Dunántúli Napló, 1983. szeptember (40. évfolyam, 241-270. szám)
1983-09-26 / 266. szám
Könnyűszerkezetes építési rendszerek a Dnmbcalnrtél i Dombóváron egy hét alatt állították össze Ysako könnyűszerkezetes elemekből a Dombcalor szolgáltatóházát. (A szerző felvétele) r.polgári védelmi bemutató Nemzetközi polgári védelmi bemutató gyakorlat kezdődött vasárnap Hajdúszoboszlón, Bulgária. Csehszlovákia, Lengyel- o/szág, Magyarország, Mongólia, az NDK, Románia és a Szovjetunió polgári-" védelmi elsősegélynyújtó szakaszainak részvételével. Az egyhetes gya. korlat során az alegységek feltételezett földrengés, vasúti katasztrófa, közúti tömeges baleset, kiterjedt tűz-, illetve más tömegsérülési gócon teljesítik meghatározott feladataikat. A vasárnapi megnyitót követően a küldöttségek megtekintették a kiképzőbázist, ahol hétfőn a bolgár az NDK-beli, a román és a magyar szakaszok tartanak bemutatót. Az élelmiszertörvény követelményei Tájékoztató adatok az árucímkén Lejárt a türelmi idő A MÉM szigorú intézkedései A vásárló első, alapvető ismereteit az áru címkéjétől kapja. Bosszantó, ha nincs válasz legfontosabb kérdéseire: mikor készült, meddig fogyasztható, mennyi ideig őrzi meg minőségét? Az 1976-ban megjelent élelmiszertörvény szigorú rendelkezései között meghatározza azt Komotér és Ysako Túl az ezredik blokkon Megfelel az új hőszabványnak A budapesti Thököly úti iskola szerkezetét úgy alakították ki, hogy az épület teljesen hőhídmentes, vagyis a fémszerkezet a külső levegővel közvetlenül nem érintkezik. Ezzel a Komotér térelemrendszert a gyártó dombóvári Dombcalor Ipari Szövetkezet már úgy ajánlhatja, hogy oz megfelel az új hőszabványnak. A hagyományos építkezés mellett mind nagyobb szerephez jut a könnyűszerkezetes megoldás, ami - bár élettartamában nem vetekedhet a hagyományos épülettel — gyorsan elkészíthető, olcsóbb és még van néhány előnye. Hazánkban már jónéhány könnyű- szerkezetes épület létezik; a Dombcalor öt éve kezdte a Komotér gyártást. — Három alapvetően jellemző tulajdonságának egybevont rövidítése a Komotér, jelentése: korszerű — mozgatható — térelem — mondja Illés Szilárd műszaki vezető. — Három budapesti szakember szabadalma és öt éve mi kezdtük meg a gyártását. A 220 dolgozót foglalkoztató szövetkezetnek jól jött a lehetőség. A hagyományos lakatos- szerkezeti gyártás a kisiparosok előretörésével amúgyis leáldozóban volt. Átalakították a csarnokot, megkezdték a kisgépesítési, új Betonyp vágó- darabolót állítottak munkába. A Komotér anyaga: dunaújvárosi acélszerkezet váz, Betonyp, azaz cementkötésű faforgács- lap burkolattal. Négy éve már sorozatban készítik a térelemrendszereket Dombóváron. A szerelést is ők végzik. Az „alapkocka" 6,18x2,50 méter alapterületű és 2,65—3 méter magas, de készítettek már 4,50 és 5,20 méteres magasságút, sőt kétszintest is, a megrendelő kívánsága szerint. Építettek már Komotér térelemrendszerből jónéhány iskolát Budapesten, oktatási központot Gödön, kisáruházakat, kiállítási pavilonokat. Exportra is ment belőle Tanzániában szállóépületek, az Egyesült Arab Emírségben lakótáborok, Ausztriában információs központok üzemelnek Komotér térelemrendszerből. A Komotér négyzetmétere kulcsátadásra 8,5- 16,5 ezer forint között mozog, aszerint, hogy kívül-belül milyen igényeket kell kielégíteni. A Dombcalor túl van az ezredik Komotér-blokkon, évente 400-at kérnek tőlük, de 5-600 gyártására is készek. Gyorsan telepíthető, áttelepíthető, változtatható. — Egy kissé drága, mert sok benne az acélszerkezet — mondja a műszaki vezető. — Ezért vettük meg tavaly az Ysako licenc gyártási jogát, az Ybl Miklós Építőipari Tervező Szövetkezet tervezői: Szabó András és Kovács Tibor találmányát. Egyszintes kivitelben készül, de készen állunk az egyemeletes Ysako terveivel is. Jelenleg 6x6-os méretben készítjük, de felkészültünk a 9x6-os és a 12x6 méteres elemek gyártására is. A Dombcalor Komotér és Ysako könnyűszerkezetes épületei már szerte az országban megtalálhatók. Legjobb reklámjuk a saját, 840 négyzetméteres Ysakó rendszerű szolgál- tctóházuk, valamint a telep ol- dalbejárójánál felállított, portásfülkét és irodákat magában foglaló Komotér térelemrendszer. M. L. A humuszmentes terület is kizöldül Fű nő a meddőhányón Verdyol: humuszodást segítő talajregeneráló Egy Svájcban élő angol, Mr. Lloyd találmánya a vízágyús füvesítés, a Verdyol— Hydrosa füvesítési eljárásként ismert technológia. Svájc, NSZK, Spanyolország, Franciaország, Olaszország s az Egyenlítő kö. írüli afrikai országok után Magyarország is megvette a Ver- dyolt. 1973-ban hozta be a Földmérő és Talajjavító Vállalat, majd több éves huzavona után, 1978-tól a Csókvári Állami Gazdaság vette át a technológia alkalmazását. Azóta a csákváriak Magyarországon hat és fél millió négyzetmétert füvesítettek be. Zimmermann István agrármérnököt, a Csákvári Állam j Gazdaság mezőgazda- sági és ipati szolgáltató főágazatának vezetőjét kértük meg, mondja el, mi is ez. — A Verdyollal lehetővé válik a biológiai földvédelem: a vetés pillanatától kezdve azonnali védelmet biztosit az erózió és a defláció ellen, s alkalmas humuszmentes területek füvesítésére, rekultivációra is. Korábban Magyarországon csak a hagyományos füvesítés volt ismert, ez pedig kizárta, hogy sok, géppel nem járható területet füvesítsenek. A vízágyús módszerrel azonban minden ilyen gond megoldódott: gyakorlatilag nincs olyan terep, ahová ne tudnánk eljuttatni a fűmagot. Ezzel a vízágyúval 60 méterre lehet lőni, de csőtoldalékokkal akár 80—100 méter távolságra is. Talajelőkészítésre sincs szükség. Három terepjáró IFA-val hat ember dolgozik s egy nap alatt 30— 40 ezer négyzetméternyi területet is tudnak füvesíteni. — Hogyan lehetséges, hogy humuszmentes terület is termővé változtatható: — Egyszerre egy elegyet lövünk ki a vízágyúval, ennek az összetétele a következő: Verdyol Complex, Verdyol Mulch, NPK műtrágyakeverék, fűmag és víz. A Verdyol Complexet Svájcból importáljuk, a Verdyol Mulchot viszont itt gyártjuk Csókváron és exportáljuk; ez egy úgynevezett null-szaldós üzlet. A vízágyú kilövi az elegyet, s az azonnal odaragad a felületre, a benne lévő alginát típusú ragasztóanyagtól. A Mulch amit m; állítunk elő, szintén Lloyd találmánya, ez egy magtokaró és felületstobi- lizáló anyag, elősegíti a humu- szosodást. Nagyon hamar regenerálja a talajt: 1—2év múlva már cserjéket is lehet telepíteni az így füvesített, eredetileg humusztalan területre. Legjobb augusztusban, szeptemberben füvesíteni; ilyenkor a munka befejezése után már két hét— egy hónap múlva kinő a fű. Magyarországon csak mi alkalmazzuk a Verdyolt,, s ez a három gép bőven elég: minden hazai megrendelést kj tudunk elégíteni. Sajnos, nem jön any. nyi megrendelés, ahány helyen szükség volna valóban a rekultivációra. — Hol füvesítettek már ezzel az eljárással? — A dombóvári Áfor-telepen, az algyői olajmezőn a szübek- házai kompresszorállomásnál, az M5-ÖS autópályán és az Ml-esen Bicske és Tatabánya között éppen most. Ugyancsak most füvesítünk a Budapest— Hegyeshalom, vasútvonal mentén és Ferihegyen; Verdyollal füvesítettük az ajkai pernyehá- nyót. A lista nem teljes, de egy baranyai példát még mondanék: tavaly augusztusban füvesítettünk hatvanezer négyzetméter területet a Mecseki Szénbányák külfejtési üzeménél. Ezt a területet úgy kell visszaadni a tanácsnak, hogy majd parcellázni lehessen. Folyamatosan, ahogy szabadult föl a terület, tudnánk folytatni, de ebben az évben nem kaptunk újabb megrendelést. Pedig a szénbányánál nagyon meg voltak elégedve, mert a meddőhányók helyén ma már fű nő. Dücső Csilla A házi régiségek is műkinccsé lesznek Csecsebecsék pangó piaca Befellegzett a nosztalgiának? Fotó: Kocsmár Gábor Nem sikk művészi értékű régiségeket gyűjteni épp a nosztalgiahullámok tetőzésekor. A piac — a kisebb használati tárgyak szerény keresletétől eltekintve — 1979 óta pang. Az Ecserin is tétlenkednek a kereskedők, Dél-Dunántúlon pedig adás-vétellel egyik kiskereskedő sem foglalkozik. Mégis őrzik o dugig telt raktárakban az elmúlt egy évtized nagy slágereit. a most már bóvlivá silányult mozsárt, rokkát, vasalót, lámpát, gyertyatartót, kávédarálót. Megszűnt a piacot éltető hasznos „cserebere". Az eddig haszontalannak vélt otthoni csecsebecséket műkincsként kezelik a tulajdonosok. Ha kiderül, hogy valódiak, akkor a családi „kincstár" legféltettebb darabjai lesznek. A házaló zuggyűjtők se képesek felvásárolni. A vaqyonképzésre törekvő gyűjtők szenvedélye is alábbhagyott jórészt a borsos árak miatt. A felbecsült apróbb tárgyak, mint például szobrok, ötvösremekek több tízezret érnek, míg a bútor-, porcelán- és festménykategóriában erődödnek o százezer forint feletti árfolyamok. Hazánkban már nem olcsó a régiség, az európai árakat követjük, ohogy a hozzánk hasonló aktivitással kereskedő Törökország is ezt teszi. Érezhető volt ez már akkor, amikor 1981— 82-ben a legrégibb nyugatnémet és francia, aztán 1982- ben a jugoszláv és a lengyel vevők is elmaradtak a pécsi, siófoki és a keszthelyi vásárról. Ök alkották mindig is a legrangosabb vevőkört országunkban. (Az Ecseri után a felsorolt régiségkínáló központok a legnagyobbak hazánkban.) A lengyel és a jugoszláv hobbigyűjtők pár évre fellendítették ai mini vallási fregytár- gyak forgalmát. Ez számított az utolsó divathullámnak. A külföldi régiségimádó magyarokkal sem találkozni, akik nagy előszeretettel vásárolták a néprajzi jellegű holmikat. Nem vált be a jóslat, hogy a szigorú energiagazdálkodás bevezetésével az emberek, főként a panellakásokban élők, előveszik, megvásárolják a hajdani eszközöket, dísztárgyakat. A régiségbörzéken 1983 a mélypont esztendeje. Nemcsak a vásárlói, de az eladói kedv is megcsappant. Legfeljebb az idős nyugdíjasok, a magányosok kínálják fel az antik dolqaikat a porcelándíszeket, a míves fali- és állóórákat, a kisméretű lakberendezési tárgyakat, egyebek között a tükröt, vitrint, széket. Kelendőek is, de csak praktikussági okok miatt és nem fantasztikus áron: ez mondható el a mini állatporcelánokról, a kicsinyke Zsolnay- és herendi poharakról, csészékről, a népi ruhákról. A nagyobb antik bútor már senkinek sem kell. Érdekes, hogy a bizományi áruházakba is elsősorban míves porcelánremekeket hoznak be. A vásárokra pedig eljárnak még a fővá- iosí legtekintélyesebb kereskedők is, és kénytelenek a legtöbbször olcsó áron megszabadulni cikkeiktől. Új nosztalgiától, hobbitól fűtött gyűjtési ízlés. szokás kialakulását senki sem meri jósolni. Csuti J. is, milyen adatokat kell feltüntetni az árucímkén. Tény, hogy évek múltán is találkozunk még a tájékoztatás hiányosságaival. S most olvasóink figyelmeztettek: lejárt a türelmi idő. Való igaz, a törvény végrehajtási utasítása a szigorú rendelkezések fokozatos bevezetését követelte meg. A törvény jóval előbbre járt a gazdasági lehetőségeknél, a gyártók csak lépésben tudták követni: a drága csomagolóanyagokra, meglévő készletekre, a költséges berendezések nehézkes beszerzési lehetőségeire hivatkoztak a vállalatok. S indokaik alapján több évre haladékot kaptak a MÉM-től meglévő csomagolóanyagaik felhasználására, illetve az új berendezések beszerzésére. A határkő: 1981. december 31. A MÉM határozottan állást foglalt: 1982. január 1-től a lényeges vonatkozásokban — alapvető információkban — nem kielégítő jelzésű csomagolóanyagok felhasználósa nem engedélyezhető, az engedélyezés ezentúl csak rendkívül indokolt esetben, szigorúbb feltételek szerint történik. Ellentmondásnak tűnik, hogy még mindig van jó néhány gyártó, aki ez év végéig rendelkezik felmentéssel, vagyis a vásárlót hiányosan tájékoztató csomagolóanyag forgalmazásának engedélyével. Főként az édesipari vállalatok kaptak engedélyeket, de még 1979-ben. A Baranya megyei Tanács kereskedelmi osztályának vizsgálatából — amely az élelmiszertörvény végrehajtását tekintette át tavaly — kitűnik, hogy a kereskedelemnek is gondot okoz az ipari csomagolású élelmiszerek hiányos tájékoztató címkéje. Vitatkozik a kereskedő és a gyártó abban is, ki meny- nvi időt használhat fel a minőségmegőrzési időtartamból. A kereskedő nyilvánvaló érdeke az, hogy minél előbb megkapja az árut. a termék minél kevesebb időt töltsön a gyártó raktárában, vagyis hamarabb kerüljön a fogyasztóhoz. Hozzávetőleges adatok szerint 198T —«'’-ben két-két é' fél millió értékű árut küldtek visz- sza az iparnak a minőségmegőrzési időn belüli romlás miatt . .. Említettük: a törvény jóval előbbre járt a gazdasági lehetőségeknél. Idén májusban, a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Értesítőben megjelent, egységes szerkezetbe foglalt kiadósából kitűnik, hogy az elmúlt hat évben több módosítással igazították a lehetőségekhez, A fogyasztó számára is kedvező módosítás, hogy az üzletek a minőségmegőrzési idő lejárta után, de csak annak egyharmadnyi meghosszabbításával árusíthatják az élelmiszereket. (Pl. 3 hónap — 1 hónap.) Fontos azonban, hogy a többi árutól elkülönítve,. és csökkentett áron. S mondanunk sem kell, a fogyasztót kellőképpen tájékoztatva. A minőségellenőrök legfrissebb vizsgálatai szerint foganatja van a szigorúbb előírásoknak és intézkedéseknek: nincs számottevő hiányosság a tájékoztató címkéken. S jóval kevesebb a hiányosságokat engedélyező felmentéssel (?) rendelkező vállalat. Amit viszont még ne várjunk: az idén megjelent adalékanyag-szabvány előírja, hogy a csomagolóanyagon tüntessék fel például a különböző színező, természetes. illetve mesterséges adalékokat is. A gyárak ennek teljesítésére haladékot kaptak, meglévő csomagolóanyagaik fogytáig. Érveiket el kell fogadni : egy-egy új klisé több tízezer forintba kerül . . . G. M.
