Dunántúli Napló, 1983. szeptember (40. évfolyam, 241-270. szám)

1983-09-16 / 256. szám

Dunántúli napló 1983. szeptember 16., pént Szüretelne! Villányban A szőlő minősége szempont­jából kiemelkedő jelentőségű a szüret idejének körültekintő megválasztása. A szedés idő­pontja meghatározza a gyü­mölcs értékét, a belőle készít­hető bor színét, illatát, ízét és zamatét. A szőlő érésének há­rom fokozata van: 1. zsendü- lés, 2. teljes érés, 3. túlérés. A zsendülés az érés kezde­te. A bogyó méretei már nem változnak. Az érés látható kül­ső jelei: a bogyó elveszíti sö­tétzöld színét, áttetszővé válik és a felületén viaszréteg ala­kul ki. Ebben az időszakban a bogyó cukortartalma gyorsan növekszik, savtartalmaV pedig jelentősen csökken. A teljes érésben a cukorbe­áramlás üteme a bogyóba le­lassul. A bogyók levének cu­kor- és titrálhctó savtartal­ma már eléri a fajtára jellem­ző és az év időjárási viszo­nyainak megfelelő szintet (fi­ziológiai érettség). Ebben az állapotban lévő szőlő jó minő­séget és egyben a legnagyobb mennyiséget is adja. Minden csemegeszőlő-fajtát ebben az időszakban érdemes szüretelni. A túlérés kezdetét a cukor­beáramlás megszűnése jelenti. A vízleadás, a töppedés kö­vetkeztében a bogyók cukor-, sav-, nitrogén- és ásványi anyagtartalma töményedik. A termés mennyiségének csökke­nését a túléréskor bekövetkező minőségjavulás egyes fajtákon és évjáratokban ellensúlyoz­hatja. A fentieken kívül a techno­lógiai érettség fogalmát is használjuk. Ez azt az álldpotot jelöli, amelyben a szőlő a ké­szítendő bortípus előállítására a legalkalmasabb. A szüret ideje A szüret idejét meghatározó számos szempont közül legfon­tosabbak: a szőlő érettsége, egészségi állapota, fajtája, a készítendő bor minősége, az utolsó növényvédelem időpont­ja és az időjárás. A szőlő nem utóérő gyümölcs, ezért, ha rot­hadás nem lép fel, féléretten sohase szüreteljünk. A kistermesztő nagy előnye, hogy az üzemméret következ­tében a megtermelt szőlőt — ha kényszerhelyzet* nem áll elő — a minőségi borterme­lés szempontjából optimális időben szüretelheti le. A szüret kezdetét ne bízzuk a véletlenre. Kísérjük figye­lemmel az éréssel kapcsolat­ban a Kutató Állomás, a nagy­üzemi gazdaságok és az élen­járó kistermesztők közléseit, ja­vaslatait. A szőlő érettségét legjobban a must cukortartal­ma jelzi. A szőlőskert azonos fajtájú tőkéiről gyűjtsünk für­töket, mérjük meg a tömegü­ket, zúzás, préselés után álla­pítsuk meg a mustfokot. Eb­től következtethetünk a vár­ható termés mennyiségére és a must cukortartalmára. A savtartalom figyelemmel kísé rése —< különösen olyan -szá­raz, meleg nyár után, mint amilyen az 1983-as volt — rendkívül fontos. Abban az esetben ugyanis, ha a savtar­talom nagyon lecsökken, a bár jellegtelen, betegségre hajia- mos, diszharmonikus lesz. A mustban a cukor- és a sav­arány akkor kedvező, ha az arányszám 22—32 között van. A szőlőbogyó Ízlelése a mű­szeres mérés mellett jó tárfi- pontot adhat a szőlő érési ál lapotáról. Ha az újabb pró­baszüret eredményei nem mu­tatnak változást, akkor a szó­Szüret, borkészítés lő érett, már nem képződik több cukor és hozzáláthatunk a szedéshez. A teljes érettség megítélhe- tősége fajtánként, évjáraton­ként és a termőhely szerint is más és más. A korai érésű mi­nőségi bort adó szőlőfajták teljes érettségét általában 15—18 mustfok és literenként 7—10 gramm savtartalom jel­zi. A kései érésű fajtákon ugyanezen mutatók: 17—19 mustfok és 7—9 g/l sav. A ter­mesztőnek kell eldönteni, hogy szőlőtermése borászati szem­pontból mikor van a legked­vezőbb állapotban. A fokozott piaci igények ki­elégítését célozza, hogy a bor­törvény egyes előírásai meg­változnak: asztali bornak te­kinthető az az ital, amely 14- 17, minőségi nek pedig az, amely 17—19 mustfokú termés­ből készül. Különleges minő­ségű bor csak olyan szőlőből készíthető, amelynek minősége a 19 mustfokot meghaladja. A must mesterséges javítá­sát a jövőben az Országos Bor­minősítő Intézet előzetes enge­délyével csak sűrített musttal szabad (sűrített must a Bor- gazdasági Kombinát Villányi Borászati üzeménél, Pécsett pedig az Irányi Dániel téri pincészetnél igényelhető) el­végezni. Répacukorral javíta­ni tilos, a felvósárlóhelyeken a mintákat ilyen szempontból műszeresen fokozottan ellenőr­zik. A minőség védelmében a szüret kezdetét ebben az évben a nagyüzemekben, 1984-től pe­dig a kistermesztők re vonatko­zóan is az illetékes tanácsi szervek szakértők bevonásával határozzák meg. Asztali bornak teljes érésben lévő szőlőt szedjünk. Az illatos, aromatikus (búké-) borokat adó szőlőfajtákat (pl. Rizling­szilváni, Piros tramini, Fűszeres tramini, Cserszegi fűszeres, Muscat ottonel, Irsai Olivér) teljes érés előtt néhány nap­pal szüreteljük. E szőlőfajták illatanyaga ebben az érési ál­lapotban a legintenzívebb és a legértékesebb. Az érés elő­rehaladtával az elsődleges sző- lő-illatanyagban csökkenés kö­vetkezik be. Egyes különleges értékű bort adó minőségi fajták (pl. Char- donnay, Pinot blanc, Pinot gris, Rajnai rizling) 18, vagy nagyobb mustiok mellett ad­nak gazdag beltartalmú, a, piacon keresett és aránylag könnyen értékestíhető minőségi bort. Ezeket a fajtákat a túl­érés kezdetén tanácsos szüre­telni. A legtöbb közepes és kései érésű szőlőfajtától (pl. Cir­fandli, Olasz rizling, Hársle­velű, Furmint) különleges mi­nőségű bort akkor várhatunk, ha a szőlőt túlérésben szüre­teljük. A túlérést csak kedvező időjárás esetén és a történel­mi borvidékeken érdemes be­várni. A vörös bort adó fajtákat leghelyesebb teljes érésben le­szedni. A túlérett szőlőbogyó­ban a színanyag szétesik, csök­kent értékűvé válik. Szüretelés A szőlőt éles késsel, vagy ollóval vágjuk le és rakjuk sze­dőedénybe. A könnyű, fél kéz­zel kezelhető és könnyen tisz­tán tartható szedőedény a leg­jobb. A szőlőt lehetőleg száraz időben és száraz állapotban szedjük, mert esős időben vagy közvetlenül eső után a mustot a bogyókra tapadó víz 3—5 százalékkal hígítja, a minősé­get rontja. Naponta csak any- nyi szőlőt szedjünk, amennyit a szedés napján, de legkésőbb 24 órán belül fel tudunk dol­gozni. Vegyes telepítésű régi ültet­vényekben külön kell válogat­ni — az európai és a direkt- termő, — a fehér és a kék, — a korai és a kései érésű fajtákat. Az éretlen másodfürtöket is feltétlenül külön kell válogat­ni. Előszüretre is szükség lehet, ha a fürtök egy részét jég­verés érte vagy más okból rot­hadás kezdődött. A szőlőérést akkor sem vár­hatjuk tovább, ha a tőkéket aszály sújtotta, vagy ha rot­hadás, tartósnak ígérkező esős időjárás, vagy egyéb körül­mény (pl. kora őszi fagy) ve­szélyezteti. Ez utóbbi esetek­ben kényszerszüretet végzünk. Az új telepítésű, a korszerű szőlőtermesztés szempontjait fi­gyelembe vevő szőlőskertekben az egyes fajtákat külön par­cellákba ültetik. Ezek termé­sét is célszerű külön szüretel­ni. Ez több vesződséggel, gond­dal jár, de az egyes fajták, illetve azok borainak házasí- tásával olyan minőségű italhoz juthatunk, ami minden fárad­ságért kárpótol. Borkészítés A szőlőfeldolgozás első mű­velete a szőlőbogyó leitárása (cefrekészítés). Ez történhet zú­zással, bogyózással. A csak zú­zással készült cefre technoló­giai előnnyel jár (pl. könnyeb­ben sajtolható), de a kocsá- nyok legtöbbször rontják a bor minőségét. Mivel a bogyó­zás minőségjavító művelet, ezért gazdasági érdekünk fű­ződik ennek általános alkal­mazásához. A bogyózást min­den körülmények között javas­lom elvégezni a vörös bor ké­szítésekor, ha fehér borokat áztatással készítünk (aromati­kus fajták), továbbá ha a ko- csányok teljesen zöldek. A cefre kénezése általában előnyös, mert a kénezés a cef­rét védi az oxidációtól, gátol­ja a káros mikrobák elszaporo. dósát, elősegíti a szőlő szín-, illat- és zamatanyagainak fel- táródását, gyorsítja a must el­távozását a sajtoláskor. Ezért, ha a fehér bort adó szőlőfaj­ták cefréje egészséges szőlő­ből származik, a vörös bort adó fajták cefréjét pedig minden esetben javasoljuk megkénez- ni. A kénezés csak akkor ha­tásos, ha a ként a cefrével jól összekeverjük. A kék cefre a kénezés hatására kissé ki­világosodik, ez azonban csak átmeneti jelenség. Hektolite.- renként 1—2 dkg kálium-meta- biszulfit adagolása célszerű. A kimért borként mustban felold­juk és a kénes mustot a cef­rére öntjük és alaposan elke­verjük. A savas, kemény bort adó fajtákhoz (pl. Chardonnay, Zöld veltelini, Kékfrankos) ki­sebb, a savszegény, lágy bort adó fajtákhoz (pl. Rizlingszil­váni, Muscat ottonel, Tramini, Oportó) nagyobb kénadagot adjunk. Ebben az évben az eddigi vizsgálatok szerint minden sző­lőfajta a nagy meleg követ­keztében az átlagosnál' lá- gyabb bort fog adni, ezért a kénezés szakszerű végrehajtá­sa 1983-ban fokozott jelentő­ségű. A lényerés elősegítésére, a szőlőfeldolgozás meggyorsítá­sára a cefre enzimes kezelését javaslom. Phylazim pektinbontó enzimből a használati utasí­tásban javasolt mennyiséget adjuk a cefréhez és a cefrét kb. 2 óráig állni hagyjuk. E kezelés hatására 4—8 száza­lék musttöbblet várható. A ne­hezen sajtolható fajtáknál (pl. Rizlingszilváni, Chardonnay, Zala gyöngye, Hárslevelű, Olasz rizling), továbbá a pe­nészes, rothadt, töppedt, vagy fagyott szőlő feldolgozásakor az enzimes kezelés különösen előnyös. Az ilyen kezelés ked­vező a must tisztulására és az újbor kezelhetőségére is. Törekedjünk az erjedés gyors (10—12 órán belüli) megindí­tására. Ezt úgy érhetjük el, ha fajélesztőből készített, vagy más erjedő mustból 5—8 szá­zaléknyit az erjesztendő must vagy cefre tetejére öntünk és kedvező hőmérsékletet biztosí­tunk az erjedés megindulásá­hoz. (Két hét múlva: FEHÉR ÉS VÖRÖS BOR­KÉSZÍTÉS Dr. Diófási Lajos Nyárias időben kezdődi meg csütörtökön a szőlőszür az ország legdélibb bortern vidékén: a villány-siklósi tört nelmi borvidéken. A szőlőszedi 25 fok körüli melegben dolga tak a napsütötte domboka Ritkán fordul elő ilyen magi hőmérséklet szüret idején, mi denesetre egyaránt 'kedvez szünetelők munkájának és a k sei szőlőfajták érésének. Elsőként a táj jellegzet kékszőlője — az oportó — f ketére érett fürtjei kerültek puttonyokba. Mint ismerete Villányban teremnek a legtüz sebb magyar vörös borok, ami lyek itthon és külföldön eg arónt igen keresettek. A villány-siklósi történein borvidék legnagyobb szőlősga dója, a Borgazdasági Komb nát csaknem ezer hektár szőli termését takarítja be a köve kező napokban, hetekben, munkában 1400 pécsi diák részt vesz. Most már bizonyos, hogy < utóbbi évek legjobb minőség évjárata lesz az idei. A villán^ siklósi borvidéken a szőlő cl kortartalma másfél—két fokki magasabb, mint más évekbe ilyenkor. Kiváltképpen ígéret: sek a vörös borok; rendkívi gazdag a színanyaguk, iga rubinvörös italókat érlelhetni belőlük. A még tőkén levő fü tök további fejlődését, érést kedvezően befolyásolja, hogy c utóbbi napokban 15—20 mill méter csapadék hullott, mt>j utána mindjárt ismét megerősc dött a napsugárzás. Növényvédelem Az új gyümölcsös telepítést 'kisüzemben a fák pótlása min dig gondot okoz. Növényvédelmi szempontbc a gyümölcsös helyének a kivá lasztása, a telepítendő fajta betegségekkel és kártevőkké szemben] tűrése, illetve ellenál lása, valamint a telepítés előtt szerves- és műtrágya mennyisé ge és összetétele nagyon lénye ges. Fajtakérdés tekintetében < vélemények eltérőek. A beteg ségekkel szemben érzékeny faj tákat csak azok telepítsenek akik a növényvédő szerek alkal mazásától nem félnek, kell« gyakorlattal, felszereléssel ren delkeznek. Az új nagyhozami fajták rendszerint a betegsé gekkel szemben érzékenyek. M( már mindenki által ismert jona tán a lisztharmattal szembei rendkívül érzékeny. A csemeték vásárlása élőt minden esetben részletes szak tanácsot, vagy ismertetést kér jünk. Ahol a szomszédos terű Jeteken már vannak gyümölcs fák. javasoljuk azok megtekintő sét és a tulajdonosokkal valc eszmecserét. Az új tulajdonosoknak aján latos talajtápanyag-tartalorr vizsgálatot végeztetni (Pécs-Da nitzpuszta). A szervesanyag é: műtrágya mennyiség és össze­tétel miatt javasoljuk, kérjenek tanácsot a Baranya megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomástól. dr. Frank József A tenyésztők után a hizlaló gazdák körét is megszervezi az j egyházaskozári termelöszövetke- j zet. 225 választási malacot ! máris átad nekik hizlalásra. A termelőszövetkezet a ta- I vasszal 78 kocát helyezett ki j' gazdákhoz. A koca a tsz tulaj- j dona maradt, a vállalkozók ! munkadíjat kapnak és térítést | istállóik igénybevételéért. A 1 malacokat a tsz visszaveszi és hizlalásra átadja más gazdák­nak. A nyolc faluban 15 tsz-tag vesz részt a tenyésztési akció­ban, s szeptemberben további 27 vemhes koca kerül ki. Aki hat kocát gondoz, azt teljes foglalkoztatottnak tekintik és Tenyésztő és hizlaló gazdák Läufer Henrikné 6 kocát gondoz. 13 választott malacot adott át eddig, további 7 szállításra kész. mindazokat a juttatásokat meg­kapja, ami tsz-tagoknak jár — szabadság, háztáji föld stb. Az évi jövedelem hat koca esetén 33 000 forint körű! alakul. Az első malacokat elválasz­tották; 25 kg-os súlyban most kerülnek ki a hizlalókhoz. A hizó a gazda tulajdona. A malacot, tápot hitelben adja el a tsz, s ahogy általánosan el­terjedt már, a kész hízó elszál­lítása utón számolnak el 8 na­pon belül. A malacot is, a tá­pot is házhoz szállítja a terme­lőszövetkezet. Minden hízó után 4 mázsa táp jár — a gabona­forgalmiénál alacsonyabb áron. A táp a tsz saját receptúrája szerint készül. A hízóért a gaz- dn m^nknnin ar alaoarat. a szerződéses és az időszaki fel­árat. A tsz-é a nagyüzemi fel­ár a bonyolítás fejében. Ennek a sertéstenyésztési és hizlalási akciónak nagyon sike­res előzménye van. Mivel min­dig vannak emberek, akik a kö­zösben állandó lekötöttséget je- . lentő munkát vállalni nem tud­nak, viszont gyermekeik és az idősek mellett marad szabad­idejük, a tsz felajánlotta: aki 3 tehenet vagy 6 bikát gondoz otthon, azt teljes foglalkozta­tottnak tekinti. Most a tsz 31 tehene van kint a háztájiban és 82 család 183 bikát nevel. A bikákat mind vásárolják. A gazda kiválasztja a vásáron, a termelőszövetkezet ott levő em­bere pedig kifizeti.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents