Dunántúli Napló, 1983. október (40. évfolyam, 271-301. szám)

1983-10-27 / 297. szám

6 Dunántúlt napló 1983. október 27., csütörtök szerkesztőséa nőstá iából iiii BBB1 Olvasóink írjak Fogyatékos gyerekek továbbképzéséről Az októberi Művelődésügyi Közlönyben jelent meg a mi­niszteri javaslat az enyhe fokú sérült gyerekek tankötelezett­ségének kiterjesztéséről. A kétújfalui iskola tantestü­lete is megvitatta a javaslatot, és Káder Sándor pedagógus elküldte véleményét lapunk­nak is: „örömmel üdvözöljük a mi­niszter javaslatát, mert igaz, hogy a gyógypedagógiai in­tézmények hagyományosan jól oldják meg a tanulók pálya­irányítását, de nem rendelkez­nek a továbbtanulás személyi és anyagi bázisával. Úgy lát­juk, e problémában segítséget jelent a tankötelezettség ki- terjesztése, a továbbképző tan­folyamok bevezetése. Biztosítja a kisegítő iskolák­ban végzett, enyhe fokú sé­rült tanulók továbbtanulását és pályaválasztásának szemé­lyi, tárgyi feltételeit. Kiterjesz­ti a fogyatékosok rehabilitá­cióját az iskolás koron túl is. A továbbképző tanfolyam szak­mai orientáltságú, ezért a ta­nulók jelenlegi lehetőségei­hez képest a konfliktusmente- sebb társadalmi beilleszkedést segíti. Meggyőződésünk, hogy az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben élő, betegség vagy fogyatékosság terhét viselő emberek, társadalomba való beilleszkedésének intézményes megoldása régóta váratott magára. Valós társadalmi igényt fogalmazott meg a ja­vaslat, és szocialista társadal­munk humanista vonásának erősítéséhez nagyban hozzájá­rult.” A szakértő véleménye Á fekete gólyáról A Dunántúli Napló október 9-i számában rövid hír jelent meg a fekete gólyák őszi meg­figyeléséről. Bár a híradás Drá­va menti tartózkodásukat szo­katlannak tartja, a szakiroda­lombon ez a jelenség cseppet sem meglepő, ugyanis a Kár­pát-medencei populációk Dél­Kicserélték a hibás árut Tóth János pécsi (Páfrány u. 25.) olvasónk olyan esetről számolt be, amelyet mi is örömmel adunk tovább olvasó­inknak: „Egy üveg zöldborsó konzer- vet vásároltam október 17-én, a pécsi, újmecsekaljai 201-es élelmiszerboltban. Csak otthon vettem észre, hogy hibásan záródott az üveg kupakja, úgy láttam, zavaros a borsó. Másnap visszavittem a boltba. Az üzletvezető csak annyit mondott: Semmi baj, cserél­jem ki nyugodtan. Nem ma­gyarázkodott, nem kérte a blokkot, hátha nem is náluk vettem. Tudom, hogy nem nagy ügy, de gondolom érdemes elmon­dani, hogy okuljanak a ma- gyarázkodók belőle, mert több esetben csak kitérő, elutasító válaszokat kap a reklamáló vásárló.” Még mindig nincs gazdája... Kié lesz a nyugat-mecseki szolgáltatóház? A nyugat-mecseki szolgáita- tóház műszaki átadása június­ban volt. Akkor szóvá tettük a Dunántúli Naplóban, hogy nem alakítottak ki olyan helyiséget, melyben a takarításhoz és a kisebb javításokhoz — villany-, vízvezeték-szerelés — szükséges eszközöket tárolni lehetne. Azóta vajon milyen változás történt? A szolgáltatóházban működő egységek egymás után beindul­tak. Azonban még mindig nem dőlt el, hogy ki az épület kö­zös gazdája. Ennek a hátránya pedig eavre inkább előtűnik: nincs, aki felügyelne a rendre és elvégezné a lépcsőházban a tokarítást. Megkérdeztük a PIK főmér­nökét. Haidu Lászlót. — Nem a mi tulajdonunkban van az épület. Mi csak olyan épületeket igazgatunk, amely­ben lakások is vannak. Gajdon Zsuzsa a Pécs városi Tanács tervosztályának főelő- adóia ennek az ellenkezőjét bizonygatta. — A júniusi műszaki átadá­son a PIK néqv képviselője is részt vett. Különben is még a szo'qáltatóház építése előtt, il­letve alatt eldőlt, hogv ki lesz a tulajdonos. Erről a Pécs vá­rosi Tanács V. B. ülése döntött — a 42 1981. V.- 15-i határoza­tában. Annak ideién értesítet­tük is az Ingatlankezelő Válla­latot. Sőt a mostani bérlőkkel — Patyolat. Zöldért stb. — kö­tött szerződések egy-egy példá­nyát is elküldtük nekik. Ennek ellenére dr. Kutas Éva, a PIK igazgatóhelyettese és Peitl Rezső az üzemeltetési osztály műszaki vezetője sem­miről nem tud. — Igaz ugyan — mondta Peitl Rezső —, hogy a műsza­ki bejáráson részt vettünk, de különböző kifogásokat szóvá tettünk. Nagyon tiltakozunk, hogy a mi kezelésünkbe kerül­jön az épület, mert így nem vállaljuk az , üzemeltetését. Amennyiben megkapjuk a V. B. határozatot, a tanácsi utasítá­sokat és a telekkönyvi bejegy­zést is, úgy előbb egy műszaki bejárásra invitáljuk a tervezőt és a beruházót is. A nekünk szükséges változtatásokat hajt­sák végre. A beruházások költ­ségét is ők állják, mert nekünk erre nincs anyagi lehetősé­günk. Gajdon Zsuzsának továbbí­tottuk a PIK vezetőinek észre­vételeit. Elmondta, hogy a szolqáltatóház építésének utó­lagos elszámolása most törté­nik, így a közeljövőben kerül telekkönyvezésre a létesítmény. Másrészt az átadandó épületet ők is szemrevételezni fogják néhány napon belül. Amíg a végleges döntés megszületik, továbbra is pisz­kos marad az új épület lép­csőháza és folyosója. Remélhe­tőleg még az esős-havas idő beköszönte előtt sikerül gaz­dát találni a szolqóltatóház- nak, aki Gondoskodik megfele­lő takarítószemélyzetről. . . • Ádám Erika Hozzászól az illetékes „A gomb” Az 1983. október 11-én meg­jelent „A gomb” című cikkel kapcsolatban a következő tá­jékoztatást — kiegészítést — kívánjuk közölni. A „száraz" vegytisztítás szer­ves oldószerben, vegytisztító­gépben történik. Az oldószer a szintetikus alapanyagból ké­szült gombok egy részét fel­oldja. Azt megállapítani, hogy oldódik vagy sem, vegyvizsgá- lattal lehet, mely szintén á gomb károsodását okozza és erre átvételkor nincs is lehető­ség. A fából, kerámiából, csontból készült gombok pe­dig a tisztítás során a tisztító­gép dobjához csapódva eltör­hetnek. Ugyanez vonatkozik az összes díszítésre is. A károso­dásokat csak úgy lehet kikü­szöbölni, ha tisztítás előtt a gombokat, díszítéseket eltávo­lították. A fenti okok miatt vala­mennyi felvevőhelyünkön ki van függesztve, hogy „gombo­kért felelősséget nem válla­lunk, kérjük eltávolítani”. Ezen kívül az átvételi jegy hátolda­lán a „vállalási feltételek" kö­zött is szerepel a következő felhívás. „Gombok, villámzárak, csa­tok, díszítések meghibásodása, vagy károsodása miatt felelős­séget nem vállalunk, vállalás­ba adáskor kérjük eltávolíta­ni.” Sajnos, ezeket a felhívásokat a megrendelők szeretik figyel­men kívül hagynj a gomb fel­varrás kellemetlensége miatt. Ács Gyula igazgató Baranya megyei Patyolat Koszkár-díi Ez alkalommal ifj. Dunavölgyi János pécsi (Alpári Gy. u. 6.) ol­vasónknak ítéljük a Koszkár-dijat. A Fészek Áruház mögött fényképezte le ezt e terjedelmes szemétdombot. A kétszáz forintos jutalmat átveheti a Magyar Hirdető irodájában (Pécs, Sallai u. 8.). Sajnos most nem számolhatunk be sikerről a legutóbbi fel­vételünk kapcsán, amely Pécsett, a Honvéd utca 1—3. számú épület udvarán lévő rendetlenséget mutatta meg. A POTE gaz­dasági főigazgatóságán megtudtuk, hogy lassan egy éve tart ott ez az állapot, a BÉV munkaterülete az udvar, ahol a bon­tási munkákat megkezdték, aztán dolguk végezetlenül e| is vo­nultak az épitők és nem is számíthatunk az építkezés gyors befejezésére, a rendetlenség mielőbbi megszüntetésére... fián« Afrikába vonulásának ideje nem szeptember eleje, hanem annak vége. Az idei időjárás­nak kell tulajdonítani a pár nappal hosszabb Visszamara­dást, nem pedig a későn kelt fiataloknak. / Mivel a Dél-Dunántúlon nemcsak az ártéri ligeterdők­ben, hanem a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzetben is él, s a kirándulók is találkozhatnak néhány példányukkal, érdemes közelebbről megismerkedni ve­le. A fekete gólya (CICONIA NIGRA), méreteiben igen kö­zel áll a fehér gólyához. Meg­jelenése nem olyan nemes, mint rokonáé, inkább egzotikus látványú. Sötétvörös csőre és szemkörnyéke valósággal izzik a csillogóan fekete fej- és nyaktollak között. Mind a sé­táló, mind a levegőben nyúj­tott nyakkal és lábbal szálló madáron jól látható a mel­lényként ékeskedő fehér mell, s hastájék. Hozzánk áprilisban tér visz- sza. Fészekaljában általában négy fióka nevelődik több mint nyolc héten át. Táplálé­kuk főleg halból és békából áll, de elfogyasztják a nedves mecseki rétek rovarait, hüllőit is. Rovarszedegetésének ma­gom is többször tanúja vol­tam Váralja határában, ami­kor meglepően közel engedett maqához. Gemencen már gya­koribb, s az erdei kisvasúton döcögve — ha szerencsénk von —, találkozhatunk vele. A fekete gólya eurázsiai el­terjedése igen érdekes, Kínától egészen Közép-Európáig költ, de az igazán mediterrán terü­letekről hiányzik. _ Egyetlen, földrajzilag elszigetelt mediter­rán populációja az Iberiai-fél- szigeten él. Fokozottan védett faj! Eszmei érték?: 30 000 fo­rint. Fazekas Imre tanár-zoológus ár nem csengőre, ber­regésre kell ébred­nem és nem kötelező időben. A szokott időben felébredtem, azóta csak szendergek. A függöny mö­gött- még alig szürke csík. Nyújtózkodom. Kicsit rozsdás­nak érzem magam, pedig pihentek az ízületek, a ge­rinc is kinyúlhatott. A szív egy kicsit rendetlenkedett, már a helyzetváltozásra is érzékeny, s míg a többi szerv pihen, magára akarja vonni a figyelmet. Zene mossa ki az álmot. Nem kell hangosra, ébresz­tőre erősíteni, csak háttér­zene, csak zsongás, alig ért­hető szöveggel. Lassan merülök fel,, még szendergés, már hangok, már zene, már szavak, már mondatok és képek. Rete­szem őket a tegnapi tévé-ké­pekre, újra és folyamatosan tárgyalnak, újra és folyama­tosan harcolnak, elrabolnak, eltérítenek, fenyegetik egy­seket, óvodásokat, kisiskolá­sokat befogad az óvoda, az iskola és ma is elég ember marad az utcákra. , mást szóban és képben. Mindezt oldja a zene. Még egy kis UTINFORM, az or­szág készül a mai napra, a megteendő ezer kilométerek­re lábon és keréken, ezer­tonnák mozgatására, gépek kapcsolására, nekigyűrkőzik a gyáraknak, műhelyeknek, felmászik a falakra, leszáll a bányákba, beül az irodák, ba, beöltözik, bemosakszik, pultról, raktárakból lehet vá­logatni, félig alvó bölcsődé­Zene közben jelzik az idő múlását, néhány perc van vissza, amikorra hova kell és lehet lépnünk, sietnünk, blokkolnunk, jelenléti ív . . . Fél évszázadon át így kezdő­dött a naP- És hány virrasz­tás, éjszakai ügyelet, műtét — éveket tenne ki. A mester­séges fénnyel kitolt nappal, táblák és függönyök éveket zártak ki a korai fényből. Meg kell próbálnom együttlépni az idővel, az őszi—téli rideg-hideg hajna­lokat ágyban tölteni, nyáron pedig a Nappal kelni. Felébresztene-e a deren­gés? Mikor állna be bioló­giai órám a Naphoz? Mikor ébrednék az első fényre? Borús, szürke hajnal meddig tartaná zárva a szemhéja­kat? A hangokat ki kellene re- keszteni — az Idő szolgái. A reggeli csúcsforgalom, az időjárás, az évszakok vál­takozó díszlete előtt alig változik. Madárdalt szívesen beengednék, még. kakas­kukorékolást is. Jelezne va­lamit, és én választhatnék — fél évszázada először: szét­nézek-e az ébredő világban? vagy a másik oldalra for­dulok. örülnek az otthonok, — telik a világ. Konkoly-Thege Aladár A bizalom határai Fel sem merül a gyanakvás, ha az elismervényt kérés nél­kül adják. Elmaradása viszont bizalmatlanságot szülhet. Álfa­mi vállalatoknál többnyire hoz­zátartozik az ügymenethez az átvételt igazoló cédula. Mégis megesett, hogy az egyik Pécs környéki faluból szerkesztősé­günkhöz fordult kétségeivel az a jóhiszemű ügyfél, akinek te­levízióját a műszerész magával vitte, mondván, csak odabent a szervizben tudja megcsinál­ni. Ha kész, legközelebbi útja során visszahozza. Eltelt egy hónap, aztán kettő, sőt három, és a tulajdonos csak akkor ka­pott észbe: nemcsak, hogy el­ismervény nincs a kezében, de még a szerelő nevét sem tud­ja. Ekkor hívta fel az ügyele­tes újságírót: most mit csinál­jon, hol, hogyan keresse a ké­szülékét? Utóbb kiderült ügyen, hogy a javítást alkat­részhiány késleltette, addigra azonban panaszosunk több ál­matlan éjszakával fizetett bi­zalmáért. Hasonlóképpen reményte­lennek látta helyzetét és iga­zának érvényesítését B. Lajos, aki egy szikvízüzemben 30 li­teres szódáspalackot adott le megtöltésre. Amikor a megha­tározott időben visszament ér­te, kétségbe'onták, valóban hagyott-e ott üres palackot. A kisiparos azzal indokolta bi- zalmatlansáqát, hogy saját pa­lackjai közül már több eltűnt. Lehetséges. Éppen ezért érthe­tetlen, miért nem adott elis­mervényt? A vita, hosszas utánjárással rendeződött. B. Lajos azonban keserű szájíz­zel ihatja a szódát. Hogy mennyire, azt azért könnyű el­képzelnem, mert magam is át­éltem hasonló aggodalmat. Karórámat vittem javítani és csak miután az utcára léptem, ötlött fel, nem kaptam róla papírt. Visszamenni, elismer­vényt követelni bizalmatlan­ságnak tűnhet. Kényelmetlen. Kínos napok következtek, amíg rendben hozzájutottam az órámhoz. Nem ért csalódás, a szorongással töltött napok em­léke mégis kísért, oda többet nem megyek. Lehet, hogy az elismervény pusztán szórako­zottságból maradt el. de az is lehet, hoqv ennél a mester­nél így szokás. — Bizonyos szokásjoq ural­kodik a kisipari szolqáltatások területén. Sziqorú előírások ez­zel kapcsolatban nincsenek — mondta dr. Varga Lászlóné, a KIOSZ Pécs városi szervezeté­nek titkára. — Hasonló ese­tekben összehívjuk a szakbi­zottságot, az dönt. Nem igaz­ságot oszt, hanem tárgyalás útján elősegíti a megegyezést. A dolog lényege ugyanis ép­pen abban rejlik, hogy egyik fél sem tudja hitelt érdemlően bizonyítani az állítását. Ebben az évben például két cipész­mesternek támadt vitája két pár csizma körül. Végeredményben tehát aki nem ad elismervényt, az a bi­zalmáról állít ki bizonyítványt, és a következményeket vállal­nia kell akkor is, ha visszaél­nek vele. Megérné a fáradsá­got az átvételt igazoló cédu­lák kiállítása, mert a bizalom szép, jó, szükséges, éppen ezért kár kockára tenni. Rezes Zs. Üzen a szerkesztő Sárkány Pál mohácsi olvasónk már bizonyára megkapta a pécsi Kertbarátbolt válaszát. amelyben arról értesítik, hocjy a kért magva­kat azonnal küldik megrendelésére, mihelyt megérkeznek a szállítóktól. Legyen tehát türelemmel — a meg­rendelését számontartja a bolt —, nem késett el, hiszen olyan magva­kat kért, amelyeket tavasszal kell kiültetni. L. J.-nének üzenem Pécsre, hogy bár van mód együtt élő házastár­sak között is vagyonmegosztásra (ezt a törvények nem zárják ki), mégis ajánlatos a kérdést ügyvéd­nél, illetve jogsegélyszolgálattal, az iratok "birtokában megbeszélni.

Next

/
Thumbnails
Contents