Dunántúli Napló, 1983. szeptember (40. évfolyam, 241-270. szám)
1983-09-30 / 270. szám
1983. szeptember 30., péntek Dunántúli napló 5 Még ez évben újabbat rendeznek Garabuczy Ágnes budapesti festőművész kiállítását tegnap délután Pécsett, a Képcsarnok Ferenczy-ter- mében Szabó Zsolt, a Magyar Rádió pécsi stúdiójának munkatársa nyitotta meg. Garabuczy Ágnes több mint harminc képet állított ki: mitológiai témájú festményei, távoli utazások emlékeit őrző táblaképei, lebegő, kissé sejtelmes tájai és portréi minden bizonnyal sok édeklödöt vonzanak majd. Leleplezték Mészáros Lázár honvéd altábornagy emléktábláját Ünnepségsorozat Baján Tisztelgés a honvédtisztek sírjánál Reich László felvétele Nagyszabású ünnepségsoro. zatot rendeztek az elmúlt két napon Baján: megemlékeztek a város nagy szülöttének. Mészáros Lázár altábornagy halálának 125. évfordulójáról, kö- szöntc-tték a fegyveres erők napját, s a fennállásának 25. évfordulóját ünneplő MN 7809 alakulatot. Szerdán délután a „Kik érted haltak szent világszabadság” gondolat jegyében a városi-járási pártbizottság dísztér, mében tartottak emlékülést, melyen Mészáros Lázár altá- bornagynak, az 1848-^49-es magyar szabadságharc kiemelkedő egyéniségének, a Batthyány kormány hadügyminiszterének életéről, munkásságáról, a városhoz való kötőJ déséről emlékeztek meg. Tegnap délelőtt a Rókus temetőben az 1848—49-es szabadságharc honvédtisztjeinek sírjánál katonai tiszteletadás mellett rendeztek koszorúzást, melynek során a Magyar Néphadsereg, a város és a járás párt-, állami és tömegszervezeteinek, valamint több üzem és vállalat képviselői helyezték e| a kegyelet virágait. Ezt követően áílománygyűlés- re került sor a Dózsa György laktanyában, ahol a megalakulásának 25. évfordulóját ün. neplő egységet köszöntötték. Az eseményen többek között részt vett a magasabb egység képviseletében Pásztor István ezredes valamint a város és a járás több vezetője, ünnepi beszédet Erdős László alezredes, egységparancsnok mon. dott, aki hangsúlyozta az 1848—49-es szabadságharc jelentőségét, majd szólt a 25 esztendeje létrejött MN 7809 alakulat megalakulásának körülményeiről, az azóta megtett út. ról, az eddig elért eredményekről. Elmondta, hogy az elmúlt kiképzési időszakban a katonák nyolcvan százaléka ért el valamilyen címet a szocialista versenymozgalomban, de különböző gyakorlatok is bizonyították, hogy az egység minden körülmények között képes teljesíteni az eléje tűzött feladatokat. Ezután kitüntetéseket adtak át a legjobbaknak, majd többen köszöntötték az egységet. A laktanyalátogatás és technikai bemutató után a Helyőrségi Művelődési Otthonban Mészáros Lázár altábornagy emléktáblájának avatására került sor. Pásztor István ezredes beszédében méltatta a nagy hazafi életútját, akj már 16 évesen főhadnagyként szolgált. A több idegen nyelvet beszélő Mészáros Lázár figyelemmel kísérte a külföldi irodalmakat, s ezeket igyekezett hazájában hasznosítani. A Magyar Tudományos Akadémia tagja lett 1844-ben, székfoglalóját „A katonaságról” címmel tartotta. Az 1848- as forradalom Milánóban érte, de nem sokkal később mint hadügyminiszter első feladatának tekintette kétezer fő fel- fegyverezését és az újonetobo- rozási terv elkészítését. 1848. június 23-án rendkívüli lelkesedés közepette szülővárosában egyhangúlag képviselővé választották. A szabadságharcban küzdött a magyar seregek főve. záréként, majd vezérkari főnökeként. Bár végig a törvényes út mellett foglalt állást a nemzet követeléseinek érvényesítésére, a szabadságharc leverése után távollétében halálra ítélték. Világos után Törökországiba menekült, majd Franciaországban, Svájcban,. Amerikában élt. Az angliai Eywood. ban hunyt el 125 éve. Ezen gondolatok jegyében leplezték le Mészáros Lázár emléktábláját, melyet az egy- séa katonája, Megy esi Ferenc készített. Roszprim Nándor Korszerű fuvarszervezés a pécsi Vasútigazgatóság területén Továbbra is gondot okoz a MÁV-nak a hétvégi rakodás elmaradása A KISZ Baranya megyei Bizottsága Politikai Képzési Központja politikai vetélkedők forgatókönyvének szerkesztésére hívja fel a megyében élő, dolgozó; a politikai ismeret- terjesztés, a közösségformálás, a vetélkedés iránt érdeklődő fiatalokat. A pályázaton egyének és kollektívák is részt vehetnek. Pályázni lehet minden olyan vetélkedő forgatókönyvével, amely elősegíti a vetélkedésben részt vevők politikai ismereteinek bővítését, erősítését. A pályázatnak tartalmaznia kell a pályázó (a kollektíva képviselője) nevét és lakcímét; a teljes forgató- könyvet egy példányban, a forgató- könyv alapján szerkesztett vetélkedő helyét és idejét. A pályázaton csak azokat a forgatókönyveket értékeljük, amelyeket 1983. december 1-e és 1984. február 28-a között, legalább egy alkalommal a gyakorlatban is bemutatnak a pályázók. Ezeket a vetélkedőket a megyei Politikai Képzési Bizottság tagjai látogatják. A pályázatokat 1983. november 30-ig kell eljuttatni a Politikai Képzési Központba (7624 Pécs, Damjanich u. 30.), feltüntetve a borítékon azt is, hogy „PALYAZAT”. Eredményhirdetés 1984. március 10., melyről a pályázók értesítést kapnak. DIJAZAS: I. díj: 1500 Ft-os könyv- utalvány, II. díj: 1000 Ft-os könyv- utalvány, III. díj: 500 Ft-os könyv- utalvány, IV—VI. díj: jutalomkönyvek. Bútorbörze a Rózsakertben Szinte minden elkelt Két napig — szerdán és csütörtökön — alkudozás hangja töltötte be a Rózsakért vendéglőt. A Baranya megyei Vendéglátó Vállalat itt tartotta bútorbörzéjét. A vállalatnál ugyanis bevett szokás évek óta, hogy az elfekvő, megrongálódott, vagy feleslegesnek bizonyult bútoroktól és felszerelésektől ily módon szabaduljanak meg. Ez év tavaszán már rendeztek egyet, és az érdeklődésre való tekintettel néhány hónapon belül ismét tartanak egy börzét. A felhalmozott kerti bőr-, fa és kárpitozott székek, presz- szó- és éttermi asztalok, kerti vasasztalok, kiadó- és szárazpultok, állványok, szekrények, karnisok és kályhák között az érdeklődők kedvükre válogathattak. Minden darabra ráírták az árakat, de a vásárlók tetszésük szerint alkudozhattak. így tett az a szőke fiatalasz- szony is, aki három darabból — egy stíl székhátból, egy hiányos lábazatú piros plüss ülőkéből és két stíl lábból — száz forintért vásárolta meg jövendő stil ülőkéjét. — Megérte? — Persze — nevet diadalmasan. — A férjem barátja asztalos, hamar rendbehozza. Száz forintért lesz egy kolóniái ülőkénk. Ugyancsak megérte annak, az öreg néninek a romos, darabokra hullott szekrényt megvásárolni, mert tartós és szép holmi lesz javítás után belőle. Már az anyaga megért ennyit! — vitette kocsijára az intarzia berakásos darabot. Sok kisiparos is bóklászott a felhalmozott holmik között. Persze, volt aki, csak két asztallábat vagy széklábakat választott, bizonyára régóta kereste a pótolnivalót. Valószínű, hogy a présházakba, pihenőházakba kerülnek a Vendéglátó Vállalat leselejtezett asztalai, mert sokat elvittek. Már az első órákra a börzére kiállított áruk hetvenöt százaléka gazdára talált: mintegy negyvenezer forintot hagytak ott értük. Ügy tűnik, mindenki jól járt — a vállalat raktározási gondjai megszűntek, a vásárlók pedig olcsón hozzájutottak a keresett darabokhoz. A jövőbeni elképzelése Gerber Jenőnek, a Vendéglátó Vállalat igazgatójának, hogy egy állandó börzét fognak nyitni, amint erre a célra egy alkalmas raktárhelyiség akad. Ott szinte minden általuk használt cikk között böngészhetnek az érdeklődők: poharakat, függönyöket, edényeket is belevonnak az árusításba. Adóm Erika Kétéves időszakot átölelő munkáról adott számot a Baranya megyei Népi Ellenőrzési Bizottságnak a MÁV pécsi Igazgatóságának vezetője, Fényes József tegnap délelőtt a megyei NEB ülésén, amely a korszerű fuvarszervezés és azzal összefüggő szállítási feladatokkal foglalkozott. A megyei Népi Ellenőrzési Bizottság elé terjesztett írásos jelentés azokat az intézkedéseket foglalta össze, amelyeket a pécsi igozgatósáq az elmúlt két évben tett a legutóbbi NEB-vizs- gálat óta. Fényes József szóbeli kiegészítőjében kitért arra, hogy az utóbbi időben jelentős változások történtek a közlekedési ágazatban, így a MÁV-nál is. A magyar vasút önálló gazdálkodást végez, amely a jelenlegi körülmények között nagy feladatokat ró a MÁV-ra. Időközben belső átszervezés is történt, megalakultak a körzeti üzemfőnökségek, amelyek ma már a pécsi igazgatóság területén is megkezdték működésüket. Elhangzott, hogy o létszámhiány néhány területen a pécsieknek is napi gondokat okoz, mint ahogy az ötnapos munkahétre való áttérést követően a vállalatok nem fogadják, illetve nem rakják ki időben a számukra érkezett küldeményeket. A fejlesztésekről szólva az igazgatóság vezetője megemlítette, hogy megkezdődött a Pécsbánya-rendezői kocsijavító műhely, illetve Újme- csekaljától délre a konténerpályaudvar építése, amely nagyban segíti majd a ki- és berakodás gyorsítását. A bizottság taajai véqezetül a szóbeli kiegészítésből megtudták, hoqv az elkövetkezendő években az igazgatóság a fejlesztésre szánt forintokot elsősorban a pályarekonstrukcióra fordítja. A megyei NEB tagjai részéről tpbben felvetették: az érvényben lévő szabályzók nem teszik érdekeltté a vállalatokat a hétvégi rakodásban, inkább kifizetik a kocsiálláspénzt mert a bér, illetve annak adóvonzata adott esetben többszöröse a MÁV-nak fizetendő „büntetésnek”. Megfogalmazódott, hogy ezen változtatni kellene és a bizottság e felvetést továbbítja o központi szervekhez. Dr. Szabó József, a Baranya megyei Népi Ellenőrző Bizottság elnöke többek között az iránt érdeklődött, hogy a; Budapest—Pécs közötti vasútvonal villamosítási programja nem lassul-e. A válasz megnyugtató volt, az építők tartják az eredetileg meghatározott ütemet és a tervidőszak végére Pécsbánya-rendezőig járhatnak a villomosmozdonyok. A vitában fölmerült: annak ellenére, hogy a vasúti szállítás gazdaságosabb, mint a közúti árufuvarozás, a vállalatok sok esetben inkább teherautókkal továbbítják küldeményeiket. A beszámoló részletesen elemezte. hogy a vasúti kocsik késedelmes kirakása 80 százalékban a szombati, illetve vasárnapi rakodás elmaradásából adódik. Ennek a következménye az, hogv^ napi gpnd a MÁV-nál a kocsihiány. A vitában elhangzottakat dr. Szabó József, megyei NEB- elnök foglalta össze. S. Gy. A megyei Népi Ellenőrzési Bizottság napirendjén szerepelt Pályázat A gombák különleges világa (9.), A mérges gombákat veszélyesség szempontjából csoportosíthatjuk: 1. A halálosan mérgező gombákat, a gyilkos galócát és fehér hasonmását a fehér gyilkos galócát már az előzőekben ismertettem. 2. Életveszélyesen mérges gombák: a párducgalóca, a légyölő galóca, a vörhenyes őzlábgomba, a nagy döggomba, a mérges pókhálósgomba, a parlagi tölcsérgomba, a téglavörös susulyka, a kerti su- sulyka és a redős papsapka- gomba. Ezek súlyos mérgezést, esetleg halált is okoznak. Ismeretük a gombagyűjtéshez elengedhetetlen. Vegyük sorra őket. A párducgalóca (1. rajz) Közepesen nagy, vagy kisebb termetű, barna, feketésbarna, sárgásbarna, világosbarna ka- lopú galóca. A kalap széle bordás, tetején a burok sok kicsi, kezdetben fehér, később szürkés pettyben marad meg, de az eső le is moshatja róla. Lemezei sűrűn állók, fehérek. A-törik karcsú, alján különbözőképpen fejlett gumóval. Gallérja kezdetben elálló, majd lelógó, néha hiányozhat is. A fehér burok a tönk alján egy vagy több párkányszerű perem formájában marad meg. Húsa fehér, szaga kisíé nyersburgonyára emlékeztet, íze qyengén édeskés. Nyári-őszi gomba. Lomb- és fenyőerdőben terem. Erősen mérgező. Mérgezése hallucinogén típusú, idegrendszeri tünetekben nyilvánul meg. Ritkán halálos, de igen súlyos mérgezést okoz. A légyölő galóca (2. rajz) Feltűnő színű, nagy termetű gomba. Jellegzetessége a szép, különféle piros árnyalatú kalap, rajta fehér pettyekben a burokmaradványok, amelyeket az eső le is moshat. Bőre lehúzható. Lemezei fehérek, sű- rűnállók. Tönkje megnyúlt, karcsú, lefelé vastagodó. Gallérja fehér, néha kissé sárgás, lelógó. A tönk tövén a gumón a burok varszerű, rücskös övékben látszik. Húsa fehér, a kalapbőr alatt sárgáspiros. Ize, szaga nem jellemző. Nyár végi őszi gomba. Főleg fenyőerdőben, továbbá nyírfák és tölgyfák alatt találjuk. Közismerten, de csak ritkán súlyosan mérgező gomba. A méreganyaga vidékenként kü^ lönbözően fejlődik benne, és a legtöbb a kolapbőrben van. Méreganyaga az idegrendszerre hat. Dr. Vass Anna
