Dunántúli Napló, 1983. október (40. évfolyam, 271-301. szám)

1983-10-07 / 277. szám

1983. október 7., péntek Dunántúlt Tlgplo 3 Létjogosultan és tekintéllyel Kibontakozott a szakszervezeti mozgalom a termelőszövetkezetben Csaknem egy évtizede már, hogy a mezőgazdasági terme­lőszövetkezetekben megalakul­tak a szakszervezetek. Az új szakszervezeti szervek 1974 óta politikai rangot, tekintélyt vív­tak ki maguknak. önállóan, kezdeményezően, egyre inkább működési területük sajátossá­gaihoz alkalmazkodva képvise­lik és védik az alkalmazotti ér­dekeket, nevelik és mozgósítják tagságukat a közös feladatok megoldására. Szerves részként Tevékenységükben — éves munkaprogramjaik szerint — központi helyet kap a termelés segítése, hiszen az alkalmazot­tak alapvető érdekei is a minél hatékonyabb, jövedelmezőbb gazdálkodást követelik meg. Bekapcsolódnak az éves- és középtávú tervek kialakításába, részt vállalnak végrehajtásuk­ban. E célt jól szolgálja többek között: a különféle verseny és termelési mozgalmak együttes szervezése a szövetkezeti ver­senybizottságokkal, a társadal­mi munka, a betakarítás kam­pánymunkáira mozgósítás, a hatékonyság, az anyag- és energiatakarékosság, az érde­keltség fokozása. Megkülönböztetetten foglal­koznak a szakszervezeti tagság szociális ügyeivel. Nagyjából 30 és 100 ezer forint közötti összegből rendszeres és alkal­mi segélyben részesítik a rászo­rulókat, beteg dolgozóikat. A nagycsaládosokat 300—500 fo­rintos tanszersegéllyel, Télapó és karácsonyi ajándékcsomag­gal támogatják. Népszerűek a lakásépítést elősegítő kölcsö­nök. Kedvezményes telekvásár­lást, építőanyagot, szállítójár­művet és munkagépet biztosí­tanak. Általában javult az üdül­tetési lehetőség. Több helyen feszültségforrást jelentett azon­ban, hogy a kettős tagok egy része a szövetkezettől és a szakszervezettől egyidőben ré­szesült kedvezményben, ugyan­akkor némelyeknek jogos igé­nyét sem tudták kielégíteni. En­nek megszüntetésére helyi kez­deményezés született a munka­helyi és szakszervezeti lehető­ségek összehangolt felhaszná­lósára a szakszervezet égisze alatt. Sokszínű, változatos a sport- és kulturális tevékenységbe kapcsolódásuk. Ez versenyek, rendezvények szervezésétől, a múzeum- és színházlátogatáson ót szakosztályok működéséig terjed. Természetesen minden­hol nagy gondot fordítanak a szakszervezet belső életének munkaterv szerinti szervezésé­re. A szakszervezeti bizottságok általában 2—3 havonta, a fő­bizalmik, bizálmik évente 2—4 alkalommal, a szakszervezeti csoportok másfél-kéthavonta és szükséa szerint tanácskoznak. Taggyűlést évente hívnak ösz- sze. Helves gyakorlat, hogy szb-ülésekre a főbizalmiakat, helyenként a bizalmiakat is meghívják. Sajátos feltételek Az óltalóban kedvező tapasz­talatok gondot is jelentenek. Különösen ott, ahol nem tud­tak megfelelően alkalmazkodni a saiátos működési feltételek­hez. Ez többek között indoko­latlan párhuzamosságot is okoz a szakszervezet és a szövetke­zeti bizottságok működésében. Nem ismerik fel a szakszerve­zet érdekképviseleti, érdekvé­delmi funkciójából fakadó fel­adatokat. Van. ahol a belső szervezeti feladatok öncélúvá, formálissá válnak, s a tevékeny­ség csupán a bélyegeladásra korlátozódik. A termelőszövetkezeti szak- szervezeti mozgalom megerő­södéséhez meghatározóan já­rultak hozzá az irányító járási és nagyközségi pártbizottságok, a termelőhelyi pártszervek, alapszervezetek. A határozat megjelenésekor aktív felvilágo­sító, meggyőző és operatív szervező munkával segítették a MEDOSZ-t, és a mezőgazdasá­gi termelőszövetkezetek gaz­dasági-politikai vezetését a szakszervezeti szervek létreho­zásában. A későbbiekben a pártirányítás elvi-politikai jel­lege vált meghatározóvá. A pártalapszervezetek szükség szerint, de legalább az éves beszámoló taggyűlésen, a szö­vetkezeti pártszervek egy-két évente megtárgyalják a ta­pasztalatokat és tennivalókat. A testületek a munkát összes­ségében rendben lévőnek, fo­lyamatosan fejlődőnek ítélték. A párttestületek állásfoglalá­sai e területen is mindenekelőtt a szakszervezetben dolgozó kommunisták révén valósulnak meg. A pártmegbízatással te­vékenykedő párttagok többsé­gének munkáját a kezdemé­nyezés jellemzi. Képviselik a párt politikáját, jelentős szere­pet vállalnak a megfelelő he­lyi politikai légkör alakításá­ban, a különféle intézkedések megértetésé,ben, elfogadtatá­sában. Nehezíti a munkát, amikor a szakszervezet elmu- lasztia felkészíteni és elkülde­ni képviselőjét a szakszervezeti fórumra, illetve nem hívja a szakszervezeti tisztségviselőket a szakszervezeti tagságot is érintő témák testületi vitáira, elhanyagolják a pártmegbíza­tással a szakszervezetben dol­gozó kommunisták felkészíté­sét, beszámoltatását. Jelenlét a munkában Az elmúlt esztendőkben az il_ letékes pártszervek a>z irányító szakszervezeti szervekkel kar­öltve nogy gondot fordítottak a szakszervezeti munka megfelelő személyi feltételeinek megte­remtésére. Ebből is adódik, hogy a szakszervezeti főbizal­mik és bizálmik többsége fel­készült a tisztségéből odódó feladatok ellátására. Ennek megfelelően fejlődik munka- kapcsolatuk a középvezetőkkel és a közvetlen termelést irá­nyítókkal. Hasznosnak bizonyult felkészítésük a jog- és hatás­kör gyakorlására. E szinteken azonban már sajnos sokan nem ismerik megfelelően a fel­adataikat, Így nem tudják ér­demben ellátni a tennivalóikat. Elsősorban ilyenkor szenved csorbát a iá partneri kapcsolat. A szakszervezeti és gazdasá­gi vezetők között alapjában meanyugtató elvi és tartalmas gyakorlati együttműködés fo­lyik. Ehhez az is hozzájárul, hogy a szövetkezeti vezetők na­ponta a gazdasági feladatok elvégzésében és minden dol­gozó közötti politikai munká­ban érzik a szakszervezet pó­tolhatatlan jelenlétét. Tehát nem csupán az 'alkalmazottak körében. Legfőbb érdemként említik, hoav elősegítik a szö­vetkezeti demokratizmus fej­lesztését, erősítik a vezetők de­mokratizmusát, a termelési fel­adatok megoldását. Együtt a pártszervekkel Az eddigi tapasztalatok alapján most oz a fontos, hogy az irányító pártszervek a szö­vetkezeti pártszervekkel együtt törekedjenek a sajátos politikai tennivalók differenciáltabb meajelölésére. Ahol indokolt, küldjenek több felkészült párt­tagot szakszervezeti munkára, gondoskodjanak o pártmeg- bizatósok érdemi ellátásáról. Helyes, ha az illetékes párt­szervek saját hatáskörükben és a MEDOSZ bevonásával to­vábbra is szorgalmazzák tf szakszervezeti tisztségviselők, főként a bizálmik és reszorto- sok politikai képzését, tovább­képzését. Minden alapjuk meg­van arra, hogy ahol szükséges, lépjenek fel a helyenként még ma is jelentkező olyan demora­lizáló nézetekkel szemben, amelyek a termelőszövetkeze­tekben működő szakszervezeti szervek létjogosultságát kétsé­gesnek és vitathatónak igye­keznek beállítani. Csaknem egy évtized eredményei — a gon­dok ellenére is — jövőbemuta- tóan tanúskodnak ugyanis hasznosságukról, szükségessé­gükről. Dr. Arató András Vetőmagok széles választékát kinálja a Kertbarátok boltja Fotó: Kocsmár Gábor Az aszály ellenére jó a minőség Zavartalan őszi vetőmagellátás várható Búzából 25-fajta kapható Hétmillió tasak a kistermelőknek Ezekben a napokban a be­takarítás adja a legtöbb teen­dőt, emellett azonban már az őszi kalászosok vetésére ké­szülnek a gazdaságok. Az őszi árpa vetését helyenként meg­kezdték, s októberben 65 000 hektáron kell földbe juttatni a búzavetőmagot Baranyában. A jövő évi jó termés egyik döntő feltétele, hogy mennyi és milyen magas biológiai értékű vetőmag áll a gazdaságok ren­delkezésére. A Vetőmag Vállalat dombó­vári területi központjában ka­pott tájékoztatás szerint, az aszályos időjárás ellenére Dél- Dunántúlon ezúttal is zavarta­lan őszi és tavaszi vetőmag­ellátásra számíthatnak a nagy­a nyughatatlan természetű ember Egy főbizalmi portréja Lehet hogy ez a megfigye­lés nem több, mint az újság­író alapjában kényelmi szem­pontok hatására kialakult szub­jektív véleménye: akiből csen­des négyszemközti beszélgetés­ben is úgy kell kikönyörögni a szót, annyira elfogódott, az aligha lehet igazán rátermett szakszervezeti bizalmi. Ilyenkor óhatatlanul felébred a kétely: hogyan tudja a főnökök, vagy nagy nyilvánosság előtt esetleg igencsak hevesen fellobbanó vi­tában képviselni dolgozó tár­sai véleményét, érdekeit képvi. selni? Persze az ellenkező vég­let sem szerencsésebb: ha va­laki annyira elmerül saját mon­dókájábán, hogy sem kérdés, sem kc-zbevetés, sem ellenérv meg nem ragadja a figyelmét. Hantos Károlyné, a Pécsi Porcelángyár Zsolnay-gyáregy- ségének főbizalmija ebben az egészséges és célszerű közép­utat képviseli: figyelmes, sze­rény, de egy cseppet sem el­fogódott. Határozottan, ponto. san fogalmaz: nem kell keres­gélnie a szavakat. Jó vitapart­ner lehet, bár aligha könnyű ,,ellenfél”. Ez persze javarészt adottság kérdése, de azért a tapasztalaté is; Hantos Károly­né több mint egy évtizede te­vékenykedik a szakszervezeti ■mozgalomban bizalmiként, majd műhelybizottsági titkárként s az utóbbi években főbizalmi, ként. Két nagyfiú édesanyja, negyvenhat éves, de ahogy mondani szokták, tíz évet nyu­godtan letagadhatna a korá­ból. Talán éppen azért, mert szinte sugárzik belőle az ener­gia, a tettrekészség. Porcelánkorongos a szakmá­ja, amit rajongásig szeret, pe­dig nem ilyen munkával kezd­te. — Az eredeti szakmám szö­vőnő. Kaposvárról kerültem Pécsre és a porcelángyárba 1965-ben, amikor férjhez men­tem — meséli. — Ennek a pá­lyamódosításnak a legfőbb oka a családi hagyomány volt: az apósom ötven évet dolgozott ebben a gyárban és a férjem is 28 évet. S már én is 17 éve itt vagyok. A fiaim is a gyár óvodájában cseperedtek fel. Tizenegy évvel ezelőtt lettem szakmunkás, s azóta dolgozom a szakszervezeti mozgalomban is. Tagja vagyok a „Kodály Zoltán” szocialista brigádnak, amely fennállása alatt ötször értei arany fokozatot a verseny­mozgalomban. A gyáregységben a főbizal­mihoz és a 13 bizalmihoz 230 dolgozó tartozik. Több mint 90 százalékuk nő. így aztán a problémák, ügyes-bajos dolgok skálája, amivel itt a bizalmik- hoz fordulnak a dolgozók, a bérektől, a munka minőségétől kezdve a családi gondokig ter­jed. Van akinek üdülési be­utalót kell szerezni,, van akinek lakást, másnak a megromlott családi életét kell segíteni, úgy- ahogy rendezni. Vagyis a főbi­zalmi nem unatkozhat. — Közel lakom a gyárhoz. Rendszerint negyed órával a műszakkezdés előtt bejövök az ügyeket intézni vagy csak azért, hogy könnyebben megtalálja­nak. S olyan a munkám, hogy közben is meghallgathatom a hozzám fordulókat: a korongom mellett ott is tartok egy széket erre a célra. Szívesen és öröm. mel végzem ezt a feladatot, mert nagyon jó a mi gyáregy­ségünk kollektívája és igazán kiváló bizalmiak segítik a mun_ kámat. A gazdasági vezetéssel is sikerült nagyon jó együttmű­ködést kialakítanunk. Más gyár­egységek irigykednek is ránk, de hát ez nálunk sem jött ösz- sze máról-holnapra. Meg kel­lett küzdeni érte, s én olyan nyughatatlan természet vagyok, hogy ha biztos vagyok az iga­zamban, nem hagyom magam eltéríteni a céltól. Hantos Károlyné három év­vel ezelőtt megkapta a Munka Érdemrend bronz fokozatát. (A 13 bizalmi közül pedig 8 kivá­ló dolgozó.) Most a kitüntetés­sel azonos értékű öröm számá­ra az a siker, amit az épitők szakszervezete az ő tevékeny közreműködésével elért: úgy tű­nik engedélyezik gyáregysé­gükben hogy január egytől az ötnapos munkahét miatt kelet­kezett 24 perces műszakhosz- sza'bbodást beleépítsék a telje­sítménybe. D. I. üzemek és a kistermelők. Mind­ez a térségben működő vető­mag-előállító gazdaságok ki­váló agrotechnikai felkészült­ségének köszönhető. Ezúttal is megfelelő mennyiségű és igen jó minőségű vetőmag- alapanyagot termeltek és szál­lítottak. Ily módon a vállalat már szeptember 14-ig teljesítet­te éves nyersáru-felvásárlási tervét. Az őszi ellátáshoz 33 000 tonna gabona vetőmagot vásá­rolt fel és fémzároltatott a vál­lalat három megye részére. Eb­ből 16 500 tonna, vagyis a készlet fele Baranyába kerül. Megyénk gazdaságai mindig is elöl jártak a vetőmag-felújí­tásban. Ezúttal az őszi búza vetőmag 68,2, az őszi árpa vetőmag 95 százalékát újítják fel. A vállalat által forgalma­zott mintegy 25 búzafajtából Baranyában háromfajta: a Martonvósári 8-as, a jugoszláv Baranjka és a GK Szeged teszi ki az összes igény 70 százalé­kát. Ezenkívül Szuper Zlatnát és NS Rana 2 fajtát vetnek nagyobb területen. A jugoszláv fajták ismételt előretörésének fő oka, hogy az új, a kísérletekben jól szere­pelt szegedi és martonvásári fajtákból még nagyon kevés vetőmag áll rendelkezésre. A vállalat ígéri: jövő őszre már nagyobb területre hoz forga­lomba MV—10-es, Zagrabcsan- ka és Beauchamp búza vető­magot. A GK Szemes, GK Ság- vári, Bucsányi 20 és GK Boglár fajtákból két év múlva, az MV—11 és MV—12 fajtákból pedig majd csak a nyolcvanas évek második felében tudják a termelők igényeit kielégíteni. A MÉM felhívása szerint a kormányzat azt várja, hogy a gazdaságok elsőrendű népgaz­dasági érdekből legalább 3 százalékkal növeljék őszi kalá­szos vetésterületüket. Az ezzel kapcsolatos pótigényeket a vállalat maradéktalanul kielé­gíti az MV—4, GK Csongor, NS Rana 2., Jubilejnaja 50, MV—8, Posavka 2, Super Zlatna és GK Szeged búza­fajtákból. Őszi árpából a na­gyon közkedvelt Kopolti korai mellett választékbővítésként Ig- ri MV—39, és Rebeka fajtákat kínál a vállalat. Nem lankad, sőt évről évre növekszik a termelési kedv a kiskertekben, háztáji és hobbi­kertekben, s ennek fontos sze­repe van az önellátásban és az árutermelésben egyaránt. Ko­rántsem mindegy tehát, hogy milyen az ily módon folytatott kistermelés színvonala. Vagyis jó minőségű, bő termő vető­magvakra van szükség a kis­kertekben is. Noha e téren akad még bőven tennivaló, a vállalat igyekszik lépést tartani az igényekkel. Az .igény a tasakolt vető­magvakra a három dél-dunán­túli megyében nyolc év alatt csaknem megnégyszereződött. Míg 1975-ben 1,6 millió tasak, addig 1980-ban már 3,4 millió, és 1983-ban több mint 4,5 mil­lió tasakolt vetőmagot hozott forgalomba a vállalat Baranyá­ban, Tolnában és Somogybán, s ezt a mennyiséget 577 bolt­ban forgalmazták. A vállalata nyár folyamán felmérte az 1984. évi lakossági igényt, ami 7.1 millió tasak, vagyis ismét ugrásszerűen emelkedik. Ebből 5.1 millió tasakot Dombóvár biztosít, a többit az ország más megyéiből szerzik be. Ba­ranya 169 boltjába 2 millió 340 000 tasak zöldségmagot szállítanak, A kiszerelés, tasakolás meg­kezdődött: október elsejétől már kaphatók a boltokban az új zöldségmagvak. Ez év de­cember 31-ig a 7 millióból 3 millió tasak kerül a felhaszná­lókhoz. örvendetes, hogy egyre több kerttulajdonos termel őszi vetésű zöldséget, áttelelő ká­posztát, salátát, hagymát, spe­nótot, sóskát. Ezek, valamint a gyökér- és fűfélék máris kap­hatók a boltokban. Az áttelelő borsó magját most fémzárolják, de a vállalat ígérete szerint ez is idejében eljut a kistermelők­höz. Burgonya vetőgumóból is jó ellátás várható. A vállalat 6000 tonnás készlettel rendelkezik, elsősorban a közkedvelt Desire- fajtából. A korábbi érésű, sár­ga húsú, piros héjú Cleopatra- fajtát egyelőre kisebb mennyi­ségben hozzák forgalomba. Mindent egybevetve, az aszá­lyos időjárás ellenére is meg­nyugtató a vetőmagellátás hely­zete, legalábbis Dél-Dunántú- lon. A dombóváriak kérése, hogy a termelők mihamarabb juttassák el igényeiket a terü­leti központhoz. Csak ennek birtokában tud ugyanis a vál­lalat bekapcsolódni más me­gyék ellátásába, a vetőmag­exportba, illetve kérhet beho­zatali engedélyt az esetleges hiányok pótlására. — Rné —

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents