Dunántúli Napló, 1983. október (40. évfolyam, 271-301. szám)
1983-10-24 / 294. szám
A Luxemburg grótja második felvonásában van egy pillanata, ami percekig tart. Semmit nem csinál, mégis a legtöbbet teszi. Karcsú, magas fiatalember, jól szabott frakkban. Áll a színpad bal oldalán, és mosolyog. Ellenpontjaként Sir Basil (Fa- ludy László) ott esetlenkedik, egyszerre négy égtáj felé indulva, mit is találjon ki, hogy elterelje René figyelmét, aki csak áll, áll és mosolyog. Számára megszűnt a világ, moccanatlanul néz valahová messze, a táncterem túlsó végébe, ahol a bájos „And- zselát” sejthetjük. Mosolya kisfiús, szerény, mégis tele férfias „charme"-mal, ugyanakkor természetes, magától értetődő. Megtelik vele a színpad, a nézőtér, a világ — megteremtve valami nagyon fontosat: a színház varázsát . . . Harmath Albert egyetlen pillanatát ragadtuk ki, érzékeltetve: a számára felcsattanó taps nemcsak nagyon szép, halékony, sokszínű tenorjának s könnyedén erőteljes orgánumának szól. Színészi munkájában ugyanolyan igényes, elmélyült, mint amilyen muzikálisan csendülnek előadásában a Lehár-dallamok. Mozgása, gesztusai, színpadi beszéde is zeneiséget árasztanak, az egész ember tele van muzsikával. Elmosolyodik ezen is, igen, amikor teheti, állandóan zenét hallgat. Főleg dzsesszt, operákat vagy a progresszív dzsessz melodikusabb irányzatait. Ma már... Tíz-tizenöt éve, érettségi után, beatzenekarokban érekeit, ritmusok igézetében, akkor a kemény rock vonzotta. Miközben sok mindent csinált. Volt műtős, taxisofőr; dolgozott ötvösnél, grafikusnál, s színpadra még álmában sem gondolt. Teljesen váratlanul jött, amikor a mai Rock Színház akkori csapata betanulta és szűk Színészarcok Harmath Albert „Nem igaz, hogy ezt nem lehet jól csinálni...” körben bemutatta a Jesus Christus Superstar-t. Művészberkekben sikert arattak, itt látta meg s vitte magával Kazán István. Elvégezte a gyermekszínház stúdióját, majd fölvették, s elvégezte a főiskola operett-musical szakát is, 1977-ben. Játszott Miskolcon, s negyedik pécsi évadában, több sikeres bon- vívánszerep után, elmélyülten tanul. Alapos technikai fel- készültséget akar szerezni végcéljához: majdani operaszerepekhez. Otthonos operettben s musicalben egyaránt. Legutóbb a Chicagóban boával, tűsarkú cipőben női szerepben láthattuk: amint remek humorral keltette életre az akkori dramaturg, Molnár’ Gál Péter kitűnő ötletét. Magyarán: komolyan veszi a könnyű műfajt. „Nem szeretem a külsőségeket, a csö- pögős-szirupos tendenciákat, mert nem igaz, hogy a zenéből kiindulva nem lehet jól csinálni ezt..." - szólt arról, amit esténként naponta bebizonyít René szerepében. W. E. A dallam segít a fölidézésben Kísérleti zenés angol Uj módszerek a nyelvoktatásban A gyűjteményt Hitler is kerestette „Kis Louvre" a Tito-villában Nem újdonság az hogy idegen nyelv oktatásakor időnként a tanárok megtanítanak egy- egy dalt, bevisznek az órára lemezt, magnót vagy akár éppen gitárt. Annál inkább újszerű és érdekes, ha egy nyelv- tanfolyam teljes egészében a zenére épül. Márpedig van ilyen, ráadásul Pécsett: ebben az évben a TIT keretén belül kísérleti jelleggel indult egy 'kedő csoport számára a zenés angol. Kidolgozója Rébék- Nagy Gábor, a POTE Idegennyelvi Lektorátusának munkatársa, orosz—angol szakos tanár. — Mint az elnevezésben is benne van, idén ez kísérleti jellegű. Amikor az ötletemet a TIT-nél elmondtam, lehetővé tették számomra, hogy egy cső. portot ezzel a módszerrel tanítsak. A csoportban tizenhatan vannak. Tizenhat évestől a hatvan évesig minden korosztály megtalálható benne. Hetente kétszer két órát tartunk, mondanom sem kell, esténként. Az ötletet résiben ez adta: olyan módszert szerettem volna kita- falni, hogy senki se érezze nyűgnek, fárasztó kötelességnek az esti nyelvórákat. — Azonkívül, hogy így élvezetesebb nyelvet tanulni, vannak-e más előnyei is? — Elsősorban a hallás utáni megértést segíti. Ez nálunk meglehetősen elhanyagolt dolog, s jobban hozzájárul a beszélgetés elsajátításához amivel szintén nem állunk túl jól. A zene óriási motivációs erő, ezért is esett erre a választásom. A zenéhez mindenkinek van valamilyen köze, s vele spontán tanulhatnak meg nyelvtani szerkezeteket, amiket később tudatosítanak. A dallam segít a fölidézésben, s ha tehet így mondani, kellemes „memoriter”. Arról már nem is szólva, milyen nagy előnye van a zenével tanulásnak a helyes kiejtés elsajátításában. Mindehhez persze a nyelvet tanulók aktivitására is szükség van. De nehogy félreértse valaki: e módszer keretében senkit nem akarunk mi „megénekeltetni". — Volt valami segédeszköze, támpontja a módszer kidolgozásához? — Igen; az NSZK-ban megjelent a BBC-nek egy kiadványa, egy kétkötetes könyv négy lemezzel. Ez a nyelvkönyv már erre a zenés oktatásra készült. Külön fölkértek együtteseket dalok komponálására, mert természetesen a zene, illetve a zene szövege szorosan, tematikuson kapcsolódik az elsajátítandó anyaghoz. Ezt a kiadványt véve alapul, saját magam is, hétfői Egy zágrábi kiállítás különlegességei kollégák segítségével, legalább száz dalt gyűjtöttem össze amiket mind szeretnék majd fölhasználni az angoltanításban. A dalok igen külöbözőek: népdalok, country-dalok, ismert együttesek ismert dalai. Végül ■is ennek a nyelvtanfolyamnak is éppen az a célja, mint bármelyik másnak; csak mi ezt máshogy próbáljuk elérni. — Említette, hogy a hallás utáni megértéssel nagy bajok vannak. Ezt alátámasztja az az UNESCO-fölmérés, amit valahol olvastam: nyolc ország gimnazistái közül a hallás utáni megértésben a magyarok nyolcadikok lettek, míg a beszédben másodikok. — Ez is arra ösztönöz, hogy elsősorban a beszédkészséget, a kommunikációra való képességet kell megtanítani s ennek egyik alapfeltétele, hogy megértsük azt, amit nekünk mondanak. Bízom abban, hogy mindezt nagyon elősegíti a zenés nyelvoktatás módszere. Dücső Csilla Tíz évig tartó hercehurcák után szeptember végén megnyitották Tito egykori zágrábi rezidenciájában, a Villa Zagorjé- ben Ante Topic-Mimara festőművész és restaurátor gyűjteményének állandó kiállítását. A most 86 éves horvát születésű osztrák állampolgár évekkel ezelőtt felajánlotta szülőhazájának felbecsülhetetlen értékű gyűjteményét, melynek most bemutatott 332 darabja között a művészettörténet legnagyobb nevei találhatók. Valamennyi korszakból és a világ minden tájáról. Ikonjai között Andrej Rübljov-mű szerepel; festményeit Rafael, Michelangelo, Ti- ziano, El Greco, Velasquez, Goya, Rubens, Bosch, Manet, Renoir Degas nevei fémjelzik; régészet] gyűjteményében ötezer éves egyiptomi szobor is található. Tizenhárom keleti Újszerzeményi kiállítás nyílik Nagykanizsán, a vasutas szak. szervezet művelődési házában ma, október 24-én délután 3 órakor. Az intézmény üzemtörténeti klubjának gyűjtő, munkája nyomán bemutatják a szőnyege közül a legrégebbi a 16. századból való. A gyűjtemény körül persze nem szűnnek a találgatások: nem hamisítványok egyvelege-e vajon a Mimara-gyűjtemény? A kincsekről egyébként Hitler is tudott, és Mi marót 1943-ban koncentrációs táborba záratta. A műkincsek azonban már 1938 óta jó helyen voltak egy prágai és egy säckingeni rejtekhelyen ... A zágrábiak először az óváros jezsuita kolostorát rendezték be Mimara gyűjteménye számára. A műgyűjtő azonban nem találta alkalmasnak a felkínált épületegyüttest. (Ebben nyílik meg egyébként rövidesen a centenáriumi Mestrovic-'kiál- lítás. Mimara végül is a Tito- rezidenciát fogadta el a gyűjtemény tizenkettedrészét kitevő 332 műtárgy bemutatására. 123 éves nagykanizsai vasút emlékeit. Egyebek közt fotódokumentumokat, egyesületi zászlókat, egyenruhákat, korabeli munkaeszközöket állítanak ki. G. O. Üzemtörténet Nagykanizsán Vasárnap délelőtt a Csontváry Múzeumban Házimuzsika Prandau báróéknál Zeneszerző és mecénás - Arckép 1845-ből A házimuzsikára nem a báró írta a meghívót: Prandau báró már több mint száz éve nem ír, nem irat ilyen meghívókat. A régi muzsika kedvelőit azok hívják meg, akik szívesen búvárkodnak Pécs zenei múltjában, s úgy gondolják, különleges zenei élmény lehet az egykori horvát báró, bécsi kamarás, és magyar —• pécsi — zeneszerzők mecénásának műveiből koncertet hallani. Ki volt Prandau báró? Szkla- dányi Péter, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola pécsi tagozatának tanára régóta foglalkozik Pécs zenei múltjának kutatásával; így eleveníti fel a jövő vasárnapi koncert előzményeit: — A századelőn megjelent egyik tanulmány szerint a val- póí kastélyban nevezetes kottatár található, egyebek között Prandau Károly és Prandau Gusztáv műveit is itt őrzik. Val- pót ma Valpovónak hívják, Jugoszláviában van, s amikor egyszer Eszéken jártam kutató munkán, megkérdeztem a múzeumban: nem tudják-e, hol van az a kottatár. De, mondták, itt a szomszéd szobában. Fellapoztam Prandau Károly műveinek kottáit. Nem volt kiemelkedő zeneszerző, de számunkra érdekes, mert osztrák császári kamarás létére, elszlá- vosodott környezetben magyaros zenét is írt. — Zeneszerzői és mecénási tevékenysége végighúzódik a századon (1793-ban született és 1865-ben halt meg); amikor Bécsbe költözött, testvére, Gusztáv támogatta tovább a segítségre szoruló zeneszerzőket, és koncerteket rendezett. A levéltárban megtaláltam kortárs pécsi zeneszerzők támogatást kérő és köszönő leveleit is. S hogy még további pécsi kapcsolatot említsek: Prandauék nemcsak a valpói kastélyban, hanem Pécsett is rendeztek házimuzsikát: a Széchenyi tér 12. sz. ház, amely ma a Janus Pannonius Múzeum régészeti osztálya, Prandauék háza volt. — A múzeumi hónap eseményeként október 30-án, vasárnap délelőtt fél 11-kor a Csontváry Múzeumban koncertet rendezünk, és megpróbáljuk felidézni az egykori házimuzsika hangulatát Prandau Károly három művének és Hölzl Sz. Ferenc, valamint Amtmann Prosper korabeli pécsi szerzők műveinek előadásával. A Prandau-koncertek története váratlanul újabb érdekességgel gyarapodott. Martyn Ferenc pécsi festőművész olvasva a készülődő koncert hírét, lapunk rendelkezésére bocsátott egy képet, amely Prandau Károlyt ábrázolja. Az 1845-ben készült litográfián — bár az idő már barna foltokat hagyott a papíron — jól látható a művész neve: Stadler, és ott a báró aláírása is. — Apai nagyanyám hagyatékában találtam a képet — mondja Martyn Ferenc. — Nagyanyám kitűnő teremtés volt: szerette a nyelveket, művészeteket, különösen a zenét. Azt tudom, hogy ismerte a Prandau családot, s bár erre közvetlen adat nincs, feltehető, hogy eljárt a koncertekre is. A vasárnapi hangversenyen közreműködik Balatinecz Márta, Gyermán István, Horváth Csaba, Sz. Simonfai Mária, Szkladányi Péter és Vesna Bu- ric, az Eszéki Muzej Slavonije munkatársa. A rendezők a két város múzeumai és a két megye tanácsai. Januárban a koncertet megismétlik Eszéken. Gárdonyi Tamás Színházi világhíradó n LULU BECSBEN. Alban Berg Lulu című zenedrámájának premierjét mára, október 24-re tűzték ki. Az újévi hangverseny-közvetítések révén Magyarországon is igen népszerű Lórin Maa- zel, az előadás karmestere azonban váratlanul kórházba került. Emiatt a bemutató késik, s a világ hat nagy tévétársasága nem veszi lel az előadást. (Képünkön a címszereplő Julia Migenes.) ZORBASZ-MUSICAL. Antony Quinn világsikert aratott Kokoyannisz: Zorbasz, a görög című filmjének címszerepével. Most a New York-i Broodway-n a mű musicolváltozatának címszerepét alakítja. MÁTÉ PASSIÓ. A jövő évi Salzburgi Ünnepi Játékokon John Neumeier rendezésében mutatják be Bach Máté passióját. Neumeier, a Hamburgi Operaház koreográfusa állította színpadra Bécsben a J. C. Superstar legmodernebb előadását, s az ő kiváló Máté passió rendezését adták ki könyvben is, mint a mű eddigi legérzékletesebb színpadra állításának tor- gatókönyvét. BERLIN. Az NDK fővárosában bemutatták Heiner Müller Macbeth-átdolgozá- sát. „A klasszikus művészetideált proletárszemmel akarom ábrázolni!” — mondta a Shakespeare-átdolgozas szerzője a premier előtt. TITO GOBBI, a világ egyik legnépszerűbb baritonénekese ma, október 24- én tölti be 70. életévét. Tito Gobbit a magyar közönség az ötvenes években bemutatott Rigoletto és Bajazzók című operák olasz filmváltozataiban ismerte meg. Gobbi idős korában operarendező lett. BARCELONA. Világhírű szovjet operaénekesnő, Jelenő Obraszcova énekli november 7-én a Barcelona Operaházban a Carmen címszerepét. Partnere: Jósé Carreras. F. D.
