Dunántúli Napló, 1983. november (40. évfolyam, 302-330. szám)

1983-11-12 / 312. szám

1983. november 12., szómból Punöntüii Rgplö 13 Ötvenkétféle sütőipari termék Néprajzi és amatőr- film-fesztivál Közös ünnepség színhelye volt tegnap fél háromkor a Nevelési Központ: ekkor tartot­ták a XIII. országos néprajzi és a XIX. dél-dunántúli ama­tőrfilmfesztivál közös megnyi­tóját. A szemlére több mint negy­ven filmet küldtek az alkotók, közülük tizenegy néprajzi té­mát dolgoz fel. A zsűriben te­vékenykedő Raffay Anna filmrendezőt kértük meg a néprajzi fesztivál jelentőségé­nek értékelésére. — Először tizenhárom éve, Szekszárdon tartottunk nemzet­közi fesztivált, s azóta minden évben találkoznak a többsé­gükben Békésen, Észak-Ma- gyarországon, a Duna-Tisza közén és a Dunántúl egyes részein dolgozó' amatőrfilme­sek. A paraszti kultúra jelen­ségeit, a régi népi életmó­dot, mesterségeket, szokáso­kat örökítenek meg. Az ama­tőrfilmszemle jó alkalom a szakembereknek tudományos tanácskozásra, itt Pécsett is szerveztünk konzultációkat. A fesztivál ma filmvetítések­kel folytatódik. Kilenctől dé­lig, s három órától folyamato­san mutatják be a versenyre érkezett alkotásokat. Vasárnap délelőtt a díjnyertes filmeket láthatják az érdeklődők a Ne­velési Központ színháztermé­ben. Csefkó Judit Jónak mondható a pécsi kenyérellátás Figyelemre méltó adat: az országos átlaghoz viszonyítva Pécsett, a lakosság éves át­lagban 1,7 kilogrammal keve­sebb kenyeret fogyaszt, ugyan­akkor jóval több péksüteményt vásárol, mint Magyarországon bárhol. Egy lakosra ugyanis a kimutatás szerint 1982-ben 272 zsemle-, illetve kiflifogyasztás jutott, Pécsett viszont ez a mennyiség meghaladja a négyszáz darabot. A baranyai megyeszékhelyet e tekintetben csak Miskolc előzi meg. A fentiekből is kitűnik a lakossá­gi igények változása. A több mint százhetvenez­res Pécs lakóinak megnyugta­tó ellátása érdekében évekkel ezelőtt végre fölépült a hazai viszonylatban is korszerűnek mondható kenyérgyár, amely azóta — ez év szeptemberé­ben — a péksüteményüzemmel bővült. A Pécsi Sütőipari Vál­lalat naponta 350—400 mázsa kenyeret szállít a város, illetve a peremkerületi boltokba és feladatának megfelelően gon­doskodik az üzemi büfék, to­vábbá vendéglátóegységek el­látásáról is. Járataik hajnali fél háromkor indulnak az En­gel János utcai üzemből, ame­lyek mintegy 450 üzletbe és egyéb egységbe szállítják a kenyeret és finom pékárut. A vásárlókat természetesen egyetlen dolog érdekli; időben érkezzen meg az alföldi, a sze­gedi vágott, a kifli a zsemle, a fonottkalács, a kakaós vagy fahéjas csiga. Mindezt hatvan gépkocsivezető, illetve rakodó végzi el, s mint ahogy tegnap délelőtt Pécs város Tanácsá­nak végrehajtó bizottsági ülé­sén elhangzott, igen ritka a reklamáció. A vezető testület ugyanis egyebek között dr. Molnár Zoltán általános elnök- helyettes vezetésével az írásos előterjesztés alapján, a Pécsi Sütőipari Vállalat tevékenysé­gével kapcsolatos jelentést tár­gyalta, amit dr. Csaba István igazgató terjesztett a testület elé. A kérdésekből, illetve a vitá­ból érdemes kiragadni a kö­vetkezőket. Miért állnak sorba a vállalat szakboltjai előtt a vásárlók; a hajnali kiszállítá­soknál a letakart rekeszekről eltűnik a fólia; felmerült a pe­remkerületek ellátásának kér­dése, a gyártásközi minőség- ellenőrzés, és még folytathat­nánk . . . Figyelemre méltó vi­szont az is, hogy az elmúlt esztendőben a Pécsi Sütőipari Vállalat által gyártott termé­kek közül mindössze öt száza­léknyi esett kifogás alá, amely jóval alatta van az országos aránynak. A vállalat 52-féle sütőipari terméket állít elő. Ha ezt te­kintjük, akkor a középmezőny­ben foglalnak helyet, ám a 14- féle kenyérfajta előállítása már az élvonalat jelenti. Napi ter­melésük legalább 65 százalé­kát az alföldi kenyér adja, amely a vásárlói szokások vál­tozását is jelzi. Egyébként, a vállalat további kísérleteket folytat a burgonyapehellyel dúsított alföldi kenyér nagy­üzemi gyártásának beindításá­ra: az új termék neve „Bara- nya-kenyér" lesz. Ugyancsak a vállalat nevéhez fűződik a Coelipán kenyérpor — a liszt­érzékeny gyermekek nem nél­külözhetik — előállítása. A kísérleteket tovább folytatják, eddig 15-féle receptet dolgoz­tak ki, miszerint palacsinta, fánk, piskóta készíthető a Coelipánporból. A tanács végrehajtó bizott­sága elismerte a vállalat te­vékenységét, és felhívta a fi­gyelmét arra is, hogy a város- környéki községek ellátását is segítse o továbbiakban. S. Gy. Ünnepélyes alapkőletétel Uj épülettel bővül a pécsi Szociális Foglalkoztató Új munkacsarnokkal gyara­podik a pécsi Szociális Fog­lalkoztató, amelynek ez lesz az első újonnan épített létesít­ménye. Műhelyeit az átalakí­tott Tüzér utcai telep felvonu­lási épületeiben rendezték be. Eddig 1200 négyzetméternyi területen dolgoztak a foglal­koztató munkatársai — ma 228-an vannak —, akik tavaly több mint nyolcmillió forintos árbevételt hoztak az intéz­ménynek, s ez évi tervükben is hasonló sikeres év végi mér­legre számítanak. Az elmúlt években könyvkö­tő részleget, varrodát, textil, válogatót létesítettek, s ma már tizenöt céggel van szerződéses kapcsolatuk, többek között a pécsi, a kaposvári és a dombó­Száz személynek lesz munka A létrehozásban segítenek a vállalatok vári nyomdával, a TEMAFORG_ gal, a TRITEX Kereskedelmi Vállalattal és a pécsi Kesztyű- és Bőrdíszmű Szövetkezettel. A három hónappal ezelőtt át­adott pécsi Humánum aján­dékboltot is mind több új ter­mékkel szeretnék ellátni. A szép munkasikerek mellett je­lentős előrelépés a foglalkoz­tató tevékenységében az új munkacsarnok létesítése, amely újabb száz jelentkezőnek ad majd munkát. Lehetővé teszi a könyvkötő-részleg fejleszté­Gázpalackok és targoncák Ahogy a hadműveletek kez­dőpontját szokásos rejtjelezni: X-napként jelölték a SZOT munkavédelmi osztálya által elrendelt országos célvizsgála­tot. A rejtjelzett nap november 10-e volt, amikor az ország valamennyi megyéjében és a fővárosban a szakszervezeti, tanácsi, a MÉM és az OKISZ munkavédelmi felügyelői tár­sadalmi aktivisták bevonásával felmérést végeztek a használat­ban lévő különféle gázpalackok és targoncák műszak; állapotát, ifi. a rájuk vonatkozó szab­ványok betartását vizsgálva. Mind a gázpalackok, mind a targoncák hosszabb idő óta gondokat okoznak a munkavé­delmi szakembereknek; szab­ványtól eltérő állapotuk, hasz­Munkavédelmi célvizsgálat nálatuk gyakran okoz súlyos üzemi balesetet. Az elmúlt hónapokban ho­zott előírások betartásának el­lenőrzését is szolgálta a csü­törtöki vizsgálat, amely Bara­nyában 18 gazdálkodó egysé­get érintett, így többek ‘kö­zött a Sopiana Gépgyárat, a Baromfifeldolgozót, a Volán 12. es Vállalatot, a Pécsi Bőr­gyárat, a MOFA-t, a pécsi rak­tárbázist, a TÜZÉP-et és né­hány ipari, illetve mezőgazda- sági termelőszövetkezetet. A csütörtöki egész napos vizsgá­lat eredményét tegnap dél­előtt összegezte az SZMT munkavédelmi osztálya. A tesztlapok alapján végzett fel­mérés országos adatait számi­tógéppel dolgozzák fel, hogy kiszűrhessék a legjellemzőbb tanulságokat. A vizsgálatot lefolytató mun­kavédelmi felügyelőket inkább a megelőzés, -mint a minden áron való hibakeresés vezérel­te, így is azonban mintegy 200 intézkedést kellett elrendelniük a hiányosságok megszüntetésé­re, több targonca és gázpalack használatát tiltották meg a hi­bák kijavításáig, egy esetben pedig fegyelmi eljárást kezde­ményeztek. Átlalános. tapasztalat, hogy megyénkben a gázpalackok felhasználóinál javult a biz­tonságtechnikai helyzet, s a még fellelhető hibák nagyobb hányada a palackokat töltő és forgalmazó vállalatok tevé­kenységi körében jelentkezik. A csütörtökön megvizsgált 440 különféle töltetű gázpalacknál előforduló hiányosságok között leggyakoribb volt a palack tar­talmát jelző szabvány szerinti színjelölés kopottsága, felis- merlhetetlensége, az ötéven­ként kötelező nyomáspróbák elmaradása, a palackokon fel­tüntetett adatok kétértelműsé­ge, a_ zárócsavaranyák hiá­nya. A legtöbb gond a targon­cák biztonsági berendezéseivel (fék, jelzőlámpák), valamint a kerékgumik kopottságával van. A hibák két legfőbb oka, hogy túlságosan sok típus használa­tos és az üzemeltetők nem is­merik a rájuk vonatkozó szab­ványokat, valamint az a körül­mény hogy a targoncák ja­vítása hosszadalmas, és meg­oldatlan az alkatrészhiány mi­att. ' D. I. sét, amely később egy mii nyomdává fejlődhet, valamint bővíthetik a varrodát is- Mind­ez természetes utat nyit más szerződéses partnerekkel a kapcsolatteremtésre, új termé. kék készítésére. Az ötszáz négyzetméter alapterületű munkacsarnok lé­tesítéséhez ötmillió forint visz- sza nem térítendő állami tá­mogatást nyújtott az Állami Fejleszési Bank, mert a városi tanács megnyerte a bank pá­lyázatát, amit a rehabilitá­ciós munkahelyek fejlesztésére írtak ki. Az építkezéshez 1 320 000 forinttal járul a Pécs városi Tanács, ötszázezer forinttal a Mecseki Ércbányá­szati Vállalat. Társadalmi mun­kát a DÉDÁSZ, a PÉTÁV és a Pécsi Vízmű ajánlott fel. Az anyagi támogatás mellett tár­sadalmi munkában készítette eí a MÉV az épület terveit és vállalta a kivitelezést. A ter­vek szerint a jövő év végén avatják a munkacsarnokot. Az ünnepélyes alapkő leté­telkor, pénteken délelőtt dr. Szilasj Anna, városi főorvos olvasta fel az utókornak szóló üzenetet, amelyet az épület alapjában helyeztek el a ház tervdokumentumaival, a tár­sadalmi munkásokkal kötött szerződésekkel együtt. Az alapkő letételnél jelen volt dr. Seydl Béla, az Állami Fejlesz­tési Bank igazgatója is, aki gyors és jó munkát kívánt az építkezőknek, sikereket a fog­lalkoztató munkatársainak. G. M. FILMJEGYZET Excalibur ­Mi szükségünk a mondákra? Pontosabban, ma mi szüksé­günk a mondákra?, merthogy igen nagy szükség volt rájuk a civilizáció kezdetén: közösséget teremtő, a közösséget megtartó feladata által. Ma úgy monda­nánk, igen jelentős társadalmi tudatforma volt a monda, o le­genda; magyarázta egy nép ke­letkezését. létét, s ezáltal értel­met adott a jövőnek is. Ma már azt is mondhatnánk, hogy hamis tudatformák ezek, hiszen többnyire nélkülözik egy adott közösség történetének va­lós elemeit, s meghatározó ben­nük a csodás elem, a mese. Dehát éppen ez a mondák, le­gendák lényege: előbb lett szükség az eredet, a lét meg­magyarázására minthogy ehhez elégséges adat állt volna ren­delkezésre, de ezzel együtt megteremtődött a környezet pontos, tárgyszerű leírásának igénye is. A mondák keletkezé­sével a szokásjog helyébe a té­teles, írott jog lép, megkezdő­dik az események jegyzése, ala­pot adva a történelemtudo­mánynak. Akár a magyar, akár a kelta mondavilágot is nézzük azt 9 gondolatvilágot közvetíti szá­munkra, ami az államalkotást megelőző állapotában volt rá jellemző; amikor egy áttekint­hetetlen korból fantasztikus ok­okozati láncolatot állítanak a vallás összefüggések ismereté­nek hiányában. Ami a mi legendáinkban a Csodaszarvas, talán az a kelta legendában az Excalibur — a csodálatos kard, melynek se­gítségével és a varázsló Merlin közreműködésével llétrejön az egység. Vagy legalábbis az egységre való igény. Ami ko­rántsem zavartalan folyamat: véres, kegyetlen háborúkban születik a civilizáció, teremtődik az állam, egy társadalom kibé­kíthetetlen ellentétekre való szakadásának nyílt beismerése. A mondákban az a szép, hogy talán akkor lehetett utol­jára igazan ..hamisai1' monda­ni, talán akkor lehetett utoljára igazságos hatalomról álmodozni — s talán éppen ez a szépsé­gük segítette megőrizni őket akkor is, amikor kiderült: ugyan vége a barbárság irrc- cionális borzalmainak, de el­kezdődnek a civilizáció racio­nális iszonyatai. Ebbe a korba már nem fér­nek bele a csodakardok és a varázslatok: eltűnik az Excal.bur és el Merlin, a varázsló csak fájdalmas hiányként élnék az emlékekben a grállovagok, az igazság, a hűség, a barátság bajnokai. De mi szükségünk ma a mondákra? Merthogy itt az Excalibur, ez a látványos ír film a Pendragon-, az Arthur, és a Merlin-legendáról, a kelta mondavilágról. Ismeretterjesztés? Aligha fő­képpen mert a kegyetlen jele­netek a tanulásra fogékony ko- rúakat nem engedik a nézőtér­re. Vagy inkább azért, mert a film tehetséges alkotói úgy ér­zik, a mai kor éppoly áttekint­hetetlen, éppoly borzalmas, mint a civilizáció kezdete? Érezhetik így az emberek, valóban. De új mítoszok, legendák te­remtése ma valóban hamis tu­datforma a tények követelése helyett. B. L. Fantasztikus űrutazás Szentendrén mutatkozik be vasárnap a Központi Tudomá­nyos Fantasztikus Klub elekt­ronikus zenei-, balett. és fénystúdiója. A Pest megyei Művelődési Központ színház- termében az este 7 órakor kez­dődő zenei multivíziós show- műsor képzeletbeli űrutazásra viszi a nézőket. A kozmikus ki­rándulás során a Föld légte­rét elhagyva 12 fantasztikus égitestet keresnek fel. fgy többek közt landolnak a fé­nyek és a nők bolygóján, le- szállnak a komputerek, az ős­hüllők, valamint a nyugalom és boldogság városában is. A látványos lézersow-t balett egé­szíti ki.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents