Dunántúli Napló, 1983. szeptember (40. évfolyam, 241-270. szám)
1983-09-23 / 263. szám
1973. szeptember 23., péntek Dunántúli napló 5 nolc palyaja Baranyai orvosnapok Komlón A pedagógusok élet- és munkakörülményei Ülést tartott Pécsett a városi tanács Czente Gyula elnökletével ülést tartott tegnap délelőtt Pécs megyei város Tanácsa. A napirenden a pedagógusok és közművelődés; dolgozók éleie és munkakörülményeinek megtárgyalása szerepelt az első helyen, Csorba Tivadar művelődésügyi osztályvezető előter. jesztésében. Szó volt még a garázshasználat módosításáról szóló tanácsrendelet módosításáról, az igazgatási osztály munkájáról s a városi Népi Ellenőrzési Bizottság tevékenységéről (dr. Galabár Tibor, dr. Ásvány Lajos és Remeczki László előadásában). A tanács ülésén elhangzott, hogy változatlanuil nagy gondokat jelent a pedagóguspálya elnőiesedése. Pécsett az oktatási intézményekben dolgozó pedagógusok 78 százaléka nő, s ha csupán az általános iskolákat tekintjük, az arányuk még nagyobb; 86 százalék! Ennek pedagógiai és munkáltatói szempontból is hátrányos következményei vannak, a „férfiszerep" hiánya, illetve a helyettesítések gondja miatt. A pedagógusok átlagéletkora az óvodákban a legalacsonyabb (31 év), az összes tc-bbi intézményt figyelembe véve 36 év. Az előterjesztés szerint generációs ellentétek csak elvétve fordulnak elő a tantestületekben. A Pécsett tanító 3000 pedagógus 83 százaléka él családban az egyedülállók háromnegyede nő. Az utóbbi években ezt az értelmiségi réteget sem kerülte el a válások számának növekedése. Ami a pécsi pedagógusok képzettségét illeti: képesítésük jónak mondható, a szakos ellátás teljes, csupán a tanítóhiány vált krónikussá hosszú ideje. Több mint háromszázötvenen tanulnak tovább egy másik —. vagy kiegészítő — diplomáért egyetemen, főiskolán. Figyelemreméltó viszont, hogy az elmúlt öt évben 76 pedagógus és 14 népművelő hagyta el véglegesen a pályát, 16 pedagógus pedig magánvállalkozásba kezdett. A pályaelhagyásnak többnyire anyagi okai vannak, ami nem is igen csodálható, hiszen a pedagógusbérek nemigen emelkednek havi 4300 forint fölé, s egyébként is, a pécs-baranyai tanárok, tanítók bére 1977 óta elmarad az országos átlagtól. A pályakezdők fizetése a létminimum határán élést biztosítja csupán, s őket még a családalapítás, lakásmegoldás gondjai is nehéz feladatok elé állítják. (A pedagógusok mintegy háromnegyedének van megoldva a lakáshelyzete Pécsett.) Az előterjesztésből, s a vitá. ban elhangzott felszólalásokból is kitetszett, hogy a tanácstagok alapvetően tisztában vannak a pedagógusokat nyomasztó terhekkel, például az iskolai zsúfoltságból eredő nevelési gondokkal, a megváltozott szülői és társadalmi elvárásokkal, a gyermeknevelés felelősségét egyedül a pedagógusokra hárító magatartással. A tanács több pontból álló határozatot fogadott el a pedagógusok helyzetének javítása érdekében, egyebek között azt, hogy bérmegtakarításból s más alapból emelni kell a pedagógusok alapbérét s hogy a lehetőségeknek megfelelően pályakezdő fiatalokat lakáshoz kell jut. tatni az épülő állami garzonházban. Kilencedik alkalommal rendezik meq a Baranyai orvosnapok rendezvénysorozatát, amelyet tegnap nyitottak meg Komlón. A kétnapos tapasztalatcsere házigazdája a Baranya megyei Tanács V. B. egészség- ügyi osztálya, valamint a Komló városi Tanács V. 6. Kórház- Rendelőintézeti Egysége. Nem véletlenül lett «.házigazda idén a baranyai bányászváros — ez évben ünnepli 25. születésnapját a komlói kórház. Az orvosnapok rendezvényein mintegy ötszáz kórházi és körzeti orvos vesz részt, s négy fő témában — az alapellátás- üzemegészséqügy-goadozás, az intenzív betegellátás, a gyermekgyógyászat, és a különböző Havasi i. Magyar-NDK barátsági hét Tisztelgés Ernst Thälmann domborműve előtt (Fotó: Kocsmár Gábor) Brigádtalálkozó Zobák-bányán Aradi Jánosné, az Egyetem utcai Általános Iskola igazgató-helyettese felszólal a tanácsülésen A Hazafias Népfront Banya megyei Bizottsága által szervezett magyar—NDK barátsági hét rendezvénysorozatának utolsó napján a Mecseki Szénbányák komlói Zobák-bá- nyaüzemében tartottak brigádtalálkozót. A német és a nem. zetközi munkásmozgalom kiemelkedő alakjának, a hitleri fasiszták által meggyilkolt Ernst Thälmann nevét viselő szénbányász szocialista brigád vendége vált Erwin Skeib, az NDK budapesti kulturális központjának igazgatója és felesége. A brigádtalálkozón vészt vett Krasznai Antal, a Hazafias Népfront Baranya megyei Bizottságának titkára, és Somssich Lász’lóné, az MSZMP Komló városi Bizottságának titkára is. Holla Imre brigádvezető megemlékezett arról az időszakról, amikor névadójukká választhatták Ernst Thälmannt, valamint az NDK kulturális központjával kialakított több mint egy évtizedes gyümölcsöző kapcsolatról. Külön hangsúlyozottan szólt a brigád és Erwin Skeib igazgató évek során egyre mélyülő barátságáról, s egyben utalt a mostani találkozó némi szomorúságára okot adó „aktualitására": Erwin Skeib hamarosan nyugállományba vonul és hazatér az NDK-ba. Erwin Skeib válaszában Ernst Thölmannról és a többi német antifasiszta harcáról és sorsáról emlékezett meg, és méltatta az „Ernst Thälmann” szocialista brigádnak a magyar— NDK baráti kapcsolatok ápolásában és elmélyítésében kifejtett kiemelkedő és úttörő jelentőségű tevékenységét. A brigádtalálkozó részvevői ezután megkoszorúzták az üzemközpont falpn elhelyezett Ernst Thölmann-damborművet. Este Magyarszéken tartottak magyar—NDK barátsági gyűlést. A község kultúrházában Erwin Skeib a két ország és nép baráti kapcsolatairól tartott előadást. A műsorban a gera-i „Liedehrlik" együttes mellett fellépett a magyarszéki Általános Iskola, és a komlói Wacha Jánosné énekegyüttese, a szászvári német nemzetiségi együttes. D. I. szabadon választott témák — cserélik ki tapasztalataikat, s mintegy kétszáz előadást hallgatnak meg, illetve cserélik ki véleményüket a beszámolókat követő vitában. A Baranyai-orvosnapok rendezvénysorozatát tegnap délelőtt nyitották meg a komlói Színház, és Hangversenyteremben. A vendégeket dr. Szűcs Edit, a komlói Kórház-Rendelőintézeti Egység igazgatója köszöntötte, köztük Rajnai Józsefet, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkárát, Gallusz Józsefet, az MSZMP Komló városi Bizottságának első titkárát, Takács Gyulát, a Baranya megyei Tanács elnök- helyettesét és Morber Jánost, a Komlói városi Tanács elnökét. Ezt követően dr. Reményi Jenő, meqbízott megyei főorvos mondott bevezetőt, majd dr. Tényi •Jenő, a POTE professzora Az alapellátás időszerű kérdéseiről tartott előadást. Három helyszínen, a színházteremben, az Úttörő- és Ifjúsági Házban, valamint a Baranya megyei Vízmű dísztermében folytatódnak az előadások. Tegnap a legérdekesebb bemutatót a színházteremben tartották: a résztvevők videokazettáról nézhettek végig egy szívműtétet, amelyet az orvosokkal együtt megtekintett a beteg is, Keszi István az orfűi kemping vezetője. Kizárni a formalitásokat Majsi javaslatok a választási tö rvé ny te r vezethez Tisztázandó a visszahívási ok Állampolgári felelősségtudat és megfontoltság — ezt a benyomást keltette az újságíróban tegnap délután az a másfél óra, amit Majson, a községház tanácstermében töltött. A választási rendszer továbbfejlesztéséről szóló törvényjavaslat társadalmi vitájában figyelemreméltó gondolatokat, észrevételeket mondtak el. Ezek közül idézünk az alábbiakban. — A javaslat szól a megválasztott tanácstag, képviselő visszahívásáról — ez helyes, egyet is értek vele. De mikor, miért? — erről nincs szó — mondta Szentkirályi Lajos községi párttitkár, aki nyomban javasolt is: — Vegyék be a törvénybe, hogy akkor, ha méltatlan lett a megbízásra, elhanyagolja vállalt kötelezettségét, ezért nem felel meg a belé helyezett bizalomnak. — Sokat beszélgettünk munkatársaimmal a törvénytervezetről, s arra a véleményre jutottunk, hogy talán hamarabb kellett volna megreformálni a választási rendszerünket, sakkor talán nem a passzivitás jellemezte volna ezt a fontos állampolgári tevékenységet — jelentette ki Karsai Ferencné tsz-dolgozó. — Nagyon helyesnek tartom a kettős-többes jelölés rendszerét, de ne vigyenek a jelölő gyűlésre mindjárt „kész" jelölteket, hanem bízzák a résztvevőkre, hogy olyant válasszanak, akit leginkább a magukénak éreznek. Bereczki Ferenc nyugalmazott járási hivatali dolgozó a többes jelölést mint az aktív választás - és nem egyszerű szavazás! — fontos elemeként üdvözölte. — De ha a jelölő gyűlésen nem történik kettős jelölés — folytatta —, egyéb alapos indok híján ne ismételjék meg a gyűlést. Ha a választók egy személyben találják meg a legjobb jelöltjüket, miért kellene merő formaságból még egy jelöltet állítani? — Két fontos észrevétele: a választókerületek (tanácstagok) számát maga a tanács határozza meg, munkahelyeken, intézményekben pedig ne tartsanak tanácstagi jelölő gyűlést, hiszen a dolgozók nem egy lakóterületet képviselnek, hogyan is dönthetnének tehát egy adott lakóterület nevében. Bereczki Ferencnek volt még egy figyelemreméltó gondolata a társközségek és a székhelyközség viszonyáról: — Egyetértek azzal, hogy a jelenleg gazdátlan társközségek az új választási rendszer szerint elöljáróságot alakíthatnak a tanácstagjaikból. De így székhelyközség kerül hátrányos helyzetbe, hiszen ott csak a végrehajtó bizottság van, az pedig az egész tanácsi körzet nevében jogosult dönteni. Úgy vélem, a székhelyközségben is szükség volna elöljáróságra . . . Sfeer Imre, a Hazafias Népfront körzeti bizottságának a titkára a választójoggal kapcsolatban azon alternatív megfogalmazással (2. § (3) bekezdés) értett egyet, ami nem a választójogból, hanem annak a gyakorlásából zárja ki azt, akit bírói ítélet tilt el a közügyek gyakorlásától, vagy jogerős szabadságvesztés-büntetését tölti — ez egyrészt az emberi jogok teljesebbé válását jelenti, másrészt a törvény gesztusa arra, hogy nyitott az út vissza a társadalomba. H. I. A színpadra, miközben a színészek egymás kezét fogva megköszönik a tapsokat, a zsinórpadlásról két portré és két évszám ereszkedik alá. A színészek, statiszták mély meghajlással fejezik ki tiszteletüket Madách Imre és Paulay Ede emléke előtt: Az ember tragédiája első bemutatójának 100. évfordulóján főhajtás köszönti a Tragédia íróját és első rendezőjét. Egy hosszú színházi estét zárnak ezek a percek szerdán fél 12-kor: az est nem szűkölködött ünnepélyes, megható pillanatokban. Köpeczi Béla művelődési miniszter ugyanis nemcsak a Tragédia centenáriumáról emlékezett meg a Nemzeti Színház közönsége, a tévékamerák és a rádió mikrofonjai előtt. A kormány megbízásából bejelentette: a Minisztertanács határozatot hoa nemzetnek Színház zott az új Nemzeti Színház felépítésére. „A közóhajnak is eleget téve", hangzott az indoklás egyik része, s ez nem egyszerű szónoki fordulat csupán. A színház mindig is többet jelentett önmagánál. A színház nemcsak népszórakoztató, műveltséget terjesztő és nevelő intézmény, hanem a nemzeti drámairodalom, a nemzeti nyelv otthona, műhelye, s mint ilyen, egy nép, egy megye, vagy város közös gondolkodásának, a szűkebb, vagy tágabb haza szeretetének szimbóluma is. Ilyen értelemben közös gyökere van a magyar nyelvű színházakért folytatott reformkori küzdelmeknek, a vidéki városok színházépítési lázának a múlt század végén és napjainkban az önálló vidéki társulatok szervezésének. Az ország első színházának társulatát kétszer fosztotta meg otthonától a növekvő, terjeszkedő főváros bontása, építkezése. Az új Nemzeti Színház felépítésének gondolata már akkor felmerült, amikor a régi még állt a Rá-* kóczi és a Nagykörút sarkán. Tizennyolc évvel ezelőtt nemzetközi pályázat zárult le magyar tervező, Hoffer Miklós tervének elfogadásával. 1985- ben a Városligetben, a Gorkij fasorral szemben lerakják Thália új otthonának alapkövét és megkezdődhet az építkezés. A falakban benne lesznek azok a forintok, amelyeket a már eddig is megnyilvánuló áldozatkészség ajánlott fel e nemes célra, és azok is, amelyek ezután érkeznek majd honfitársainktól és a más országokban élő magyaroktól, a magyar kultúra hazai és külföldön élő híveitől, barátaitól. Úgy éreztük, hogy az a taps, amely a bejelentés után a miniszter beszédét megszakította, és a Kállai Ferenc által felolvasott felhívást követte, sok millió magyar nevében szólt. Ilyen emelkedett hangulatban került s°r az előadásra. Vámos László szövegileg az eddigi legnagyobb teljességre törekedve meghagyott olyan részeket, amelyeket más rendezők kihagyhatónak véltek. Emiatt a szokásosnál hosszabb volt az előadás. Kárpótolt azonban bennünket a látvány elevensége, s^ínes- sége, amely sohasem fedte el a gondolatot. A színészek nem birkóztak Madách szövegével, hanem bírták azt, a szükséges pátosz nem vált üres deklamálássá. Fiatalok játszották a főszerepeket. Balkay Géza m. v. Luciferje állt legközelebb szívünkhöz: makacs gondolkodót, okos kételkedőt formált meg. Éva a vonzó szépségű Tóth Éva volt, Ádám a kamaszos, kissé éretlen Bubik István. Érezhető izgalmuk, elfogódottságuk sem halványítja alakításuk fényét, megérdemelt sikert arattak. A tetszést a földszint és az erkély közönsége hosszú tapssal, a karzat ifjúsága pedig lábdobogással jelezte. A száz évvel ezelőtti premiereken volt szokás az ilyen — s mostanában újra az. G. T. Kurt Blecha látogatása Kurt Blecha, az NDK Minisztertanácsa elnöke mellett működő sajtóhivatal vezetője — Bajnok Zsolt államtitkárnak, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala elnökének meghívására — szeptember 19—22. között látogatást tett Magyarországon. Megbeszéléseiken áttekintették a tájékoztatási kapcsolatok alakulását, a két hivatal együttműködésének eredményeit és továbbfejlesztésének lehetőségeit. Kurt Blechát fogadta Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Miniszter- tanács elnökhelyettese és Lakatos Ernő, az MSZMP KB agi- tációs és propagandaosztályának vezetője.
