ök biztos tudnak majd időt szakítani arra, hogy rendszeresen bejárjanak ide figyelni, hogy mikor érkezik olyan cipő, ami pont megfelel az elképzeléseiknek pénztárcájuknak. S, hoav mi lesz azokkal,^akiknek eddig is mi vettük a fehérneműt, inget nyakkendőt, öltönyt, pulóvert sőt a kalapot és a cipőt is? Hát ami eddig volt! Itt is mi vásárolunk nekik! Ha nem lesz jó, legfeljebb visz- szavisszük . .. Török Éva Mit felejtünk a zsebben? Á Patyolat titkai Aki mosodába vitt 74000 forintot Pecsétes papír és kézzel írott intim vallomás A Patyolatnál dolgozó asz- szonykák időnként felkiáltanak: — Jesszusom, egy régi műfogsor a farzsebben! Máskor az öreg műfogsor helyett cipőpertli, golyóstoll, rágógumi, rajzszög, piros útlevél, söröskupak, továbbá An- daxin, dugóhúzó, sajtos pogácsa, ácskapocs vége, csomag Sopianae, vagy zsebóra értendő. „Zsebelni” kell, mert ha a ruhában marad, akkor egyetlen szög is gépet rombol. Mit felejtünk a Patyolatba adott ruhák zsebében? Egy kicsit önmagunkat. Mert egyebek között az is mindenkit jellemez, hogy milyen használati tárgyakat hord magánál és hogy mennyire feledékeny. Nemcsak dugóhúzószinten, hanem néha pecsétes papírral, avagy kézzel írott legeslegintimebb vallomásokkal benső tenmagunkról. Az idén őszelőn gömbölyded úr rákvörös fejjel rohant be az egyik Patyolatüzletbe : — Itt volt? A fehérkbppenyes hölgyek az ideggyógyász könnyed eleganciájával feleltek: — Mit tetszik kérdezni?! »Férj volt, s a neje ottjárta felől érdeklődött. Adják ki a kabátját, de rögvest, vizesen, vagy szappanoson, vagy vegyszerszaggal, nem érdekes a folt, ollóval kijön, csak ugye a jobb felső zsebben a levél, és nehogy a feleségem . . . Hát. . . Néha előfordul ilyen Patyolatéknál. Ök visszaadnak mindent és — hallgatnak. Múltkor 15 000 forintot feledtek egy férfizsebben —, fillérig hazakerült. A rekord eddig 74 000 forint volt! Pedig minden második ügyfél még ott a pultnál is csendes műgonddal kiforgatja a zsebeket. A Patyolatnak rendkívül jó véleménye van a forintról: nem fog ki rajta a kémia, elázha- tatlan, — ha vegyszer nélküT mossák! Földessy Dénes hétfői □
