Dunántúli Napló, 1983. szeptember (40. évfolyam, 241-270. szám)

1983-09-29 / 269. szám

6 Dunantült Tlaplö 1983. szeptember 29., csütörtök A Dunántúli Napló Mázaszászváron Mázaszászváriak kérdezték Az utak, járdák helyreállításáról „A Kiss György utcában, ahol lakom — írja özv. Hepp Gáborné, mázaszászvári (Kiss Gy. u. 27.) olvasónk — ez év tavaszán újították fel a köz­utat. A házam előtt, az út szé­lén van az utca legalacso­nyabb pontja, s nagyobb eső-' zés után megáll a csapadék­víz. Az arra járó gépjárművek a tócsába hajtanak és házak falát, valamint az éppen ar­ra járókat lefröcskölik. Említettem ezt az út átadá­sán részt vevőknek is, de meg­nyugtató választ nem kap­tam." Megnyugtató választ adha­tunk olvasónknak. A műszaki átadáson nem hagyták figyel­men kívül észrevételét, és a Pécsi Közúti Igazgatóság kö­telezte a kivitelezőt, a Köz­úti Építő Vállalatot, hogy hoz­za rendbe a hibát. A KÉV leg­később október 15-ig helyre­hozza az útszakaszt: átépítik a szegélyeket, hogy a lefo­lyóba juthasson a csapadék­víz. A panasz kapcsán mondjuk el ismét olvasóinknak, hogy a KPM átszervezésével ma már több helyen közvetlenül is be­jelenthetik problémáikat a közutak helyreállításával kap­csolatban: a Pécsi Közúti Igaz­gatóság pécsi koordinációs üzemmérnökségén (24-744-es telefonszám), illetve a területi­leg illetékes üzemmérnöksége­ken Mohácson, Harkányban és Szentlőrincen is. ★ Gyenis Istvánné kérdezte az Arany János utca 11-ből: „Szeretném megtudni, hogy az Arany János utca párat­lan oldalán lesz-e járda, mert egyelőre az országúton közle­kedünk.” Potyondi Jánostól, a nagy­községi tanács elnökétől, kap­tunk választ, aki jogosnak tart­ja az Arany János utcaiak pa­naszát. Valóban csak az egyik oldalon van itt gyalogjáró, mert az út szélesítésekor nem tud­ták megépíteni a másik olda­lon is: kevés hely maradt az úttest és a kerítések között. A következő években visszatérnek erre a területre, s megépítik a gyalogjárót. Bizonyára megér­tik az Arany János utcaiak, hogy most azokra a részekre összpontosítja anyagi erőit a nagyközségi tanács, ahol még egyáltalán nincs gyalogjáró. ★ Lesz-e aerobic vezetői. tan­folyam? Csongor Győző, a máza- szószvári általános iskola test. nevelő tanára az iránt érdek­lődött, szerveznek-e aerobic vezetői tanfolyamot Pécsett? A kérdés azt sugallja, hogy a mázaszászvári asszonyokat, lá­nyokat is érdekli az új divat, s lehet, hogy itt is lesz aero­bic? Ami az oktatóképzést ille­ti: Pécsett nem szerveznek tan. folyamot, viszont indul képzés 3udapesten, a Testnevelő Fő­iskola Továbbképző Intézeté­ben. December 19. és 1984. január 21. között hétfő, kedd, szerda; illetve péntek, szombat, vasárnapokon. November 30-tól pedig folyamatosan. Jelentkez­ni kizárólag testnevelő taná­roknak, és torna, illetve ritmi­kus sportgimnasztika szakos edzőknek, segédedzőknek és a szakedzőknek lehet, valamint a gyógytornászoknak, táncpeda­gógusoknak. (Egyéb képzettsé- gűeknek is indítanak majd ok­tatói tanfolyamot, erről később értesítjük olvasóinkat.) A bu­dapesti tanfolyamra a megyei sporthivatalokban lehet jelent­kezni, és itt kell leadni a ki­töltött jelentkezési lapokat is. A tanfolyam önköltséges, elvég­zésére tanulmányi szabadság, munkahelyi kedvezmény nem jár. Az üzemek lakásokat építenek Hz iparba vándorlás folytatódik A két megye határán talál­ható 5216 lakosú Mázaszász- vár nagyközségben, amelynek része Vékény és Kárász, az aktív keresők száma eléri a 2500-at. Az iparban mintegy 1800-an — a szakmai végzett séget illetően főként vájárok, segédvájárok, csillések, kőmű­vesek, lakatosok, villanyszere­lők — dolgoznak. Három éve csaknem félezerrel kevesebb ipari dolgozót tartottak szá­mon. A legtöbben a település közigazgatási területén lévő 11 ipari létesítményben, így a Mecseki Szénbányák Válla­lat Északi bányaüzemében, a bánya helyi villamosüzemében, a Szellőző Művek 5-ös számú gyáregységében, a Kenderfonó és Szövőipari Vállalat szövö- déjében, a Hunor Pécsi Kesz­tyű- és Bőrruházati Vállalat varrodájában, a Tolna megyei Építőanyagipari Vállalat beton­üzemében, a Baranya és Tol­na megyei Tégla és Cserép­ipari Vállalat táglagyárában, a Sásdi Építőipari Szövetkezet vasipari részlegében, a Mecse­ki Erdő. és Fafeldolgozó Gaz­daság kárászi erdészetében, az egyházaskozárj tsz takarmány­keverőjében, valamint fafel­dolgozójában vállalnak mun. kát. Az ipari dolgozók nagy ré­sze továbbra is a bányában keresi a megélhetést. Komlóra, Sásdra, Bikáira, Pécsre, Szek- szárdra naponta 550-en — fő­ként fiatalok — járnak el ipari munkát végezni, többségük bá­nyász. Az ingázást szívesen vállalják, hisz például a Tol­na megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat üzemi busz­járatot szervezett. Nem említ­jük 12, helyi munkaadóként az Északi-bányaüzem nagymónyo- ki brikettüzemét, ugyanis jú­lius 1 -tői önálló lett, közigaz­A tsz fűrészüzemében gatásilag tehát Tolna megyei fennhatóságé. Valamivel többen, majdnem 700-an utaznak be naponta Mázaszászvár 11 ipari mun­kahelyére a környék 30 falu­jából. Számuk tovább nő, fő­ként a Tolna megyei falvak, köztük Váralja, Izmény, Győré munkaerő-piacának a kínála­ta feltűnő. A nagyközség ipa­ri bázisának munkaerőt vonzó hatása napjainkban is jelen­tős. Közkedvelt munkahelyek, vagyis ahová szívesen jelent­keznek a bejáró, sőt a hely­béli munkások is a iá kereset és a lakás reményében, az Északi-bányaüzem, a villamos­üzem, a Szellőző Művek, a sásdi ipari szövetkezet vasipa­ri részlege és a betonüzem. Míg a szövődé, a varroda, a tsz fatelepe és a téglagyár az utóbbi időben létszámhiánnyal küzd. A varroda ezért profil- bővítéssel, a szabászat beveze­tésével, a téglagyár a nehéz fizikai munkát könnyítő gépesí­téssel próbálkozik. A 70 fős fafeldolqozó üzemben nem utolsósorban a munkaerő meg­Félkész és kulcsrakész otthonok Harminc lakást ad át idén a lakásszövetkezet Újabb területeket készítenek elő az építkezésre Az az igazság, hogy nem fogadták nagy lelkesedéssel a mázaszászváriak a lakásszövet­kezet megalakításának gondo­latát. Nem ismerték még ezt az építkezési formát, és so­kakban inkább a szövetkezetek, kel kapcsolatos problémák ma­radtak meg, mint az eredmé­nyekről beszámoló hírek. Aztán tizennyolcán mégis belefogtak. A mázaszászvári „Munkásla. kás” Lakás-, Garázsépítő és Fenntartó Szövetkezet 1981. szeptember 26-án alakult, s ma, két évvel később már ar­ról számolhatunk be, hogy egy hónap múlva átadják a husza­dik. majd év végéig a harmin­cadik otthont is. Két helyen építkezik a szövetkezet: a falu­központban, a Rózsadomb ut­cában, valamint az új, északi lakóterületen. Az építést a Sásdi Építő Szövetkezet vállal­ta, s a szövetkezeti tagok kí­vánsága szerint négy lakást kulcsrakészen épített meg, a többit félkészen adják át a leendő tulajdonosnak, akik aztán kalákában, családi, ba­ráti, munkahelyi segítséggel fe­jezik be otthonukat, végzik el a belső szakipari munkákat. Egy-egy szövetkezeti lakás 95 négyzetméter alapterületű — háromszobás, s a központi fű­tést egyedi, széntüzelésű ka­zánokkal oldották meg. Vala­mennyi lakáshoz négyszáz négyzetméternyi telekrész is tartozik, így az itt Inkák a vá­rosias komfort mellett kertész­kedhetnek is. Az első máza­szászvári lakásszövetkezeti ta­gok jórészt fizikai dolgozók, bányászok, illetve a téglagyár, a szövődé, a Szellőző Művek dolgozói, akik 740 000—640 000 forintot fizetnek új otthonai­kért. Ma már nagy az érdeklődés a szövetkezeti lakásépítkezés iránt Mázaszászváron is, hi­szen már az első házak fel­építése után követőkre talált az alapító tizennyolc tag, rö­videsen gazdára lelt mind a harminc új épület. S úgy tű­nik, igény van a további épít­kezésekre is, van jövője a „Munkáslakás” szövetkezetnek. A nagyközségi tanács pedig újabb közművesített területek előkészítésével biztosit lehető­séget a szövetkezeti beruházó, sokra Mázaszászvár északi és •keleti területein. G. M. tartása végett három szak­csoportot szerveztek. Tagjai lakossági szolgáltatást, bútor-, rádió, és tévéjavítást is vállal­nak, amennyiben a tanácstól helyiségét tudnak bérelni. A szövődé pedig, mivel Móza- szászvárról nem számíthat már a háztartásokból felszabaduló női munkaerőre, távoli, első­sorban Tolna megyei települé. seken verbuvál munkásokat. Mind több munkáltató vállalja tavaly óta a dolgozók tartós letelepítését lakásépítéssel. Eb­ben élen jár az Északi-bánya­üzem, a bánya villamosüzem. Ami nem véletlen, hisz a foko­zatosan megvalósuló liász­program ebben a térségben is sokféle munkalehetőséget kínál majd. A bányában nincs mun. kaerő-telítettség, mint a be­tonüzemben, mégis rangsorol­ják a jelentkezőket, mert most elsősorban műszaki szakem­berekre, szakmunkásokra van szükség. Az újtelepi részen, a Váci Mihály utcában idén 9 bányász, család jjJt OTP-lakáshoz. A „Munkáslakós” lakás-, garázs­építő és fenntartó szövetkezet­nek tagja lett a szénbánya vil­lamosüzem, a Szellőző Művek, a téglagyár, valamint a szövő­dé és már ebben az évben 16 lakást adnak ót a Rózsadomb utcában. Jövőre újabb átadá­sok várhatók. A bánya máris szép sikert könyvelhet el, ugyanis fiatalok kérik a fel­vételüket. Nagyon is érezhető, hogy Mázaszászváron, ahol hí. rés bányászdinasztiók is élnek, bíznak a liászprogram sikeré­ben. Az ipar újabb fellendülé­sét elsősorban ettől várják és remélik, hogy a kis- és közép­üzemek is versenyképesek ma­radnak. Mindehhez a feltéte­lek adottak, például az iparba vándorlás folyamata nem las­sult le. Csuti J. Találkozás a Bányász-klubban Mázaszászvári olvasóinkat hívjuk találkozóra ma, csütör­tök délután, a nagyközség Bá­nyász-klubjába. Délután két órától várjuk mindazokat, akik személyes, illetve közérdekű gondjaikra választ szeretnének kapni. A kérdésekre a nagy­községi közös tanács illetéke­sei: Potyondi János tanácsel­nök, Füzesi Lászlóné vb-titkár, Hamari Béla műszaki ügyinté­ző válaszolnak. Ingyenes jogi tanácsadást tart jogi és társa­dalombiztosítási kérdésekben dr. Somogyi Árpád. A fórum telefonszáma: 90-035. Délután 5 órától újságíró— olvasó találkozón szeretnénk beszélgetni mázaszászvári ol­vasóinkkal mindarról, ami a Dunántúli Napló munkájával kapcsolatos, illetve szívesen hallanánk a helybelieket fog­lalkoztató közérdekű kérdése­ket, véleményeket, javaslato­kat. A találkozón a Baranya megyei Lapkiadó Vállalattól részt vesznek: Braun Károly igazgató, Katona László ter­jesztési előadó. A Dunántúli Naplótól: Mitzki Ervin főszer­kesztő, Lombosi Jenő főszer­kesztő-helyettes, Cseri László fotóriporter, Földessy Dénes, Gáldonyi Magdolna, Gárdonyi Tamás, Hegyi István, Kozma Ferenc, Török Éva, Varga Já­nos újságírók. A találkozó al­kalmából — ugyancsak a Bá­nyász-klubban — fotókiállítást rendezünk lapunk fotóriporte­reinek felvételeiből. Tornacsarnok A társadalmi munkaakciókat tekintve minden bizonnyal a legeredményesebb évek kö­zött könyvelik el majd az ideit a mázaszászváriak. Most építik ugyanis a tornacsarno­kot. Egy-két évre visszatekintve az is elmondható, hogy a nagyközség lakói, az őket se­gítő vállalatok, szövetkezetek eddig is összefogtak, ha arról volt szó, s ennek az összefo­gásnak szép eredményei van­nak. így terveződött többek között az orvosi rendelőjük, így épült több utcában köves út — köztük a temetőhöz ve­zető is —, így tartják rendben a sportlétesítményeiket. Idén, a tornacsarnok építésével pe­dig olyan közös munkába fogtak, melynek a társadalmi munka értéke meghaladja az egymillió forintot. Az építést tavasszal kezdték. A létesítmény beruházója a helyi Bányász Sportkör. Ők kapták az OTSH-tól azt a 350 ezer forintot, ami a kezdést lehetővé tette. Ehhez jött a nagyközségi közös tanács 200 ezer forintos támogatása, amit a lakosság csaknem kétszáz­ezer forinttal tovább növelt. A tanács, a helyi népfront, a sportkör és nem utolsósor­ban az iskola szervezésének köszönhetően most az üzemek és szövetkezetek — betonüzem, a Szellőző Művek gyáregysé­ge, az egyházaskozári terme­lőszövetkezet, a Mecseki Szén­bányák Északi Bányaüzemé­nek dolgozói, a lakosság épí­ti a 36x15 méteres tornater­met. A szervezők minden je­lentkezőtől megkérdezték, hogy segéd- vagy szakipari munkát tud-e vállalni, és meg­ígérték, hogy mindenkit idő­ben értesítenek arról, hogy mi­kor lesz szükség a munkájuk­ra. így vált lehetővé, hogy az ütemezésnek megfelelően sza­badságot tudnak kérni a mun­kára jelentkezett szülők. Vagy­is a mázaszászváriak nemcsak hét végén és munkaidő után, hanem mindennap dolgoznak a tornacsarnoknál. A tervek szerint ebben az évben használatba veszik a lé­tesítményt, ami az iskolai test­nevelést, a tömegsport fejlesz­tését, illetve a Bányász Sport­kör céljait egyaránt jól szol­gálhatja. T. É. Klub A mázaszászváriak kedvenc időtöltése a „Kiss György” If­júsági Klub látogatása. Mint­egy 40 tagja van a közösség­nek. Igen ám, csakhogy az Arany János utcai helyiség az évek során meglehetősen el­használódott. A fiatalok látva a folyamatos romlást, elhatá­rozták, hogy megfelelő anyagi alapot hoznak létre és saját erőből hozzák rendbe az om­ladozó falakat. Különféle szórakoztató ren­dezvények bevételeiből, tag­sági díjakból sikerült 25 000 fo­rintot összegyűjteni, kőműves­re, villanyszerelőre, festőre sincs gond, mert a klub rend­szeres látogatói között akad ilyen szakember. Naponta 10— 15-en fognak vödröt, lapátot, szerszámot, serénykednek, ja­vítják a falakat. A munkákhoz semmilyen szervtől sem ké­rünk segítséget — mondja Klósz György, az Ifjúsági klub vezetője. Mindössze azt szeret­nénk, ha a művelődési ház to­vábbra is támogatna bennün­ket. Ferenci D. Saját erőből újitják fel klubhelyiségüket a mázaszászvári fiatalok

Next

/
Thumbnails
Contents