Dunántúli Napló, 1983. szeptember (40. évfolyam, 241-270. szám)
1983-09-17 / 257. szám
Nemzetközi magazin A felekezeti demokrácia országa A csöpp Libanon - területe mindössze 10 000 négyzetkilométer, akkora, mint két közepes nagyságú magyar megye - a világ egyetlen olyan országa, ahol a közjogi méltóságokat és a parlamenti mandátumokat úgynevezett vallási kulcs alapján osztják el tucatnyi felekezet között. A felekezeti választóvonalak olykor egybeesnek a politikai választóvonalakkal, olykor élesen elkülönülnek tőlük. A kiátkozott maroniták Libanon egy része hegyvidék. Az úgynevezett Liba- non-hegység, amely Bejrút fölött kezdődik, mintegy 4000 négyzetkilométer területű Ez az alig járható hegység a történelem során mindenkor menedékül szolgált az üldözött kisebbség számára. A VII. század elején, még az arab hódítás előtt, ide menekültek a Bizánc által üldözött keresztény maroni- ta szekta tagjai. A maroniták - nevüket a szektaalapító Maron pátriárkától kapták - a keresztesháborúk idején segítséget nyújtottak a hódítóknak, s ezzel kiérdemelték vallási rehabilitálásukat. Később, a gyarmatosítás korában Franciaország vállalta fel libanoni „keresztény véreinek" támogatását. A libanoni hegyvidék 1864-ben speciális státust kapott a török birodalomban. Keresztény kormányzó irányította, s a törvényhozó testületben többséghez jutottak a keresztények, pontosabban a nagyobb részüket képviselő maroniták. Amikor pedig az első világháború után Libanon és Szíria francia mandátum lett, Párizs 1920-ban a maroniták érdekében, Szíriából önkényesen Libanonhoz csatolta a zömmel mohamedánok- lakta Bejrútot, a partvidéket és a Bekaa-völgyet. így lett a korábbi 4000 négyzetkilométeres Kis-Libanonból a mai „Nagy-Libanon". A mohamedán lakosság azonban tiltakozott ez ellen, ezért később, 1943-ban sajátos kompromisszumra került sor. A mohamedánok lemondtak arról, hogy visszatérjenek Szíriához, a maroniták viszont beleegyeztek a francia csapatok távozásába és a függetlenség kikiáltásába. Egyúttal megállapodtak az úgynevezett felekezeti demokrácia alapelveiben. Az 1932-ben megtartott, kétes értékű népszámlálás alapján úgy döntöttek, hogy az országban 6:5 az arány a keresztények javára. (Napjainkban — óvatos becslés szerint — a lakosság 35 százaléka a keresztény és 65 százaléka a mohamedán.) Mégis, az egyezség értelmében a köztársasági elnök, a hadsereg és a rendőrség vezetője mindenkor maronita, a miniszterelnök szunnita mohamedán, a parlament elnöke pedig síita mohamedán. A parlamentben többség illeti meg a keresztényeket. A köztársasági elnök ma is maronita, Amin Dzsemajel személyében. Drúzok végveszélyben ? Az ellenkormány vezető ereje a drúz közösség. A drúzok a térség egyik legsajátosabb mohamedán szektája. A XI. században ugyancsak az üldöztetés elől menekültek a libanoni hegyekbe. Nevüket ad-Darazi perzsa teológustól kapták: ő volt a XI. század elején élt al-Hak im, az őrült egyiptomi siita kalifa házi filozófusa. A vallási tébolyban szenvedő al-Hakim kíméletlenül üldözte a keresztényeket és az isteni bölcsesség reinkarnációjának tekintette magát. Hívei máig szentül hiszik, hogy „a kalifa nem halt meg, csak elrejtezett az időben", s hogy egy szép napon majd visszatér a földre. A libanoni hegyekben a drúzok szinte állandóan viaskodtak a maronitákkal. A török uralom idején, a XVII. században vezetőik megkapták a Libanon emír- je címet. A francia beavatkozás nyomán, majd a gyarmatosítás idején elnyomták őket. Aligha véletlen, hogy a húszas évek végén ők robbantották ki a nagy felkelést, azzal a céllal, hogy Libanon térjen vissza Szíriához. A drúzok vezették az 1958-as polgárháborút az Eisenho- wer-elvet elfogadó maronita elnök ellen. Az 1965-66-os polgárháború idején a palesztinokkal vállvetve harcoltak a keresztény jobboldal ellen. Most ők kezdeményezték a hazafias ellenkormóny megalakítását. Az indíték: Izrael a meghirdetett csapatátcsoportosítás jegyében kivonja alakulatait a Bejrúttól délkeletre fekvő Suf- hegységből, a drúzok fellegvárából, s ha oda bevonul a falangisták irányította libanoni hadsereg, a drúzok végveszélybe kerülnek. A mintegy 350 000 libanoni drúz zöme a Dzsumblatt család által vezetett Haladó Szocialista Párt híve. Az Arszlán családot támogató kisebbség Izraellel rokonszenvezik. Mohamedán színkép Említettük, hogy a mai Libanon lakosságának zöme mohamedán. A mohamedánok mintegy fele szunnita, a másik fele siita. A mohamedán közösség politikailag sokrétű. Vannak olyan csoportok, amelyek rokonszenveznek Szíriával és szemben- állnak a Dzsemájel-kormány- nyal. Mások viszont — az „ellenségem ellensége a barátom" elv alapján — hajlandók támogatni a maronita vezetőket Szíriával szemben. A szunnita mohamedánok egyik elismert vezetője, Rasid Karami volt miniszter- elnök, szintén tagja az ellenkormánynak. A síiták, akiknek száma meghaladja az egymilliót, a társadalmi ranglétra legalacsonyabb fokán állnak. Egyenjogúságért küzdő szervezetük, az Amal (Remény) több csoportra oszlik; mind többen rokonszenveznek az iráni forradalommal és Khomeinivel. Az ellenkormányban tehát együtt vannak maroniták, drúzok, szunniták. Együtt, de külön-külön szervezetben. Vannak azonban olyan libanoni pártok, illetve szervezetek, ahol nincs különbség mohamedánok és keresztények között. Ilyen a Libanoni Kommunista Párt, a Palesztin Kommunista Párt és a PFSZ több marxista szervezete. Makai György Külszíni ércfejtés Sztarij Oszkolnal A kurszki mágneses anomália Épül aSztarij Oszkol-i óriás A Oroszország európai részének központjában fekvő kisváros, Sztarij Oszkol majd négy évszázadon át élte csendes vidéki életét. A közelmúltban, a hetvenes években minden megváltozott itt, Sztarij Oszkol rohamos fejlődésnek indult. A fő vonzerőt a hétszóz hektárnyi területű építkezés jelenti, ahol egy kohászati kombinát létesül. Nem is egyszerűen kombinát - a tervek szerint a XXI. században a szovjet ipar élenjáró üzeme lesz. Ez a világon a legnagyobb szabású kísérlet a közvetlen eljárású (nagyolvasztót nem használó) kohászat ipari bevezetésére. Évi négymillió tonna jó minőségű acél, és mindez a környezet szennyeződése nélkül. De miért is született a döntés, hogy éppen itt és most épüljön ez a több milliárd dolláros létesítmény? A válasz első pillanatra egyszerűnek tűnik: az iránytű. Ez a vidék a híres kurszki mágneses anomáliához (KMA) tartozik. És bármelyik szovjet kisiskolás is tudja, hogy itt, a „harmadik mágneses sarkon" az iránytű mutatója rendellenes módon elkezd forogni a tengelye körül. Ennek az oka sem titok: még a XVIII. század végén P. Lonohodcev, orosz csillagász állította fel azt a hipotézist, hogy az iránytűre vasérctelepek hatnak. Ma már ismeretes, hogy a Kurszki mágneses anomália körzetében összpontosul a Szovjetunió vasérctartalékainak több mint egyharmada. Van**ak itt telepek, ahol az érc vastartalma eléri a hatvan százalékot, de vannak gyengébbek is — a teljes készlet meghaladja a kétbillió tonnát. A KMA-komplexum fejlesztésének jelenlegi vázlata a következő: A gazdagabb lelőhelyeken bányák épülnek, mellettük pedig külszíni fejtéssel művelik ki a jobban elérhető, bár gyengébb minőségű ércet. Ennek során a feketeföldet lefejtik és tárolják a rosszabb minőségű mezőgazdasági földterületek későbbi rekultivációjához. A külszíni bányák mellett ércdúsítók fognak működni, amelyek magas vastartalmú nyersanyagot állítanak elő. És végül a hulladék nélküli kohászat. Már maga ez a felsorolás is jól mutatja, hogy egy ilyen terv megköveteli a különböző ágazatok fejlesztésének koordinálását. Az energiaigény kielégítésére atomerőművek hivatottak, amelyek építését ösztönzik. Ma a komplexumot a Voronyezsi Atomerőmű táplálja és épül egy távvezeték a Kurszki Atomerőműtől. Szükség van vízre is. A komplexum fejlődésével az igény többszörösére nő, a helyi források viszont korlátozottak. Ezért tervezik csatorna építését a Dontól és a Volga mellékfolyójától, az Okától. Az új iparágakhoz, elsősorban a kohászathoz több millió köbméter gázra van szükség. Ezért egy kiegészítő gázvezeték épül az orenburgi gázmezőktől (az Orenburg Központi fővezetéknek egy leágazása). Gyorsan fejlődik a vasérc kitermelése. 1980-ban a KMA bányászai 68,5 millió t ércet termeltek ki. 1985-re az évi termelés még közel 30 millió tonnával nő. Ekkor a KMA annyi vasércet ad majd, omennyi 1940-ben a Szovjetunió teljes termelése volt. Ki szereti a hétfőket? Alighanem senki. Hétfőn reggel nehéz felkelni, és miközben az ember a munkahelyére igyekszik, a villamoson vagy az autóbuszon kedvtelenül gondol a hosszú órákra, amelyeket az íróasztalnál, a gép mellett vagy a pultnál el kell töltenie. Kedden már nincsenek ilyen problémák. Miért? A pszichiáterek és a pszichológusok szerint a hétfői depresszió, a gyenge pszichikai és fizikai kondíció a szervezet normális működési tünete, nem veszélyes állapot. Csakhogy a váratlan, halálos szívinfarktusok a leggyakrabban hétfői napokon fordulnak elő! Dr. Elliot Weitzmann amerikai biológus megállapította, hogy azt az életuntságot, ameA komplex fejlesztésnek és a kis távolságoknak köszönhetően egy tonna vasérc költségei itt ötven százalékkal alacsonyabbak például a keletszibériai vállalatok mutatóinál, harminccal a kazahsztániaknál, hússzal az uráliaknál és tizenöt százalékkal az ukrajnainál. Ezért úgy tervezik, hogy a század végére a KMA a Szovjetunió egész európai részének alapvető vasércbázisáA British Robotic Systems Limited (BRSL) „második generációs” robotokat fejleszt ki, amelyeknek a mozgása attól függ, amit elektronikus szemükkel látnak. Ezeket sokkal több területen lehet majd alkalmazni, mint az első generációsokat, amelyeket arra programoztak, hogy vakon ismételjenek olyan feladatsorozatokat, mint amilyen a festékszórás és a ponthegesztés. Számos angol gyártó vezeti be a BRSL Autoview rendszereit. A cég mintadarabját egy automatizált szerszámgépgyárban helyezték üzembe Colchester- ben. lyet az emberek többsége hétfőn érez, a szervezet biológiai ritmusának felbillenése okozza, ami szombaton és vasárnap következik be a megszokott, fegyelmezett rendszeresség hiányában. Dr. Weitzmann szerint sokkal jobban éreznénk magunkat, ha a napok 23 órából állnának. Akkor egy órával később fekhetnénk le és egy órával később kelhetnénk föl. Ezt a sokkal természetesebb alvásszabályozóst azonban csak a hét végén engedhetjük meg magunknak. Hétfőn, amikor az emberek többnyire reggel 7-kor kelnek fel, a szervezet még tiltakozik, mert még legalább egy órai alvást igényelne, ezért az embernek reggelizni sincs kedve, és az •egész világ szörnyűnek tűnik. Dr. Weitzmann szerint ez egévá válik, sőt exportra is terme! majd ércet. A sztarij oszkoli elektroko- hászati kombináton kívül még egy kohászati gyáróriás építését tervezik, ahol évi tízmillió tonna öntött bugát állítanak majd elő. Ennek a gazdasági kihatása érezhető lesz az egész szovjet iparban, mivel a leg-' nagyobb fogyasztók a KMA közelében találhatók. Leonyid Korenyev A látás vezérelte berendezés ott alakjuk szerint azonosítja a különböző fémöntvényeket, félfokos pontossággal irányítja őket, és táplálja a szerszámgépbe. Ez 30 másodpercig tart, szemben az amerikai kísérleti rendszer másfél órájával. Az Autoview-t olyan termékek minőségi ellenőrzésére is felhasználják, mint gépkocsi-alkatrészek, gyógyszerek és finomsütemények. A fekete-fehérben dolgozó rendszer a szürkének 256 árnyalatát különbözteti meg. A fényerősségek (árnyékok) ügyes elemzésével a berendezés szinte térben lát. szén természetes, annál is inkább, mert a hét végén lelkileg „fölengedünk", „lazítunk", kedvünk szerint töltjük az időt azokkal, akik hozzánk a legközelebb állnak, többet eszünk, vagyis másképp élünk, mint hétköznapokon. Azok a kevesek, akik várják, hogy hétfő legyen, valószínűleg olyan körülmények között élnek otthon, amelyekből elkívánkoznak. Az orvosok azt ajánlják azoknak, akik különösen szenvednek a hétfői stressz miatt, hogy szombaton és vasárnap is ragaszkodjanak a hétköznapi időbeosztáshoz. HÉTVÉGE 7. Ki szereti a hétfőket? Látó robotok a láthatáron
