Dunántúli Napló, 1983. szeptember (40. évfolyam, 241-270. szám)

1983-09-14 / 254. szám

1983. szeptember 14. szerda Dunantmt napló Növekedtek az igények Pécsett A Kossuth Lajos utcai bemutatóteremben szépen mutatnak a konvektorok egymás után sorakozó típusai, kár, hogy az üzletekben olykor még mutatóban sem találkozhatunk velük. Haltároló tórendszer a Szigetközben Háromszáz tonna hal raktá­rozására alkalmas tórendszer készült el a szigetközi Nagy- bajcs község határában. Az összesen két hektár vízfelületű, másfél méter mély betonozott medencékben egész éven át folyamatosan tárolhatják az élő halat, és mindig annyit fog­nak ki merítő hálókkal, ameny- nyire a kereskedelemnek éppen szüksége van. A tározókat és a nyolc me­dencére osztott halastavat két csőkút látja el folyamatosan friss vízzel. Automata berende­zéssel friss levegőt is tudnak a vízbe juttatni, s így a legna­gyobb melegben is biztonságo­san tárolhatják a halakat. A tórendszert a győri Előre Halászati Szövetkezet' építette mintegy 15 millió forintos költ­séggel. Itt tárolják a Fertő-tó magyar oldalán zsákmányolt angolnát is. Milyen a gáz­készülék-ellátás ? A városi gáz felcserélése földgázzal egyre több család számára teszi lehetővé Pécsett, hogy gázbojlerrel, gáz­tűzhellyel, gázfűtéssel, esetleg gázkazánnal tegyék ké­nyelmesebbé háztartásukat. Lépést tud-e tartani az ipar, a kereskedelem a város megnövekedett igényeivel? Milyen a gázkészülékek választéka? E kérdéseknek jártunk utána Pé­csett. A Kossuth Lajos utcai 9. számú vasbolt üzletvezetője, Kari Ferenc felsorolta mind­azon gázkészülékeket, amelyek elvileg szerepelnek kínálatuk­ban. Gázbojlerból — aszerint, hogy a víz közvetlenül a tartály­ból, vagy a falba szerelhető ve­zetéken át folyik ki, illetve mű. szakilag fejlettebb (piezzo-gyúj- tóval is felszerelték) — 3610,— és 5810,— forintos árak között, négyfélét forgalmaznak, ame­lyek mind univerzálisak (föld­gázra és városi gázra egyaránt alkalmasak). A salgótarjáni Gála tűzhe­lyeket 6200 és 10 800 forint kö­zött, elvileg igen széles szín- és formaválasztékban árusítják. A gázfűtőkészülékekből is tu­catnyi — kisebb-nagyobb telje­sítményű — változat van. A Fegyver és Gázkészülékgyár ké­ménybe köthető, illetve parapet (ablak alatti szellőzésű) váltó, zatban gyártja az F—8-as, F— 15-ös és F—19-es, univerzális típust, s olyan hőfokszabályo­zós készülékeket is, amelyeken már nem az égési fokozatot, hanem a kívánt szobahőmér­sékletet kell beállítani. A.z áraik a típustól és a színtől függően (barna, zöld és na­rancs lehet) 4270,— és 5680 fo. rint között mozognak. Salgótarjáni gázfűtőtestek az L—30-as és L—45-ös, univerzá­lis,, hőfokszabályozós készülé­kek, amelyeknek szintén van parapet és kéményes változa­tuk. Áraik a típustól, színtől függően (krém, ombré, majo­lika) 4600 forinttól 5600 forin­tig terjednek. Az üzlet által forgalmazott kétféle gázkazánt: a C—2-t és a C-21-est a FÉG gyártja, amelyek ára 15—16 000 forint között mozog. Mindezen készülékek közül a választék ottjártunkkor: bojler­ből 2 típus; gáztűzhelyekből a teljes skála 60—70 százaléka; gázfűtőkészülékből az F—8-as kéményes, L—45-ös parapet, L—30-as kéményes és az L— 30-as parapet. A keresett hőfokszabályozós típusok hiányoztak a készletből. Gázkazán egyáltalán nincs, egy hónapja kaptak legutóbb 2 da­rabot,. amelyet azonnal el is vittek a vásárlók. A Fészek Áruházban — Ko­vács Sándor vezetőhelyettes tájékoztatása szerint — 3-féle gázbojler kapható — a két magyar készüléken kívül itt NDK-gyártmányút is forgalmaz­nak —, s jelenleg mind a 3 típus rendelkezésre áll. A Gá­la tűzhely-családból jelenleg 3- féle van az üzletben. A fűtő- készülékek közül az L—30-as kéményest és az L—45-ös pa- rapetet tudják kínálni, valamint itt is kapható a FÉG új gyárt­mánya, a GF—35-ös típus. Gázkazán nincs az áruház­ban, noha itt nemcsak FÉG- gyártmányú, hanem import ka­zánokat is árulnak időnként. A Konzum Áruház műszaki osztályán sem volt jobb a hely­zet: gázbojler jelenleg nincs, tűzhelyből 3—4-félét tudnak kí­nálni. A fűtőtestek közül itt is kapható a GF—35-ös, városi gázra és kéménybe köthető vál­tozatban valamint az I.—45-ös. Gázkazánt itt sem tudnak kí­nálni a vásárlóknak. Pfiszterer Évától, a Titán Nagykereskedelmi Vállalat áru­forgalmi osztályvezetőjétől meg­kérdeztük: miért ilyen hiányos a választék e termékekből? Megtudtuk, hogy noha az utób­bi évben kezdték el a gázfűtő­készülékek gyártását Salgótar­jánban is, az ipar kapacitása még most sem elegendő ah­hoz, hogy maradéktalanul ki­elégítsék az igényeket. Az im­portnak pedig közismert gond­jaink szabnak gátat. B. Zs. Kedden leállt a Dunai Vas­mű 2-es kohója: 65 nap alatt átépítik. Az első munkafázishoz, a bontáshoz 300 kohász és szere­lő látott hozzá,’ és 19 nap alatt a tetejétől a fenékmedencéig teljesen lebontják a 72 m ma­gas, 960 köbméteres nagyol­vasztót. Kicserélik többek kö­zött a külső páncéllemezeket, a kohó bélését és hűtőlapjait, a forrószél körvezetéket, vala­mint a'tűzálló falazatot. Az át­építés során 2800 tonna acél- szerkezetet mozgatnak meg, számos berendezést korszerűsí­tenek és összesen 280 millió forint értékű karbantartást vé­geznek el. A Dunai Vasmű nagyolvasz­tójának átépítését a tervek szerint a csaknem húsz szakipa­ri vállalat és a kohászati kom­binát nyolcszáz dolgozója re­kordidői 65 nap alatt fejezi be. Legutóbb 1977-ben került sor a 2-es kohó felújítására, s az a szárítással együtt 73 napot vett igénybe. A munkában részt ve­vő építők, szerelők a felszaba­dulási munkaverseny-felhívás- hoz csatlakozva vállalták, hogy rövidítik az átépítés idejét, mivel minden napi előny 1300 tonna nyersvas-többletet jelent. A Bólyi Áfész nagy munkája A nyár közepén nyílt a Bólyi ÁFÉSZ egyik legszebb egysége, a nagynyárádi presszós vendéglő Fotó: Erb János Megújult üzletek tizennyolc faluban Nagyarányú hálózatfejlesztés közeledik a végéhez a Bólyi Áfész közséneinek az üzletei­ben. Többéves program, ami­vel a szövetkezethez tartozó 18 közséq 15 000 lakójának az el­látását jobbítják. Hiszen a szövetkezet úgynevezett tag­községeiben régen tatarozták, régen újították fel az üzlete­ket. Ezenkívül — mostanában leginkább a megnőtt utazási költ'éqek miatt — nem elég, ha Bolyban és a hozzá tartozó volt áfész-székhelyen, Szeder­kényben vannak szaküzletek. A kisebb falvak lakói is igény­lik, hogy ne csak a szoros ér­telemben vett alapellátás cél­jára legyen náluk vendéglő, kereskedelmi üzlet. A munka természetesen első­sorban pénzügyi gondot jelen­tett. Hiszen az évenként szoká­sos 2—3 millió forint ekkora vidék üzleteinek a felújításá­hoz kevés. így arra a helyes szövetkezetpolitikai elvre ala­pították a felújítási költség megteremtését, hogy a tagköz­ségek számára a szövetkezet nyereséqénél is fontosabb a korszerű, s nem túl szűk áru­választékú üzlethálózat. Hiszen a 18 községből 16 faluban csak általános vegyesbolt és italbolt működött. így aztán né- mi viták után mindenki megér­tette a szövetkezet vezetését, s 1981-ben megkezdődött a mun­ka. Abban az esztendőben 7,8 millió forintot költöttek erre a célra. Majd 1982-ben már 9 milliót. Idén is közel 9 millió­ért újítják fel a boltokat, ven­déglőket. Ezzel tehát három év alatt közel 27 millió forintot, az áfészek ilyen költségvetéséhez képest igen nagy összeget for­dítanak a felújításra. De hogyan alakították ki a sorrendet, hol kezdték a mun­kát, s hogyan haladtak? •—Az első szempont az üzlet építé­szeti, illetve belső állapota volt, mindjárt utána a falu lélek­száma. Az első kőművesmunka tehát a nagyobb lakosságszá­mú és elhonyagoltabb üzletű községekben kezdődött, s az utolsó a kis lélekszámú és vi­szonylag nem túl rossz boltok­kal rendelkező falvakban kez­dődik. Végül is három, év alatt a negyedszáz millió forintból nemcsak felújítanak, hanem tő­építkezés révén egy új ABC- áruházat is megteremtettek Bolyban. De ez alatt a három év alatt a babarci bolt-italbolt, a máriokéméndi vegyesbolt, a nagynyárádi vegyesbolt lesz korszerűbb. Ugyancsak felújí­tott állapotban várja a vendé­geket a máriakéméndi presszós italbolt, a töttösi önkiszolgáló vegyesbolt, a nagynyárádi és szellői italbolt. Ezenkívül Boly­ban melegkonyhás büfé épült. Idén az erzsébeti önkiszolgáló vegyesbolt és a nagynyárádi presszós italbolt újul meg. Nem ehhez a felújítási sorhoz kötődve, de közel másfél millió forinttal tatarozták a szerződés­be adott üzleteket is. Továbbá ebben az évben ismét dolgozik maid a leégett bólyi csillag­szóróüzem, valamint félmillió forintért szociális berendezést kap a szövetkezet karbantartó üzeme. A 15 fős szövetkezeti építő- csaaat, s mellettük- az egyes községekben működő magán- kisiDarosok olcsón és a saját szakmai tekintélyükre vigyázva, tehát ió minőségben dolgoz­nak. Ahol az alapterület meg­engedte, önkiszolaálóvá változ­tatták a vegyesboltot. Legtöbb helyen teljesen kicserélték a padlózatot és a berendezést. A l^-'ontosahb természetesen az áruválaszték bővítése, hogy va­lóban csak a tartós fogyasztási cikkért kelljen Bolyba, Szeder­kénybe utazni. Hasonlóan fon­tos volt oz üzletek hűtőparkja, hiszen a 18 faluból 14-ben mi­relitáru is kapható. ,,Forma­tervezett" A cnlrat Pécsi Nick-udvarban — a város egyetlen, jobb sors­ra érdemes passzázsában — az utolsó simításokat végzik a legnagyobb üzlethelyiségen, amelyben a „formatervezett áruk boltjá"-t fogják megnyit­Formatervezett! Érdemes el­gondolkodni a fogalmon, a szón és ezen a fura következ­tetésre serkentő szókapcsola­ton. Maga a fogalom nem túl régi keletű, bár — meggyőző­désem szerint — kimondatla­nul is jelen van az emberiség életében attól a pillanattól kezdve, amikor egy különle­ges formaérzékkel megáldott ősember a köveket használható alakúra pattintotta. Az első formatervezett termék tehát nyilvánvalóan az ökölkő volt, omi jól simult a tenyérbe és alkalmas volt különféle művele­tek elvégzésére. A formaterve­zés új szakasza az volt, ami­kor egy későbbi ősember for­maérzéke tiltakozott a durván pattintott kő ellen, s azt simá­ra csiszolta, hogy még jobban simuljon a tenyérbe, s ezáltal hatékonyabb legyen a haszná­lata. És utána hosszú-hosszú évezredek során új meg új for­matervezett termékek jelentek meg, amelyek között a legszen­zációsabb kétségkívül az volt, ami nélkül mindmáig fabatkát sem érne a technikai haladás és ami a formatervezés csúcsá­nak tekinthető: a kerék. Annak ellenére, hogy a for­matervezés egyidős az emberi­séggel, valaki kitalálta ezt a fogalmat az emberiség jelené­ben — íratlan és írott történel­münk legutóbbi másodpercé­ben! — és azóta minden extra küllemű tárgyra, ami a szoká­sostól, a hagyományostól meg­hökkentő vonásaiban, ám nem biztos, hogy célszerűségében is eltér, a sokat sejtető „forma- tervezett” címkét akasztjuk. A szó — megvallom őszintén — nem tetszik. Bizonyára befo­lyásolnak ebben a fent elmon­dottak is, de ugyanolyan eről- tetetthek hat számomra, mint a műtét főnévből formaterve­zett műteni ige (v. ö. — horri- bile dictu — jótét szóból jóta- ni ige, a jót cselekedni he­lyett), amit minden idétlensége ellenére sem lehet már — saj­nos — kiirtani a nyelvünkből. Mégis úgy véltem: tetszik vagy nem, attól még lehet elfoga­dott szó. Általános, műszaki és művészeti lexikonokat vettem kézbe, ám ez a szó, fogalom — úgy látszik — nem ért el még a lexikonszerkesztőkig. Néztem az értelmező szótárt is: hasábokon át szerepelnek a formára vonatkozó összetételek, csak ez az egy hiányzik közü­lük. Lehet, hogy a magyar nyelv értelmező szótárának a szerkesztői is kétségbe von­ják a szó létjogosultságát ab­ban a formában, amelyben oly nagy divat használni? És most arról a szókapcsolat­ról, hogy „formatervezett áruk boltja". Mit is sugall ez a szó- kapcsolat? Elsősorban termé­szetesen azt, hogy végre lesz majd Pécsett egy bolt, ahol — és csakis ott! — a használat­nak leginkább megfelelő, cél­szerűen formált árukat lehet majd kapni. Minden más üzlet — ez is ebből következik — idétlen, idomtalan, korszerűtlen termékeket árul. Mintha min­den más termék, ami nem a formatervezett áruk boltjába kerül, csak úgy magától kelet­kezett volna. Pedig az evőesz­köz, a pohár, a cipő, a ruha, de még a kalapácsnyél is — amik, szerte más boltokban kaphatók — ugyancsak forma- tervezettek. Sejtem azonban, hogy miről van szó. Nem ám arról, amire nagyon sarkosan az előzőkben utaltam, hiszen jól tudjuk: minden termék, amit bárhol is gyártanak, hosszas előkészítés, külső megjelenési formájának a kialakítása után kerül a mű­helyekbe előállítás végett. S a formát mindig a célszerűség diktálja, (akkor is, ha a vég­eredményben ez nemigen tük­röződik), mert soha nem lehet­ne pl. eladni egy olyan kana­lat, ami szögletes és ráadásul lapos is, tehát teljességgel al­kalmatlan arra, hogy levest merítgessenek vele. Az előttem lévő tárgyak közül hívok néhá­nyat bizonyító tanúnak. A go­lyóstoll jól simul három ujjam közé és nyugszik a hüvelyk- és mutatóujjam közti tenyérrészen. A telefon fogórésze nem ki­sebb és nem nagyobb, mint a tenyerem, a hallgató és a mikrofon között pedig pont ak­kora a távolság, amennyi az átlagember füle és szája között van. Az írógép billentyűzete pontosan olyan, hogy az ujja- im mindegyik betűt jól elérjék. A szemüvegem is úgy fekszik az orrnyergen, hogy • viselés közben nem zavar. . . Hát ho­gyan lettek ezek ilyenek? Ter­mészetesen úgy, hogy voltak a forma ilyetén kialakítására hi­vatott emberek, akik ezt tanul­ták, akiket ezért alkalmaznak, s akik egyebet sem tesznek, mint az új termékek formáit tervezik. Gyanítom %% S ban sem lehet majd nagyon más dolgokat kapni, mint a többiben, mert egész iparunk­ra, kereskedelmünkre nézve dehonesztáló lenne, ha csak itt lehetne szép formájú, a cél­szerűség követelményeinek is megfelelő árukat kapni. Ezért is jó volna, ha még idejében más, a valódit, a lényeget job­ban kifejező nevet találnának ki az új boltnak. Hársfai István Tanácskozás az iíjúságpolitikáról „Az ifjúságpolitika tudomá­nyos megalapozását szolgáló kutatások" elnevezésű kutatá­si program titkársága — a KISZ Központi Bizottságával és a Központi Statisztikai Hivatal ifjúsági szakmai munkaközössé­gével — vitaülést rendez Bu­dapesten, az ifjúság társadal­mi helyzetével kapcsolatos kér­désekről. A szeptember végén rende­zendő tanácskozáson a kuta­tók, s az ifjúságpolitikával fog­lalkozó szakemberek értékelik a kiemelt kutatási program so­rán született tudományos mun­kákat, eredményeket, az alka­lomra készített ifjúsági témájú elemző tanulmányokat. A tanácskozáson elsősorban az ifjúság helyzetét meghatáro­zó főbb társadalmi folyamatok alakulását elemzik, s ennek kapcsán szó lesz az ifjúság anyagi-egzisztenciális helyzeté­ről. Előadásokban foglalkoznak az ifjúság lakáshelyzetével, ke­reseti lehetőségeivel, a családi életkörülményekkel, értékelik, hogy a fiatalok milyen szolgál­tatásokat, s mekkora mérték­ben vesznek igénybe, s hogy alakult az elmúlt években a turizmus. Beszámolnak azokról a vizsgálatokról is, amelyek a fiatal értelmiségiek és a se­gédmunkás fiatalok helyzetét mérték fel. Foglalkoznak az if­júság önálló élet- és pályakez­désének főbb jellemzőivel, konfliktusaival. Kohóátépítés Dunaújvárosban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents