Dunántúli Napló, 1983. október (40. évfolyam, 271-301. szám)

1983-10-15 / 285. szám

1983. október 15., szombat Dunantmt napló 13 FILMJEGYZET Sziámi ikrek születtek Pécsett A gyermekek élnek Nephrológiai tudományos ülés Pécsett Kós Károly emlékkiállítás nyílt Pécsett A veseátültetés lehetőségei a Dunántúlon A napokban a pécsi szülé­szeti klinikán sziámi ikrek szü­lettek: a két gyermek életben van. Minden szülő számára így e két összenőtt gyermek szülei számára is nyilvánvaló­an tragédia — de tény a természetnek e kegyetlen já­téka. Megkerestük az ese­ménnyel kapcsolatban dr. Szé­kely József egyetemi docenst, a POTE Szülészeti Klinikájának igazgatóhelyettesét, aki az alábbiakat mondotta: — Ritka, rendkívül ritka, szo­morú szenzációjáról van szó: a magam és a klinika utóbbi 30 éves prakszisában ilyen nem fordult elő; Sőt úgy tudom, az országban sem. Néha-néha hallunk a világsajtóból olyan hírekről, hogy valahol—vala­melyik klinikán, kórházban — sikeres műtétet hajtottak vég­re, sziámi ikreket választottak szét, s a műtétek során a gyermekek normálisan, emberi életet kezdhettek ... A mi ese­tünkben a szülész perdöntőén nem nyilatkozhat. Megfelelő óvatossággal csak annyit mondhat: úgy tűnik, a gyer­mekek életfunkcióival nincs baj. Arról, hogy esetleg ké­sőbb mekkora az esély a mű­(Munkatársunk telelonjelenté- se.) Köpeczi Béla művelődési mi­niszter tegnap a Magyar Saj­tó Házában találkozott az új­ságírókkal. A miniszter és a magyar sajtó képviselői közöt­ti beszélgetés, konzultáció két előterjesztéssel foglalkozott, nevezetesen a középfok és a felsőfok fejlesztésének távlati tervével. E két előterjesztéshez a minisztérium az elmúlt év folyamán kikérte gyakorló pe­dagógusok, továbbá a Peda­gógus Szakszervezet, a tudo­mányos intézetek, az egyete­mek, főiskolák véleményét, A több száz oldalas vitaanyag­ból szociográfiai módszerekkel választották ki a használható javaslatokat. Képzőművészet ma címmel nyílt a Pécsi Galériában teg­nap délután kiállítás, amely­nek jelentősége nem annyira a művek számában és színvo­nalában, alkotóik személyé­ben van, mint inkább abban, hogy a tárlat egyúttal mint új műkereskedelmi forma jelent meg a Művészeti Alap gyakor­téti beavatkozásra, egyelőre nem tudunk semmit. — Mj szokott ilyenkor tör­ténni? A pécsi sziámi ikrek a szü­lészetről a POTE Gyermekkli­nikára kerültek. Dr. Mestyán Gyula egyetemi tanár, a POTE Gyermekklinikájának igazgató­ja az alábbiakat mondotta: —■' Ebben a kérdésben a klinika arra az álláspontra ju­tott, hogy nem nyilatkozunk. Két okból magam is egyetér­tek ezzel: egyrészt a szülőkre való tekintettel, másrészt azért, mert pár napos akut dolog­ról van szó, s érdemben nem tudnánk véleményt nyilvání­tani. A csütörtökön — 13-án — délelőtt 11 órakor született gyermekek további sorsa ezek szerint sok mindentől függ. Amennyiben a születés utáni kritikus időszak letelik, úgy az első dolog az esetleges szét­választásukkal kapcsolatos program elkészítése. E prog­ramba — és ez feltételezhető — a szakma legjobbjai, eset­leg külföldi orvosok is részt vesznek. K. F. A közép- és felsőoktatás to­vábbfejlesztéséről szóló elő­terjesztéseket a Művelődési Minisztérium decemberben ter­jeszti tervjavaslat formájában a Minisztertanács elé. Az elő­terjesztéssel kapcsolatban a művelődési miniszter tegnap ezt mondotta: — Csalódni fognak azok, akik újabb nagy reformokra számítanak az oktatásügyben. Nem erről van szó. A viták meghallgatása után javaslat, majd döntés születik az alap­vető kérdésekben. Alapelveket tisztázunk, majd következik a részterületek kidolgozása. Nem engedjük parttalanná válni a vitákat, mivel a stabilitást szeretnénk elérni oktatási rendszerünkben. Gállos Orsolya latában. Eddig csak a Buda­pesti Nemzetközi Vásáron rendeztek hasonlót, a követke­ző színhelye Budapest lesz. Pécs — ahogy ezt a megnyitó beszédben hallottuk — művé­szetpártoló politikája, a közön­ség érdeklődése és anyagi le­hetősége révén jó terepe lehet ennek a kísérletnek. Két hónap híján 100 eszten­deje született Kós Károly, a századfordulót követő évtize­dekben az erdélyi népi építé­szet tanulmányozásából kibon­takoztatott sajátos nemzeti építészet legjelentősebb képvi­selője. Alkotásainak a java Erdélyben található, de jelen­tős müvei láthatók Magyaror­szágon is, ezek közül a legis­mertebbek a budapesti állat­kertben lévő pavilonok, vagy az ugyancsak fővárosi Város­major utcai iskola. Kós Károly íróként és grafikusművészként is jelentős egyénisége volt a 20. századi magyar művészeti életnek, Építészi hagyatéká­nak gazdag gyűjteményét őrzi a ma még raktárakban léte­ző, de várhatóan egy évtizeden belül a budai Sándor-palotá­ban otthont kapó Magyar Épí­tészeti Múzeum. Ennek az anyagnak egy részéből nyilt ki­állítás tegnap Pécsett, a Dél­dunántúli Tervező Vállalat szék­házának földszinti kiállitóhelyi- ségében. Nagyszámú közönség vett részt az eseményen, ame­lyen először Kós Károly hang­ja szólalt meg egy 1975-ös hangfelvételről, amelyben élet­művét összegezte. Mendele Fe­renc, az Országos Műemléki Felügyelgség igazgatója nyi­totta meg a kiállítást, amelyen láthatók Kós Károly épületter­vei, megvalósult épületeinek a lényképei, valamint sajátos, er­délyi hangulatot árasztó grafi­kái. A kiállítás október 30-ig tekinthető meg. Borbély Károly, a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapjának művészeti igazgató- helyettese megnyitó beszédé­ben magyarázatot adott ennek a kiállításnak a megrendezé­sére. Elmondta: az elmúlt év­tizedben a műkereskedelmi környezet változott, szélesedett az elfogadott művek szemléle­A vese betegségei márcsak azért is érdemelnek megkülön­böztetett figyelmet, mert nagy­részük hosszú ideig tünetmen­tes, illetve olyan apró zavaro­kat okoz, ami miatt az ember ritkán fordul orvoshoz. Dr. Sülé Tamás, a POTE II. sz. Belgyógyászati Klinikájának ad­junktusa említett egy statiszti­kát, mely szerint 400 diagnosz­tizált vesebeteg 14 százaléka valamilyen szűrővizsgálatot kö­vetően került szakorvoshoz. Ez nemcsak a rendszeres szűré­sek fontosságát igazolja, ha­nem egyúttal magyarázza azt is, hogy miért jelent — világ­szerte is — egyre nagyobb gondot az egészségügyi ellá­tásnak a vesebetegségek úgy­nevezett végállapotának a ke­zelése. A végállapot tulajdonképpen azt jelenti, hogy csak műtéttel vagy rendszeresen ismétlődő orvosi beavatkozással tartható életben a beteg. A műtét eb­ben az esetben a transzplan­táció, vagyis veseátültetés, a rendszeres beavatkozás, a mű- vesekezelés, vagy a hasonló célt szolgáló peritoneális dialysis (hasi mosás). Ezekről a témákról tartotta ötödik tu­dományos ülését tegnap dél­után a PAB Nephrológiai Mun­kabizottsága. Az úgynevezett végállapot kezelésének jelen­ti skálája, változott a társada­lom befogadási igénye, javult az ízlés és nőtt a fizetőképes kereslet. A műkereskedelmi te­vékenység csak korlátozottan tudta követni az ízlés és a pi­ac változásait, világossá vált: klasszikus műkereskedelemre van szükség. Vagyis a Kép­csarnok, a Bizományi Vállalat, az alkotóközösségi és mpgán- értékesítési lehetőségek kö­zött el kellett helyezni egy újabbat, ez lett a Művészeti Alap Szervező és Közvetítő Irodája, a GENERALART által lebonyolított műkereskedelem. A cél: jó minőségű, életmű által hitelesített alkotások megvásárlása és eladása, olyan mechanizmus működte­tése, amely valódi értékekkel, folyamatosan, üzletileg meg­bízhatóan tartja mozgásban a piacot, s hoz hasznot az ál­tőségét aláhúzza, az Európai Dialysis és Transzplantációs Társaság 1980-ban készített felmérése, mely szerint Európá­ban 32 000 beteget kezeltek művesével, és abban az évben 7500-an éltek átültetett vesé­vel. A tegnapi tudományos ülés helyszíne két okból sem vélet­lenül Pécs. Mintegy három év­tizede a II. sz. Belgyógyászati Klinika a Nephrológia egyik dunántúli fellegvára, s a pécsi művese állomásra, az Urulógiai Klinikára dupla annyi beteg jut, mint a szegedi, vagy a debreceni centrumra. Remélhe­tőleg sokat segít a dunántúli betegeken a szeptember végén átadott győri művese állomás, és a közeljövőben azt követő szombathelyi. A technikai feltételek azon­ban még így sem tudják kö­vetni a jelenlegi igényeket. A tudományos ülés egyik célja éppen az volt, hogy belgyó­gyászok, urológusok, sebészek közösen keressék a meglévő lehetőségek minél jobb, cél­szerűbb kihasználásának mód­jait. Kurucz Gyula lomnak. A művészi és pénzbe­li érték összhangjának megte­remtésére folyik itt hosszú tá­vú próbálkozás — mondta Borbély Károly. Ilyen üzleti fogás az is, hogy nem minden kiállított mű eladó: nyilvánvalóan a mainál jobb árra vár a vállalat. Kap­ható azonban számos kiváló mű, elérhető áron. De aki nem akar vásárolni, annak is hasz­nos megtekinteni a kiállítást: Czóbel Béla, Pierre Székely, Melocco Miklós, Bálint Endre, Bartha László, Udvardi Erzsé­bet, Szervátiusz Jenő, Tamás Ervin, Szervátiusz Tibor, Va- szary János, Rippl-Rónai Jó­zsef, Asszonyi Tamás, Somogyi József és mások festményei­ben, grafikáiban, szobraiban, érmeiben gyönyörködhet. G. T. Panel­sztori Arany-Prága: Európa egyik leggyönyörűbb, leghangulato­sabb városa, itt játszódik Ve­ra Chytilová Panelsztori című filmje. De a kamera ki sem mozdul egy új lakótelepről, fel­villanni sem látjuk a Károly- hidat, a Tyn-templomot, a vá­rat, az aranyművesek utcáját, csak a panelépületek között, fölött, dlatt, mellett bóklászik a lakótelepiekkel együtt, mert­hogy nincs még járda, nincs még út, s bejáratokhoz sem készült el' a bevezető lépcső, de már laknak az épületek­ben. Az arany Prágát csak egyet­len képsor idézi meg: amikor felkel a nap, fénye rövid időre „bearanyozza” a panelépüle­teket, azután már semmi nem emlékeztet Prágára, pedig prágaiak laknak az új laká­sokban, akik talán éppen így szerettek, veszekedtek, ügyes­kedtek az „igazi" Prágában is. S mégis másképpen. Talán. Négy évvel ezelőtt készült ez a cseh film. Rendezte a cseh úi hullám jeles képviselője (Százszorszépek). Mintha a cseh új hullám legnagyobb te­tőzésekor készült volna a film. Pedig hol van az már! Tanulni belőle még mindig lehet. Hiszen c Panelsztori pél­dául szolgálhatott a magyar Paneltörténethez — de a két film közti távolság nagyobb, mint a földrajzi Prága és Bu­dapest között. Talán mert a mienk később készült, talán mert Tarr Béla láthatta Chytilo­vá filmjét, talán mert állító­lagosán nekünk nincs érzé­künk a humor finom árnyala­taihoz, talán mert mi oly el­keseredetten és fogcsikorgatva „társadalomelemzünk" — ami a cseh Panelsztoriban egy epi­zód, az nálunk nagyjátékfilm. A Panelsztori remek epizó­dok füzére, a lakótelepi élet sokszínű mozaikja. S úgy tű­nik e mozaikforma hívebben képes visszaadni a lakótelepi lét látszólagos egyformaságát, mint egy légkalapáccsal dur­ván megmunkált betontömb — dehát ne játsszuk ki egymás el­len a két filmet. Chytilová filmje önmagában is remekmű, Tarr Béláé pedig önmagá­hoz hasonlítva sem állja ki a próbát. Pedig látszólag ugyanarról szólnak, látszólag ugyanazt mondják. Chytilová szereti az embert. S tiszteli azzal, hogy nem a körülmények puszta áldozata­ként mutatja meg. Becsüli, mert azt mondja, nincs olyan létkörülmény, amelyben ne len­ne felelős maga is sorsáért. Sokan szeretik a modern em­bert a biológiát automata sze­repében láttatni, aki külsőleg meghatározott módon reagál külsőleg meghatározott felté­telekre. Ez ma olyan divatos. Chytilová nem divatos filmet készített. „Csak” igazat: „pa- nelsztorit”. Benne nem csalód­hatunk. A hét másik bemutatójának rendezőjében viszont igen. Bár újra meg kellene nézni Kaneto Sindo Fojtogatás című film­jét — hátha vannak jelek a filmjében, amik megkérdőjele­zik az eleve elrendeltség téte­lét. így úgy tűnik, csak didak­tikus igazolása annak. B. L. Stabilitást az iskolákban Konzultáció a Magyar Sajtó Házában Művek a galériában, művek a piacon Képzőmövészeti-miikereskeilelmi tárlat nyílt Pécsett

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents