Dunántúli Napló, 1983. szeptember (40. évfolyam, 241-270. szám)

1983-09-03 / 243. szám

Fogyasztók fóruma Sörnek igen, üdítőnek nem! Mire való a hűtőszekrény? Bulgária segít — A kereskedelmi igazgatás szigorára is szükség van Bo ruha? Szűk ruha? Pontos méretű ruha Gyakori panasz, hogy az üzletek­ben felpróbált öltöny, pulóver, ru­ha szűk vagy hosszú, bő vagy rö­vid. Aztán néha csak otthon derül ki, hogy a 29-es nyakbőségű férfi­ing térdig ér, vagy a melegítő feí- sőrészéhez méretében meg nem fe­lelő nadrágot kaptak. Számos ilyen észrevétel érkezett az FMT-hez, va­gyis a Fogyasztók megyei Tanácsá­hoz. 1 A belkereskedelmi méretválaszték azonban elméletileg olyan széles körű, hogy annak alapján a lakos­ság 95—98 százalékának meg kelle­ne találnia a megfelelő árut. In­gekből 29 férfi és 24 féle fiűméret készítésében állapodott meg az ipar a kereskedelemmel. Néhány éve mind a felső — jnind az alsóruháza­ti termékeknél új méretrendszert ve­zettek be. Ez — a korábbi egyetlen méret helyett — a testmagasság mellett ruháknál, pulóvereknél a mellbőséget, női és leánynadrá­goknál a csípőbőséget, férfi- és fiúingeknél a nyakbőséget, férfi és fiú alsó- és sportnadrágoknál a de­rékbőséget is figyelembe veszi. Azo­nos testmagassághoz többféle kerü­letméret (mell-, csípő-, derék-, az ingeknél nyakbőség), egy-egy kerü­letmérethez többféle testmagasság kapcsolódik. A cél éppen az volt, hogy a korábbinál többen találják és vásárolhassák meg a számukra legmegfelelőbb árut. A Fogyasztók megyei Tanácsa szep­temberi ülésén azt vizsgálja, hogy a termelés szervezésében, vagy a megrendelésekben, a készletezésben, vagy a jelenlegi méretrendszerben kell-e panaszok okait keresnünk. A Fogyasztók megyei Tanácsa arra ké­ri a lap olvasóit, hogy észrevételeik­kel, javaslataikkal segítsék tevékeny­ségét. (Címük: HNF, 7621 Pécs, Széche­nyi tér 18.). Jakabos Zoltánné FMT-elnők Fekete paragrafus HARSFA. A Baranya megyei Vendéglátó Vállalat pécsi Hársfa cukrászdájában kétféle szeszes italt az előírtnál kevesebb mennyiségben szolgáltak fel, s több mint 30 szá­zalékkal többet számoltak érte. A büntetés 3000 forint. DOMOR-KAPU. A Mecseken a dömör-kapui büfében is súlycsonkitás és többletszámolás volt. Például háromszor fél deci pálinka helyett csak 44,45 és 44 millilitert adtak, aztán 42,60 forint helyett 43,50-et számoltak. A büntetés 5000 forint volt. MINI-BÁR. Ebben az üzletben há­romszor féi deci Brandby-ből kétszer fél deci csak 46-46 milliliter volt, a büntetés viszont elérte a 3000 fo­rintot. Azt hiszem, akkor is lát en­gem, ha én csak a hátát lá­tom. De nem nyüzsög, nem ra­gad a kérdéseivel, csak ... mindent lát. Ha van a ven­déglátóipari tapintatnak felső foka, akkor az talán Feri bácsi, a pécsi Nádorban. Legalábbis az ilyen típusú Feri bácsik. Mondatai néha úgy kezdőd­nek, hogy „kérném” és úgy végződnek, hogy „kérném”. Ami a két udvarias szó között van: az a mondat tartalma. A magyar vendéglátóipar átvál­tozásainak meg visszaváltozá- sainak időszakában pe-i bá­csival, vagyis Szeifer Ferenccel beszélgettem a vendéglátóipa­ri modor két tényezőjéről: a pincérről és a vendégről. — Milyenek vagyunk mi, vendégek? — Kérnémtisztelettel, engem az nem érdekel, hogy a ven­dég honnét jött, hanem csak az, hogy idejött... Vagyis csak az étterem érdekel, hogy mi­lyen ember. Amikor lesegít-' jük a kabátját, akkor azzal a Harkányi történet, egy nyár- délutánról. A Bajcsy-Zsilinszky utcában, vagyis a fürdő keleti szélén, végigjártunk minden vendéglátó helyet, ahol inni­valót árultak, üdítőt kerestünk, ami pedig kánikulában igazá­ban csak akkor üdít, ha hi­deg. íme a válaszok: — Kétféle is van, lehűtve. Literes? Az mát nem fért be, az sajnos meleg! — Nincsen kérnémszépen. Ja bor? Az van, az hideg. A Kun­bajai tramini . . hány decit tetszik kérni? Decije kilenc- negyven?? — üdítőt nem tartunk. Bor megfelel? — Márkaszőlő van. Még málna is, de azt csak most tettem a hűtőbe, még nem elég hideg. — Mi csak jó hideg sört és bort árulunk. — Van, tessék, de nem győzzük a hűtést, mindenki idejön, ezt kéri. Legalább négyszer ekkora hűtőképesség kellene. De nincsen! Termelőszövetkezeti borkimé­rés, állami vállalati üzlet, szer­ződéses büfé, mindenféle volt a sorban. Sajnos, a szeszt, ami drágább, bódító, és vaskos be­vételt jelent, azt hűtik le leg­több helyen. Az üdítőt, 'a kis­pénzű, józan emberek italát? Azt „kérnémtisztelettel" nem, mert „ugyebár” nem elég a hűtőkapacitás! Vagyis: aki szeszért nem fizet, az ..kérném­tisztelettel ugyebár” kénytelen megfőni a kánikulában. Ez a helyzet nem fogadha­tó el. Mert a nemzeti bevéte­lünk szempontjából fontos ide­genforgalom nem képzelhető el mindenütt kapható hűtött üdítő nélkül. Ahol pedig kicsi a hűtőképesség, ott a szesszel arányos mennyiségben kell az üdítőt is lehűteni. De mi a helyzet a Baranya megyei Vendéglátó Vállalat­nál? — Nem éppen rózsás! A hűtőpark elavult, s mivel a nyereségből lehetne felújítani, a nyereség meg csökken — ezért kevés a remény a kor- szerűsítésére. Ráadásul a vál­lalat karbantartó részlegénél a hozzáértő szerelők száma a nyár elején egy főre csap­mozdulattal szeretnénk levetni róla a gondjait is, hadd fe­lejtse odakint az utcán. Mert itt ő — vendég. Tetszik ér­teni? VENDÉG, ha lehetne ezt végin nagy betűvel tetszene ta­lán írni .. . Leírom. Végig nagybetűvel. Kicsit meghatódva, hogy pin­cér szájából hallom Illyés Gyű. la egyik legszebb mondását: nem érdekel, honnét jöttél, csak az, hogy hová mégy ... De fontos az érem másik ol­dala is: — Milyen a jó pincér? — Egyszerű a válasz kérném: ha a vendégről a kabátjával együtt a gondjait is leveti, el­feledteti, amíg odabent ül, — akkor az már jó pincér le­het. És mesél tovább, türelmesen, ahogy a vendégekkel beszél. Mint ideggyógyász o betegé­vel. Elmondja, hogy a vendég­gel azonnal észre kell vétetni, pont. Szerencsés viszont, hogy a Pécsi Híradástcehnikai és Gépjavító Kisvállalattal szer­ződést kötöttek, s ez a kisvál­lalat eddig elfogadhatóan pó. tolta a hiányzó alkatrészeket, javította a vendéglátók hűtő- parkját. De hűtőberendezést újabban nehezebben is lehet kapni. Vi­szont idegenforgalmunk és ön­magunk végett fontos tudni: vé­gül is mi várható ebben az ügy­ben? A Jászberényi Lehel Hű­tőgépgyárat, kerestük fel a válaszért, s Metykó Béla ter­melési főosztályvezetővel be­széltünk: — Van-e elegendő hűtőbe­rendezés, vaay nincsen? — A válaszhoz két folyama­tot kell ismerni. Egyik: a ke­reslet csökkent. A vendéglátó­ipari bevételből valóban már kevesebbre futja erre, mint korábban, tehát fogják a pénzt. A másik: a hűtőszek­rényekhez olyan alkatrész szük­séges, amit konvertibilis valu­hogy a pincér észrevette őt. Odasietni az asztalához, hely. lyel kínálni és ha ő maga nem fogalmazza meg pontosan, hogy mit akar, akkor segíteni ebben. Tisztességesen meg­mondani, hogy melyik ételre mennyit kell várni. Hogy a jó pincér szeme mindig jár, s rög­tön találkozik a vendégek te­kintetével, ha a vendég akar vaíamjt. És az emlékezet!... Feri bácsi ezt igen-igen fontos­nak tartja: — Fia valaki többször ide­jön, akkor tudni kell a szoká­sait. Nem tolakodóan, de érez­tetni vele, hogy emlékezünk rá, hogy tudjuk, mit szeret, hogy megtisztelő a jelenléte. Igen, hogy megtisztelő. Néhány éve idejárt egy híres pécsi orvosprofesszor, aki mindig le­szidta a társaságát, ha valaki étel nélkül mindjárt szeszt ivott. Serclit kért, megetette vele, már elnézést, kérném tiszte­táért szerezhetünk csak be. Ez pedig gond. A válasz: csökkent az igény, s ami van, azt sze­retnénk kielégíteni. — Hogyan? — Sikerült szocialista gyárt­mányú, tehát keményvalutát nem igénylő alkatrészt szerez­nünk. Mégpedig Bulgáriában, ahol olyan agregátort gyárta­nak, amit mi az ACT—3/2 tí­pusú hűtőládákba beszerelhe­tünk. Igaz, ez drágább, mint a hűtőszekrény, mintegy 30 000 forint, de vendéglőben kell is ekkora, hogy a szeszes ital és az üdítő hűtését eayaránt meg­oldják. A helyzet tehát nem remény­telen. A forgalom és a hűtés pedig nyáron összefügg, mert kánikulában jogosan igényli a vendég a hűtött üdítőt. Ehhez kapcsolódva: kereskedelmi igaz. gátasunk is jogosan megköve­telheti, hogy a vendéglő egy­ségek hűtőképességét a sze­szes ital és az üdítő között ará­nyosan használják ki. lettel, de azt is mondta neki, hogy „Most már zabálhatsz” és ahányszor jöttek, mi min­dig már előre tányéron vittük az asztalra a sercliket. Egyszer, mikor még inas volt, elbámészkodott kicsit, mire egy öreg pincér úgy bokán rúgta, de úgy, hogy a vendégek ész­re sem vették a rúgást. Diszk­réten, mint a jó pincér. Most meg? — Némelyik fiatal kollégám kinevet, hogy felsegítem a ven­dég kabátját. Hát milyen világ ez kérnémtisztelettel? — És mi. vendégek, végül is milyenek vagyunk? — Hát ugye... sokfélék az emberek, kérném . .. Sokfélék. De aki érzi, hogy ő nálunk va­laki, az hálás. Rovatszerkesztő: FOLDESSY DÉNES Belénessy Csaba, a ma reg­geli JÓ PIHENÉST című infor­mációs, szórakoztató magazin- műsor szerkesztője sok érdekes témát ígér: — Az emeleten számítógé­pek, a földszinten pedig a fél­karú rablók. Az Ifjúsági Ház­ban az ifjúsági számítástechni­kai napon tett látogatást Stausz Csaba, és a komoly, hasznos kezdeményezés tréfás oldalát próbálta firtatni, vagyis hogy mi történik akkor, ha va­laki az emeleten kidolgoztat egy programot, amivel egy szinttel lejjebb kiüríti a játék- automatát? Ismerjük-e önma­gunkat? Pontosabban: az a kép, amit önmagunkban, ön­magunkról kialakítottunk, mennyire felel meg a valóság­nak? Erről is szó lesz a dél­előtt folyamán. Ezenkívül fel­villantjuk, milyen is volt az első Iskolai hét, beszámolunk a Pé­csi Állami Gazdaság „szedd és vidd” almavásórlósi akciójáról, a sportkedvelőknek pedig be­mutatjuk Drapál Jánost, és száguldó ..motorcsodóját”. Ter­veink szerint meglátogatjuk a már pénteken este Pécsre ér­kező szegedi labdarúgókat, akik ma délután a PMSC-vel mérkőznek. Ezenkívül részlete­sen beszámolunk a bányász­nap műsorkínálatáról. A bányásznap jegyében állí­totta össze dr. Borsos József a vasárnap reggeli műsor első felét. Hangképekben számol­nak be a bányásznap? központi ünnepségről, melyet szombaton rendeztek a színházban, vala­mint a hagyományos csertetői megemlékezésről, Majd meg­szólalnak néhányon a kitünte­tett bányászok közül, hogy munkájukról, életükről beszél­jenek. Itt említjük meg, hogy a bá­nyásznap alkalmából idén is lesz Sajtó utca a sétatéren. A Holnap, a bányásznapon közvetíti a televízió 1. programja (16.55-kor) a pécsi tévések riportfilmjét Nekem a szén volt az életem címmel. A film a szászvári bányászéletet mu­tatja be: a Mecsek északi falvaiban élő bányászok hagyományos, sok megpróbáltatást kiállott közösségét. (Szerkesztő-riporter: Hídvégi József, operatőr: Lajta György, rendező: Litauszki János). — Pécsiek készítet­ték a Hogy van, mérnök úr? című riportfilmet is (szerkesztő-riporter: Hídvégi József és Pánics György, operatőr Lajta György, rendező Li­tauszki János), a film szeptember í-án, kedden 17.50-kor kerül a képernyőre. A műszaki ér: telmiség élet- ésé munkakö­rülményeivel foglalkoznak a szerzők, azoknak a mérnököknek a hazai helyzetével, akiknek keresete relative csökken, egyre többen érzik úgy, hogy nem képzettségüknek, tudásuk­nak megfelelő munkakörben foglal­koztatják őket, hogy beszűkülnek továbbtanulási és érvényesülési le­hetőségeik. A film a gyökereket is kutatja: a tudás, a tanulás iskolai, társadalmi presztízsét. Kedden este két érdekesnek ígér­kező műsor lesz; Ordöngősök címmel a szegedi stúdió néprajzi filmje és a Gondokodó gépek című amerikai dokumentumfilm. Szerdát a Magyar- ország—NSZK válogatott labdarúgó­mérkőzés (20.05, tv. t.) és a Magyar- ország—Szovjetunió olimpiai selejte­ző (18.05, tv. 2.) határozza meg, ámbár a 2-esen jelentkező Tudós­klub sem ígér keveset: beszélgetést Verseny a természetben és a tár­sadalomban címmel. A csütörtöki 2-es program a Len­gyel Televízió estje: a nemzeti es­rádió pavilonjában az arra sé­tálók találkozhatnak és elbe­szélgethetnek a pécsi stúdió munkatársaival. Alkalom kínál­kozik arra is, hogy a rádióhall­gatók kérdőív kitöltésével is­mertessék véleményüket a mű­sorról, kívánságaikat: mit sze­retnének hallani, miből többet, vagy kevesebbet? A pavilon vendége a budapesti rádió ismert bemondója, a pécsi származású Bőzsöny Ferenc, vele és néhény kiváló sportoló­val készít a helyszínen riportot Kovács Imre. Ezenkívül hang­lemezeket mutatnak be, ame­lyek meg is vásárolhatók. A hónap első hétfőjén a 90 PERC című magazinműsor je­lentkezik. Az eltartási szerződések a témája az EGY FEDÉL ALATT — EGYMÁSRA UTALVA című, kedden elhangzó riportnak. Re­zes Zsuzsa az érdekeltekkel folytatott beszélgetések során az együtt élők magatartásának rugóit keresi. Mi a titka a jó, vagy rossz viszonynak? Mekko­ra szerepet kap számszerűen Pécsett ez a forma a lakás­hiány enyhítésében, a magá­nyos öregek helyzetének meg­oldásában? A harkányi üdülőben pihenő tsz-tagokkal készített zenés ri­portot Filákovity Brónkó, mely szerdán hangzik el a szerb- horvát nyelvű műsorban. Az időszerű növényvédelemről tá­jékoztat pénteken Frank József, ugyanakkor zenés beszélge­tést hallhatnak a híres népmű­vésszel, Bárácz Istvánnal. A né­met nyelvű programban, hétfőn olyanokkal beszélgetnek, akik kongresszusi küldöttek lesznek. Fata Márta keddi riportja a 800 éves Almamelléken készült, és ugyancsak Fata Márta be­szélget pénteken Lantos Mário etnográfussal a magyarországi favázas házakról. tek szokásos szerkezetének megfe­lelően vegyes tematikájú összeállítást látunk. Az t-esen 20.40-kor Töröcsik Mari énekel. Pénteken (20.00, tv. 1.) Nemeskürty István A béke szigete című tévéfilmjét látjuk: a komáromi polgármester 1944-es helytállásáról szól a történet. Ezen az estén Mid- zoguesi-sorozatban a Szansó tiszttar­tó című film lesz. Szombaton a 2-es csatornán 20.05-ös kezdettel Csehov: Cseresznyéskert című szín- vűvét közvetítik a Pécsi Nemzeti Színház előadásában felvételről: a tavaly őszi előadás kerül most kép­ernyőre. Az 1-esen AI Caponéról lát­hatunk francia dokumentumfilmet. A vasárnap esti műsorból a Major Ta­másról készült portréfilmet ajánljuk olvasóink figyelmébe: tv. 1., 21.35. G. T. Sorokban Szeptember 5-től 25-ig látható az IH Galériában Gál Tamás kiállítása. 8- án, csütörtökön 19.30- kor a Ságvári Műv. Ház­ban mutatja be Örkény István: Kulcskeresők c. drá­máját a Pécsi Nyitott Szín­pad. (Az előadás 9-én, 10-én és 13-án is látható.) 9- én, pénteken 20 óra­kor kezdődik a Hobo Blues Band koncertje az Ifjúsági Parkban. A megnőtt utazási árak miatt az eddiginél is fontosabb, hogy a falvakban minél nagyobb legyen az áruválaszték. Az Ormánság „fővárosában”, Vajszlón működő áfész-áruház olyan választékkal várja vevőit, hogy Vajszló ettől is méltó az Ormánság fővárosa elnevezésre. Läufer László felvétele Ha belép a vendég Vesse le a kabátját és a gondját Vallomás a jó pincérekről és a vendégekről Hogy van, mérnök úr? Rádió Bányásznapi ^ vasárnap

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents