Dunántúli Napló, 1983. szeptember (40. évfolyam, 241-270. szám)

1983-09-22 / 262. szám

983. szeptember 22., csütörtök Dunántúli napló 3 Ueszelyeztetett gyermekek Indulási segély az önálló élethez Hazánkban több mint 100 000 veszélyeztetett kiskorút tartanak nyilván — erről a megdöbben­tő tényről árulkodik a múlt év december 31-én kiadott felmé. rés. Egyes vélemények ettől el­térnek, szerintük ennek három­szorosát kellene említeni. Hi­szen a felmérések csupán az óvodásokat és az általános is­kolásokat — 44 851 gyereket — vettek számba, a szakmunkás- képzőkben, középiskolákban és hasonló intézményekben tanu­lókról és a nyolc általánost végzett dolgozó fiatalokról nem történik említés. A gyámhatósá­gok 68 188 veszélyeztetett gye­reket jegyeznek, ebből környe­zeti ok 37 251, magatartási ok 13 627 anyagi ok 15 736 és egészségügyi ok 1547 esetben játszik szerepet. Ez a 113 139 fiú és lány 30 400 családban él? A tavalyi felmérés tisztázott egy téves elképzelést is: nem csupán a csonka családok ki­alakulásával válik egy-egy kis­korú veszélyeztetetté, hanem a családok érzelmi elsivárosodá- sa, az erkölcsi-anyagi közöm­bösség, felelőtlenség, alkohol játszik benne elsődleges szere­pet. Feleslegesnek bizonyultak Mégis ezek közül a gyerekek közül azok a legproblémásab- bak — érzelmi, értelmi késés­ben lévők — akik már fogan­tatásuk pillanatában felesleges­nek bizonyultak. Nem várták őket: az anyák ittak, dohányoz, tok. züllött életmódot folytattak, és ennek következtében kora­szülött, vagy kis testsúlyú sé­rült gyerekeknek adtak életet. Ha nem fogadták őket örökbe, vagy nem kerültek nevelőszülők­höz. akkor esrmélésük pillana. tától az állam támogatására szorultak: csecsemőotthonokból nevelőotthonokba1, intézetekbe kerülnek, majd aki tovább ta­nul — a szakmunkás-bizonyít­vány megszerzése, vagy a ti­zennyolc év betöltése után ki­kerül az életbe. Eltűnnek életükből ezzel a rá­csok és övék ai teljes szabad­ság? Kissé összetettebb minden, mint első pillanatra tűnik. Elő­ször is a senkinek nem kellő — nincs örökbefogadó, vagy neve­lőszülője, a vérszerinti szülő sem akar tudni róla — gyerekek Ba­ranyában a mecsekjánosi vagy pécsi csecsemőotthonban ne­velkednek. Az óvodásék és ál­talános iskolások a csertői ott­honban laknak. Újabb próbál­kozásként — állandó helyen nevelkedésért — az általános iskolásoknál lefelé nyújtják a kort; vagyis a bakócai, bükkös- di és pécsi nevelőotthonokban óvodás részleget is nyitottak. Sajnálatos probléma, hogy az értelmi fogyatékos gyerekek az egészségesekkel együtt vannak. A most átadott komlói gyógy­pedagógiai iskola nem tudja a teljes igényt megoldani. Hétvégi patronálások A legtöbb gondot mégis az általános iskolát betöltött gye­rekek jelentik. Mert csak olyan szakmát választhatnak maguk­nak, ahol kollégiumi szálláshely is rendelkezésükre áll. így nép­szerű fiúknál a hentes,. pék, építőipari, bányász szakma. A lányok általában szakácsnak, cukrásznak, vagy varrónőnek mennék. Az ötnaDOs munkahét bevezetése eayedül az intézetis gyerekeknek rossz: péntek, szombat, vasárnap nincs hol lakniuk. Két megoldás mutatko­zik: ha nevelőszülőnél volt — oda menjen vissza, ha nevelő- otthonban, akkor oda. Itt per­sze nem biztos, hogy van üres helyük és foqadni tudják. Más­részt itt is ötnapos a munkahét és emiott hét végén kevés a ne­velő. Ezért most dolgoznak egy új megoldáson: patronáló vál­lalatokkal, szülőkkel kötnek szerződést, hogy hét végén le­gyen hol lakni a kollégista gye­rekeknek. Bz önálló életkezdés Amint elérik a nagykorúsá­got, vagy megszerzik a szak­munkás-bizonyítványt, önállóvá válnak. A szakmai elhelyezkedé­süket úgy választották hogy a kollégiumi otthont munkásszál­láson tudják folytatni. Akinek ez nem sikerül — marad az al­bérlet. Szerencsére ennek kere­sésében segítik őket a nevelő- otthonok. Az első önálló hóna­pok megszervezését is vállal­ják: amíg állami gondozottak, addig a fizetésük, ösztöndíjuk 60 százalékát elrakják a nevük­re. Ebből az összegből a kez­deti nehézségeket át lehet hi­dalni. Akik persze sem ezt, sem azt nem kaphattak, mert tanultak, azok kérhetnek indu­lási segélyt. Ennek megítélését egy bizottság dönti el — 5000 forinttól 20 000 forint adható. Kivételes esetben 30 000 forint is lehet ez az összeg. Tavaly 720 000 forintot osztottak szét a 39 igénylő között,, idén 630 000 forintból kapnak a gyerekek. Az első félévit már szétosztották 21 fő között: az átlag 15 000 forint volt, mefyet befizettek la­kásigénylésre a nevükben. Álta. Iában tartós fogyasztási cikkek­re, vagy lakásvásárláshoz, ru1 házkodásra fordíthatják a pénzt. Magnóra motorra, tv-re, rá­dióra, hajszárítóra és egyebek­re hiába kérnek, nem kaphat­nak. Bz ifjúsági mozgalom lehetőségei Azok a gyerekek, akik iskolá­ba járnak, bekerülnek a moz­galomba is. Kisdobosok, úttö­rők és KISZ-tagok lesznek. Míg általános iskolákba járnak, job­ban belevonják őket a munká­ba, közösségbe, táborozásokba. A KISZ viszont úgy tűnik, nem fordít nagy gondot rájuk: ál­landóan beleépítik a program­jukba de semmi konkrét nem A Zrínyi Miklós Katonai Akadémia ünnepsége Szigetváron A történelmi hagyományok ápolása jegyében tegnop tan­évnyitó ünnepséget rendeztek Szigetvárott, a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia hallgatói ré­szére. Ebből az alkalomból a város zászlódíszt öltött. Az ün­nepséget a vár udvarán tar­tották meg, itt Molnár Imre, a Várbaráti Kör elnöke a vár keletkezéséről, az ostromról és a török hódoltságról, Bencsics István, a városi tanács műszaki osztályvezetője Szigetvár mű­emlékeiről, a város történeté­ről, Berta József városi tanács­elnök-helyettes pedig a város mai életéről, fejlődéséről tar­tott előadást. Az akadémia hallgatói délután megkoszorúz­ták Zrínyi Miklós költő és had­vezér szobrát, majd a Zrínyi filmszínházban megtekintették Az Ablakok Baranyára nyílnak c. filmet. történik. Idén a balatonfenyve- si vezetőképző táborban már volt előadás ezzel a probléma, val kapcsolatban, majd meglát­juk, hogy sikerül-e javítani raj­ta, mert a statisztikák arról árulkodnak, hogy még semmit nem tettek ez ügyben. A múlt évben a szakmunkásképző inté. zetekben tanuló 71 elsős inté­zetis gyerek 30 százaléka le­morzsolódott. Majdnem ha­sonló mondható el a másodi­kosok kimaradásáról is, míg a harmadikba belekezdők vala­mennyien megszerzik a bizonyít, ványt. De nemcsak az iskolai KISZ-élet feledkezett meg ezek­ről a gyerekekről. A munka­helyi KISZ-szervezet sem figyel fel rájuk kellően. Pedig ők len­nének azok, akik többet tudná­nak vállalni és tenni, hisz ál­talában magányosak. így len­ne elfoglaltságuk, és jobban be tudnának illeszkedni a közös­ségbe. Társadalmi pártfogók Végül említsük meg azokat, akik nem tudnak tanulni, vagy magatartásuk miatt kicsapják őket, bűncselekményt követnek el, vagy zárt intézetből szaba­dultak. Ezeknek a munkába ál­lítása a legfőbb probléma. En­nek javítására hozták létre az ifjúmunkás otthonokat Baranyá­ban. Pécsett a fiúknak,. Mohá­cson a lányoknak adnak itt la­kást. Ezeknek a gyerekeknek az elhelyezkedését segítik a társa­dalmi pártfogók. A pártfogói hálózat megyénkben igen jó. A hivatásos pártfogói hálózatban 12 pedagógus és jogász tevé­kenykedik: csak a veszélyezte­tett gyerekekkel foglalkoznak. Végrehajtják a védő-óvó intéz­kedéseket és megszervezik a társadalmi pártfogói hálózatot, mely 310 tagból áll. Ez év első félévében 526 esetben védő-óvó intézkedést hajtottak végre, 199 bűnelkövető utógondozását és 481 család ellenőrzését látták el. A társadalmi pártfogók mun­káját jutalmazni szokták: múlt év végén 350 000 forintot osz­tottak szét közöttük. Általános, hogy azt a pénzt, amit a ma­gyar államtól a társadalmi mun­kájukért kapnak, rendszerint a felügyeletük alá tartozó kisko­rúakra fordítják, vagy beteszik a nevére a takarékba. Segítik őket a végleges visszatérésre, új élet kezdésre . .. Ádám Erika A bécsi székhelyű Coronelli Nemzetközi Glóbusz és Műszer­tudományi Társaság az Eötvös Loránd Tudományegyetem tér­képtudományi tanszékével Gló­buszaink tegnap és ma kiállí­tást rendezett Budapesten (Vili. kér.. Kun Béla tér 2.), amelyet szeptember 13-án nyi­tottak meg. Az érdekes tárlaton mintegy 70 föld- és éggömb, valamint földrajzi szemléltető tárgy te­kinthető meg, amelyek a XIX. század elejétől a XX. század közepéig terjedő időszakból származnak. Az értékes gyűjte. mény kiegészül az Országos Széchenyi Könyvtár térképtárá­nak eszközeivel, a Kartográfiai Vállalat és a Csillagászati Tan­szék ritkaságaival. Az itt lát­ható tárgyakat az iskolai okta­tás, népművelés céljára, illetve magánszemélyek részére készí. tették az említett korban. Mivel gyakran használták a glóbu­szokat, napjainkig kevés pél­dányban maradtak fenn. így most az október végéig nyitva- tartó kiállításon a látogatók átfogó képet kaphatnak csak­nem két évszázad földrajzi, tér. képészeti szemléltető eszközei­ről, azok fejlődéséről. Képünkön az egyik első sorozatban gyártott, magyar nyelvű iskolai* földgömb látható. Gönczy Pál tervezte az 1870-es évek­ben. Hz őszi BNV-röl jelentjük Nogy tetszést arattak a Nyugat-magyarországi Fagazdasági Kom­binát emeletes faházai Fotó: Proksza L Betenyp és ALBA-ház t Uj, előregyártott családi házak Ha nem tudná az ember, az idei őszi BNV-n látottakból ak­kor is megértené: minden ed­diginél nagyobb jelentőséget kapott hazánkban a magánerős építés. Igazán parádés az a bemutató, amit a vásár terüle­tén két nagy blokkbon láthat az érdeklődő. S tegyem hozzá: igencsak masszív házakat lát­hat, hiszen soha annyi embert nem kell elviselniök ezeknek a könnyűnek mondott építmé­nyeknek, mint itt a vásáron. Szép, kétszintes házakban jár­tam félelmetes embertömeg közepett, s egyre azt figyeltem: bírják-e a szokatlan terhelést. Bírták! A magánerős építéshez ötle-~ teket adó és legtöbb figyelmet érdemlő, legszemléletesebb kis kiállítását az Építésügyi Tájé­koztatási Központ produkálta, s ezt leginkább az ún. állator­vosi lóhoz lehetne hasonlítom. Egy keresztül-kasul járható, lá­bakra állított tetőszerkezet alatt minden, ma forgalomban lévő (vagy inkább ajánlott?), korszerű építési anyag szem­ügyre vehető o különféle vá­laszfalaktól a tetőtér-beépítési megoldásokon, nyílászárókon át a tetőfedő anyagokig. Jó volna hinni, hogy amit itt ki­szemelt magának a jámbor építkezni szándékozó, azt meg is toíálja a Tüzéü-telepeken. De mivel ez nem olyan biz­tos, érthetően nagy érdeklődést keltettek azok a házak, ame­lyeket kulcsrakész átadással kí­náltak. A Veszprém megyei Állami Építőipari Vállalat, őrhely az országban az elsők között kezdte meg házgyári ter­mékeit családi házak építésére is alkalmassá tenni, vásári prospektusában több alapraj­zi megoldást is kínált — két­szintes családi házakhoz —, s ezek egyike sem tagadhatja meg születési körülményeit. Az 5,40 x 9,00 méteres alapterületű eqységek a daruzás miatt el­sősorban sorházként valósítha­tók meg, a négyzetméterenkén­ti ár pedig 10—11 ezer forint körül van, amit meg kell tolda­ni még a szállítási költséggel. A cég képvselője kérdésemre elismerte: a magas ár miatt nem túlzott az érdeklődés. Nem tudni viszont, mit hoz­hat a két igen friss újdonság. A gyártók mindenesetre biza­kodók, s a kapacitás erőteljes felfutásával számolnak. A be­vezetőben már említett, nagy figyelmet keltett házakról van szó, amelyek külső és belső megjelenésükben egyaránt ked­vező benyomást keltenek. Az „öregebbel" kezdem. A Betonyp gyorsan tör utat a tu­datunkban, a Nyugat-magyar­országi Fagazdasági Kombinát külföldi licenc alapján alig másfél éves átfutási idő után, 1982-ben kezdte gyártani a cement-faforgácslap építőle­mezeket, egy teljes lakóépület- szerkezeti rendszert alakított ki, s ma már a SZÖVTERV tervei alapján tucatnál több kétszin­tes épületet kínál. (Ezek egyi­két mutatjuk be fenti felvéte­lünkön.) A BNV-n látható há­zak igazán tetszetősek, s egyál­talán nem hatnak előregyártott szerkezetből készülteknek. Sőt! S ha ehhez az elfogadható árot is hozzávesszük . . . Sze­relve 5900—6300, kész állapot­ban pedia 7600—8600 forint a négyzetméterenkénti ár. A szál­lítás sem okozhat nagy gon­dot: egy teljes ház helyszínre szállítása három pótkocsis te­herautóval megoldható. A kombinát 1985-ia évente, ezer ház gyártását vállalja, a kapa­citást később évi 2000 lakásra akarják bővíteni. A Betonypnál is fiatalabb az ALBA-ház, bár az ALBA-szisz- téma már eléggé ismert, hogy az építési rendszerből csak ket­tőt említsünk: az ALBA-falat és az ALBA-plastot. A székesfehér­vári Álba Reaja Állami Építőipa­ri Vállalat az ALBA fantáziané­ven forgalmazza az általa kifej­lesztett termékcsaládot, amihez most a legfiatalabbként csat­lakozott a CLASP könnyűszer­kezetes középület-építési rend­szerből kifejlesztett ALBA-ház családiház-építési rendszer. Az üzemszerű gyártást az idei év első felében kezdték, s az első 34 ház még ebben az évben el is készül Székesfehérvárott. A „termék” — a prospektus sze­rint — a fejlett nyugat-európai országok színvonalát eléri. Mindkét rendszer közös — korszerű! — tulajdonsága, hogy az épületek ütemezve is építhetők, módot ad az építte­tőnek a saját munkájára, jó szigetelési tulajdonságaik ré­vén pedig energiatakarékosak. H. I. Glóbuszaink tegnap és ma

Next

/
Thumbnails
Contents