Dunántúli Napló, 1983. október (40. évfolyam, 271-301. szám)

1983-10-09 / 279. szám

Vasárnapi magazin <#’ Vasárnapi magazin Sí'a lábról Lábvárta Pintér Márta felvételei medve ülök régi, kedves borbélyom ven­dégmarasztaló székében, hogy sorra ke­rülhessek, amikor egyik kedves barátom (ma magas méltóság viselője) felém haj­lik, s fülembe súgja: ,,Hallottad, mi tör­tént a tanárképző ' főiskolán? Mindenki arról suttog, hogy az egyik tanár arzén­nal megmérgezte az édesanyját. Nem ismered a részleteket?" — De igen! — mondtam. — Az anyagyilkos én vagyok. Barátomban meghűlt a vér. Erre nem számított. Végül is megtudta tőlem a következőket: egy távoli rokonomnak meghalt a nővére. A családnak az volt a sejtése, hogy a vele együttélő, de hosszú idő óta haragban álló élettárs lassan ölő színtelen méreggel (arzén- csöppökkel) ölte meg. Nem tudták, mit kell ilyenkor csinálni, mert kérésükre a kórbonctanon nem akarták a holttete­mei fölboncolni. Hozzám fordultak segít­ségért. Eléggé sokfelé kellett utána jár­nom, hogy végül is kiderüljön az igaz­ság, amely negatív eredménnyel végző­dött. Az érdekes esetet egy-két barátom­nak elmeséltem, akik aztán tovább ad­ták . . . Így lettem én a pletykák fona­lán arzénos anyagyilkos — édesanyám halála után 15 évre. ★ t Mindezeket el kellett mondanom, mert nem valószínű, hogy valaha is bekerül­nek az életrajzomba. I Tóth István dr. Szőlőskertek ünnepe Feledés­oszlató évforduló A jubileumok nemcsak arra kínálnak lehetőséget, hogy köz­ismert tudósok, művészek mun­kásságára emlékezzünk, hanem arra is alkalmasak, hogy letö­röljék az idő porát méltatlanul feledésbe merült személyiségek arcképéről, felébresszék az utó­kor érdeklődését és tiszteletét életművük iránt. Ez utóbbit szolgálta a soproni Erdészeti és Faipari Egyetem megemlé­kezése a hazai erdészeti felső- oktatás kezdetének 175. évfor­dulójáról, amely egyszersmind tisztelgés volt a felsőfokú er­dészképzés megteremtője, Wilckens Henrik Dávid szemé­lyisége előtti A tudós polihisztor a német- országi Wolfenbüttelben szüle­tett 1763-ban. 45 éves koráig különböző szakiskolákban taní­tott, s csak ezután, meglehe­tősen későn választotta élethi­vatásul az erdészeti tudomány művelését. Miután Magyaror­szágra költözött, 1808-ban ala­pította meg Selmecbányán az erdészeti tanintézetet, amely­ben több mint két évtizeden keresztül egymaga látta el az oktatás, a kutatás, a nevelés feladatait. Mint hátrahagyott írásaiból kiderül, emberfeletti energiával és vasakarattal te­remtette meg a tudományos in­tézményt, s szerzett tekintélyt a magyar erdészeti oktatás­nak. Tanította az erdészetet, a bányaácsolást, az erdészeti tér­képkészítést és az erdészettel kapcsolatos jogi ismereteket. Nagy jelentőséget tulajdonított a gyakorlati oktatásnak is. Ja­vaslatot tett egyebek között botanikus kert létesítésére, ta­nulmányi erdőket hasíttatott ki, oktatási célokra kéregtörő mal­mot ás fűrészmalmot építtetett, rügy-, lomb-, virág, és mag­gyűjteményt állíttatott össze. Sokoldalú tevékenységéről hiteles képet ad dr. Hiller Ist­ván, az Erdészeti és Faipari Egyetem könyvtárigazgatójá­nak tanulmánykötete, amely nemrégiben, a jubileum alkal­mából látott napvilágot. A tanulmány tágas hori­zontra tekint ki, a Wilckens- portré tükrében korképet is rajzol: bemutatja a hazai er­dészeti felsőoktatás kialakulá­sának körülményeit, s beszá­mol arról is, hogy az erdészeti tanintézet működése milyen ha­tást gyakorolt a Monarchia ok­tatásügyére, erdőgazdálkodá­sára. Végül válogatott levél- és sajtószemelvénveken keresz­tül arról is szól, miként értékeli az utókor a tudós polihisztor munkásságát. A kötetet — amely Wilckens Henrik Dávid, az erdészettudomány első pro­fesszora Magyarországon cím­mel jelent meg —-' megannyi kép: korabeli rajzait, leveleit és nyomtatásban őrzött mun­káit ábrázoló fotó egészíti ki. Motorizált világunkban las. san feledésbe merülnek a me­zőgazdasági munkákhoz, első­sorban a termés betakarításá­hoz kapcsolódó ünnepek, szer­tartások, népszokások. Néhány évtizeddel ezelőtt is a gabona betakarítása, az aratás a falusi élet egyik legjelentősebb ese­ménye volt, befejeztekor fel­vonulással, tánccal, vidám mu­latsággal ünnepeltek. A szőlőszüret is egyidős a mítoszokkal. Az ókor görög em­bere a természet csodás erőit, munkájának oltalmazóit, az is­teneket látványos szertartások között ünnepelte. Megkü­lönböztetett tisztelet övezte .Dionüszoszt, aki az embereket a szőlő megerjeszett levével, a borral ajándékozta meg. A magyarság a szőlőt és a bort már a honfoglalás előtt ismerte, de szőlőműveléssel csak a Kárpát-medencében kezdett foglalkozni. A bor gyó­gyító ereje régtől ismert. Érde­kesség, hogy a magyar patika szó a görög apotékából ered, ami borraktárt jelent. Apafiné, Bornemissza Anna kéziratos szakácskönyvének „kultsár mes­terség" című fejezete számos borászati tennivaló leírása mel. lett gyógyborok receptjét és azok orvosi javallatát is meg­adja. A szőlőművelés periódusairól számtalan érdekességet felje­gyeztek. A szőlők patrónusa hazánkban is Orbán volt. A kö­zépkorban szobrot, kápolnát emeltek tiszteletére, névnapján, május 25-én körmenettel fel­keresték szobrát, jó idő esetén felvirágozták, ellenkező eset­ben kövekkel, sárral dobálták. Rajta kívül Donát, Vince, Ba­lázs és Gergely voltak még a szőlő védőszentjei. Egészen 1878-ig hatósági rendelkezések tiltották napkelte előtt, nap­nyugvás után a szőlőmunkát. Szigorúan büntették a szőlőben való veszekedést, káromkodást, verekedést. Felértékelték és el­adták annak a gazdának a sző­lőjét. aki két éven át művelet­lenül hagyta. A szüret kezdetét a szőlő be- érésétől függően tájanként más-más napra tűzték ki. Eger vidékén Szent Mihály napjára, szeptember 29-re esett a neve­zetes dátum, a Dunántúlon és Erdélyben Teréz-napkor, októ­ber 15-én, Miskolc környékén három nappal később, a tokaji határban pedig Simon napján, október 28-án puskaropogás, mozsárdörgés adott jelt a szü­retre. Csaplovics János Képek Magyarországról című 1829- ben megjelent művében így ír a budai szüretről: „Reggeltől estéiig puffognak közel és távol a muskéták, mozsarak, ágyúk, este számtalan rakéta emelke­dik a levegőbe, kisebb és na­gyobb tűzijátékok versenyeznek, hangosan zeng a vidám ének, és örömkiáltás minden utcán és úton.” A tokaji szüretekről pedig ezeket a sorokat rögzí­tette; „...valóságos nemzeti ünnep ... Az ország nagyjai, a nemesség családostól, szőlő­hegy tulajdonosok, borkereske­dők özönlenek ezen ün­nepre ...” Nevezetes szüretek voltak a múlt században Foton, Fáy Andrásnál is. 1843-ban Deák Ferenc, Kossuthék, Bajzáék, Vörösmartyék vendégeskedtek Fáy András szüretén. Irodalom­történeti érdekesség: Deák Fe­renc kérésére itt olvasta fel Vö­rösmarty a Fóti dal című, az előző év élményei alapján írt, fejedhetetlen szépségű költe­ményét. Napközben szorgos munka folyt a szőlőskertekben, a hegy_ oldalakon. A szőlőt asszonyok, lányok, gyerekek, süldő le­génykék szedték, a présházhoz izmos legények hordták putto­nyokban. A betakarított ter­mést nyitott hordókba, faká­dakba öntötték, ezekben „suly­kolték, dömickölték" a fürtöket. Ezután a taposókád követke­zett, ugyanis régen lábbal ta­posták ki a szőlő levét, a prés későbbi találmány. Kiss Lajos néprajztudós így ír a szüretről: „Szüretre meg­hívják a szomszédot, atyafit, jóbarátot, ismerőst, akik legin_ kább kocsin dalolva mennek ki a szőlőbe. Ott sort ‘fognak, szedik a szőlőt . . . Szüretkor ve­rik a diót a fáról. A diót szőlő­vel eszik. Az óbort musttal vegyítik. Ebédre juhot vágnak, VÍZSZINTES: 1. Régi mondás, örök értékkel. 12. Noha. 13. Olajfa. 14. Vesztegel. 15. Rú- dakra állított szalmatetejű szé­naszín. 16. Háromszoros. 17. Megszólítás. 18. Szo'knyadivat. 20. Az érem egyik oldala. 21. Vízi növény. 22. ,,. . . kérdez” (Ady). 23. Asszonyjélölt. 25. Hamis. 27. A vízszintes 1. szá­mú sor kettős betűje. 28. Szol- mizációs hang. 29. Minden rész­letre kiterjedő. 31. Régi orosz súlymérték. 34. Országutak kí­sérője. 35. Gyógyszer. 37. „Há­ború és ..." (Dosztojevszkii). 40. Bott. 42. Egy kevéssé. 43. Írásjel. 45. Papagájnév. 47. Sérülés. 48. „A. . . Robur" (Verne). 49. KR. 50. A nitrogén és a kálium vegyjele. 52. Idő­meghatározás. 53. Aktákon látható rövidített jelzés. 54. Tő — sürgönynyelven. 56. A mai telefon ősének feltalálója. 58. „ . . . fok”, Izland ÉNY-i csücske. 59. A kripton vegyje­le. 60. Kártyajáték. 61. üveg­gyáráról ismert helység. 62. Lószerszám. 64. Alul. 65. USA állam. FÜGGŐLEGES: 1. 1926-ban léghajón repülte át az Északi- sarkot. 2. Megvásárolható. 3. Borfajta. 4. Legfőbb tudomá­nyos intézményünk névjele. 5. Igeképző. 6. Becézett Dóra. 7. Baki az írásban. 8. Ország a Himalája hegyláncai közc-tt. 9. Hamis. 10. Kabát része! 11. Fertőző betegségek ellenszere. 12. Tanulságos régi mondás. bográcsban főzik paprikásnak, tavalyi bort szoktak inni.” A szüret végén kezdődött az igazi ünnep. A munkálatokat irányító vincellér vezetésével in­dult el a nótázó szüretelők me­nete a gazda házához, ahol aztán asztalhoz ültek. A mu­latság szokásai tájanként vál­toztak: maskarába öltözött tré- facsináló, papírkoronás szőlő­király éppúgy megtalálható a vidám sokadalomban, mint a kereplővel felszerelt szőlőpász­tor, avagy az elmaradhatatlan szakács. A századforduló óta a látvá_ nyos felvonulások, táncos mu­latságok, a szüreti bál szokása olyan helyeken is elterjedt, ahol egyébként szőlőműveléssel nem foglalkoztak. A városiasodás, a szőlőmű­velés és a borgazdálkodás gé­pesítése következtében a szü­ret, a szüret ünnepének ha­gyományai lassan feledésbe merülnek. A városi éttermek­ben, falusi művelődési házak­ban megtartott szüreti bálok, műszüretek, valamint az ide­genforgalmi látványosság cél­jából megrendezett szüreti fel. vonulások már csak élesztge- tési kísérletei az emberi mun­kát, a termést köszöntő és ün­neplő régenvolt népszokásnak. 19. Az örmény felföld legmaga­sabb hegytömege. 23. Helyha­tározó névutó. 24. ,, .. .kódex” (nyelvemlék). 26. Népi hang­szer. 30. Saját kárán tanuló. 31. Olasz folyó. 32. Délceg. 33. Feícicomázott. 35. Sporteszköz. 36. Egyforma betűk. 38. Egysze. rű gép. 39. Kerek szám. 41. Be­cenév. 44. Háziállat. 46. E he­lyen. 48. Durva posztó. 49. így hívták régen a kórházat. 51. Fedetlen istálló. 52. Mozdulat­lan. 54. A világ egyik leghíre­sebb bortermő helye. 56. Gön­gyöleg. 57. Sok szeme van. 58. Schubert dal. 61. • Igor., .­Ovaneszjan, világrekorder szov­jet atléta. 63. Mint a vízszintes 52. számú sor. 65. Bíztatás. E. B. Beküldendő: a helyes meg­fejtés legkésőbb október 17-én (hétfőn) déli 12 ■ óráig beérke- zőleg, LEVELEZŐLAPON 7601 Pf.: 134, Dunántúli Napló Szer. kesztősége, Pécs, Hunyadi út 11. címre. A szeptember 25-i lapban közölt rejtvény megfejtése: Ősz jár, levél száll Ö itt van velem, s minthogyha volna köztünk szerelem. Könyvjutalmat nyertek: Bas­ta Erzsébet, Villánykövesd, Kos­suth L. u. 50., Fazekas Ágota, Pécs. Rókus u. 3/a., Papp Vil­mos, Pécs, Fülep L. u. 20., Péntek Józsefné, Pécs, Lánc u. 1. Strausz János, Pécs, Cser­alja u. 7. A könyveket postán küldjük el. Rádió mellett... Gondolatok Több rádióriportból néhány gondolat. Gyermekvállalás. Egy magá­nyosan élő férfi kisgyermeket szeretne magához venni vala­melyik intézetből. Az ilyen ügyekkel foglalkozó Hivatal meglepődött, mert arra még nem volt példa, hogy egy férfi egyedül neveljen fel intézeti kisfiút vagy kislányt. Minden­esetre megvizsgálták a kérel­mező körülményeit: kiegyensú­lyozott életű embernek ismerik a szomszédok, az átlagosnál magasabb keresettel rendelke­zik, nagyon szép lakása van, házi munkában, főzéstudo­mányban jártas, munkaköri be­osztása is olyan, hogy a napi nyolc órai ténykedése után bő­ven jut ideje a gyermekneve­lésre. A Hivatal azonban még nem adott választ. Illetve .. . későbbi véleményük szerint ilyen esetre nem született jog­szabály. A gyakorlat általában az, hogy asszonyok, vagy há­zastársak fogadnak örökbe gyermeket. A rádió riportere felsőbb fórumhoz fordult: va­lóban nincs jogszabály? De van. „Nevelő szülői feladatot gyermekszeretetből vállalhat nemcsak nő, hanem férfi is!” — hangzott a válasz. Várható tehát, hogy a magányos férfi kérelme elintéződik és tisztes­séges otthonába hazaviheti a gyermeket. Már csak azért is, mert nagyon sok férfi egyedül nevel gyermeket, vagy gyerme­keket, legföljebb a sajátját. És egy „idegent” miért ne? Az vi­szont érthetetlen, hogy a Hi­vatal miért keres jogszabályt arra, amire az a bizonyos jog­szabály már rég megszületett. Csak alkalmazni kell. Rugal­masan. Alkohol. Hát ez aztán meg­döbbentő. 1960-ban hazánk­ban az .egy főre jutó tiszta al­kohol 6 liter volt. 1982-ben 12 liter! Tehát ennyi jutott — el­vileg — a csecsemőre vagy ép­pen a nagyanyánkra is. De ha azt a réteget veszem alapul, amely iszik (iszunk), akkor a fogyasztás jóval több, ugye, mint 12 liter. Hogy összegben ez mennyi? Negyvenöt- milliárd forint. Nem elírás, még a riporter is megismételte: 45 milliárd! Lehetne most el­játszadozni a számokkal, hogy azt a 45 milliárdot mi másra lehetne fordítani, de nem ez a baj. Inkább az, hogy csúnya játékot űzünk —, az egészsé­günkkel. A dologban ez a tra­gédia. Csendháborítás. A „Rádió mellett .. .” rovatban nemegy­szer téma volt már a csendhá­borítás, ha úgy tetszik, a „csend- szennyezés”. A nép panaszko­dik a szórakozóhelyek erősítő­vel felszerelt, bömbölő zeneka­raira, az élelmiszerszállítók ko­ra hajnali ládacsapkodásaira, az éjszaka motort túráztató te­herkocsikra, oktalan vonatfüty- työkre, autódudálásokra, a passzióból motorozó lakótele­pi tizenévesekre, az éjszakába nyúló hangos rádiózásra, mag­nózásra . . . Nos, ezek a sérel­mek nagyon is jogosak. De az is igaz, hogy némely lakó vagy lakók, túlzóan érzékenyek olyan hangforrásokra, amelyek ugyan valóban bántóak, de megszüntetésükre — egyenlőre legalábbis — nincs remény. Legutóbbi panasz: az épülő lakótelepen a parképítő föld­gyaluk, dózerek nagy zajt csap­nak. Hát persze. De a parkot létre kell hozni. Egyengetni, termőtalajt teríteni, füvesíteni, betonjárdázni .. . satöbbi. Azért, hogy a lakók szép környezet­ben élhessenek. A panasztte- vőktől ennyi türelmet igazán elvárhatnak az építők. Sérel­mezik még: több lakóépület alagsorában raktárak vannak. Az áruszállítás oda-vissza nem megy zaj nélkül. Közraktárak, raktárbázisok építésére nincs pénz. Mit lehet tenni? Rab Ferenc Gy. Ä. Éles anyanyelvűnk Nem zörög a haraszt, ha a szél elfújja. A latin KRESZ szerint minden út Rómába vezet. Egy sztrájkoló matematikus nem oszt, nem szoroz. A bolha az elefánt kicsinyítőképzős alakja. Értelmiségi származás: Góg és Pedagóg fia vagyok én. Tájleírás cimén készült vadregénye. Az áram is csak összeköttetései révén érvényesül. Az elitéit ma reggel bűntudatra ébredt. Nyelvesztétikai meghatározás: az ígéret szép szó... A lottóban mindenki számottevő. Kerekes László Kiss György Mihály Keresztrejtvény Ami igaz az igaz

Next

/
Thumbnails
Contents