Dunántúli Napló, 1983. október (40. évfolyam, 271-301. szám)

1983-10-04 / 274. szám

Dunántúli Tlaplo 1983. október 4., kedd Emberáldozat az aranyért A Karun-tó kincsei Titokzatos gyermekgyilkossá­gokról terjedtek el híresztelések Egyiptomban. Még szemtanúk is akadtak, akik a kairói Bulak El-Dukrur városnegyedben állí­tólag nyolc fej nélküli gyermek­holttestet láttak. A dél-kairói rendőrállomáson izgatott falu­siak arról beszéltek, hogy Isbat El-Munibnál százával raboltak el és gyilkoltak meg fiúkat és lányokat. Egy képviselő a par­lament elnökétől kért felvilágo­sítást „a védtelen ifjúság elle­ni szörnyű gaztettekről”. A kör­nyék lakói hosszú idő óta rette­gésben élnek a titokzatos ügy miatt. Elterjedt, hogy mindez a gonosz szellemek műve, akik 1500 gyermek véráldozatát kö­vetelik bizonyos mondabeli aranykincs fejében, a'melyet a fáraók állítólag a Faijum-oázis- nál, a Karun-tó fenekén rejtet­tek el. A vészhír futótűzként terjedt Felső-Egyiptom sivatagvidékén. „Tiszta őrület!” panaszkodott Húszéin Szamaha, az állambiz- tonság főfelügyelője az ideghá­borúról. A szülők féltik gyerme­keiket a gonosz szellemektől, az óvodák néhol kiürültek, sok szünidei kirándulás elmaradt. „Hároméves Szalvómat két he­te nem engedem az utcára" — mondja Umm Farid háziasszony a kairói Subra szegénynegyed­ben. Egyiptom népe már a fáraók ideje óta rendkívül babonás. Sokan hisznek abban, hogy az elhunyt családtagok szelleme tovább tevékenykedik a földön és lehetséges velük kapcsola­tot teremteni. A babonák még a legfelsőbb körökben is elter­jedtek. Néhány éve a mező- gazdasági miniszter irodafőnök- nőjétől a férje azért vált el, mert kakasvérrel átitatott textil­talizmánnal akarta belőle kiűz­ni a rossz szellemet. Egy másik példa: az 1967-es háború után valóságos népvándorlás indult Matarija kairói elővárosba, ahol állítólag Szűz Mária megjelent. A zarándokok között egyfor­mán voltak keresztény koptok és hithű mohamedánok. Ugyan- abban az évben országszerte pánikszerűen kiürültek az isko­lák. Elterjedt ugyanis, hogy az állam elhatározta: kiszívják a tanulók vérét, hogy így akadá­lyozzák meg az ország túlné­pesedését. Sok iskolát kényte­lenek voltak bezárni. „Hogyan lehetséges, hogy ez egyiptomiak bedőlnek ilyen értelmetlenségnek?” — tették fel a kérdést a kairói Ain- Samsz-egyetem szociológia tan­székén. Gibrijal Murkusz pro­fesszor szerint „a krónikus sze­génység és az évezredes álom, hogy valahogy és valaha egy­szer eljön a nagy szerencse — ez a táptalaja a különböző tévhiteknek". Szociális kutatók bizonyítják, hogy egy évtizede Egyiptom legszegényebb tarto­mányaiból, Szuhagból és Kané­ból terjesztettek hasonló híre­ket elrejtett aranykincsről, amit a Nilus fenekén véltek megta­lálni. A gonosz szellemek akkor is emberáldozatokat követeltek az aranyak fejében. A kairói belügyminisztérium végül is kénytelen volt hivatalos nyilat­kozatban szembeszállni a hisz­tériával: „Egyetlen gyermekrab­lás sem történt az országban” — jelentette ki a miniszter. A közlemény valamennyi újság­ban megjelent. , A hatóságok dolga persze távolról sem könnyű. A karuni aranykincs ügyét sem zárta le a cáfolat, sőt, időközben a Faijum-oázis gonosz szellemei állítólag már emelték a kincsek árát: az újabb verziók szerint a gyermekeken kívül már 100 terhes anya és 100 teve holt­testét is követelik. {—i—n) A kerékpár - napjainkban Az európai országokban és városokban újra terjedőben van a kerékpár-közlekedés, egyes országokban és városokban a kerékpár jelenléte és részválla­lása a közlekedési munkameg­osztásban már tény. A kerékpár elterjedését hasznosnak ítélik meg a szakemberek, s nemcsak környezetvédelmi, energiataka­rékossági okok miatt, hanem azért is, mert a városokra ne­hezedő forgalmi nyomás mér­séklődése, ezzel együtt a bal­esetek számának csökkenése már most is a kerékpár elterje­désének köszönhető. Égy átlagos nagyságú kerék­pár saját súlyának a tízszeresét képes szállítani, és a kerékpá­rozó izomzatának munkájával mintegy az ötszörösére fokoz­hatja mozgási sebességét. A bicikli a egyik legkevésbé vál­tozó formájú és szerkezetű hasz­nálati eszközünk. Közel nyolc­vanéves-pályafutása során so­káig semmit sem változtattak rombusz alakú vázán, meghaj­tásának módján és kerekeinek nagyságán. Mintegy két és fél évtizede azonban forradalmi változások álltak be a kerékpár fejlődéstörténetében. Egy angol formatervező megkisebbítette a váz méreteit, a pedált a súly­pontra helyezte át, és vasta­gabb gumikat szerelt fel az erősen megkisebbített átmérőjű kerekekre, bebizonyítván, hogy a kis méretű, kis kerekű kerék­pár éppen olyan jól használ­ható, mint elődei, és igen köny- nyen lehet vele manőverezni a nagyvárosi forgalomban. Meg­szüntette a férfi- és a női váz közötti különbséget: biciklijét mindkét nem egyformán hasz­nálhatja. A világméretű fejlődéssel a Csepeli Kerékpárgyár konstruk­tőrei is lépést tartottak, kem­ping- és túrakerékpárjaik elis­merten jó minőségűek, kereset­tek. Képünkön a szerelőszala­gon való összeállításuk egy munkafázisát figyelhetjük meg. Hogyan vélekednek az autóbusz-vezetők? A lámpa zöldre vált, a kocsi­sor megindul, de mire az utolsó személyautó is átjut a Szalai András úton a Kossuth tér felé, már ismét pirosat mutat. A mö­götte jövő 40-es autóbusz meg. torpan, az utasok előredőlnek. A járat zsúfolt, a lépcsőkön is állnak. — Nem könnyű a dolgunk, különösen csúcsidőben — mondja, már az újmecsekaljai végállomás forgalmi irodájában Arató Pál, aki gyakran vezeti a talán leghosszabb útvonalá és közismerten legzsúfoltabb 20-as járatot is. — Előfordult már, hogy beleszaladtam a pirosba, — emlékszik. — Az úttest köze. pén jártam, amikor váltott a lámipa. Lehetetlen a lámpavál­tás másodperceit számolgatni egy forgalmas csomópontban, amely óriási koncentrációt kíván a legrutinosabb vezetőtől is. Ta­lán ha visszaállítanák a zöld-vil- logó lámpákat, könnyítene a dolgunkon és úgy gondolom, anyagilag sem lenne túlzottan megterhelő. — Való igaz, van gond a lám. pókkal, gondoljon csak a 10-es vonalára! — kapcsolódik be a beszélgetésbe Kelemen András. — De az utasok részéről is el­kelne némi figyelmesség I Már minden ajtónál régen felszáll­tak, az elsőnél még mindig vagy tízen tolonganak. Nem lehetne egy kicsit okosabban megszer­vezni a saját közlekedésün­ket ...? Itt van például az is­kolások utaztatása: ha valaki a gyárvárosi vagy egy meszes! iskolából az újmecsekaljai vég­állomásra visz egy osztályt, miért nem választja a 20-as busz helyett a 10-est, amelynek lényegesen kisebb az utasfor­galma?! Ránk férne hát egy kis utas- illemtan. Az iskolások utazta­tása egyik városrészből a másik­ba, amúgyis óriási felelősséget ró a tömegközlekedés munká­saira. Am az előzékenység, a figyelmesség nemcsak a gyalo­gosokból hiányzik. Beszélgető- partnereim szerint a magán­autó-vezetők és a magántaxisok ugyancsak nehezítik a közieke. dést önző, nemegyszer agresz- szív vezetési stílusukkal. — Én sokfelé jártam külföl­dön is — bizonygatja Fattier Lajos —. és állíthatom hogy közlekedési kultúra dolgában mindenütt jobb a helyzet, mint nálunk. —• Való igaz, de az sem árta­na, ha a közlekedés tervezését hozzáértőbb emberek végeznék — szól vissza valaki az ajtó­ból. Indul a járata, nincs ideje beszélgetni. Úgy hallotton, hogy országos akció indult a tömegközlekedés segítésére, és egyik célja ép­pen a kulturáltabb utas- és ve. zetői megtartás szorgalmazása. Ennek vizsgálata — többek kö. zött — a munkalélektani állo­más feladata. De itt csak a Volán-alkalmazottaknak kell közlekedési intelligenciából vizs­gázni. Pedig jónéhány taxisnak, ma­gánautó-vezetőnek és gyalogos­nak is szüksége lenne rá ... Gyöngy Judit STOP Fokozott közúti ellenőrzést tort ebben a hónapban a rendőrség az egész országban, így Baranyá­ban is. Társadalmi erők bevoná­sával a megszokottnál több gép­járművet és gyalogost ellenőriznek ezen idő alatt. Az akció célja, hogy fokozzák a közúti közlekedés biztonságát. k Csökkentek az autóárak az el­múlt időszakhoz képest a pécsi autóvásáron, de még mindig vál­tozatlanul sokat kérnek a tulaj­donosok főleg a 3—6 éves autó­kért. Néhány üzlet létrejött, első­sorban öreg kocsik leltek új gaz­dára. * Az elmúlt héten 18 személyi sérüléssel járó közlekedési bal­eset történt Baranya megyében: kettő halálos, hét súlyos, kilenc pedig könnyű kimenetelű volt. Gyorshajtás. A Wartburg vezetője a megengedett legnagyobb sebességnél gyorsabban vezette személygépkocsiját egy külterületi úton, elvesztette uralmát a jármű fölött, átsodródott a menetirány szerinti bal oldalra, s összeütközött egy vele szemben jövő" ka­mionnal. A baleset következtében ketten meghaltak. -------------------------*----------------------------------------------------------------*— M űszaki ismeretek A motor „lelke" a dugattyú Ki hinné, hogy a hajtókar­hoz csapszeggel kapcsolódó dugattyú — a fordulatszám függvényében — másodpercen­ként akár negyvenszer-hatvan- szor is megteszi a le-fel utat a hengerben. Hihetetlenül sok és nehéz fejlesztési munka fekszik a dugattyúban, amely néhány évtizeddel ezelőtt még nem tu­dott megfelelni feladatának, bi­zony gyakran megszorult a hen­gerben. Ma már szinte ismeret, len ez a fogalom noha olyan szűk határok között mozog a terjeszkedési hézag, mint ami­lyeneket régente az óráknál a precíz optikai műszereknél al­kalmaztak. Mennyi is ez a hézag? A négyütemű, vízhűtéses motorok­nál 0,03—0,06 mm, a léghűté­seseknél két század milliméterrel több. Igaz, az ilyen illesztési hézagok napirenden vannak a mai megmunkálásoknál, de ne feledjük, hogy a motortechniká­ban figyelembe kell venni az üzem közben jelentkező hőtó- gulást is, amelyet csak bizonyos mesterfogásokkal lehet elhárí­tani. Ismert dolog, hogy a motor­hengerek többnyire egyszerű szürkeöntvényből készülnek, rnig a dugattyúk alumínium öt­vözetből. Nos e két anyagnak más és más a tágulási együtt­hatója így egy adott hőfoknál a henger tágulása 0,07 mm, a dugattyúé pedig 0,2 mm. Ha a konstruktőrök ehhez igazod­nának, olyan nagy tágulási hé­zagot kellene hagyni, amelynél a dugattyú hideg állapotban „harangozna” a hengerben, meleg állapotban pedig eset­leg meg is szorulna. Ezért tehát bizonyos trükkhöz folyamodnak: oválisra köszörülik a dugattyút, Baranyai utakon Baranya megye útjain októ­ber 3—8. között az alábbi javí­tási-építési munkák folynak. A 6-os sz. főúton Apátvarasd és Mecseknádasd térségében ka­paszkodó sávot építenek, út­szűkület és 40 km-es sebesség- korlátozás mellett. Az 58-as sz. főközlekedési úton a pécsi fe­lüljáró burkolatának javítása miatt a négy forgalmi sáv ket­tőre szűkült, a megengedett legnagyobb sebesség 40 km; a felhajtó ágat lezárták a forga­lom elől. A 66-os sz. úton a 0—4 km közötti szakaszon asz­faltozás és kiemelt szegély épí­tése miatt az utat félszélesség- bén lezárták. A szederkény— Villány—harkányi összekötő úton Mórok közelében hídépí­tés miatt 12 tonna a súlykorlá­tozás és 40 km a megengedett legnagyobb sebesség. , Ajánlott terelő útvonal Harkány—Töt- tös—Kislippó—Villány. Aszfalt- burkolatot építenek a Villány— újpetrei összekötő úton Villány, kövesd községben, ezért kérik az autósokat figyelmesebben közlekedjenek. ami annyit jelent, hogy a csap. szegek oldalán nagyobb a hé­zag. míg a másik két oldalon a szokásos hézagot hagyják. Amikor az e módon készült du­gattyú munka közben felveszi az üzemi hőfokot megkezdődik a tágulása. De mert a dugattyú alsó része — az ún. szoknya — bizonyos mértékig rugalmas, a szemoldalon egyenlítődik ki az alakváltozás, azaz a dugattyú körkörösen felveszi a hengerfu­rat alakját. Az ovális mértékét az ismert hőmérsékleti érték és az anyag tágulás; együtthatója határozza meg. A gyűrűkkel ellátott, a hen­gerbe beszerelt ovális dugattyú tehát nem szorulhat meg. Csu­pán a dugattyúgyűrűk gyakorol­nak nyomást a hengerfalra, s az első 1000 km lefutása alatt „hozzáidomulnak” ahhoz. Eköz. ben a dugattyúgyűrű valame­lyest veszít az anyagából, töb­bek közöt^ezért kell az új vagy- generáljavított motornál már az első 500 km megtétele után le­cserélni a fémrészecskéket tar­talmazó olajat. A dugattyú vég­leges alakváltozása hosszabb időt vesz igénybe, 5—10—15 ezer kilométert is lefuthat a motor, mire a dugattyú felveszi a hen­ger alakját, és csak akkor kezd igazán jól „húzni” a motor. Ilyenkor hangosabb is lehet a motor járása, mert valamelyest nőtt a tágulási hézag, de en­nek semmi szerepe nincs a tö­mítésben (a kompresszióban). Koponyasérülés, bordatörés Relatív gyorshajtás a belvárosban A külső közlekedési körül­ményekhez mérten rosszul meg­választott sebesség minden esetben relatív gyorshajtást je­lent. Ha a sebesség nagyobb, mint amit a biztonságunk megengedne, létrejöhet a se­besség túllépése akkor is, ha különben az út állapota és a látási viszonyok kifogástalanok. Erre figyelmeztet a következő baleset. Az autóbusz szűk belvárosi utcán haladt 40—50 kilométe­res óránkénti sebességgel. így érkezett az egyik ugyancsak szűk keresztutcához, melynél az útvonalat jól látható „zebra" vágta át. A kijelölt gyalogos- átkelőhelyet még villogó sárga fényű lámpa is jelezte. A busz érkezési iránya felől nézve jobbról ekkor kezdett átmenni a „zebrán” egy súlyosan ittas gyalogos. A vezető a sebessé­géhez mérten késve észlelte, megállni nem tudott, elütötte. A gyalogost a jármű nagy ív­ben előrerepítette. Ezután már sikerült a buszt megállítani. így az úttesten fekvő embe­ren már nem gázolt át, ám az ütközés okozta koponyasérülé­sek és bordatörés miatt a gya­logos aznap a kórházban meg­halt. A rendőrségi és bírósági vizsgálat megállapította, hogy a buszvezető a nedves úttest, valamint az adott forgalmi helyzet rossz értékelése miatt nem a körülményeknek meg­felelő sebességgel vezette jár­művét. Enyhítő körülményként a bíróság figyelembe vette a sér­tett fél ittas állapotát, ennek ellenére a buszvezetőt felelős­ségre vonta halálos közúti bal­eset gondatlan okozása miatt és egyévi szabadságvesztésre ítélte. A relatív gyorshajtást nem a nedves útfelületben kell meg­látnunk, ez ebben az esetben csak közrejátszó tényező. A fontosabb a vezetői tudatosság hiánya, a folyamatos önellen­őrzés hiánya. A buszvezető hó­napok óta ezen a vonalon járt, megszokta az utca külső jel­lemzőit, megszokottá vált szá­mára a villogó sárga lámpa is. Ezen a helyen akkor haladt lassabban, amikor nagyobb gyalogostömeget észlelt. Meg­szokta, és ezt érthetőnek is kell tartanunk, hiszen napjá­ban harmincszor-harmincötször keresztezte ezt a szakaszt. Az azonos útvonalakon haladókat gyakran fenyegeti ez a veszély. Ha nincs meg a tudatos éber­ség, amely korlátozza az ösz­tönszerű magatartást, akkor ez veszélybe visz. A mj esetünk­ben ez hiányzott a buszvezető­ből. Ki kell emelnük még egy tényezőt, ami általános jelen­ségnek mondható —•, az egy gyalogos nem gyalogos — el­vet. A „zebra” jelenléte már a gyalogosok nélkül is az el- , sőbbség megadására figyel­meztet. Zárai Tibor Rovatszerkesztő:. ROSZPRIM NÁNDOR

Next

/
Thumbnails
Contents