Dunántúli Napló, 1983. október (40. évfolyam, 271-301. szám)

1983-10-17 / 287. szám

A gombok gyantaillatban születnek A gyöngy már messze van.. Egy dunai holtág, ahonnét egykor a kagylók származtak A gyöngy, a drága gyöngy — már nem drága gyöngy ... A Bizet-ária híres sora most már nem illik a bajai Kiefer- házra. Pedig majd két évti­zede itt bontották ki a du­nai kagyló szemét és itt for­máltok belőle qombot. Akkor az Üi Élet Halászati Szövet­kezet árbevételének majd 30 százalékát hozta a sok kagy­ló. Ma? — Talán 15 szá­zalékát. Divatját múlta a gyöngyházgomb, nem kell senkinek. Ök tizenketten azért maradtak. Tizenketten, havi négyezerért Az egykori Szent Antal ut­cában áll a gazdag külsejű Kiefer-ház, benne a halásza­ti szövetkezet irodájában ír­nak és a gombüzemben — főznek. Aki nem látott még gyantabográcsot, az nem tudja, mit jelentenek a könnyek. Amikor csíp a gyantaillat és belebújik a lányok orrába, átszívódik még a bőrükbe is. Most né­mi szőke fürtöt látok csak a gőzben, az alól bújnak ki a gyantaillatú szavak: — Vegyszerezni kell! Tet­szik érteni? Vegyszerezni! HCP-vel és kobalddal. HCP és kobald ... Lite­renként keverik el a gyanta közé és néha literenként dől róluk a verejték. Aztán jön az üvegcső. Apró, s fújni le­het vele a gyantát a PVC- formába. Kézimunka. Nem kell nagyot emelni, de má­zsásnak tűnik a gyantail­lat... Varga Rozália, a szövet­kezet főkönyvelője tisztelet­tel szól a tizenkét pár kéz munkájáról: — Tudjuk, hogy nem könnyű. Kevesebben is van­nak már, mint régen. Sok a versenytárs a piacon: az OKISZ Labor remek gomb­készítő gépei és egyáltalán, ha egy gyár exportra varrja a ruhát, külföldről megkap­ja hozzá a gombot. Idehaza is olcsón adják. — És mégis? — És mégis! Az árbevétel 15 százalékát mégis meg­hozza. Van azért jövője! Nézem a vésőt. Apró gomb-csodákat formál az öntetből, ezeket szidjuk, ha elviszi a nagykabátról az autóbusz tömege, ha négy- kézlábra kell ereszkedni ér­tük, mert sufni alá gurultak és ezeknek örülünk, mert... Mert szépek. Mert illenek a kabáthoz. Az ipar persze szárazabban fogalmaz: árat diktál, határidőt szab. A ti­zenkét pár bajai kéz meg gombok fölé hajol, átható gyantaillatban ... A gyöngy már messze van, a Dunából csak a halak hoznak hasznot. De néhány éve megsúgták egy szőke asszonynak: — Inci! Kitüntetést kapsz. Tudod, a hideg-gombokért. Merthogy addig fárasztot­ta magát egy asszony-szem­pár, addig keverte a forró gyantát, amíg az meg nem adta magát és hidegen is formázta a gombot. Fárasz­tó napok után következett a megnyugtató cigaretta, ami­vel íveket lehet a levegőbe rajzolni és nézni közben a munkát, az engedelmessé lett hideg gyantát. Baján, a Kiefer-házban, ahonnét gom­bok utaznak el, nagykabát­ra, szoknyára, ingre, meg néha bitangul a sufni alá ... Földessy Dénes Nem az autót, a fejet teszi próbára Három Trisztánt Izoldának A georali pécsi győztesei Meg kell találni a kerti törpét Szögfiigvényekkel számolják ki az útvonalat A Metropolitan új épülete Százéves a MET Caruso legendás tréfái Kórus a női mosdóban Versenyeken a leggyakoribb „olasz módra” Egyszerű és mesterfokú rejtvények A kanyarodó sor magyar találmány Többezres tömeg gyűlik össze minden alkalommal a magyar rali-versenyek színhelyein, de a lelkes autóbarátok talán nem is tudják, 'hogy létezik egy hason­ló versenyfajta, ahol nem annyi­ra az autókba fektetett pénz és a 'bravúr számít mint inkább a vilámgyors észjárás némi matematikai tudás, helyzetfel­ismerési képesség. Ez a ver­senyfajta a georali. Hogy miért „geo"? Mert a szokásos itinere- ken kívül külön geodéziai fel­adatokat is meg kell fejteni az autósoknak. Természetesen nem komoly térképészeti munkát ki. vánnak tőlük, de azért nem árt az átlagosnál alaposabb tér­képismeret. S van még egy oka, hogy így különböztetik meg ezt a versenyt a hagyományos ra­liktól: Közép-Kelet-Európában a geodéziai vállalatok együtt­működése alapján rendezik meg a nemzetközi futamokat. Legutóbb Lengyelországban a csehszlovák határhoz közel, Ustronban rendeztek georalit, amely szép pécsi sikerrel zá­rult: az egyéni győzelmet a Sebestyén György—Sebestyén Zoltán—Gyimesi Gábor trió szerezte meg 1500-as Ladájá­val, a Baranyaterv autós szak­osztályának színeiben. Csapat­ban a Pécsi Geodéziai és Tér­képészeti Vállalat versenyzői diadalmaskodtak. Két hét telt el csupán a verseny óta, s most együtt nézegetjük a rali doku­mentumait a három fiúval akik családi alapon álltak össze: testvérek, illetve unokatestvérek. Gyuri a Baranyatervnél dolgo­zik, Zoltán budapesti főiskolán tanul, Gábor pedig a Pécsi Janus Pannonius Tudomány- egyetem hallgatója. — Ellentétben a hagyomá­nyos ralikkal, itt az indulás előtt néhány másodperccel kap­juk a kezünkbe az itinert, va­gyis az útvonal leírását — ma­gyarázzák. Persze nem egysze­rű térkép ez, az útkereszteződé­seket ábrázoló rajzok összevan. nak keverve, s az ellenőrző pontokat is különböző matema­tikai képletek megfejtésével le­het sorrendbe rakni. A csehek a georali nagymesterei, az ő autóikban a mitfahrernek is egész műszerfal áll a rendelke­zésére. Nekünk annyi 'könnyebb­ségünk volt hogy a kilométer- óra számlálja a százmétereket is, bár éppen a lengyel verse­nyen mondta fel a szolgálatot a műszerfal izzója. Elképzelhe­tő, milyen kellemes volt éjsza­ka zseblámpával megvilágított ■műszerekkel számolnj a perce­ket. a métereket. A georali ér­dekessége még, hogy az útvo­nal mentén különböző tárgya­kat föl kell ismerni meg kell nevezni. Le kellett például má­solni néhány lengyel feliratot, meg kellett találni egy kerti- törpét, s megmószattak velünk több meredek gyalogösvényt is. Olyan ez, mint a tájékozódási futás, csak autóval. — Nem féltették az autót? — Nem kell félteni, mert ez nem egy autógyilkos verseny. Bárki az utcáról is benevezhet, anélkül hogy a kocsija épsé­gét kockáztatná. A táv nem hosszá — 60—80 kilométer — nincsenek gyorsasági szakaszok, csak néhány ügyesség-, feladat. Minden a team jó együttműkö­désén múlik, mert itt bizony a harmadik embernek is jócskán akad dolga, amikor például a rendszertelenül összerakott fény. képeket kell o tájban azonosí­tani, és rendezni. — Újabb tervek? — December 6-ra ismét kap­tunk egy lengyelországi meghí. vást, de ezen még gondolko­zunk. A téli versenytől féltjük az autót, meg aztán anyagilag sem közömbös a dolog, hiszen a georali önköltséges. Támo­gatónk, „versenyistállónk” pe­dig nincs __ Havasi J. A z operarajongók számára világszerte bűvös és sokat je­lentő ez a három betűs rövidí­tés: MET. Ez lett a közismert „beceneve" a New York-i Met­ropolitan Opera House-nak, s ugyanolyan egyértelmű foga­lommá vált, mint a Balsoj, vagy a Scala, s az operajátszás töb­bi ünnepi templomai. Minden operaének számára évtizedek óta már az egyik legnagyobb vágyálom hogy a MET-ben éne­kelhessen. New York legendás opera- háza ez év október 22-én ün­nepli fennállásának 100-ik év­fordulóját pompázatos gálaest­tel. A MET volt az USA első állandó, s teljes szezonon át működő operaháza, illetve tár­sulata. Operatörténeti jelentő­sége némiképp különbözik a többi híres operáházétól. Talán Puccini „Nyugat lánya" című ■műve kivételével egyetlen ké­sőbb világsikert aratott opera ősbemutatója sem fűződik a Metropolitan-hez. Ellenben a század eleje óta arról híres, hogy szinte minden előadásán a legkülönbözőbb nemzetiségi világsztárokat léptethet színpad­ra, illetve a karmesteri pulpitus, ra. Ez a hogyamány Toscanini- vel és Carusoval kezdődött még 1908-ban s azóta is töret­len. A sztárlista ma már olyan hosszú, hogy legalább egy lap­hasábot igényelne csak a ne­vek felsorolása. Elégedjünk meg csak a legismertebb ma­gyar művészek felsorolásával: Solti György, Reiner Frigyes, Széli György, Ormórtdy Jenő karmesterek, Ernszter Dezső, Careíli Gábor, Svéd Sándor, Székely Mihály és legutóbb Sass Szilvia énekesek. ­A MET annak idején a New York-i nagypolgárság és a kö­zépréteg igényeinek kielégítésé­re és adományaiból jöhetett lét­re. (Gyakorlatilag ma is ma­gánszemélyek és alapítványok adományai fedezik a mint­egy ezer főt foglalkoztató szín­ház költségvetésének jó részét). Az operaház avatásán, 1983. október 22-én Gounod „Faust" című operáját mutatták be. A nagyközönség ekkor ismerked­hetett meg a kívülről meglehe­tősen jellegtelen, de belül fény­űző pompájú színházépülettel. A világ egyik leghíresebb ope­raháza azonban korántsem volt tökéletes: olyanok tervez­ték és építették, akik addig még operaházat nem is láttak belülről. így adódott, hogy a díszleteket raktárok híján a 39- ik utca járdáján kellett tárolni; hogy nem jutott mindig próba­terem a kórusnak, ezért a női mosdó előterében skáláztak olykor; hogy a nézőtér néhány pontjáról alig lehetett a szín­padra látni. A MET azonban ezekkel együtt is az USA első számú operaháza lett. A Metropolitan 1966-ban a Lincoln Center-ban található új. modern, 3800 nézőt befoga­dó színházépületbe költözött. A régi lerobbant épületben rende. zett búcsúgálának közönsége előadás után szinte minden mozdítható tárgyat elhurcolt szuvenírként. Akkor is, mint most a centenáriumi ünnep kapcsán bő teret kapott az emlékek fel­idézése. Például az egyik leg­szomorúbb estéé, 1960-ból, ami­kor a világhírű Leonard Warren baritonista a színpadi kulisszák között halt meg. Vagy 1959- ből az egyik legfurcsább Trisz­tán és Izolda előadásé, amikor a címszereplő szoprán, Birgit Nilsson a háromfelvonást más­más partnerrel énekelte végig a tenoristák rekedtsége miatt. A vidámabb emlékek között el­ső helyen szerepelnek Caruso legendás tréfái kollégái rovásá­ra. Leghíresebb viccét a Car- men-'ben követte el. kihasznál­va azt a szokást, hogy a MET- ben akkor a díszlet bútorzatra apró gumikerekeket szereltek a gyorsabb mozgathatóság érde­kében, s ezeket a színpadon rögzítették. Caruso észrevétlen kibiztosította annak az asztal­nak a kerekeit, amelyre felugor­va énekelte mindig a Torreádor­dalt az általa utált baritonista. Ezen az emlékezetes estén is így történt volna: óm az asztal az ugrás után torreádorostul ki­gurult a színfalak mögé. D. I. A szombaton Pécsett megren­dezett országos rejtvényfejtő verseny, melynek azóta eredmé­nyét is ismerik már az olvasók, adta az ötletet hogy kicsit fog. lalkozzunk a rejtvényekkel. Akik rendszeresen vásárolják a Fü­lest, azok előtt biztosan nem is­meretlen a rejtvényfélék soka­sága; írni Drelicska Attilát, a neves pécsi rejtvényfejtőt kér­tük meg, csoportosítsa a ke­resztrejtvények típusait. Sokféle szempontból lehet ka. tegorizálnl a rejtvényeket, a legegyszerűbb mindjárt az, hogy melyek tartoznak a nehe­zebb s melyek a könnyebb rejt­vények közé. Ezzel összefüggés­ben van az is, hogy mely típusú a legnépszerűbb, s melyeket fejtik meg kevesebben, de úgy is fogalmazhatnánk, hogy me­lyik rejtvényfojtót kedvelik in­kább a „vájtfülűek". — Versenyeken, mesterfokon az „olasz módra” a legyako- ribb. Ez egy teljesen üres, hu­szonegyszer tizenhármas ábra, a fejtő által beírandó üres koc­kák száma adott, valamint a soronkénti meghatározások. Megfejtésikor a feladathoz hoz­zátartozik, hogy egy függőleges vonallal el kell választant az ábrán belül egymástól a ben­ne foglalt két rejtvényt. Ennek egy bonyolultabb változata az „olasz módra, de megkever­tük", s még ez is kétféle lehet. Aztán a nehezek közé tartozik még a „Megkevertük", a „Koc. kavadászat”, a .Rejtvénysziget”, a „Tessék választani", vagy a „Megcsavartuk", ez utóbbinál a meghatározásokat adják meg igen furfangosan. — S mit tartanak a szakértők a könnyebbeknek? — Legelőször is a hagyomá­nyos keresztrejtvényt amely kü­lönböző méretű, s a megfejtés A bécsi színházi évad teli van újdonsággal. A Staatsoper- ben Julia Migenes-szel, a vi­lághírű New York-i operaéne­kesnővel a címszerepben októ­ber 24-én bemutatjuk Alban Berg: Lulu című — Magyaror­szágon operettszínészekkel mu­sicalként játszott —1 művét. Az előadást Lórin Maazel vezény­li. Az állandó francianyelvű színházban, a Theatre Fran- cais-ban pedig a híres film­színész, Bemard Blier játssza Anouilh: A köldök című darab­jának főszerepét. Evita Evita ellen. Argentíná­ban megírták Andrew Lloyd Webber: Evita című rockope­rájának ellenművét. Angolelle­nes, argentin nacionalista tör­ténetet alakítottak belőle, vagy egy idézet vagy egy bi­zonyos tematika alapján cso­portosított szavak. A legnépsze. rűbb, s a legkevesebb fáradt­ságot igénylő a „Poénvadá­szat", ez a skandináv típusú keresztrejtvény, ahol a definí­ció közvetlenül a kockákba írott, tehát még keresgélni sem kell. Könnyű a „számokból betűk", a „Csigavonalban", vagy a .„Betűszámtan", ahol egy betűk. ■bő| álló egyenletet kell szá­mokká alakítani, s még ebbe a kategóriába tartozik az intar­zia-rejtvény is. Van aztán olyan hagyományos rejtvény, dhol nem a keresztrejtvényen belül jön ki összefüggően a megfejtendő közmondás hanem a rejtvény afatt megadott szá­mok alapján keU összeolvasni a feladványt. — Szó esett már skandináv, olasz rejtvényről. Talán kevéssé ismert az amerikai. Ebben mi a nehéz? — Ehhez is, akárcsak az olaszhoz, jó kombinációs kész­ség kell. Adott egy ábra, meg­adják, hogy egy-egy sorban hány fekete kocka van, s a meghatározósokat soronként közfik, de összekeverve. Egy ér­dekességet azért még monda­nék. amit talán a rendszeresen rejtvényt fejtők sem tudnak mind: hogy a kanyarodó sor magyar találmány s úgy tu­dom, másutt nem is vették át. A skandináv típusú rejtvények­ben van ugyan kanyarodó sor, de a hagyományos keresztrejt­vényben nálunk vezették be. Egyébként ettől függetlenül ér. dekes az is, hogy Magyarorszá­gon nincs olyan nagy hagyo­mánya a versenyszerű rejtvény­fejtésnek, s a rejtvényfejtő klu­boknak, mint például a környe. ző országokban. amelyben Evita nem utcalány, hanem argentin nemzeti hős. Mikis Theodorakis, az ismert görög kommunista zeneszerző a Drezdai Operaháznak Che Guevara-ról írt operát, amit a hosszú előkészületek, illetve próbák miatt csak 1986-ban mutatnak be az NDK-ban. Jerusalem. Világsztár: Sieg­fried Jerusalem énekli Wagner: Lohengrin című operájának címszerepét november 21-én a budapesti Erkel Színházban. Achterloo. Ezzel a címmel írt új komédiát Friedrich Dürren­matt az egyik zürichi színház számára. A „napóleonság” pa­rafrázisának nevezett művet a múlt héten mutatták be, mér­sékelt sikerrel. F. D. Sebestyénék rajtja egy pécsi versenyen. Mészáros Béla felvétele D. Cs. Színpadi világhíradó

Next

/
Thumbnails
Contents