Dunántúli Napló, 1983. szeptember (40. évfolyam, 241-270. szám)

1983-09-16 / 256. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XL. évfolyam, 256. szám 1983. szeptember 16., péntek Ara: 1,40 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A tartalomból: Bútorszalon Pécsett (5. oldal) Szüret, borkészítés (6. oldal) Hirdetés­melléklet (8—15. oldal) (gy közlekedünk mi (5. oldal.) Nem mellékes H a az utóbbi negyedszá- v zad fejleményeit, a le­küzdött tilalmakat, akadályokat és a jelenlegi helyzetet számba vesszük, ak­kor teljes joggal megállapít­hatjuk: a mezőgazdasági nagyüzemek úgynevezett kiegé. szító tevékenysége csatát nyert. Ma már párthatározatok, egy­értelmű törvényes rendelkezé­sek teszik lehetővé, hogy a tsz-ek, állarnj gazdaságok, szakszövetkezetek a növény- termesztésen, állattenyésztésen, kertészeten kívül ipari, építő­ipari, kereskedelmi, szállítási és más szolgáltatói tevékeny­séget is végezhessenek. Ismeretes, hogy gyenge a háttériparunk, nem kielégítő egyes szolgáltató ágazatok tel­jesítőképessége. Az iparban és az építőiparban a kis- és kö­zépüzemek száma túlzottan csökkent. Ilyen körülmények kö. zött hiányt mérsékelnek a tsz- ek és az állami gazdaságok, ha észreveszik a kínálkozó teendőket, a kielégítetlen igé­nyeket, és azoknak megfelelő en, rugalmasan bővítik tevé­kenységi körüket. Ezt a gazdaságok meg is • tették hosszú éveken ót. Meg­tehették márcsak azért is, mert a kiegészítő tevékenység általában tisztes hasznot ho­zott. Ne csodálkozzunk tehát azon, ha az elmúlt évtizedben az állami gazdaságokban öt­szörösére, a tsz-ekben négy­szeresére nőtt a kiegészítő te­vékenység termelési értéke. Jelenleg a magyar statiszti­kai nyilvántartás nagyon sok olyan tevékenységet is a kiegé. szítő tevékenységhez sorol, amely közvetlen, szoros kap­csolatban van az alaptevé­kenységgel. Ilyen például az élelmiszerfeldolgozás, a takar­mánykeverés. Ha egy éssze­rűbb nyilvántartási móddal vennénk számba a kiegészítő tevékenységeket, akkor az arányuk legfeljebb 20 százalék lenne a jelenlegi 34—36 szá­zalékkal szemben. Természete, sen még ez is jelentős arány, figyelembe véve, hogy a tsz- ek összes termelési értéke 1982-ben 202 milliárd forint, az állami gazdaságoké 67 milli­árd forint volt. A mostani nyilvántartás sze­rint a mezőgazdasági nagy­üzemek nyereségének a • 40 százaléka származott a kiegé­szítő tevékenységből. Ezeknek az arányoknak az' ismeretében megállapíthatjuk, hogy a ki­egészítő tevékenység ma már •valóban nem tekinthető vala­miféle mellékesnek. Nem is szólva arról, hogy a „mellékes" jelző bizonyos lebecsülést is kifejez. Van ilyen kicsengése még a „kiegészítő” elnevezés­nek is. Az elnevezésnél fontosabb azonban e tevékenység szere­pének, jelentőségének megér­tése. Szerencsére a legtöbben már felismerik, hogy a mai ár. viszonyok, az érvényesülő köz­gazdaság! szabályozás mellett a termelőszövetkezetek és ál­lami gazdaságok nagy részé­nek szüksége van a kiegészítő tevékenységgel megszerezhető nyereségre. Főképp a kedvezőt­len adottságú tsz-ek — csak­nem 400 ilyen gazdaság van — kerülnének igen nehéz hely­zetbe ilyen tevékenység nél­kül. Előnyösek azonban a kiegé­szítő ágazatok más gazdasá­gok számára is. Előnyösek, mert a legtöbb ipari, építő­ipari, szolgáltató tevékenység nemcsak foglalkoztatást te­remt, hanem viszonyítva több nyereséget is ad, mint az alap- tevékenység sok ágazata. Eb­ből következik az is, hogy ame­lyik gazdaság kiterjedten fog­lalkozik kiegészítő tevékenység, gél, az általában a mezőgaz­dasági termelés fejlesztéséért is többet tud tenni. Mindezek tények. Vannak, akik ezeket nem is vitatják, féltik viszont a magyar ipart, építőipart a kiegészítő tevé­kenység gyors fejlődésétől. Ez a félelem azonban indokolat­lan, hiszen a tsz-ek és állami gazdaságok országosan az élel­miszeriparból csak 15 százalék, kai, az ipari tevékenységből 4,4 százalékkal, az építőipar­ból 6,5 százalékkal részesed­nek. Korántsem beszélhetünk tehát a kiegészítő tevékenység túlzott méreteiről. Nem juttatja előnyösebb helyzetbe a tsz-eket és az ál­lami gazdaságokat az árkép­zés, vagy a bérszínvonal sza­bályozás kedvezőbb volta sem. Mát csak azért sem, mert a mezőgazdasági nagyüzemek az egyes tevékenységek után elté­rő mértékű termelési adót is kötelesek fizetni. Viszont két­ségtelen előny, nyereségnövelő tényező az, hogy a kiegészítő tevékenységnél kisebb az ad­minisztráció, nagyobb az alkal­mazkodó képesség, és a rész­legvezetők önállósága, moz­gékonysága lehetővé teszi a kedvezőbb megrendelések megszerzését. Ezeket a körülményeket jól ismerik az intézkedésre jogo­sult központi szervek is, fel sem merül tehát a mezőgazdasági nagyüzemek kiegészítő tevé­kenysége visszaszorításának le­hetősége. Azt viszont csak he­lyeselni lehet, hogy az egyes tevékenységek végzésénél még egyenlőbb feltételeket kíván­nak kialakítani. így az a gaz­dálkodó eaység juthat nagyobb nyereséghez, amelyik kisebb költséggel, az eszközök és az anyagok jobb hasznosításával véqzi munkáját. Most nehezebb kiegészítő te­vékenységet szervezni, mint ko­rábban. Kevesebb ugyanis a megrendelés és kisebbek a be­ruházási lehetőségek. Ezzel együtt eljött az ideje a kiegé­szítő tevékenység korszerűsíté­sének is. Hiszen, ha ebben nem történik előrelépés, akkor egy. szerűen nem lesz majd ember, aki — akár a magasabb mun­kabérért is— vállalná a hátrá­nyos munkafeltételeket. Az eltelt években sok hasz­not hajtott a kiegészítő tevé­kenység a mezőgazdasági nagyüzemeknek és az egész népgazdaságnak. Gyümölcsö­ző, kölcsönösen előnyös kap­csolatok alakultak ki a gazda­ságok és az ipari üzemek kö­zött. Erre a megértő együttmű­ködésre a jövőben is szükség lesz. K üzdeni kell viszont a vad­hajtások ellen, örven­detes, hogy a mező- gazdasági nagyüzemek maguk kívánnak véget vetni a főváros­ban a rosszhírű vándorbrigá­dok tevékenységének. így: az egyenlő feltételek gondos, kö­rültekintő kialakításával, a bel­ső ellenőrzés fokozásával el lehet érni a kiegészítő tevé­kenység további zavartalan, egészséges, közérdekű fejlődé, sét. Tóth Benedek 900 ezer forint értékben felújítják a harkányi termálfürdő II. medencéjét. A vázszerkezetet át­festik, a kupola világoskék poliészter burkolatot kap. A medencét október közepén adják át a fürdövendégeknek. A hét végére lehűl a levegő Kellemes, indiánnyári idő volt csütörtökön szerte az or­szágban. A Meteorológiai Szolgálat előrejelzése szerint — pénte­ken még meleqebbre számítha­tunk, sok helyen 30 fokig emelkedik a hőmérő higany- szálo. A nyár azonban csak villámlátoaatásra érkezik visz- sza, szombaton ugyanis már a hideg eléri az országot, csök­ken a meleg, néhol záporok, zivatarok is előfordulhatnak, legfeljebb 20 fok körül ólakul a napi hőmérséklet. Eszerint a hét végén őszi kirándulásra al- ' kalmas idő lesz. Az első dijas Hereford tehén A jövőbon Is megrendezik a húsmarha-napokat A világszínvonal nyomában Szemléletet formált a háromnapos kiállítás A Minisztertanács csütörtöki ülésén az Országos Tervhivatal elnökének jelentése alapján megvitatta az 1983. évi nép- gazdasági terv végrehajtásának eddigi tapasztalatait, 'és beszá­molót hallgatott meg a pénz­ügyi helyzet alakulásáról. Elis­merve a terv végrehajtása érde­kében tett erőfeszítéseket, megállapította, hogy az ipari termelés növelésében, a haté­konyság javításában elmaradás mutatkozik. Ezért, és a mezőgaz­daságot sújtó aszály miatt az el. osztható források nem érik el, a belföldi felhasználás viszont né­mileg meghaladja a tervezett mértéket. Ez a helyzet és a to­vábbra is kedvezőtlen külpiaci viszonyok olyan intézkedéseket tesznek szükségessé, amelyek a gazdasági teljesítmények növe­lése útján és a felhasználás ter­vezett kereték között tartásával biztosítják az egyensúlyi köve­telmények betartását. Kötelezte az irányító szerveket, hogy te­gyék meg az ehhez szükséges lépéseket. A kormány áttekin­tette az 1984, évi népgazdasá­gi terv és állami költségvetés előkészítésének helyzetét és meghatározta a további felada­tokat. A Minisztertanács megvitatta és jóváhagyta a takarékosabb vízgazdálkodást és a víz tiszta­ságának fokozottabb védelmét szolgáló programot, amelynek célja a hazai vízkészleteknek az eddigieknél gazdaságosabb hasznosítása, az ésszerűbb víz­felhasználás elősegítése, a fel­színi és felszín alatti vizek mi­nőségének és tisztaságának hatékonyabb védelme. A kormány úgy határozott, hogy a „Biotechnológiai eljá­rások kutatása, fejlesztése és alkalmazása a mezőgazdaság­ban és az iparban" című prog­ramot felveszi az országos kö­zéptávú kutatási fejlesztési tervbe. A Minisztertanács jelentést kapott a kiskereskedelmi és vendéglátóipari üzletek szerző­déses és bérleti üzemeltetéséről szóló rendelkezések végrehaj­tásáról. A tapasztalatok alap­ján módosította a szerződések megkötésére és az üzemeltetés körülményeire vonatkozó ren­delkezések egy részét. Nem véletlen, hogy az an­gol állattenyésztők minden ál­latfajban kitűnő hústermelő fajtákat adtak a világnak. A szigetországban évszázadok óta minden év decemberében megrendezik a Royal Schow-t, amelyen az angol tenyésztők széles köre tekinti meg élő és vágott állapotban a legkivá­lóbb egyedeket. E kiállítások formálták a szemléletet, egysé­gesítették a tenyésztői munkát, s ezzel járultak hozzá az is­mert viláqfaiták kialakulásához. Egész Európában számon tart­ják az évente megrendezett nyuqatnémet DLG-t és a pá­rizsi tavaszi állattenyésztési se­regszemlét. Kaposvár a tegnap zárult húsmarhatenyésztési nopok megrendezésével, valami ha­sonlóra vállalkozott. Méghoz­zá olyan rendhagyó módon, hogy a nemzetközi szimpozion és az élőállat-bemutató költ­ségei alig igényeltek költség- vetési támogatást. A rendez­vény finanszírozására az öt nagy, egymással versengő ál­lattenyésztési rendszer, az AG- ROKOMPLEX, a KSZKV, a BOSCOOP, az AGROCOOP, a TAURINA, valamint az ÁHT és a TERIMPEX vállalkozott. A tanácskozás vitájának a tár­gyát, a húsmorhát a szimpo­zion résztvevői élő állapotban meq is tekinthették. Dr. Guba Sándor, a Kapos­vári Mezőgazdasági Főiskola főigazgatója felszólalásában annak a reményének adott ki­fejezést, hogy a húsmarhate­nyésztési napok '84, '85 stb. rendezvényein már vágott ál­lapotban is bemutathatják majd a végterméket, amihez egyébként a feltételek Kapos­váron rendelkezésre állnak. A mostani bemutatón és vi­tán az áqazattal kapcsolatos szerteágazó kérdéskomplexum­ból elsősorban a genetikai munka eredménveit összegez­ték. Különféle genetikai konst­rukciókat mutattak be, ame­lyekből mindenki a gazdasá­gában leginkább adaptálhatót választhatta ki. A genetika ön­magában azonban nem bizto­sítja a gazdaságos hústerme­lést, mert a megfelelő nyere­séget lehetővé tevő ökonómiai effektusra, a takarmányozásra és tartástechnológiára is szük- séq van. Ezekkel a kérdések­kel a következő évi rendezvé­nyeken foglalkoznak majd be­hatóbban, amelyeknek Kapos­vár és a főiskola a jövőben is otthont ad. A mostani szimpo­zion anyagát a húsmarhate- nyésztés legújabb hazai és kül­földi kutatási és gyakorlati eredményeiről könyv alakban is kiadják. Tegnap, a zárónapon, te­nyészbika-árverésre került sor és kiosztották a díjakot. A MÉM által felajánlott tenyész­tési nagydíjat a martonvásári Új Élet Tsz nyerte el. Tizenhat első díjat adtak ki o bemuta­tott tehenekre, üszőkre és hízó­bikákra. Hereford fajtájával több első díjat nyert a Mező- falvai Kombinát. A rendező bi­zottság második díját az egy- házaskozári Haladás Tsz li­mousine tehene nyerte el, amelyet borjával együtt mutat­tak be. — Rné — Kaposvár hagyományt teremt Ülést tartott a Minisztertanács

Next

/
Thumbnails
Contents