Dunántúli Napló, 1983. október (40. évfolyam, 271-301. szám)

1983-10-09 / 279. szám

a Dunántúlt napló 1983. október 9., vasárnap Komló és komlói járás ÓRA A NAGYVILÁGBAN Papandreu az eurorakéták telepítése ellen Fogolycsere Bejrutban. Foglyul ejtett polgári személyeket cseréltek a keresztény és a drúz milicisták. A csere a libanoni—angol katonai egységek ellenőrzése mellett zajlott le. 350 millió márka segély Egyiptomnak (Folytatás az 1. oldalról) Az úttörővezetők VII. orszá­gos konferenciája óta végzett munka legfontosabb tapaszta­latairól tanácskoztak szomba­ton a komlói járás, valamint a bányaváros úttörővezetői. Az azonos időben kezdett, ám két különböző helyszínen tartott ülésen számbavették az eddigi eredményeket és meghatároz­ták a további tennivalókat. A városi úttörővezetők mind­végig aktív tanácskozásán a résztvevők több fontos kérdést érintettek. Nagy Apollónia például a csapatvezetőségek munkáját elemezte, Czanik Ist­vánná a helyi úttörőház a moz­galmat segítő tevékenységéről számolt be, lllésné Pallos Éva az úttörővezetők képzéséről szólt. A család és az úttörő- mozgalom kapcsolatát Takács Péter elemezte hozzászólásá­ban. Nagy Cáborné a táboro­zással, valamint a hulladék- gyűjtési akciók szervezésével, lebonyolításával kapcsolatos kedvezőtlen tapasztalatokról számolt be. Részt vett a kom­lói tanácskozáson Hegedüsné Bató Erzsébet is, aki a megyei úttörőelnökség véleményét is­mertette. Mint elmondotta, Komló megfelelő társadalmi háttérrel rendelkezik a gyerme­kek neveléséhez. A jövő fel­adatát az jelenthetné, ha ja­vulna a koordinációs munka, a nevelési hatások, illetve a prog­ramok, rendezvények tervezésé­ben. Élénk vita alakult ki az út­törővezetők járási konferenciá­ján is, ahol Hegedűs lános, az iskola és az úttörőcsapat kap­csolatát, Mázsár Ferenc pedig a szocialista brigádok és az úttörőcsapatok együttműködé­sének tapasztalatait tárta a hallgatók elé. Az úttörők, kis­dobosok vöröskeresztes munká­járól Ancsin Pálné számolt be, a csapatokban folyó képzés­ről pedig Pál Csabáné szólt. A további feladatokat, a járási párt-végrehajtóbizottság véle­ményét Alföldi János, az MSZMP Komló járási Bizottságának tit­kára fogalmazta meg. Mint ki­emelte, jelentős az erőfeszítés, amely az úttörővezetők mun­káját "fémjelzi, ennek ellenére az egyik legfontosabb jövőbeni feladata továbbra is a nevelés minőségi jegyeinek erősítése. Fontos feladat, hogy elsősor­ban a tartalmi kérdések kerül­jenek előtérbe és az ifjúság vállaljon többet önmagáért. Mindkét tanácskozás a kül­döttek megválasztásával feje­ződött be, Komló városból 11- en, a járás területéről pedig 13-án képviselik a helyi úttö­rővezetőket a közeljövőben megrendezésre kerülő megyei Andreasz Papandreu görög miniszterelnök pénteken este Athénban isimét nyomatékosan hangsúlyozta, hogy kormánya ellenzi a NATO közepes ható­távolságú atomfegyvereinek nyugat-európai telepítését és megelégedéssel közölte, hogy haladás történt a Balkán-fél szi­get atomfegyvermentes övezet­té nyilvánításával kapcsolatos diplomáciai erőfeszítésekben. Az új amerikai atomfegyve­rek telepítése felborítaná a ha­dászati erőegyensúlyt és min­den bizonnyal azt eredményez­né, hogy a Szovjetunió újabb atomfegyvereket telepítene Ke­let-Európábán, mondotta Pa­pandreu a nukleáris fegyvere­ket ellenző orvosok Athénban tartott nemzetközi tanácskozá­sán. A NATO-tagországok és a Közös Piac országai között Gö­rögország az egyetlen, amelyik Ismeri a módszert Ralph McGehee, az amerikai központi hírszerző Ügynökség nyugalmazott munkatársa úgy vé­lj „épp elegendő bizonyíték van arra, hogy az Egyesült Államok által tervezett cselekmény volt a kémfelszerelésekkel ellátott pol­gári repülőgép szovjet terület fölé küldése, amelynek tervezői azt hitték, a gépet nem fogják lelőni". McGehee, aki 25 évet töltött a CIA-nál, s ezért kitünően is­meri „a cég" praktikáit, meg van győződve róla, hogy a dél­koreai repülőgép akciója az ame­rikai és a dél-koreai kormány által szervezett hírszerzői vállal­kozás volt. A volt CIA-ügynök az Utah ál­lambeli Weber főiskolán tartott előadásában adta elő vádjait az amerikai hírszerzés ellen, s azok olyan érzékeny húrokat pen­dítettek meg, hogy a CIA hala­déktalanul szükségesnek tartotta cáfolat kiadását. Az ügynökség szóvivője pénteken „teljesen ne­vetségesnek" és „felelőtlennek" minősítette McGehee kijelenté­seit. Utóbbiak azonban nem tekint­hetők magántermészetűeknek, mert McGehee a CIA több száz főből álló „leszerelt" gárdájához tar­tozik, amely hatalmas hírszerzési tapasztalatok birtokában van, s igyekszik kapcsolatot tartani egy­kori munkahelyével. ♦ MOSZKVA: Megállapodás alapján Alekszej Kalinyin al- tengernagynak, a szovjet feke­te-tengeri flotta parancsnoká­nak a zászlaja alatt egy szov­jet hadihajóraj - a „Zsdanov" cirkáló és a „Pilkij” őrhajó — október 10—14. között hivatalos látogatást tesz Pireusz kikötő­jében. egyértelműen ellenzi az ameri­kai atomfegyverek telepítésének decemberben esedékes meg­kezdését. Papandreu javasolta, hogy az új fegyverek rendszer­be állítását a NATO fél évvel halassza el. Azok a nyugat-eurápbi or­szágok, amelyek területére ane. rikai atomfegyvereket helyezné­nek el nem is mulasztanak el egy alkalmat sem a görög ál­láspont bírálatára. Hans-Diet- rich Genscher nyugatnémet kül­ügyminiszter a több 'kérdésben is eltérő görög álláspont miatt már korábban „bizalmi válság kirobbantásával" vádolta meg Athént. Közvetett válaszként ezekre a bírálatokra Papandreu kijelen­tette, hogy minden egyes al­kalmat felhasznál a leszerelés melletti harc érdekében — mert „elsődleges feladatunk a nuk­leáris katasztrófa megakadá­lyozása”. Dr. Várkonyi Péter hazaérkezett Dr. Várkonyi Péter külügymi­niszter szombaton hazaérkezett az Egyesült Államokból. Hiva­talos látogatást tett Washing­tonban, majd New Yorkban részt vett az ENSZ-közgyűlés 38. ülésszakának munkájában. • Furcsa megemlékezés Carl Carstens, az NSZK elnöke azért látogatott az Egyesült Államok­ba, hogy részt vegyen azokon az ünnepségeken, amelyeken arról em­lékeznek meg, hogy háromszáz éve érkeztek az első német bevándorlók Amerikába. Érdekes módon maga az évforduló csak néhány mondat erejéig szerepelt a kongresszus két háza előtt mondott beszédében. A washingtoni Carstens-beszédben az állt; az NSZK félmiillió katonát tart fegyverben, az ország földjén 350 000 külföldi katona — köztük 250 000 amerikai — állomásozik. Pedig ha az NSZK elnöke azokról a németek­ről beszélt volna, akik három évszá­zaddal ezelőtt a tengeren túl keres­ték boldogulásukat, el kellett volna mondania: azolk azért vettek ván­dorbotot a kezükbe, mert a királyok, hercegek, őrgrófok, szóval az akkori német világ urai túl sokat hadakoz­tak, túlságosan gyakran és túlságo­san erőszakosan toborozták a kato­nákat . . . Azaz az egykori német be­vándorlók éppen az elől 'menekül­tek, amit Carl Carstens oly dicsé- rően emleget az NSZK jelenéből. Helmut Kohl kancellár szom­baton folytatta kairói tárgyalá­sait, ezúttal Fuad Móh'ieddirt egyiptomi miniszterelnökkel. A MENA hírügynökség jelentése szerint a megbeszélések a két­oldalú kapcsolatokat, közöttük az Egyiptomnak nyújtott nyu­gatnémet gazdasági segélyt, il­letve a kereskedelmet öleltél« fel. Az NSZK 350 millió márka értékű segélyt juttat az idén Egyiptomnak azoknak a kon­zultációknak az eredménye­ként, omielyéket más nyugatné. met tisztségviselők előzőleg folytattak Kairóban. Ezeket az ígéreteket Kóhl most — hírfor­rások szerint — megerősítette. Moamer El-Küdhafi, a líbiai forradalom vezetője határozót, tan elítélte az Egyesült Álla­mok imperialista külpolitikáját, ó libanoni, a nicaraguai, a csádi és a salvadori nép ellen alkalmazott agressziót és ter­rort. Kadhafi Esz-Szedada vá­rosban mondott beszédet. Rá­mutatott, hogy a nyugati álla­mok Washington vezetésével uralmuk alá akarják hajtani az arabokat. E célból a NATO-ha- talmak agressziót kezdtek Liba­non ellen: hadihajókat küldtek a libanoni partokhoz és kato­nai akciókat hajtanak végre a békés lakosság ellen, A libanoni és csádi belügyek- be való durva beavatkozással. Nyugat-Németország és Egyiptom 1972-ben állította helyre diplomáciai viszonyát. Azóta az NSZK — amely kul­turális intézmények és gazdasá. gi vállalkozások révén szembe­tűnően van jelen Egyiptomiban — összesen 3,3 milliárd márka értékű gazdasági segélyt folyó­sított az országnak. Előzőleg Nyugat-Németország és Egyip­tom kapcsolata az egyoldalúvá vált NSZK—izraeli viszony miatt szünetelt. Kohl szombaton megkoszo­rúzta Kairóban az ismeretlen katona sírját és Anvar Szadat síremlékét. Szíria és Líbia fenyegetésével az imperialista államok valósá. gos „keresztes hadjáratot” vi­selnek a független arab és af­rikai országok ellen — han­goztatta a líbiai vezető. Kadhafi felszólította az arab világ haladó erőit, hogy fokoz, zák erőfeszítéseiket a fő ellen­ség — az Egyesült Államok — elleni küzdelemben. Líbia, amint azt eddig is tette, továbbra is fellép az imperialista, cionista és reakciós kísérletek meghiúsí­tásáért a Közel-Keleten, s foly­tatja harcát a 'békéért, a sza­badságért, a nemzeti független­ségért és a népek haladásáért — jelentette ki Moamer El- Kadhafi. konferencián. Ferenci D. Felveszünk: ♦ kőműves, ♦ hidegburkoló, ♦ öcs, ♦ tetőfedő, ♦ asztalos, ♦ melegburkoló, ♦ bádogos, ♦ fűtésszerelő, ♦ lakatos szak-, betanított, JELENTKEZÉS: „ÉLISZ” PÉCS, FELSZABADULÁS U. 16. Munkaügyi osztály. Telefon: 13-013 Kadhafi elítéli az Egyesült Államok külpolitikáját Külpolitikai összefoglaló Mit jelentenek a nukleáris veszély csökkentésére tett új szovjet javaslatok? Az a három indítvány, ame. lyet Oleg Trojönovszkij, a Szov­jetunió állandó ENSZ-képvise- lője terjesztett elő a világszer­vezet közgyűlésének üléssza. kán, önmagában is jelentős, fontos békelépés. A javaslatok azonban még szembetűnőbben sokatmondóak, ha arra gondo­lunk, hogy akkor hangzottak el, amikor Genfben két most már párhuzamosan folyó szovjet— amerikai tárgyaláson ül egy­mással szemben a két nagyha­talom tárgyalóküldöttsége: az eurorakéták kérdéséről és a stratégiai fegyverekről folyik a párbeszéd. A szovjet fél mind­két tárgyaláson a fegyverzet- csökkentés, a kölcsönös bizton, ság alapján kialakítandó lesze­relés álláspontját fejti ki. Az első New York-i indítvány ugyanis a nukleáris' fegyverek gyártásának, fejlesztésének és telepítésének teljes befagyasz­tását javasolja — azaz mindkét genfi tárgyalás számára időt, lehetőséget kíván biztosítani a kompromisszumos megállapo­dás eléréséig. A második ja­vaslat azt ajánlja: nyilvánítsa — külön nyilatkozat formájá­ban — a világszervezet az em. beriség elleni legsúlyosabb bűn- cselekménynék a nukleáris há­ború kiröbbantását, a harmadik javaslat egy olyan szerződés ki­dolgozását ajánlja, amely meg­tiltaná az erőszak alkalmazását a világűrben, betiltaná a mű­ből de lih ári tó fegyvereket. A szovjet javaslatok félreért­hetetlenül a fegyverkezési haj­sza megállítását kívánják előse­gíteni egy olyan időszakban, amikor az amerikai szenátus már jóváhagyta a jövő eszten­dő elképesztő összegű, több mint kétszázötvenmilliárd dollá­ros katonai költségvetését. A befagyasztási javaslat megfele. lő megvilágításiba helyezi az USA nagy reklámmal bejelen­tett, úgynevezett „leépítési ter­vét" is, amely szerint az ame­rikaiak készek számszerűen csökkenteni a meglévő nukleá­ris tölteteket, óm a leszerelt robbanófejek helyett kevesebb, de új típusú robbanófejeket sze­relnének rakétáikra. Ez nem más, mint a modernebb, veszé­lyesebb technológia hivatalos „engedélyeztetésének” javasla­ta, más szóval kísérlet a fegy­verkezési hajsza folytatására, ezúttal olyan módon, hogy egyenesen az elsőcsapás-mérő fegyverek gyártására is lehető­séget kapjon a Pentagon. A szovjet javaslatok lényege: álljon meg a két nagyhatalom drága és veszélyes versenye, a befagyasztással egyidőben ál­lapodjanak meg mielőbbi 25— 25 százalékos csökkentésben, így, a már alacsonyabb azonos szintről lépjenek tovább a csök­kentésben — és nem afféle „minőségi cserével” tévesztve meg a közvéleményt, még ve­szedelmesebb, új tömegpusztí­tó fegyverek születésénél bá­báskodjanak. Mi várható a külügyminisz. téri szintű szovjet—kinai tár­gyalások harmadik fordulójá­tól? Ha visszapillantunk -1982 ok­tóberére és az idei márciusra, az lijicsov és Csien Csi-csen külügyminiszter-helyettesek mos. tani tárgyalásait megelőzőkön, zultációkra, feltétlenül bizonyos hdladásról beszélhetünk. Ennek jele az is, hogy nemrég tett hi­vatalos látogatást — sok év óta elsőként meghívott kormány­vendégként — Pekingiben Mi­hail Kapica szovjet külügymi­niszter-helyettes. Kapica meg­beszélései után a kapcsolatok igen lassú, de tényleges javu­lásáról beszélt. A mostani ta­lálkozótól elsősorban a kétol­dalú kapcsolatok kérdéseiben várnak előrelépést. Pekingben elsősorban arra gondolnak, hogy növelhető a gazdasági kapcsolatok volumene; régóta szó van több kínai nehézipari üzem szovjet közreműködéssel történő korszerűsítéséről. El­képzelhető a kulturális kapcso­latok területén történő előrelé­pés is. Lehetséges, hogy növe­lik a két ország ösztöndíjasai­nak számát — most 10 kínai diák tanul szovjet, 10 szovjet diák pedig kínai egyetemeken. A kínai külügyminisztérium szóvivője a megbeszélések kez­detekor azt mondta: „meg fog. jók vitatni annak módozatait, miként hárítható el a három akadály amely által könnyeb­bé válik kínai—szovjet kapcso­latok normalizálása”. A gondo­san megfogalmazott mondat mögött az áll, hogy Peking nem ért egyet az Afganisztánnak nyújtott szovjet segítséggel, ki­fogásolja a vietnami politika — különösen annak Kambodzsát illető része — szovjet támoga­tását, és végül a kínai—szovjet határon állomásozó szovjet csa. patok létszámának csökkenté­sét óhajtja. Ami az első két kérdést illeti, a szovjet állás­pont az, hogy harmadik orszá­got érintő kérdések megvitatá­sa nem illik bele a kétoldalú kapcsolatok normalizálását szol­gáló tárgyálós tárgysorozatába. A harmadik kérdés a két or­szágot érinti — ezt a témát a feszültségek csökkentését, az ál­talános enyhülést szolgáló szov­jet politika szellemében kezeli majd a szovjet küldöttség, az Új Kínai Hírügynökség egyéb­ként idézte Csien Csi-csen sza­vait, aki azt mondta: reméli, hogy a tárgyalások bizonyos haladást hoznak. Mi a háttere az argentínai általános sztrájknak? Egy napra bénította meg Ar. gentina életét az általános sztrájk: álltak a gyárak, zárva voltak a boltok, üresek voltak a hivatalok nem volt újság, le­állt a tömegközlekedés, még nemzetközi légijáratók sem in­dultak. A dolgozók százezrei az október végi választások (egy­szerre választanak elnököt és törvényhozó testületet) előtt erejüket és elszántságukat akarták megmutatni a kor- ^mányzó katonai juntának. A 'junta és vezetője, Reynaldo Bignone tábornok ugyanis Cél­zott a választások esetleges el­halasztására, arra hivatkozva, hogy az országiban „súlyos za­varok gazdasági bomlás” kö­rülményei között nem lehet sorsfordító . politikai döntéseket hozni. A junta megbízásából tartóztatta le egy tartományi bíró Julio Gonzalez de Solart, az Argentínai Központi Bank elnökét, majd az elnök távol- létében a katonai kormány fel­függesztette a tárgyalásokat a külföldi hitelezőkkel az ország adósságainak átütemezéséről. Három nappal később aztán a bankelnököt szabadlábra he­lyezték —• a külföldi hitelezők ekkor hozzájárultak, hogy a Nemzetközi Valutaalap fontoló­ra vegye a kilátásba helyezett 830 millió dolláros új hitel fo­lyósítását. A bankelnök azok közé a gazdasági vezetők kö­zé tartozik, akik a hónap vé­gén tartandó választásokon Ita­tó Luder peronista jelölt mellé álltak. Luder nemcsak a szigo­rú takarékossági politikával, új m u nkaa I ka I mák tere mtésének Ígéretével győzött a különböző peronista áramlatok közötti küzdelemben és nyerte el a je­löltséget, hanem azzal is hogy közölte; ha megválasztják el. nök'loé, első törvényerejű rende­letével bíróság elé állíttatja mindazokat, akiket az ország gazdasági és katonai csődjéért felelősnek kell tartani. Bíróság élé kell állnia azoknak a tisz­teknek is, akik mintegy hét—• nyolcezer nyomtalanul eltűnt személy sorsáért felelősek: eze­ket az „eltűnteket" a tiszti ban­dák ölték meg. A sztrájk jel­szavai között a legélesebbek éppen azok voltak amelyek a junta mostani és előbbi veze­tőinek bűneit, gyilkosságait, gazdaságii kártevését emleget­ték. A hadsereg már régóta megosztott, .a bankelnök letar­tóztatása utolsó kétségbeesett kísérletnek volt tekinthető a választások megakadályozásá. ra. A tömegek pedig az egy­napos sztrájkkal azt üzenték a tiszturaknak; a hónap végén távozniok kell a hatalomból. Gárdos Miklós

Next

/
Thumbnails
Contents