Dunántúli Napló, 1983. október (40. évfolyam, 271-301. szám)
1983-10-05 / 275. szám
♦ 1983. október 5., szerda Dunántúlt napló 5 Kilenc hónap alatt készült el Erdészeti központ Sellyén A Mecseki Erdő. és Fafeldolgozó Gazdaság teljesen felújította a sellyei erdészeti központot és a hozzá tartozó szolgálati lakást. A meglévő épületeket a lábazatig lebontották. Helyébe emelték a mostani korszerű házat. Az alapterület maradt, de növelték a szobák számát. Az alsó részen az irodák és a szolgálati lakás kapott helyet. Beépítették a tetőteret is: ide tárgyaló- és vendégszobák kerültek. Korszerűsítették a fűtést; vegyestüzelésű kazánnal biztosítják a központi fűtést. A szolgálati lakásban továbbra is megmaradt a hagyományos fatüzelésű kandalló. Kívülről fehérre színezték az épületet, az ajtókat és az ablakokat sötétbarnára mázolták. Az udvart is megszépítették—egyenlőre a földet egyengették el, de ősszel parkosítani fognak. A környezethez illően átalakították a kerítést is. Az átépítési munkákat az erdészet saját erőből kisiparosok segítségével végezte. A munkát év elején kezdték el, és október elejére fejezték be. A teljes felújítási költség 4,2 millió forint volt. Ötször voltunk moziban Munkahelyi továbbképzés Siklóson Jutalom az élenjáró dolgozóknak Néhány film „nem jött be”: azaz korántsem hozto azt a közönséget, mint amire a szakemberek, hosszú évek tapasztalatai alapján számítottak, s máris alulmaradt a megyei filmforgalmazás a főbb mutatókat tekintve a tervekhez és a lehetőségekhez képest. Nyolcvanegyben például átlagban 5,81-szer ment el valaki mozi- ba^ azok közül, akiknek erre elvi lehetősége van (Baranyában a népesség 89,1 százaléka „ellátott mozival”), tavaly 6,02- ször voltunk moziban, s idén szeptember 30-ig 4,9-szer — tudtuk meg egyebek között tegnap Siklóson, ahol a Baranya megyei Moziüzemi Vállalót munkahelyi továbbképzése kezdődött meg. A vállalat forgalmazási tevékenységéről Pozsgai Miklós igazgató tájékoztatta a megye mozijainak vezetőit és a központ munkatársait. Érdekes jelenség, hogy a bemutató és utánjátszó mozikban ugyan több előadást tartottak, mint tavaly, de kevesebb nézőnek, viszont jelentősen nőtt a 16 mm-es mozik látogatottsága — ezek teszik kedvezővé összességében a megyei adatokat. Mely filmekre nem voltunk oly mértékben kíváncsiak, mint az várható volt? Például a Jé^. zus Krisztus Szupersztár, a Tamás bátya kunyhója, a Keresztapa II., A szénbányász Iá. nya és a nosztalgiafilmek várakozáson alul szerepeltek, míg nem várt közönségsikert aratott a Vízipók — Csodapók. Mindent összevetve: tavaly az első kilenc hónapban ^>4 ezerrel többen váltottak jegyet a megye mozijaiba, mint idén szeptember 30-ig. Az igazgató tájékoztatása szerint idén még várható egy-két film, ami segíti bepótolni a lemaradást. A moziszakmo képviselői tudják, hogy mennyi minden szempont szerint kell forgalmazniuk a filmeket, valamennyit itt felsorolni leheteten. De talán nem érdektelen tudnunk, hogy a magyar film iránt milyen az érdeklődés: közel minden ötödik néző, azaz a látogatók 19,5 százaléka vált jegyet magyar filmre — s ez nemzetközi ösz- szehasonlítást is kibír. Az igazgatói beszámolóban természetesen szó volt azokról a mozikról, amik oz átlagosnál jobban dolgoztak: ilyen például a szentlőrinci, a siklósi, a dunaszekcsői, a vajszlói, a bor- jód i mozi, vagy Pécsett a Jószerencsét, a Tanárképző és az IH-mozi. A jól dolgozók természetesen jutalmat is érdemeltek és kaptak. A moziszakma megyei továbbképzésén tegnap Baranya megye közművelődési intézményeinek helyzetéről, ezek feladatáról Fischer János, o Megyei Tanács művelődési osztályának megbízott vezetője tartott előadást, majd Rajnai József, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkára tájékoztatta a résztvevőket az időszerű ideológiai és művelődéspolitikai kérdésekről, s válaszolt o vállalat dolgozóinak kérdéseire. 0 Egy holdbéli tájba illeszkedik az új külfejtés rakodóberendezése Erb János felvétele A becsült szénvagyon Ismét termel a vasasi északi külfejtés 60 százaléka kokszolásra alkalmas A Mecseki Szénbányák vasasi észak, külfejtésében több mint egy évtizedes kényszerszünet után ismét dolgoznak. A hatvanas évek végén 5—6 évi termelés után azért állt le a már akkor is jó minőségű, kokszolható szenet adó üzem, mert az akkor elért, szokatlanul vastag agyagtakaróval fedett zónák kevés -szenet, tartalmaztak. Elsősorban a geológiai viszonyok .kuszasága" miatt nem volt kifizetődő a felszíni bányászkodás. A szénkincs után kutató szakemberek nem nyugodtak bele a kudarcba: újabb pontokon, a bezárt külfejtés szomszédságában tárókat hajtottak és kiderült, hogy könnyen lemüvelhető legalább 600 000 tonna értékes szénvagyont rejt még a föld mélye. Kihozatala napjainkban vált időszerűvé, amikor is minden dekányi kokszolható szénre nagy szüksége van a népgazdaságnak. Tavaly ősszel megkezdődött a tervezés, idén tavasszol a kivitelezés szerény összegű befektetéssel, teljesen saját erőből. Bővitették a hajdani bányaudvart, miközben majdnem félmii. lió köbméternyi meddőt hordtak el a földfelszínről. Szovjet dózereket. szállítóeszközöket, csehszlovák kotrógépeket vásároltak, megépítették a kiszolgáló létesítményeket. Szeptern, bér utolsó napjaiban mintegy hetven munkás részvételével kezdetét vette a próbaüzem és a tervek szerint ez év utolsó negyedében 40 000 tonna szenet bányásznak ki. A jövő esztendőben ennek a mennyiségnek a négyszeresét szeretnék elérni. Most még csak meddővel kevert szén jut a pécsújhegyi osztályozóba, onnan pedig a Pécsi Hőerőműbe, de később, várhatóan 1984-ben elérik a megfelelő mélységet, ahonnan kitűnő minőségű, kokszolható szenet termelhetnek ki az akkor már majdnem százfős munkás- kollektíva segítségével. A geológusok azt jelezték, hogy a becsült szénvagyonnak tcbb mint hatvan százaléka kokszolásra alkalmas. Az új külfejtés egyik előnye hogy lakott helytől távol található, tehát terjeszkedPál József köszöntése A költők életét még ma is valami misztikum lengi körül, sokan úgy képzelik el a versírást, hogy az valami szent megszállottsággal furcsa allűrökkel, bohém életmóddal jár együtt. Pál Józsefnek sem az életmódjára, sem a költészetére nem jellemző ez a viharosság. Amikor tisztelői, olvasói, barátai a költő 60. születésnapját jöttek össze ünnepelni. tegnap este Pécsett, a Várkonyi Nándor könyvtárban, a szépen szerkesztett, igazán bensőséges hangulatú est szereplői egy szerény, szavait, tetteit megfontoló alkotóembef eddigi munkája előtt tisztelegtek. Tüskés Tibor a pályatársnak, a közvetlen barátnak jutó bővebb információk szubjektivitását ötvözte az irodalomtörténész számára kötelező objektivitással, amikor Pál József életútját elemezte a zalaegerszegi, újvidéki iskoláktól a pécsi szerkesztőségi. könyvtári évekig, a Válaszban megjelent első verstől a negyedik kötetig, s a napjainkban születő Pál József-ver- sekig. Az irodalmi est egyetlen hivatalos eseményének a Szocialista Kultúráért kitüntetés átvétele számított - Branstötter György megyei művelődési osZ. tályvezető-helyettes adta át — a főszereplő ezután a vers és a zene volt; a Pécsi Nemzeti Színház művészei, valamint a Szélkiáltó együttes tolmácsolásában. H. J. Cégért a jó könyvnek is MŰSZAKI ES KÖZGAZDASÁGI KÖNYVNAPOK *83 Ma kezdődnek a könyviapok Több mint ötven friss, ropogós, még nyomdaszagú — s ami fontosabb: temérdek hasznos ismeretet tartalmazó új könyv kerül a könyvesboltokba, könyvbizományosokhoz ezekben a napokban, a ma kezdődő műszaki-közgazdasági könyvhónap alkalmából. Ha egyenként csak ötezer példánnyal számolunk, s feltételezzük, hogy előbb-utóbb mind kézbe kerül — nem egy, hanem legalább két-két emberébe ' —, szerényen számolva is elmondhatjuk: legkevesebb félmillió alkalom ez a gyakorlatban is közvetlenül hasznosítható tudás: ötletek, megoldások, eljárásmódok szerzésére. Mindez annyit ér majd,^ amennyit megvalósítunk belőle. S ebben bizony nem állunk túlságosan jól: a legfejlettebb ipari országokban —* köztudottan — legfeljebb néhány hétnek, hónapnak, nálunk viszont sokszor éveknek kell eltelnie, míg egy műszaki, technikai újdonság, friss tudományos elképzelés a gyakorlatban is megvalósul. Mivel széles körű társadalmi eszmecsere tárgya, ezúttal elég csupán címszavakban jelezni, milyen akadályai vonnak a közvetlenebb, gyorsabb megtérülésnek. Műszaki értelmiségünk munkájának társadalmi, erkölcsi és anyagi megbecsülése korántsem áll úgy, mint kellene, és üzemeink, vállalataink szervezeti felépítése, a személyzeti munka, a fiatalítás, a jó szakemberek mobilitása is lassú, körülményes ahhoz, hogy a célt hatásosabban szolgálhatná, segíthetné. Nos, épp a jelzett gondok megoldásához adhat számtalan új. életképes ötletet a könyv — többek közt például a frissen megjelent műszaki, közgazdaság, illetve vezetéselméleti: a szervezetek belső megújítását, szellemi erőforrásaink beruházást nem igénylő kihasználását szorgalmazó kiadványok is. Közülük érdemes felhívni a figyelmet azokra, amelyek a szervezés, tervezés, piackutatás problémáit összegező módon elemzik. („A vállalati marketing", ,,A tőkés vállalati tér- vezés gyakorlata", ..Szociotech- nikai gyártási rendszerek szervezése" stb.), meg azokra is, amelyek egy-egy részletkérdést bontanak ki: ,,Kreativitás és innováció", ,.A korszerűsítő lej- lesztés", ,,Hiánycikk: a vállalkozás". Könyvkiadásunk e gáláns bőségével azonban nincs arányban azoknak a kapcsolódó rendezvényeknek a száma, amit szűkebb hazánkban, Baranyában szerveznek. Előzetes tájékozódásunk szerint a megyében októberben alig 15—20 olyan alkalom adódik, melynek során üzemekbe, szakmunkásképző intézetekbe viszik el — ízlésesen „tálalva", egy-egy jól megválasztott előadással fűszerezve — ezeket a könyvekei:. Sajnos, hiányzik ez mór régóta a tavaszi mezőgazdasági könyvhónapon is. Pedig a hírverés, a cégér kell még a jó bornak is . . . Éppen a jó könyv nélkülözhetné?! Varga J. Tüskés Tibor köszönti Pál Józsefet
