Dunántúli Napló, 1983. szeptember (40. évfolyam, 241-270. szám)

1983-09-07 / 247. szám

1983. szeptember 7., szerda Dunántúlt napló 3 A közlekedési ágazat korszerűsítése jegyében Önálló közlekedési osztály működik a Baranya megyei Tanácson A Közúti Igazgatósághoz tartozik Somogy és Tolna megye Több százezer forint kiadás Szeméttelep Uránvárosban a kiserdei garázssornál Szemetelés becsukott szemmel Uton-útfélen szemétdombok Nehéz rajtakapni a tetteseket Az éveik óta tartó ágazati korszerűsítés jegyében a tana. csők mind több hatósági jelle­gű feladatot vettek át a közle­kedési tárcához tartozó igaz­gatóságoktól. Ez év július else, jétől a KPM szervezetéből ki­vált a posta, a megyei taná­csoknál önálló közlekedési osztályok szerveződtek, és a ko­rábbi egy megyés hatáskörrel rendelkező közúti igazgatósá­gok közül több megszűnt, má­sok pedig ez év második felé­től tcbb- megyére kiterjedően látják el feladataikat. A bekö­vetkezett változásokról, azok várható hatásáról beszélgettünk Wilhelm Ferenccel, a Baranya megyei Tanács közlekedési ősz. tályóna'k vezetőjével és Teme- si Ferenccel, aki továbbra is a pécsi székhelyű Közúti Igazga­tóság élén maradt ám az új szervezeti formában hozzájuk tartozik Somogy és Tolna me­gye is. fiz osztály hatásköre — Mit jelent az önálló köz­lekedési osztály a megyei ta­nácson? — A mintegy húsz fős osz­tály megszervezésének idősza­kában abból indultunk ki, hogy jól felkészült szakemberek ke­rüljenek hozzánk — válaszol Wilhelm Ferenc. — Ugyanis az eddigi tevékenységet kibővítve, jelentősen nőttek a tanács hatósági feladatai. A ható­sági jogkört illetően' az or­szágos utakat tekintve első fo­kon járunk el azok építésével, az előmunkálatokkal kapcsolat­ban, a forgalombahelyezéssel, hidak — harminc méter nyílás alattiakat értve — építése és használatba vétele, útvonal- engedélyek kiadása, a közúti és - vasúti kereszteződések üze. ■meltetési módjának meghatá­rozásában, gyalogos átkelőhe­lyek létesítésének engedélyezé. ben, menetrendszerű autóbusz, jáiratoik útvonalának és megál­lóhelyeinek kijelölése, útlezá­rások, forgalomkorlátozások el­döntése főútvonalak és egy­irányú utak kijelölése, azok cso­mópontjainál az elsőbbségi kérdések rendezése mind-mind feladataink közé tartozik. — A gépjárműközlekedés te­rén is számos új hatáskörrel bővült tevékenységük. — Az osztály hatósági jog­körébe tartozik a járművek műszaki vizsgára történő be­rendelése., a lassú járművek azonosítási jelzéssel történő el­látása, azokról a nyilvántartás vezetése, üzemanyagbfrság ki. szabása, segédmotor-kerékpár hatóság; jelzéssel történő ellá­tása, magánszemélyek részére a fuvarozó jármű üzembentar. tási engedély kiadása, javító­ipari szolgáltatások ellenőrzé­se, a nemzetközi árufuvarozás­ban részt vevő járművek ellen­őrzése, a hatósági üzemanyag­fogyasztás mérőhelyeinek enge­délyezése, azok kijelölése és ellenőrzése, járművek átalakí­tásának engedélyezése . . . — A hajózást tekintve milyen változások történtek az önök szerepét illetően? — Hat megye, köztük Bara­nya közlekedési osztálya szá­mára jelent új feladatokat a hajózás. Hozzánk tartozik Tol­na és Bács-Kiskun dunai része is, a kishajók időszakos vizsgá­latát, a vízijármű és a személy­zet vizsgáztatását mi végezzük, illetve adjuk ki a szükséges ok­mányokat a kompokra és a rév. csónakokra, illetve a sportcélú kishajókra is. — Az Autófelügyelet és a Vizsgabizottság korábban önál­ló jogi személy volt. Az új osz­tállyal egyidőben július else­jén alakult meg a Közlekedési Felügyelet. — Minden tekintetben az a célunk, hogy e változást se érezzék meg azzal együtt, hogy mint hatósághoz hozzánk tar­toznak. Elképzelésünk az, hogy az ott dolgozók mielőbb jobb körülmények és feltételek kö­zött végezzék munkájukat. Az ATI jellegében változatlanul azokat a feladatokat látja el, mint eddig. A jövő évtől kezd­ve viszont eredményérdekeltsé­gű gazdálkodást vezet be. A mi feladatunk e téren az intéz­mény szakágazati működési rendjének ellenőrzése. Feladatok és az atszeruezés — A Közúti Igazgatóság, mint'ahogy ezt már említettük, elsősorban üzemeltetési felada­tokat lát el a jövőben. Az át­szervezés viszont több embert érintett úgy Somogybán, Tolná­ban és Baranyában egyaránt. — A továbbiakban ránk há. ru!ó teendőket valamennyi mun­katársunkkal megbeszéltük, és ehhez az is hozzá tartozott, hogy sajnos több embertől meg kel Tett válnunk — kezdi Temesi Ferenc. A pécsi szék­hellyel működő igazgatóság létszáma ma T360 fő, a fizikai állományú dolgozókat nem érintette a létszámcsökkentés. Az üzemeltetési feladatokat a megyékben 15—15 fős koordi­nációs üzemmérnökségek látják el. A három megye hozzánk tartozó úthálózata 4200 kilo­méter hosszúságú. A területi üzemmérnökségek továbbra is Négy éve, hogy a Tanácsi Magas, és Mélyépítő Vállalat dolgozói hozzákezdtek a Pécsi Orvostudományi Egyetem mo­sodájának felújításához. A munkálatok lassan befejező szakaszukhoz érnek, s a terve­zett határidőre — 1984, július 31-re — várhatóan teljesen bir­tokukba vehetik a terepet a mosoda dolgozói. Időszerű volt már az üzem felújítása. Az épületet még a harmincas években, részben bauxitbetonból emelték. A gé­pek többsége a századelőről származott — néhónyuk útja egyenesen az Ipartörténeti Mú­zeumba vezet majd —, s a „legmodernebb’’ berendezé­sek a hatvanas években fel­szerelt félhigiénikus mosógépek voltak. A vízelvezető csatorna már olyan szűknek bizonyult, hogy amikor az asszonyok ki­ürítették a mosógépeket, mind­annyiszor arasznyi magasságú víz öntötte el a helyiséget. Időközben változtak az egész­ségügyi szabványok — a félhi­giénikus berendezések már nem felellek meg a követelmé­nyeknek —, s az üzem felújí­tása elkerülhetetlenné vált. A gond csak az volt: hol mossa­nak a felújítás alatt, hiszen ez a város egyetlen nagy egész­ségügyi mosodája, s nemcsak a POTE, de a Megyei Kórház és a város többi egészségügyi intézménye szennyesét is itt mossák. A Patyolat vállalta volna a feladatot, ám egy éppen ak­kor hozott rendelet ezt meghiú­sította. így egy lehetőség ma­radt: úgy építeni át a moso­dát, hogy közben változatlanul folyhasson a mosás. A felújítás tervezői, a Budapesti Általános Épülettervező Vállalat nem vál­lalta, hogy elkészítse azokat a szakaszterveket, amelyek lehe­tővé tennék a folyamatos mo­sást, így ez a feladat a POTE gazdasági igazgatóságához funkcionálnak: Baranyában és Somogybán négy-négy, Tolná­ban pedig három működik. — Változnak-e az anyagi le­hetőségek a jövőben? Köztu­dott, hogy az utóbbi időben az igazgatóság pénzügyi lorrásai kevesebbek, mint annak előtte voltak. — Hatszáztízmillió forint áll rendelkezésünkre. Ennek az összegnek a felét az útfenntar­tásra, illetve a vállalati meg­rendelések kielégítésére fordít­juk. Lehetőségeink tehát sze­rényebbek. A munkákat úgy kell sorolnunk, hogy a legfon­tosabb feladatokat végezzük el. Változások történnek a gépbe, szerzés illetve az egyéb fej­lesztéseket illetően. A továb­biakban önállóan gazdálko­dunk és a különböző berende­zések beszerzése is a mi fel­adatunk lesz. Egyébként az al­sóbbrendű utakra kevesebb összeg áll rendelkezésünkre. Az ide; esztendő még átmeneti­nek mondható, mert a kialakí­tott megyei keretekhez r.em nyúlunk hozzá. Igen fontos len­ne a szekszárdi csomópontban a Sió-bid átépítése, az össze- kötőút-építési program megin­dítása. Ehhez központi forrá­sokból nem számíthatunk pénz­eszközökre, ezért az érintett te­rületek vállalatainak támoga- " tását igen fontosnak tartjuk. Nem fejeződött be a bekötő utak szélesítése Baranyáiban, a program tovább folytatása anyagi lehetőségeinken múlik. Salamon Gyula tartozó beruházási osztályra hárult. Megkönnyítette munkájukat, hogy idejében megérkeztek az új gépek, amelyek kapacitása már kétszerese a régieknek. Beállították ideiglenesen az egyik gépet — a Poensgen „mosóutcát” —, amely révén ráadásul 320 kg/óróról nyom. bon 450/órára emelkedett a mosoda teljesítménye. Ezzel csupán az épület kisebbik ré­szét foglalták le, a nagyobbik részt átadhatták munkaterület­nek, ahol — minden jel arra utal — jó ütemben folyik a munka. Ha elkészülnek a bur­kolatokkal, helyükre teszik a jelenleg raktáron levő TEXTIMA mosógépeket és az új mán­gorlógépeket, ott kezdődik majd el a mosás, s a jelenleg üzemelő területen kezdik el az átalakítást — végleges helyére kerül a mosóutca is. Szinte érthetetlen! Az utób­bi években a baranyai megye- székhely mind több pontján — elsősorban a külterületeken — alkalmi szemétlerakóhelyeket fedez föl időről időre a ta­nács, a Pécsi Köztisztasági és Útkarbantartó Vállalat. Sajnos e nemkívánatos városképi és közegészségügyi szempontból is igencsak elítélendő szeme­telésben a lakosság egy része nem veszi figyelembe az alap­Az üzemelő mosoda mellett nincs egyszerű dolguk az épít­kezésen, a vezetékek szerelé­sén dolgozó munkásoknak. A legnagyobb megterhelést azon­ban minden bizonnyal a mo­soda mintegy hetven dolgozó­jára tója az átalakítás, akik most kis területre zsúfolva, a nyár folyamán olykor 45 fokos hőségben, közel 100 százalékos páratartalom mellett végezték munkájukat. A türelem azon­ban számukra is megtérül: kor­szerű munkakörülményeket, a betegek, egészségügyi dolgo­zók magasabb higiéniai köve­telményeknek is megfelelő tex­tíliákat nyernek a felújítással. A kapacitás bővülése pedig elérhető közelségbe hozza Pé­csett az egészségügyi szakem­berek álmát: azt a lehetőséget, hogy a betegágyakon naponta váltsák az ágyneműhuzatot. . Barta Zsuzsa vető normákat. A garázssorok környékén kiszuperált alkatré­szeket, műanyag flakonokat, másutt építési törmeléket, megúnt és elhasználódott hű­tőszekrényt, mosógépet vagy éppen roggyant ágyat dob a közterületre. A közelmúltban a Pécsi Köz- tisztasági és Útkarbantartó Vállalat köztisztasági üzem­vezető-helyettesével, Hegedűs Lászlóval rövid körutat tettünk. Tapasztalataink elszomorítóak voltak. Az ürögi temető kör­nyékén létesített illegális sze­métlerakóhelyet a tavasszal szüntették meg, hordták el a megúnt ingóságokat, s néhány hét múltán ismét sze­métkupac éktelenkedett a régi helyén. Ugyanezt tapasztaltuk Újmecsekalján, a garázssor mögötti kiserdőben is, ahol a szennyvízárokba szórják a mű­anyag flakonokat, eltömítve ezzel a víz elfolyását. Ez mond­ható el a Fácán dűlőről, a Hengermalom utcáról, a Név­telen Utcáról, ahol felelőtlenül szemetelnek q lakók. Idén eddig kilenc helyről szállította el a Köztisztasági a Városi Tanács építési és közlekedési osztályának a megrendelésére a feketén nyi­tott szemétlerakóhelyekről a hulladékot: a Magtár, a Hegy­alja, a Bokor, a Kiss Ernő, a Vadász, a Fülemüle, a Búza­kalász utcákból, aztán az ürögi fasorból, a Makra tető­ről többek között. Hogy mennyire elharapód­zott az illegális szemetelés az utóbbi években, arra vonatko­zólag érzékletes adatokat so­rol dr. Szőke Zsuzsa a tanács építési és közlekedési osztá­lyán: 1980-ban 1025, két éve 1174, tavaly már megközelítő­leg hétezer, idén pedig csak az első negyedévben megköze­lítőleg 1400 köbméter szemét elszállítását végezte el a Köz- tisztasági megrendelés alap­ján. S hogy ez mennyibe ke­rül? Tavaly például hatszáz­ezer forintot fizetett ki a ta­nács a felelőtlen szemetelők miatt a Pécsi Köztisztasági és Útkarbantartó Vállalat részére szállítási díjként. Ezt a pénzt sokkal hasznosabb célra is fel­használhatták volna, csakhogy ilyenek vagyunk mi, pécsiek. Ha netán látjuk is, hogy vala­ki szemetel, nem szólunk, nem jelentjük, holott a közterület­szennyezés bírságolandó cse­lekmény. Az ablakon kidobott több százezer forintok pedig a közterület-tisztítási gondokat növelik. A szemetelésből per­sze nem hagyható ki néhány pécsi vállalat felelőtlen gép­kocsivezetője sem, aki félúton meggondolva magát, az árok­ba löki a hulladékot, ahelyett, hogy a kijelölt helyre szállíta­ná azt. Sajnos, e téren sincs különösebb változás, hiába kérik a vállalatokat a szigo­rúbb ellenőrzésre. Egyébként a lakosságnak is megéri az esetleges fáradságosabb sze­mételszállítás a kökényi vagy a becőbányai — vasasi elága­zás — lerakóhelyekre, mint­hogy kitenné mogát az esetle­ges több ezer forintos bünte­tésnek. S. Gy. A Bahama-rejtély A hazai kereskedelemben kétféle módon is jelentkezett a Bahama-rejtély. A Bahama — fürdőkád- szín. Pontosabban „Baha­ma 2.”, s ez azt jelenti, hogy afféle kávébarna színű kád­ban fürödhet az a vevő, aki­nek sikerül Bahama szinű fürdőszoba-berendezést ven­nie, Csakhogy az utóbbi hó­napokban szinte egyáltalán nem lehet kapni. Ugyanak­kor a házépítés erősen fel­lendült, aki csak^eheti, épü­letbe fekteti pénzét. Kell te­hát a szép, modern fürdő­szoba-berendezés, s kell a legnépszerűbb „Bahama 2" színben is. — Mitől rejtély a Bahama- fürdőkád eltűnése? Nemzet­közi valutaösszefüggése van talán? — Ezt kérdeztük Sza­bó Attilától, a Kecskeméti Zománc, és Kádgyár készáru­osztályának vezetőjétől. Vá­lasza : — Ennek a színnek egyik alapanyagát valóban Nyugat­ról kapjuk. De nem valuta­gondok miatt kevesebb a Ba­hama színű kád. A nyugati festékgyárban a nyár; sza­badságok idején még a por­tást is nehéz megtalálni, s így nem tudtunk többletet rendelni. A „Bahama 2” után ugyanis rendkívül megnőtt a kereslet, ez lett Magyaror­szágon a legnépszerűbb für­dőkádszín. Amennyit terme, lünk, azt jelentős részben ex­portáljuk. De most, q nyári szabadság után a festékgyár ismét szállít, és rövidesen nö­velhetjük a „Bahama 2" ká­dak gyártását. A régi gépek ipartörténeti emlékek Folyamatos üzem mellett épül át a POTE mosodája Nagyobb kapacitás, jobb munkakörülmények várhatók

Next

/
Thumbnails
Contents