Dunántúli Napló, 1983. szeptember (40. évfolyam, 241-270. szám)

1983-09-03 / 243. szám

családi házak épülnek Pécs peremén Ősszel már ebben az utcában sem kell dagasztani a sarat Jóságos ég! Mi tesz ezzel a sók szilvával, itt Keszüben, ahol az út mentért a viszonylag fia­tal gyümölcsfák ágai már-már a gyöpöt simogatnák, ha föl nem támasztják karókkal, öreg létrákkal! És egyáltalán fölsze. dik-e a földről a hullott, cefré. nek valót? A javát a fákról fölvenné bármelyik pécsi piac, mondják a legközelebbi, a kertvárosi, csakúgy, mint a csemegeszőlőt, barackot, egye. beket. De azt mondják, a ke- szüi asszonyok, már nem na­gyon piacoznak úgy, mint va­lamikor, mert nagy a kínálat. Hiszen gyümölcs, és zöldség­éréstől kezdve esténként, de inkább hétvégeken a szőlős­gazdák is hordják kosarakkal a termést a buszjáraton, vagy éppen saját kocsival. S ezek a szőlő, vagy kerttulajdonosok pécsiek. A pellérdi tanács nyilvántar­tása szerint Keszü területén 289 nem helyi illetőségű tulajdonos szorgoskodik kisebb-nagyobb parcellákon. Méghozzá jól1! Mát eleve úgy telepítették a szőlőt, hogy a magasabb szintű ter­mesztésnek megfeleljen. A pél­dát követték a helyiek is, a hagyományosról áttértek a na­gyobb hozamú kordonművelés­re. Szóval megváltoztak itt is a viszonyok: ebben az alig öt­száznál több lélekszámú köz­ségben kisipari engedéllyel dolgozik nemcsak az ács, a ká­dár, a lakatos, vagy a rendkí­vül jó kenyeréről — városszerte ismert — Sztancsik György pékmester, hanem újabban a vízvezeték-szerelő oz autószere­lő vagy a központifűtés-szere­lő. Néhány éve még a fürdő­szobák adtak munkát a „vize­seknek", manapság — főként az újonnan épülő házakban — a fűtésszerelők dolgoznak. A központi fűtés nem olcsó dolog, de kényelmes és még inkább vonzó azok számára, akik dön­tés előtt álltak: maradnak-e a város peremén, a szép, csen­des környezetben, vagy behú­zódnak Pécsre bérházi laká­sokra várva? 1949-ben Pécs és Keszü kö­zött a távolság 10 kilométer volt, ma körülbelül 4 kilométer. A terjeszkedő város ennyivel tolta maga előtt kifele a tele­pülést jelző táblát. De villanyt — a város közelsége ellenére — csak 1951-ben kapott a község — akkor is hosszas utánjárás révén — és azt sem mondhatjuk, hogy 1945 óta fe. nemód sok ház épült: mintegy 45—50 családi ház jó három és fél évtized alatt. Ennek is a zöme csak az utóbbi esztendők­ben. Az elvándorlási láz nagy­jából megszűnt, ez év elején 27 kijelentkezőt és 29 bejelentke­zőt jegyeztek be. A telekszám persze növekedne, ha lenne házhely. Az elmúlt két évben tizennyolc építési igény érkezett a tanácshoz, a valóságban en­nél jóval többen építkeznének, de nincs egy talpalatnyi hely. — A városba vezető úton — amerre tulajdonképpen terjesz. kedhetnénk — a görcsönyi ter­melőszövetkezet földje von, az út baloldala pedig ingoványos. Fel kéne tölteni. A Gyódra ve­zető úton is nyithatnánk új ut­cát, de mondom, a tsz-é a föld. Keszthelyi Lajos iskolaigaz­gató, tanácstag tolmácsolja a közös gondokat az iskola szomszédságában egy öreg vadgesztenyefa alatt. A termé­szet e gyönyörű adománya több mint száz esztendős. — Dehát a kislakás-építést az álltam támogatja — jegyzem meg neki. — Mindegy, a kör ott zárul be, hogy a föld a termelőszö­vetkezeté. Aztán ilyen is van, hogy a „termőföld védelme”, hiszen a terjeszkedő kertváros is szinte „eszi” a kultúrterüle- tet, de más dolog egy állami beruházás és megint más a magán-terjeszkedés. Itt van például a Conda-dűlő, amely hivatalosan vagy 3 katasztrá- lis holdat foglal el, de sze­rintem már annyi sincs. Az az igazság, hogy a község hatá­rában van még művelésre al­kalmatlan, de házépítésre al­kalmas terület, csak szétszór­tan. Néhány nappal korábban Sztancsik Györggyel beszélget­tem. Panaszkodott, hogy a víz itt is rossz, nitrátos, Pécsről hordja ki a vizet, mint sokan mások. Nádor János pellérdi tanács­elnök mondja: —• Keszü jövő évben fúrt ku­tat kap, mintegy háromne­gyed millió forintos beruházás­sal. Ennek az összegnek két­harmadát a felsőbb tanácsi szervek fedezik, és ez nagy se­gítség számunkra. Mert von még kiadásunk. Most épül — éppen az iskolától kezdődően — közel ezer méter szakaszon egy új, öntött út, a másik ágon lévőt pedig felújítjuk. Ebben az évben szeretnénk befejez­ni. Amikor az útprogramot és a kútfúrást bejelentették kora tavasszal egy falugyűlésen, a jelenlévő 98 keszüi lakos meg­szavazta a várható két-három ezer forintos hozzájárulást, csu­pán egy nyugdíjas kérte a részlet-fizetési kedvezményt. — De a kút helyét illetően máris vita van: hol legyen, mindenki azt szeretné, ha a háza előtt csordogálna a jó ivóvíz. Tóth Ferenc kézbesítő sok­sok aláírással ellátott levelet küldött szerkesztőségünkbe: Proksza László felvételei Pécs és Keszü között a tele­fonkapcsoltat áldatlan állapot­ban van. A segélykérő-telefon gyakran rossz, a még meglévő néhány készülék a délutáni óráktól kezdve már nem kap vonalat, sürgős esetben tehe­tetlenek. Ha csak... a bajba- jutó nem kéri meq valamelyik szomszédját: szaladjon orvosért, vagy vigye el a beteget kórhTSz. ba személyautón. Mert autó — a legutóbbi adatok alapján — több mint ötven van a köz­ségben, néhány családban ket­tő is akad. Hogyan élnek a keszüiek? „Mondjuk az átlagosnál job­ban . .." Keszthelyi Lajostól tu­dom: valamikor itt a gazdák a jól fizető hajdina-termesztés­sel1 foglalkoztak. Sok munka volt vele, az igoz, (koptatták, mosták, szárították), de kilóját 60—70 forintért is eladhatták, s ha a holdanként! 6—7 má­zsás termést nézzük, elég szép haszon maradt rajta. De azt mondják, hajdinát legalább 1 holdon érdemes termeszteni, kisebb területen nem fizetődik ki. Manapság a sertés a slá­ger: nem ritka a 40—50 dara­bos hízóállomány. Utánfutóval szállítják a sörgyári trébert, vagy a szemesterményt a tsz- től. A családi keresetek két forrásból „érkeznek": dolgoz­nak a városban a biztos havi keresetért, és a másik: a ház­táji gazdaság, ami ugyan több munkával és kockázattal jár, de ak| jó üzleti érzékkel és hozzá­értéssel szorgoskodik, nem fi­zet rá. Vízre, új útra pénz kell. A keszüiek zsebbe is nyúlnak. Csak a jóval költségesebb ter­veiket nem tudják valóra válta­ni: új családi házak építését, házhelyek hiánya miatt. Beszo. rultak a város prémén. Rab Ferenc Új szint kap a kerítés Varga Ferenc portáján Mi újság az északi érintő úton? Díszburkolat az Aradi vértanúk útján Folytatják az alagút építését Egy hónappal a tervezett határidő előtt — augusztus vége helyett július végén — adták át a forgalomnak Pé­csett, az északi érintő út Hunyadi út és Landler Jenő utca közti szakaszát. Az út környezetében azóta is dol­goznak — a teljes befejezés határideje december vége —, így érthető, hogy az új úton nincsenek még burko­lati jelek, s hogy maximum 40 kilométerrel lehet rajta „száguldozni". De így is jó! Addig!... Nem tartozik a december­végi határidőbe az útpályá­tól! délre eső sáv, annak a rendezése a városfal helye- álfításónak az előrehalad­tától függ. Ez a munka pil­lanatnyilag — és remélhető­en csak átmenetileg —■ szü­netel. A túloldalon a támfal tál­cáiból kiirtották a kéretlenül nőtt gazt, s ősszel betelepí­tik ■ azokat növényzettel. Ugyanezen az oldalon, s ugyancsak az ősz folyamán 13 méter magas, a majdani trolivezeték megtartására is alkalmas közvilágítási lám­paoszlopokat állítanak fel. Talán a fénvek is kigyúlnak, bár a DÉDÁSZ-nak e tér­ségben a jövő év közepéig kell befejezni a saját mun­káit. A felső úton, azaz az Aradi vértanúk útján, ami a város különlegesen szép út­vonalává avanzsál, már a Nyíl utcától nyugatra eső részen dolgoznak a csapa­dékelvezető csatornák bekö­tésén, az útnak az új úthoz csatlakoztatásán. A Mecsek utcai szakasz környékére fo­lyamatosan érkeznek rakla­pokon a szürke és sötétbar­na betonelemek, amelyekből többtucatnyit már próbáikép­pen leraktak egy helyen. Ér­dekesnek ígérkezik ez a bur­kolat. Egyébként a héten meg­kezdik a burkolást a Hunyadi út felől, s ezzel együtt épí­tik meg a lépcsőt az itteni autóbuszmegállótóil a támfal végéhez. Ezen az úton a szokásostól eltérő víznyelőrá­csok tesznek, amelyek már készülnek a Vasasipag Szö­vetkezet Fürst Sándor utcai öntödéjében, s ugyanitt csi­nálják már az öntöttvas kor­látelemek formáit is. A Me­csek utca és a Hunyadi út közti szakaszon a betonban négyzetméternél nagyobb, vaskerettel körülvett „lyukak vannak — ősszel koros fák kerülnek ezekbe. Az Aradi vértanúk útja fennállása óta először kap fákat. Amióta intenzív munka fo­lyik itt, nem folyik a Petre­zselyem-forrásból a víz. Át­menetileg elzárták. De újból csorog majd a jó víz a cső­ből, mire befejeződik a mun­ka. Nem éhhez az útrészhez tartozik, de el kell monda­nunk: az Északi érintő út ke. Jeti szakaszán hamarosan folytatják az alagútépítést. H. I. Szigetelik a táv­fűtéses lakásokat Baranyában két év alatt 30300 lakás kerül sorra A munka díjtalan Négy évvel ezelőtt kezdte el a Budapesti Takarító Szö­vetkezet a Fővárosi Távfűtő Művek felkérésére, az álta­luk fűtött 180 000 lakás hő- szigetelését. A főváros után elsőként Pécs, illetve Baranya kerül sorra. Az ÉLISZ már foglal­kozott — igaz más technoló­giával — a lakások ajtóinak és ablakainak hőszigetelésé­vel. Ezért a Budapesti Taka­rító Vállölat őket kereste fel, hogy közösen végezzék el a PÉÍÁV által fűtött lakások szigetelését. A Közös Gaz­dasági Társaság az ÉLISZ ügyfélszolgálati irodájában található, címük: Pécs, Kos­suth Lajos utca 63. Telefon: 11-751. Két év alatt Pécsett 23 000, Komlón 3500 Mohácson 1600, Siklóson 1000, Szigetvá­ron 700 és Szentlőrincen 500 távfűtéses lakás ablakainak és ajtóinak a szigetelési munkáit végzik el. Most, szeptember elsejével Pécsett, a Pollack Mihály utca és a Szántó Kovács János ut­ca által közrezárt rész laká­sai kerülnek sorra. Erről a lakókat időben értesítik: minden lépcsőházban egy- egy közös plakáton, ezenkívül szórólapokon minden egyes lakót még külön is figyelmez­tetnek. A munka teljesen díjtalan. Azokban a lakásokban, ahol már elvégeztették a hőszigetelést, ott nem szük­séges ismételten kérni. Fon­tos tudni azt is, hogy a fe­hér színű szigetelőanyag az évek során elveszti a színét, elszürkül. Ugyanakkor mos­ható, tisztítható. Viszont a festésnél, mázolásnál vigyáz­ni kell rá, mert eltömődik tő­lük az anyag. Az ÉLISZ, mint gesztor vállalja azt is, hogy az egyéni megrendelőket is ki­szolgálja. A közös ' társaság központjában tehet személye­sen, vagy telefonon jelent­kezni. A szigetelő anyag fo­lyóméterenkénti ára 7,50 fo­rint. A. E. Megkezdődött a napraforgó feldolgozó idény Megkezdődött a napraforgó feldolgozása a növényolajipari öt gyárában. Más évekhez ké­pest két héttel előbb indulha­tott a szezon, mivel a termés gyorsabban érett be. A tapasz­talatok szerint a nyári száraz­ság a napraforgót sem kímélte, ezért valamivel kisebb termésre számítanak az üzemek az ere­detileg tervezettnél. így is meg­felelő mennyiségű nyersanya­got biztosít a mezőgazdaság az iparnak a jó színvonalú ha­zai ellátás feltételeinek meg­teremtésére. Néhány üzemben — Rákos­palotán, Győrben és Nyírbá­torban — részben új gépsorok fogadják a termést, az elöre­gedett berendezéseket korsze­rűekkel váltották fel, amelyek­kel jobb minőségű olaj állítha­tó elő. A gyárak összességé­ben napi 2100 tonna nyers­anyagot dolgoznak fel. Keszíí

Next

/
Thumbnails
Contents