Dunántúli Napló, 1983. szeptember (40. évfolyam, 241-270. szám)

1983-09-18 / 258. szám

rszágban (2.) ómai színház Philippihél rparton angulatú óvárosra, melynek kanyargós he- yi utcácskái fölött egy rómait utánzó víz- ezeték ívei láthatók s egy modern város- legyedre, melynek gazdag üzlethálózata an. A városban érdemes sétákat tenni, de gy vélem, a turistákat elsősorban a gazdag íruválaszték nézése köti le. Kavalából két kirándulás lehetőségére hí- om fel a figyelmet. A kikötőjéből napközben élóránként indul autókat és személyeket zállító komp Ihaszosz szigetre. A komphajó J sziget közelében egy tengeri olajfúró mel- ett halad el, mely új jelképe e tájnak. \ sziget sajátos arculatát egyrészt régészeti jmlékei adják meg. A komphajó Prinoszban töt ki a szigeten, innen 16 kilométert autó- auszon megtéve jutunk Thaszosz városába, ahol a régi kikötő közelében az elmúlt év­tizedekben tárták fel az ókori polisz agoró- ját. Igaz hogy helyenként eléggé elhanya­golt látványt nyújt, de sok érdekességet lehet benne felfedezni, az oszlopok, szobor­maradványok közelebbi megtekintése során. Ugyancsak ezt a látványt nyújtja a város régészeti múzeuma is. A másik érdekessége a sziget lakóinak ősi foglalkozása a haló­CTof. molynolt jolóvol mindonfolc taláikozho tunk. Hálót és halászbárkákat javító embe­rek, kifutásra váró motorosok halételekre invitáló vendéglős igazolja mindezt. Nem messze a várostól északra, jó úton juthatunk el Philippi romjaihoz. Az egykori ókori város egy szólás által megörökített csatának — „Találkozunk Philippinél" — köszönheti hírnevét. A római köztársaság sorsát eldöntő ütközetből Antonius került ki győztesen Caesar gyilkosai, Brutus és Cassius ellen. Itt igen sok építészeti emléket viszony­lag jó állapotban láthatunk hatalmas osz­lopokat, monumentális templomok boltiveit, egykori lakóházakat, a fórum maradványait, a római színházat, utóbbit oly körülmények között hogy ott rendszeresen mutatnak be nyaranta görög tragédiákat, operákat. A tengerparton, a hegyek övezte kis öböl­ben található az igen szép kavalai kem­ping. Kiválóan felszerelt, kényelmes méretű helykijelölésekkel, homokos partú strandjá­val, élelmiszermagazinnal, vendéglővel, vizí- járművéket kölcsönző állomással. Két gond van csupán. Egyrészt a tenger itt hirtelen mélyül, s aki nem tud úszni annak vigyáznia kell. Másrészt valamilyen rejtélyes okokból a kemping fáin reggel és este rengeteg veréb pihen meg, s bizony eközben mara­dandó nyomot hagynak az autókon, sátra­kon. Ajánlatos itt nylon védtakarókról gon­doskodni! Ami pedig az árakat illeti az idei nyáron aki nemzetközi kempingigazol­vánnyal rendelkezett, két fő részére, egy sátorral és egy személygépkocsival egy napra kb. 450 görög drachmát kellett, hogy fizes­sen (ez mintegy 225 forintnak felel meg). Mitzki Ervin Beszállás a komphajóba a Thaszosz sziget Prinosz kikötőjében Monológ egyszuszra AL Ar /i/ctÍ i i rn c r%nr\r! nLAr n mi mb (iDrDiűTÍÓ Akár hiszi urasógod, akár nem, a mi üzemünket is elérte a gazdasági társulások, kisvál­lalkozások mindent elsöprő hul­láma. Ne mondja el senkinek, de Így van, a lönökömet, Szim- csák művezetőt magunk között már gebinenciás uramnak hív­juk! Tudja, a felesége megpá­lyázott egy bérelhető illatszer­boltot, megnyerte a versenytár­gyalást, s amióta megnyílt az üzlet, a főnökkel alig lehet szót váltani. Főállásban művezető, tusiban meg a hitvesénél anyagbeszerző. Volt olyan eset, hogy fontos alkatrészeket, mű­szereket kellett kivételezni a raktárból, hát fogtam magam, busszal kimentem Rákoskereszt- íelsőre, mert ott van az üzlet, o nőtől vettem egy tubus borot­vakrémet, vele meg aláírattam a raktári kivitelezőt. És tudja, hogy Szappanos lenő, a karbantartók vezetője mibe vágott bele? Mivel az ere­deti szakmája pék, hát betár­sult egy maszek sütödébe. Ö irányítja az éjszakai sütést. Reggelenként a Ladáján be­hoz húsz, huszonöt vekni friss kenyeret, eladja, aztán napköz­ben csak a horkolását halljuk a gyárudvaron, mivel itt piheni ki az éjszakai fáradalmakat. Vi­lágos? ... És még nem emlí­tenem Bölönyei bácsit, az anyagbeszerzőt, akinek a fia magántaxis. A gyerek reggel hattól este hatig, az öreg meg este hattól éjfélig nyomja a pe­dált, mert nagy szükségül(* vari a pénzre. Úszómedencét építe­nek a villa mellé, és ilyen cél­ra ma még nem adnak OTP- hilelt állítólag. Nem akarok dicsekedni, de nálunk Cirokseprü névvel taka­rító közösség is alakult. Akár hiszi urasógod, akár nem, ko­moly, felnőtt emberek, tecniku- sok, bérelszámolók, műszaki raj­zolók a munkaidő befejeztével nekiállnak porszívózni, pókhá­lózni, lépcsőt mosnak, a mellék- helyiségeket takarítják ... És ez még nem mindenI.. . Van, aki a késztermékeket csomagoló, ládázó vállalkozás tagja, má­sok tervező, rajzoló munkákat vállaltak, aztán alakult munka- közösség új technológiák kísér­leti gyártására, egyszóval min­denki benne van valamilyen kisvállalkozói buliban . . . Állí­tom, uram, ha valaki egyszer bekiabálna az irodákba, műhe­lyekbe, hogy „Kisvállalkozók, sorakozó!", egy teljes menet- század összejönne belőlük. Mit kérdezett urasógod? Hogy én mit csinálok? Tudja, az a helyzet, hogy mivel min­denki a kisvállalkozásokra kon­centrál, ezt egy kicsit,a terme­lés sínyli meg. A tervek szerint külföldi megrendelésre az első félév során ezer darab kaniro- z ott burkenádlit kell gyárta­nunk. Namármost! Januárban mindössze tiz burkenádli készült el. Ezért a főnökség úgy dön­tött, hogy újabb embereket ta­nítunk meg kanirozni, akik majd bedolgozókként segítik a gyár­tást. így aztán alakult egy kis­vállalkozói csoport, amelyik a kanirozák képzését irányítja. Ennek a csoportnak lettem a tagja én is. la, és még egy! A januári gyenge termelési eredmények láttán a vezetés elhatározta, hogy 940 darab kanirozott bur­kenádli elkészítésére szerződést kötünk egy termelőszövetkezet melléküzemágával, mert ugye az exportnak menni kell, azzal nem lehet leégni. És most kapaszkodjon meg urasógodI A burkenádlit a szö­vetkezet is kisvállalkozásban ál­lítja majd elő! Kiss György Mihály Élesanyanyelvünk Filmes kairierjét szemforgatással kezdte. Trójai sóhaj: anyám, én nem ilyen lovat akartam. Marad a gyerek, ha nem engedik. Villanyszámláját a vezetéknevére íratta. Az emberevök idén is megrendezik a kannibált. Egy régész a vágyait is romokban látja. A mezőgazdaságban is lehet iparkodni. Nincs prózaibb egy költői kérdésre adott válasznál. A sakk átmenet a csillogóból a mattba. A plusz nem több, mint keresztülhúzott mínusz. Kerekes László Jóság- szépség? A címben szereplő kérdés­re ad érdekes választ a szel­lemes viqjálékairól ismert an­gol író, Oscar Wilde rejtvé- nvünk hosszú soraiban. VÍZSZINTES: 1. Wilde mon­dásának első része (Zárt betűk: K, S, N). 3. Kedves virág, őszi kikericsnek is mondják. 9. Sa- játkezüleg, rövidítve. 11. Pa­pírpénz elődeink nyelvén. 13. Spanyol tartomány. 15. Csak- . hogy. 16. Heves megyei köz­ség. 18. Férfinév. 19. Becézett Edit. 21. Rossz hírű, megbíz­hatatlan. 22. A társadalmi ün­nepségek egyike. 25. Göngyö­legsúly. 26. Francia báró. 27. Zavarosan kukucskál! 29. Bolti részlet! 32. Nemzetközi Olim­piai Bizottság. 33. Minden irányban; erre is, arra is. 35. Ragaszkodó. 36. Hétvége. 39. A manióka belseje! 40. Menni készül! 41. A legnagyobb szál­lítási vállalat. 44. Megszégye­nítő helyzetbe juttat. 46. Bika­vér jelzője. 47. Idősebb, közeli rokon asszony kedveskedő meg­szólítása. 48. Családi kapcso­latban lévő személy. 50. Szán­dékosan elüldöz. 52. A gyé­mántban van! 53. Ezüst vegy- jele. 54. üreg a sajtban. 56. Félidős! 57. Kínai hosszmérték. 58. Wilde mondásának folyta­tása. 60. Államszövetség. 62. Innsbruck folyója. 63. Erkölcs franciául. 64. Nedves ruhane­műt száradni kiterít. 66. A Ba­laton festője volt (József). 67. a pesti kerületek egyike. FÜGGŐLEGES: 1. Svéd és osztrák gépkocsik jele. 2. Zúdít. 4. Kisebb katonai egység. 5. Kukutyinban heavezik! 6. Ce­ruza. 7. Hadapródnak is mond­ták. 8. Háromnegyed egy! 9. Népművészeti cikkek ritka szö­vésű, laza anyaga. 10. Színmű­vész (Flórián). 11. Behajit. 12. Az égboltozat legfényesebb csillagképe. 14. A 20. század második felében kialakult kép­zőművészeti irányzat. 15. Wilde mondásának befejező része (Zárt betűk: J, K, R). 17. Egyforma betűk. 20. Expresszio­nista festő és grafikus (Vilmos, 1894—1941). 23. Latin üdvözlő szó. 24. Orvosok idegcsillapító­nak használják. 28. Város az USÁ-ban, a hasonnevű tó part­ján. 30. Varróeszköz. 31. Az etiópiai Eritrea székhelye. 33. Parthoz rögzített folyami kikö­tők. 34. Ybl-díjas építész (György). 35. Tétlenül töltik az időt. 37. Az o dologi jog, amelynél fogva a hitelező a lekötött vagyontárgyból kárpó­tolhatja magát. 38. Vajon az? 40. Távozik. 42. Paroli egynemű betűi. 43. Málnában van! 45. Magyar színésznő (Zsuzsa, fivé­re (Pál), rendező. 49. Fagylal­tot fogyaszt. 51. Isten veled! franciául, magyarul: agyő. 55. A vízszintes 54. számú sor kö­zepe. 59. A szaglás szerve. 60. Uqygnígy rövidítve.- 61. Hely németül. 62. ökörnyakék. 63. Máltai és spanyol autók betű­jele. 64. Kicsoda? 65. Egyen! H. J. Beküldendő a helyes megfej­tés legkésőbb szeptember 26- án (hétfő) déli 12 óráig beér- kezöleg LEVELEZŐLAPON, 7601 ‘Pf.: 134, Dunántúli Ngpló szer­kesztősége, Pécs, Hunyadi út 11. címre. A szeptember 4-i lapban kö­zölt rejtvény megfejtése: Tisz telet és mély megbecsülés a sok áldozatvállaló munkáért. Könyvjutalmat nyertek: Ko vács Miklósné. Matty, Kossuth u. 54., Sasvári Imréné, Villány kövesd, Sik János, Mohács, Ga ray u. 5., Soós Erzsébet, Pécs, Ybl M. u. 7/2., Varga Margit, Pécs-Hird, Zengő u. 7. A könyveket oostán küldjük Horgászat XVI. Herman Ottó Emlékverseny Tizenhatodik alkalommal ren. dezte meg a MOHOSZ Bárá­nyé megyei Intéző Bizottsága a Herman Ottó Horgász Em­lékversenyt, amely alapításától kezdve országosan nagy nép szerűségnek örvend. Az ország minden megyéjének és a fővá­rosnak egy-egy csapata rend­szeres résztvevő. Kedves és ál­landó vendégek a szomszédos Jugoszlávia apatini versenyzői is, akik általában jó helyet foglalnak el a ranglistán. A kétnapos versenyen, a csa­patok Öt versenyszámban mér­ték össze tudásukat. Eiső nap a négyfős csapat reggeltől es­tig, általa választott helyen, csónakból vagy partról horgá­szott. A fogott hal mennyisé­ge általában meghatározza az összesített végeredményt, amely azonban a többi versenyszám­ban elért pontszámokkal sokat változhat. Az idén halfogásban leg­jobb eredményt Nógrád megye csapata érte el, 15 darab fo­gott pottyal, melynek súlya 18,70 kg volt. Ez azonban ke­vésnek bizonyult az összetett verseny megnyeréséhez, mert a többi versenyszám mór nem si_ került ilyen jól. A 18 csapat versenyzői összesen 175 kg ha­lat fogtak, melyből a legna­gyobb egy 10,5 kg-os amur volt. A verseny második napján délelőtt az ügyességi számok­ban vetélkedtek, melynek fő szórna természetesen a ha­lászléfőzés. Egységesen ka­pott halból kellett elkészíteni és tálalni az ízletes halászlét, melyet meghatározott szem­pontok alapján a zsűri érté­kelt. Érdekes, hogy az ország egyes tájain milyen eltérőek a halászlé készítés módjai, az izek összhangja. A zsűri sze­rint a legjobb halászlét a Bu­dapesti Intéző Bizottság ver­senyzője főzte, a baranyai ver. senyző harmadik lett. A csapat egy tagja szellemi vetélkedőn vett részt, ahol 21 kérdésből álló tesztlápon kel­lett a helyes válaszokat elta­lálni, melyek a horgászattal, Herman Ottó munkásságával kapcsolatosak voltak. A legfel­készültebbnek a Pest megyei versenyző bizonyult ebben a számban, majdnem maximáli­san elérhető pontszámmal. A csapat egyik tagja ifjú­sági versenyző, aki a halfogás mellett a céldobó tudásáról adott számot. Csónakból vizen úszó céltáblát kellett a hor­gászbotra szerelt versenysúlJyal eltalálnia. Ez a szám a fiata­loktól nagy ügyességet és kon­centráló képességet igényelt. A csapat negyedik felnőtt tagjának egységesen kiadott horgász-barkács feladatot kel­lett elvégezni, többek között ve­zetőgyűrű felkötéseket. Volt olyan versenyző, aki külön kis tekercselőgépet is hozott ma­gával, így a beadott munkája minden kritikát kiállt. Az öt versenyszám eredmé nye alapján dőlt el a végered mény, a kétnapos versenyt Szolnok megye csapata nyer­te, a második Nógrád megye, harmadik Vas megye csapata lett. Az értékes díjakat Palkó Sán­dor, a zsűri elnöke, a verseny alapítója és dr. Galabár Ti bor IB-elnök adták át. A Hor gászcikk Készítő Vállalat nagy értékű különdíját a legnagyobb halat fogó zalai horgásznak Kürti Ferenc osztályvezető, a HALÉRT díját pedig Jánosi Pé tér fiókvezető adta ót, melyet az a szolnoki horgász kapott aki eddig minden versenyen reszt vett. Dr. Kovács Zoltán Rádió mellett... Lány a tál tövében A Keleti-pályaudvaron, a fal tövében egy külföldi diáklány felfújható gumimatracon meg­ágyazott magának és eloludt. Késő éjszaka lévén, különösebb feltűnést nem keltett, elvégre mások is aludtak a padokon, kinek-kinek hol jutott hely. A rádióriporter később kifaggatta a lányt, aki elmondotta, hogy Pesten megfizethetetlen a szál­loda, olcsó, mondjuk utazó, barangoló fiatalok számára fenntartott szállóról pedig nem is hallott, így hát más megol­dás nem lévén, maradt a pá­lyaudvar. A riportot több idegenforgal­mi szakember hallgatta végig a stúdióban, majd megkezdő­dött a vita. Például: ösztökél­jük a fiatalokat, nézzenek kö­rül az országban, „Ismerd meg hazádat” jelleggel, másrészt a külföldi diákokat is szívesen látjuk, ám olcsó szállást alig- aliq biztosítunk számukra. Pe­dig, ugye a nyári hónaookban — ezt az ötletet egy hallgató telefonálta be a műsor szer­kesztőjének — szóval sok kol­légium üres, nemcsak a fővá­rosban, hanem vidéken is, iga­zán kiadhatnák az ifjú turis­táknak. Nos. a kollégiumoknak — ha nem is valamennyinek —, vannak nyáron is lakói, az országjáró csoportos diákok — nagyon helyesen — jó elő­re bejelentik érkezésüket. Ám az egyéni turisták éppen emiatt nem jutnak alvóhelyhez. A szakemberek mindenesetre megszívlelték 04 ötletet, a jövő évi szezon szervezésekor figye­lembe is veszik. A következő telefonáló viszont azt mondta: miért engedjük meg, hogy egy diák — mint az említett kislány is — napi 120 forintnak meg­felelő valutával a zsebében lé­pi át határunkat? Ez az ösz- szeq leqföljebb a napi étke­zésre ha elég (szűkén!), nem hogv még szállásdíjat, főleg szállodát fizessen belőle. A szakember azt válaszolta erre, hotly mi mindenkit szívesen fo­gadunk. de tapintatlanság len­ne megkérdezni a turistától: mennyi oénzzel érkezett ha­zánkba. Nos, ez valóban ta- pintatlansáa lenne, de azért annyit a hazai utazási irodák meglehetnének, hoqy a közeli országok irodáit figyelmeztet­nék: üres zsebbel, sovány pénztárcával ne engedjenek útrakelni fiatalokat, ha az ol­csó elszállásolást még mindig nem tudtuk ‘ meqoldani. Szinte ehhez a témához kap­csolódott egy hételeji riport, miszerint a Budapesti Műegye­tem saját kezelésébe vett át Párád környékén egy turistahá­zat, amelyet korábban oz ófész üzemeltetett, alig néhány százalékos kihasznlátsóggal. Ök majd megtöltik a házat, igaz, nem törekszenek fene- nagy haszonra, csupán any- nyira, hoqy a rezsit fedezzék. Az üggyel foqlalkozó fiatalem­ber azt is elmondotta, hogy o jelzett turistaházban túl népes személyzet tétlenkedett, előfor­dult, hogy kétkilós kenyeret kisteherkocsival küldtek fel a „központból”, de ezt a veknit sem a sofőrre bízták, hanem plusz még egy emberre, aki c „szállítmány" átadásának ad minisztrációját is elvégezte (Aláírás, pecsét, bizonylat stb.] Nos. ez megszűnt, az egyeterr KlSZ-esei sokkal egyszerűbber „üzemeltetik” majd az erde szállót és az olcsóságra törek szenek a fiatal turisták érdeké ben. Tehát a létszám. Bizony is merős a képlet: felduzzasztot közoonti adminisztráció, „ame lyet" el kell tartania valakinek Gondolom annak, aki a köz vetlen termelést végzi. Meg 1 fogyasztónak persze, aki úg kapja oz árut vagy szolgálté tást, hogv azok árában mc benne van a tétlenkedők, fe lesleges beosztottak fizetése i De hát erre már a híres ang< közgazdász. Parkinson, rég fe hívta a fiayelmet. Csak el ke lene olvasni és megszívlelni. R. F. —

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents