Dunántúli Napló, 1983. október (40. évfolyam, 271-301. szám)

1983-10-01 / 271. szám

1983. október 1., szombat Dunantmt fíaplö 13 Megkérdeztük: Javul-e a busz- közlekedés? Hét eleje óta sorra panaszkodnak a város lakói a módosított autó- buszjáratok miatt. Mind a kertváro­siak, mind az uránvárosiak szóvá tették közlekedési nehézségeiket, amiket a fölüljáró lehajtó ágának átmeneti lezárása és a Rákóczi úton folyó munkálatok okoznak. A panaszokat több ízben is továbbí­tottuk a Volánnak, s föltettük mi is a kérdést, javul-e a közeljövőben a buszközlekedés. A választ Albert Ferenctől, a Volán 12. sz. Vállalat forgalmi és kereskedelmi igazgató- helyettesétől kaptuk. — Hozzánk is rengeteg reklamá­ció érkezett kedd óta, s azóta már újabb módosításokat léptettünk élet­be, de természetesen ezzel nem szűntek meg a nehézségek. A felül­járó fölhajtó ágának lezárásával a kelet—nyugati irányba és a Kert­város felé közlekedő buszok egy sáv­ba torlódtak, s emiatt a kertvárosi buszok menetideje az első napok­ban megduplázódott, sőt a távolsá­gi járatok is beszorultak. Hogy könnyits'ünk a helyzeten, a fölüljárónál a jobbra haladó buszok közlekedését irányitó lámpák fázis­idejét megdupláztuk, s így a kert­városi közlekedés valamennyire nor­malizálódott. A legtöbb panasz csütörtöktől az Uránvárosból jövő buszokkal volt kapcsolatos. Elsősorban azt kifogá­solták, hogy a legújabb módosítás szerint ezek a buszok a Kórház tér és a Légszeszgyár utca között egyet­len helyen sem állnak meg. Java­solták, hogy valahol a Józslef Atti­la úton be kellene iktatni egy meg­állót, a 10-es buszét. Azt is fölvetet­ték, hogy a kertvárosi buszok most megállhatnának a vásárcsarnoknál. Sajnos, csak azt tudom mondani, hogy erre nincs mód, sí hozzá kell tennem, hogy a mi dolgozóinkat ép­pen úgy sújtja a szokásos közleke­dési rend átmeneti fölborulása, mint az utasokat. Ha az időjárás nem szól közbe, az építkezéssel 2-3 héten belül végeznek, á azt kérjük ezért az utazóközönségtől, hogy ezt az időt próbálják meg türelemmel át­vészelni. Vállalatunk kéri a lakos­ság elnézését és megértését. Múzeumi hónap A mogyarlukafai Néprajzi Műhely munkáinak bonyhádi bemutatásával tegnap megkez­dődtek a baranyai múzeumi hónap rendezvényei. A boszniai horvátok kultúráját bemutató átai nemzetiségi tájházat októ­ber 1-én délelőtt 10 órakdr nyitja meg a községben Lantos József, a Baranya megyei Ta­nács Nemzetiségi Bizottságá­nak elnöke. Ugyancsak szom­baton délelőtt 10-kor nyílik a Nagy István rajzait bemutató kiállítás a harkányi Bolgár Em­lékmúzeumban. Október 2-án az ókeresztény sírkamrákba vezet múzeumi sétát Katona Gy. Zsuzsa régész. (10 órakor a Geisler E. u. 14. előtt talál­koznak.) Hétfőn, október 3-án a ba­ranyai népművészetet bemuta­tó kamarakiállítást nyitja meg dr. Andrásfalvy Bertalan nép­rajzi osztályvezető délután 5- kor a Várkonyi Nándor Könyv­tárban. Egy órával később a Délszláv Klubban délszláv né­pi szőttesekből nyílik kiállítás Filákovity István újságíró beve­zetőjével. Hétfőn délután 4-kor Szigetváron, a könyvtár olvasó­termében Kováts Valéria mu­zeológus tart előadást. Nemzetközi szimpózium a POTE-n Új utakon a gyomor- és bélrendszer károsodásainak kutatása Tegnap délelőtt a Pécsi Or­vostudományi Egyetem közpon­ti épületében dr. Flerkó Béla akadémikus, az egyetem rek­tora nyitotta meg a Gyomo'r- és bélrendszer sejtjeinek védel­mével foglalkozó nemzetközi tudományos ülést. A. Bertelli, a pisai egyetem tanára az Olasz Klinikai Farmakológiai Társaság elnöke üdvözölte a két napig tartó tanácskozás résztvevőit. Dr. Mózsik Gyula, az I. szá­mú belklinika docense, mint a szimpózium elnöke a beve­zetőben elmondta, hogy két nap alatt 51 előadás hangzik majd el a gyomor-bél, a máj és a hasnyálmirigy sejtjeinek védelmével kapcsolatban vég­zett kísérletekről. Magyar ku­tatókon kívül angol, amerikai, kubai, lengyel, nyugatnémet és olasz szakemberek ismerte­tik eredményeiket a gyomor- nyárkahártya betegségeinek, a nyombélfekélynek, a fokozott alkoholfogyasztás hatására ki­alakult májbetegségnek, a ví­rusos májgyulladásnak, az akut hosnyálmirigy-gyufladás- nak gyógyszeres kezelési le­hetőségeiről. E kétnapos szimpózium kü­lönös jelentősége, hogy az el­ső olyan nemzetközi próbálko­zás, amikor a gyomrot, májat, hasnyálmirigyet, vékonybelet károsító mechanizmusokat kö­zös utakon kutatják és at eredményeket egyeztetik, is­mertetik. Ugyanit nemzetközi­leg új vonal kezd kialakulni a gyomor-bélrendszer károso­dásainak kutatásában, még­pedig azóta, amióta pár évvel ezelőtt amerikai kutatók felfe­deztek a gyomor-bél természe­tes védekező mechanizmusá­ban eddig ismeretlen anyago­kat. Ezenkívül kisérletsorozat- ban kimutatták, hogy bizo­nyos károsító mechanizmusok nem külön-külöp — mint ed­dig hitték —, hanem közösen hatnak az emésztőszervrendszer előbb említett mind a négy szervére., Komoly előrehala­dást tapasztalhatunk például a gyomorfekély keletkezése, va­lamint a gyomor rákos meg­betegedése okainak kutatá­sában. A szimpózium védnökei: az Olasz Klinikai Farmakológiai Társaság, a Magyar Gastroen- terológiai Társaság és a Ma­gyar Tudományos Akadémia Pécsi Bizottságának gastroin­testinal és máj szekciója, és a Pécsi Orvostudományi Egyetem. Ezenkívül a magyar BIOGAL és Chionin, valamint svájci ZYMA gyógyszergyárak segítet­ték a tudományos előadásso­rozat megszervezését és lebo­nyolítását. A szimpózium ren­dezői a POTE részéről dr. Mó­zsik Gyula és dr. Pál Alajos voltak. A gazdag tudományos prog­ram mellett a szimpózium résztvevőinek alkalmuk lesz vá­rosunk nevezetességeivel is megismerkedni. Őszi lehalászás Bikaion A zsilipnél már csak combig ér a víz, a gumi-illetve a ha- lásznadrággs férfiak lépte alatt cuppog az iszap. A békasereg a partról nézi a halászat kez­detét. Ladikkal viszik be a me­rítőhálót, kiszálltak és tolják, hogy a sekély vízben haladni tudjanak. Négyen a vízben, a többiek a partról húzzák a há_ lót. a kötéllel csapkodva a vi­zet, hogy a halak bent marad­janak a köréjük vont hálócsap. dóban. Szűkül a kör. A hálót mind gyakrabban kell megrázni, hogy ne iszapot húzzanak, köz­ben a hálóval szűkített vízfe­lület mögött méltóságteljesen úsznak a kiszabadult halak. (Nem sokáig élvezik a szabad­ságot, órák kérdése és teljesen leeresztik róluk a vizet, akkor aztán szabad kézzel, fogják ki a pontyokat.) A Herman Ottó szocialista brigád tagjai szak­értelemmel húzzák mind szoro­sabbra a hálót, s fél óra sem telük el, a néhány négyzetmé­teres part menti részen hem­zsegnek a halak a hálógyűrű­ben. — Hadd mosdjanak meg, várjunk még a kiemeléssel — mondja Wohlschein Ferenc, a Bikali Állami Gazdaság halá­szati főágazatvezető-helyettese. A halászok elégedetten nézik a halaktól hemzsegő iszapos vi­zet, a parton meglocsolják a fából készült válogatóasztal lapját, hogy azon könnyen csúsz- szanak majd a halak. Szákkal megkezdik a kiemelést, telnek Bezárult a hálógyürü a műanyag edények, szapora kezek válogatják a halakat — méret, illetve súly szerint a pontyokat és külön-külön a nö­vényevő busát és a kígyómoz­gású angolnát. A függőmérle­gen mérik a „termést”, majd átöntik a töltés mellett vára­kozó IFA hatalmas oxigénnel dúsított vizű tartályaiba. Az állami gazdaság központ­ja mögötti részen, a B—2-es, négy hektáros halastavon ezzel lényegében késő délelőttre be­fejeződött oz őszi lehalászás. Az első műszakot reggel hétkor kezdték. — Hová viszik a halat? — kérdem. — Válogatás után nagyság és fajta szerint a terelőrendszer­be és majd csak onnan kerül a vevőkhöz. A harmadosztályú — tehát kisebb pontyokat pe­dig a nyári halászásra kijelölt tóba tesszük át. Az idei nyár nem nagyon kedvezett, kevés volt a csapadék, a szokásos vízszintet nem érték el a ta­Válogatás és mérlegelés (A szerző felvételei) Tudományos ülések Klemm Imre Antal emlékére Száz esztendővel ezelőtt született, húsz éve halt meg Klemm Imre Antal, a magyar nyelvészet kiváló tudósa. 1930-ban hívták meg a Pécsi Erzsébet Tudományegyetem bölcsészkarára s itt oktatott egészen a fakultás működésé­nek felfüggesztéséig, ami után Szegedre hívták meg. Haláláig hű maradt azonban Pécshez, itt lakott, itt temet­ték e| 1963 decemberében. Az országos megemlékezés színhelye is ez a város lesz. Ma délben a Janus Panno­nius Tudományegyetem aulá­jában tudományos emlékülés lesz; Benkő Lorándnak, a Magyar Nyelvtudományi Tár. saság elnökének megnyitója után Temesi Mihály nyugal­mazott főiskolai tanár tart előadást Klemm I. Antal nyel­vészeti munkásságáról, majd Péter László ismerteti a nagy tudós szegedi kapcsolatait, ottani tevékenységét. Délután megkoszorúzzák a pécsi köz­temetőben Klemm Antal sírját. Vasárnap kétnapos magyar szórendi szrmpozion kezdődik a Pécsi Akadémiai Bizottság székházában, ahol tizenöt magyar és külföldi nyelvész kap szót abban a tudomá­nyos témakörben, amelyet Klemm I. Antal intenziven és eredményesen müveit. Aranyérmes halászlé Szabó József halászléföző-bajnok föztje a pellérdi Potyka vendéglőben A dunai halászlé a legfino­mabb, és természetesen az, amit én főzök — mondja hun­cut mosollyal Szabó József, a bajai halászcsárda nyugdíjas mestere, az országos halász­léfőző versenyek hatszoros győztese. A Nagybaracskán élő mester ma sem tudott elsza­kadni a bogrács mellől, szerte ez országban ismerik, s hív­ják sűrűn vendégszakácsnak. Tegnap éppen a pellérdi Potyka vendéglő közönségét hódította meg remek izeivel. Titka? A szabadban, rézbog­rácsban, lobogó tűzön, kizáró­lag pontyból készíti a halász­levet. Szigorúan, percről perc­re megvan a menetrendje, mit mikor tesz bele a lébe, mely a végén oly sűrű, vöröslő, hogy a kanál megáll benne. Kevés­ke paradicsomlevet is belefőz, ettől marad egy darabban, s nem megy szét 0 pontyszelet. A gasztronómiai estek ma folytatódnak a Potykában, s mint Pölöte József üzletvezető felhívta figyelmünket, Szabó József aranyérmes halászléje mellett vad- és gombaételek, birka és belsőségekből készült specialitások szerepelnek az ét­lapon. vaink, így a halak nem tudtak megfelelően fejlődni. Majd jö­vőre ... — mondja a főágazat, vezető-helyettes. A Bikali A. G. bikali, attalai, pellérdi és sumonyi üzemegy­ségéhez 930 hektárnyi halastó tartozik. A fő hal a ponty de van növényevő haluk — egyre kevesebb, az igaz, mert meg­csappant a piacuk. Tavaly kezdték a kísérleteket az inten­zív harcsatartásra, kis koruktól mesterséges takarmánnyal fe­ledtetik a harcsákkal a raga­dozó ösztönüket. — A B—2-es tóról 50—60 mázsa hallal, az összes tavunk, bál 150 vagon halhozammal számolunk. Eladásra 80—90 va­gon pontyot és 30—40 vagon busát szánunk — mondja Wohl­schein Ferenc. A halászok munkájuk végez­tével lassan szedelőzködnek. Verőfényes, kora őszi időben könnyebb a halászat, mint eső­ben, szélben, hidegben — mondják. Ök tudják. Évek óta végzik az őszi lehalászást, de ilyen jó szeptember végi időben ritkán húzták a körhálót. Murányi László 5-3-2-2 A jegyzet műfaja megengedi, hogy egészen röviden szólhas­sak filmekről, merthogy múlt hétről elmaradt kettő, s most is van ugyanannyi, melyek szót érdemelnék. FITZCARRALDO. Az utóbbi két hét magasan legjobb film­je. A tartalom és a forma majd tökéletes egysége jellemzi; a tartalmat lehet kritizálni eg­zisztencializmusa okán, a for­mát talán terjengősségéért — a művet összességében érdem, ben valamiért is alig. „Boldog­nak kell képzelnünk Szü&zi- phoszt.” — fejezi be híres esz- széjét Albert Camus, aki azt vallja, teljesen reménytelen, ki­szolgáltatott sorsában is meg­találhatja az ember a boldog­ságát, szabadságát. Ezt a camus-i egzisztencia­lizmust fogalmazta újra Werner Herzog: valóban boldognak kell képzelnünk Fitzcarraldót, e minden vállalkozásba belebukó, javíthatatlan idealistát, aki ugyan nem tud szabadulni a kor természeti-társadalmi viszo­nyaiból, de rabságában megte­remti viszonylagos szabadságát a művészet által. (Jeles) ELTŰNTNEK NYILVÁNÍTVA. Tulajdonképpen örülni kellene ennek a filmnek, mert megkí­sérli, hogy egy egyéni tragé­dián keresztül mutassa be az Egyesült Államok felelősségét és közvetlen részvételét a chi­lei fasiszta pucciban. Costa-Gavras korábban is kitűnt politikai „krimijeivel”. Ezek nyitánya volt a Z., avagy egy politikai gyilkosság anaté­mája — de már ebben is meg­nyilvánult egy szalonbaloldali értelmiségi moralizálgatása. Ezt akkor még elfedte a vi­szonylagos újdonság, frisseség és a film lendülete. Mára ez utóbbiakból alig van valami, megmaradt a szalonbaloldali, aki kényelmes polgári környe­zetben egészen jól megél ab­ból, hogy ez a csúnya USA mi. lyen szörnyű dolgokat művelt tíz évvel ezelőtt. Már csak arra vagyok kíváncsi, hogy ezen év eseményei közül tíz év múlva mit fog megfilmesíteni Costa- Gavras: a repülőgépügyet a libanoni háborút, a salvadori- közép-amerikai problémakört, az eurorakétákat...? (Közepes.) AZ UTOLSÓ METRÓ. Az előbbi filmnél is nagyobb csa­lódást okozott Truffaut, e film rendezője. Az egykori újhullá­mos mesterből már emlékezet- kihogyásos iparos lett, ak; már arra sem emlékszik, hogy ebben a témában éppen ő készített egy remek filmet, a Jules és Jim-et. Itt azt nern értem, hogy mi köze egy háromszögtörténetnek a nácikhoz: egy szerelemből ak­kor is láthatatlanná válik egy időre az egyik fél, ha nem kell fizikai valójában is eltűnnie. (Elégséges.) Az IDŐ URAI. Csak azért érdemel figyelmet, mert ma­gyarok rajzolták e francia fil­met. A sci-fi-be kellene sorolni, de sem nem tudományos, sem nem eléggé fantasztikus. Min­denesetre felvonultatják benne a sci-fi műfajának majd min­den alapesetét: de csak akkor jó egy koktél, ha alaposan el­elegyítették egymással az al­kotóelemeket. Ez a sci-fi-koktél annyira darabos maradt, hogy még az igénytelen fogyasztási szokások mellett is élvezhetet­len. (Elégséges.) B. L. Üzemi népművelők Orfűn üzemi, vállalati népművelők, közművelődési aktivisták to­vábbképzése kezdődött meg tegnap reggel Orfűn, a kom­lói járás KISZ-táborában. Pécs városból, s a városkörynék- ről érkeztek a résztvevők, akik október 2-ig gazdag program­ban válogathatnak. Szakmai szempontból igen hasznosak lehetnek számukra az előadá­sok, amelyek közművelődés­politikai, szervezeti kérdésekről szólnak, és segítsége; adnak számukra a munkahelyi köz- művelődés megtervezéséhez, az igények felméréséhez. Ponty, busa, angolna §§§§

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents