Dunántúli Napló, 1983. október (40. évfolyam, 271-301. szám)
1983-10-28 / 298. szám
1983. október 28., péntek Dunántúli napló 5 MSZ-védnökség a beruházás felett Az előaknából folyamatosan érkezik a felszínre a kitermelt kőzet. Épül István lll-as akna Amit a liászprogramból látni lebet Fotó: Erb János A család és az iskola együttműködése A megyei népfrontelnökség ülése A hulladékhasznosítási kormányprogram társadalmi támoga. tásának megyei eredményeit és lehetőségeit, a bükkösdi községi népfrontbizottság munkájáról készült beszámolót, a cigányfórumok tapasztalatait, valamint a tavaszi nevelési értekezletek tanulságait, a család és az iskola kapcsolatának alakulását vitatta meg tegnapi ülésén dr. Ádám Antal elnökletével a Hazafias Népfront Baranya megyei Bizottságának elnöksége. A tavasz folyamán az óvodáktól a középiskolákig terjedőn valamennyi'oktatási intézményben a szülői munkaközösségek részvételével nevelési értekezletet tartottak a tantestületek, a család és az oktatási intézmény kapcsolatáról, együttműködéséről. A nevelési értekezletek tapasztalatait dr. Épül István lll-as akna. A mecseki szénmedence megújulását segítő liászprogram részeként, a nyolcvanas évtized legnagyobb baranyai- beruházásaként immár fél esztendeje folyik Pécs-Bányaüzem új aknájának építése, amely a két régebbi akna pillérében levő 20 millió tonna jó minőségű szén kitermelését lehetővé teszi. Pécs-Bányaüzem a liászprogramból mintegy 4 milliárd forinttal részesedik. A majdan 933 méter mélységű, 8 méter átmérőjű István Hl-akna mélyí- tési költsége, az építési és szerelési munkák, a berendezések megközelítően 800 millió forintba kerülnek. A munkálatok a 23 milliárdos liászprogram talán leglátványosabb részét jelentik, s talán az sem az újságíró túlzott türelmetlenségének jele, hogy ez idő szerint a beruházás egyetlen látnivalójaként az építést egyetlen jelentős eseményének tekinti. A Mecseki Szénbányák KISZ- bizottsága, valamint a Bányászati Aknamélyítő Vállalat Mecseki Körzetének KISZ Bizottsága nem véletlenül választotta a tanácskozás színhelyéül Pécs- Bányaüzemet, ahol tegnap a liászprogram KISZ-védnákségé. bői adódó időszerű feladatait beszélték meg. Mint ismeretes, a Mecseki Szénbányáknál, a Bányászati Aknamélyítő Vállalat Mecseki Körzetében, a Veszprémi Szénbányáknál, a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalatnál dolgozó, valamint a Központi Bányászati Fejlesztő és Kutató Intézetnél tevékenykedő fiatalok védnökséget vállaltak az állami nagyberuházás felett. Pető Attila, a védnökség ope. natív bizottságának vezetője, Haffner Henrik, a Mecseki Szénbányák bányamérnökei, Nagy János, a Bányászati Aknamélyítő Vállalat bányamérnöke, valamennyien vállalatuk és a beruházás felelős beosztású vezetői ismertették saját feladataikat és természetesen a közös tennivalókat is. Részt vettek a tanácskozáson a területen dolgozó szocialista brigádok vezetői is és a bányaüzemek KISZ-bizottságainak titkárai. A tegnapi megbeszélés hasznossága minden bizonnyal rövid időn belül gyakorlati eredményekben is megmutatkozik, amelyre hihetetlenül nagy szükség lesz. Az épülő István lll-as akna megtekintése közben legalábbis másra aligha lehetett gondolni. Tucatnyi földmunka- gép dolgozik a területen, építik már az egyik szállítógépház alapjait is, miiközben az elő- akna tegnap túlhaladta a 42- ík métert, amelyből 41 -et már ki is falaztak. Ikotics József aknamélyítő brigádja dolgozik itt, akik a Pécs—Budapest közötti vasútvonal alagútjainak építésével váltak ismertté az elmúlt mésfél évtizedben Baranyában. Az előakna mélyítésének a tervek szerint (54 méter mélységig) november közepére kell befejeződnie, ezután téliesítik a munkahelyet, 1,5 millió forint értékű graboplast sátrat vonnák köré, majd megkezdik az aknamélyítők a végleges aknatorony alapjának kialakító, sát Ez egy 25,4x20,2 méter alapterületű, 13 méter mély, különleges szilárdságú és vastagságú betonnal biztosított, medenceszerű létesítmény lesz, amely fölé emelik majd1 a B. m.-i ÁÉV munkásai az 56 méter magas aknatornyot. Ennek 26-ik méterében helyezik el az akna. mélyítő szállítógépek korongjait. Várhatóan, erre 1986 őszén kerül sor, ezután az építők folytatják a csúszózsalűs technológiával épülő torony építését, ezzel egyidőben az aknamélyítők pedig az akna mélyítését. L. J. A minőség mindenekfelett A minőség forradalmára van szükség — hangzott el sűrűn tegnap a pécsi Technika Házában, ahol megkezdődött az országos len-, kender, és ve- gyiszálipari vándorgyűlés. A kétnapos találkozón, melyet a‘ Textilipari Műszaki és Tudományos Egyesület rendezett, az ország minden részéből csaknem százötven szakember a minőség emelésének lehetséges útjairól tanácskozik, különös tekintettel az exportra. Óriásiak a tartalékaink. Dr. Cseh József, az egyesület főtitkára, az Ipari Minisztérium főosztályvezetője megnyitójából megtudhattuk, a magyar iparban kimutatott veszteség — leminősítésekből, garanciális költségekből — tavaly 5,8 milliárd forint, több annál az összegnél, mint amennyi az ipar idei import gépbeszerzési kerete. A veszteségeket illetően a sorban a gépipar után a 530 hőközpont mérőit hitelesítik Próbapadon ellenőrzik a hőszabályzó automatikát Gazdasági munkaközösség a PÉTÁV-nál textilipar következik. Most, a nehéz létszámhelyzet és a beruházási pénzszűke idején az egyik legfontosabb feladat a minőség emelése, aminek jelentős a gazdasági és társadalmi, életszínvonalbeli kihatása, nem is szólva külpiaci presztízsünk erősítéséről. A minőség, mint a vállalati stratégia eszköze — a következőkben erről szólt Kévéi Béla, a Szegedi Kenderfonó és -Szövőipari Vállalat műszaki igazgatója, akinek előadására különösképpen ezért is figyeltünk, mert hiszen a hirdi fonó- és szövőgyár is a KSZV-hez tartozik. Elmondta, iparukban mindeddig a mennyiségi szemlélet érvényesült, az érdekeltségi rendszer is ehhez kapcsolódott. A KSZV ezen az idén változtatott, új ösztönzési, érdekeltségi rendszert vezetett be gyárai között, új szervezeti formákat teremtett. A fűtési idény beindulásával egyre-másra cseng a telefon: a Pécsi Távfűtő Vállalatnál, érkeznek a panaszok, bejelentések. A szerelők pedig indulnak, hogy megjavítsák az elromlott, csepegő radiátorokat. Komolyabb gondjuk akkor van, mikor egy-egy háztömb, vagy lépcsőhöz lakásai maradnak fűtetlenek. Ennek gyors javítására jött létre vállalaton belül a Mérő és Beszabályozó VGMK. A PÉTÁV energiagazdálkodási osztályának nyolc dolgozójából hatan — Novreczky Csaba üzemmérnök vezetésével — alkotják a kisvállalkozást. Vajon miért jobb így, mennyivel többet, és hamarabb tudnak tenni a fogyasztókért? — kérdeztük meg a vállalkozás vezetőjét. — Baranyában az építőipari vállalatoknak nincsenek olyan szakembereik, akik be tudnák szabályozni az újonnan felépített lakások hőközpontjait. Eddig is mi végeztük ezt — a meglévő házak hőközpontjainak karbantartása és ellenőrzése mellett ezért nem tudtunk mindenhova időben eljutni, így mint kisvállalkozók, munkaidőn túl napi 4—4,5 órát dolgozunk. Használjuk a vállalat laborját, műszereit, berendezéseit, ugyanakkor ezért az évi jövedelmünk tíz százalékát fizetjük. Idén nem is volt sehol lemaradás. Járjuk az egész megye területén lévő hőközpontokat, több mint 530-at — az ipariakat is —, ellenőrizzük a fűtés- és melegvíz-szabályozókat. A város több pontján felállított Í00 fogyasztásmérőt is naponta vizsgáljuk. Emellett elektromos hálózatok szerelésére is vállalkozunk. — Előtérbe került az energiagazdálkodás, úgy hallottam, hogy különböző szerkezetekkel igyekeznek a fogyasztáson módosítani . . . — Nem pontosan így van. A beszabályozok programjainak pontos üzemeltetésére ügyelünk. Igyekszünk úgy beállítani, hogy a csúcsidőben is biztosítani tudjuk a megfelelő melegvíz-szolgáltatást és a fűtésszabályzókkal se legyen probléma. Most kaptunk egy új feladatot is a BÉV-től: Lvov-Kert- városban a siklósi városrészben jelenleg olyan radiátorok üzembe helyezését végezzük, melyek mindegyikét a tulajdonosok tetszés szerint állíthatják: vagyis esetenként kikapcsolhatják a fűtést. Ugyanakkor a többivel tovább lehet biztosítani a meleget. A kisvállalkozás hat tagja szombat és vasárnap is dolgozik, hogy biztosítani tudják a folyamatos fűtést és melegvíz-szolgáltatást. Ádám Erika Erhardt Imre, a pécsi Széchenyi Gimnázium és Szakközép- iskola igazgatója, a megyei népfrontelnökség mellett működő pedagógiai bizottság elnöke összegezte a testület tegnapi ülésén.- Mi volt a célja a nevelési értekezleteknek? — Legutóbb 1986-ban tartottak nevelési konferenciákat a szülők és a tantestületek együttműködéséről. Az akkori konferenciák alapján megfogalmazódott az egyenlő súlyú felelősségmegosztás az iskola és a család között a gyermekek, az ifjúság neveléséért. A gyakorlatban azonban úgy alakult a helyzet, hogy a szülők mindinkább az oktatási intézményekre próbálták áthárítani a nevelés feladatait. A tavaszi konferenciáknak az volt a legfőbb célja, hogy egy-egy oktatási intézményre vonatkozóan kialakítsa a szülők és a tantestület közötti egészséges, egyenlő súlyú feladat- és felelősségmegosztást, az együttműködést.- Milyen tapasztalatokkal zárultak a konferenciák? — Iskolatípusokként és intézményenként eltérőek a tapasztalatok abban, hogy milyen a szülőkkel való kapcsolat. Általában elmondható, hogy legszorosabb a kapcsolat és az együttműködés az óvodákban, és leglazább a középiskolákban. A kapcsolatok jellegének mindenképpen meghatározója az intézmény típusa, ugyanakkor sok múlik a tanintézetek vezetésén és a szülők igényességén is. Vannak iskolák, ahol a szülőket az intézmény működtetése bázisának tekinti. Az ilyen egyoldalú kapcsolatban a szülő csak ad, az intézmény pedig kizárólag a hagyományos formákkal — szülői értekezlet, fogadóóra, nyílt nap — vesz részt az együttműködésben. Sok iskolában viszont az együttműködés új formáival kísérleteznek — általában sikerrel. Bevonják a szülőket az iskolai nevelés feladataiba, hasznosítják a véleményüket, olyan mozgalmi és szabadidős programokat szerveznek, amelyeken szülők és gyermekek közösen vesznek részt. Legkedvezőbb és legfontosabb tapasztalatként egy úi irányzat térnyerését lehet említeni. Egyre szélesebb körben fogadják el azt az elvet, hogy az iskola a gyermekekért van, de teljesítménykövetelményeivel együtt. D. I. szagosait első lett a szentlőrinci iskolaszövetkezet A kongresszusi verseny keretében múlt évben hirdette meg első alkalommal a SZÖVOSZ, a KISZ KB, az ÁIB és a Művelődési Minisztérium az országban működő iskolaszövetkezetek versenyét. Több mint 300- an pályáztak az első helyezésért. Tavaly, a szentlőrinci 1. számú Általános Iskola szövetkezete a második helyezést érte el. Idén elnyerték az első helyet. A helyezéssel iáró oklevelet és az ötezer forintos jutalmat. Dr. Szilvasán Pál, a SZÖVOSZ elnökhelyettese adta át tegnap az ünnepi közgyűlésen az iskolaszövetkezet elnökének, Szalai Lajos igazgató- helyettesnek. A szentlőrinci áfész 1973-ban alakított ki és működtetett az 1. számú iskolában egy boltot/ ftt a gyerekek élelmiszereket és tanszereket vásárolhattak. A következő évben már átvették a bolt vezetését a tanulók, öt évvel ezelőtt tovább bővítette az iskolai csoport a működését: nemcsak kereskedelmi, hanem ipari és mezőgazdasági tevékenységet is folytattak. A Művelődési Minisztérium beruházásával és a szentlőrinci áfész támogatásával várépítő fakockák qyártását kezdték el. Házilag készítették el azt a présgépet, melyen az oktatáshoz szükséges logikai játékokat állítják elő. Ennek a bevételéből vették meg a nyomdai tevékenységükhöz szükséges gépeket: iskolai feladatlapokat, nyomtatványokat és prospektusokat készítenek velük. Ugyanebben az időben kaptak három hold területet díjmentesen at helyi tanácstól: itt primőröket, zöldségeket, virágokat és kukoricát termesztenek. A termést a ZÖLDÉRT-nek. az áfésznek és a Szigetvári Konzervgyárnak adják el. Ma már fóliaházuk, melegházuk, kapálógépeik és kerti traktorjuk is van. Idén újabb tevékenységet kezdtek: az érdeklődő gyerekek könyvkötészettel is foglalkozhatnak. Eddigi bevételeik közül várhatóan az idei (esz a legmagasabb — most 820 000 forintnál tartanak — év végére elérik az egymilliót. A Kísérleti Általános Iskola szövetkezeti csoportja közösen dönt a felhasználandó nyereségről: eddig minden évben a nyolcadik osztálvt végzett szövetkezeti tagoknak búcsúajándékul 1500—2000 forintot adott. Ugyancsak így sikerült megvásárolni az orfűi úttörőtábor területét, faházait és sátrait is. Á. E. Betoxon, Oxotin, Anelirox 85 EC A növényvédőszer-forgalma- zás ebben az esztendőben rapszodikus: egyebek között azért, mert jó pár külföldi szer késik, vagy a kiszereléshez szükséges import alapanyagok nehezen teremthetők elő. Nem véletlen, hogy a hazai gyártók, így a Budapesti Vegyiművek, a Nitrokémiai Ipartelepek, a Chinoin Gyógyszervegyészeti Gyár,, vagy az Észak-magyarországi Vegyiművek egyre nagyobb hangsúlyt fektet az importpótló termékek kifejlesztésére, gyártására. A gyártó cégek mind gyakrabban keresik fel a forgalmazó partnereket, a cikkeiket alkalmazó gazdaságokat, termékeiket ismertetve. Ez történt október 27-én is, amikor a Pécsi Agroker Vállalat a két- újfalui Vörös Csillog Tsz-szel közösen az említett tsz-be meghívta az Észak-magyarországi Vegyiművek szakembereit, hogy ismertessék a fejlesztési törekvéseiket, a várható újdonságokat. A rendezvényre az ország különböző részéOj gyomirtószerek bői eljöttek az agroker vállalatok, a növényvédő és agrokémiai állomások képviselői — csaknem ötvenen. A rendezvényen néhány mezőgazdasági üzem is képviseltette magát. Pavlicsek Csabától, az ÉMVM alkalmazástechnikai csoportvezetőjétől megtudtuk, hogy nem egyszerű dolog az importkiváltás, hisz az alapanyagok zöme belföldről keservesen szerezhető be. Szerencsére tavaly óta az Oxon olasz gyártó cégtől szereznek be hatóanyagokat, amelyeknek a kiszerelését itthon végzik. így jelenik meg jövőre a Betoxon répagyom- és az Oxotin szőlőatkairtó szer. Továbbfejlesztik az Ali - rox 80 EC kukoricagyom-irtót, amelynek az alkalmazásában a legtöbb tapasztalatot a számítógépes felméréssel a Baranya megyei Agrokémiai és Növényvédelmi Állomás szerezte az országban. Az új változat neve: Anelirox 85 EC. A kukoricatáblákban élő egyszikű gyomok ellen lehet használni. A Savirox pedig a vadköles ellen nyújt biztonságot. Az ÉMVM-ben olyan szeren is dolgoznak, amellyel fokozható a növények fagytűrő képessége. Hasonló kísérletek folynak oz USA-ban és Izraelben is. Felkarolták a tiszaföldvári Alkotó Ifjúság Egyesülés ötletét is, vagyis olyan adalékanyagot alakítanak ki, aminek a segítségével takarékosan, még hatékonyabban használhatók fel a nagyon drága növényvédő szerek. Az utóbbi két újdonság egy-két éven belül a fogyasztóhoz is eljut. Cs. J.
