Dunántúli Napló, 1983. szeptember (40. évfolyam, 241-270. szám)

1983-09-14 / 254. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli Tlanto XL. évfolyam, 254. sióm 1983. szeptember 14., szerda Ara: 1,40 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A tartalomból: „Olajkémkedés” (2. oldal) Milyen a gáz­készülék-ellátás? (3. oldal) Családi tragédia Budapesten (4. oldal) Képmagnó Pécsett, a Klubmozibon (Tudósítás az 5. oldalon) A brit külügyminiszter keddi programja Megkezdődtek a hivatalos tárgyalások Szeptember 13—15-ig Már az első napon több száz szakember tekintette meg a kaposvári húsmarbatenyésztési napok tenyészállat-bemutatóját. Hűsmarhatonyésztési napok Kaposvárott Tenyészállat-bemutató és -kiállítás Sok külföldi szakember tekinti meg A könnyűipar is fejlődik „Olykor arra gondolok, egyenesebb volna megmondani, hogy fel akarják számolni ezt az ágazatot. Meg azt is, hogy adjuk el a gépeinket, eresszük szélnek az embereinket Még mindig jobb volna a nyílt be­széd, mint az, hogy egyre ne­hezebb a helyzet, mert foly- ton-folyvást magasabbra srófol­ják a követelményeket" ... Az egyik — külföldön is jól ismert — textilipari nagyüze­münk gazdasági igazgatója fa­kadt ki ily módon a minap. A panasz mindenkit gondolkodó­ba ejt, hiszen ha egy tájéko­zottabb gazdasági vezető így beszél, mit várjunk attól, aki kevésbé informált? Az aggodalmaskodó elége­detlenség csalhatatlan jele an­nak, hogy vannak, akik félre­értik a párt Központi Bizottsá­gának júliusi iparpolitikai ha­tározatát. Akadnak olyanok, akik arra következtetnek belő­le, hogy a könnyűipar amolyan tengődő iparággá vált — no­ha ez nincs leírva sehol. Mé­gis erre gondolnak, a többi kö­zött abból a tényből, hogy hangsúlyozottan — valóban sokkal hangsúlyozottabban — olvashatunk a mikroelektroni­káról, a vegyiparról meg több más iparágról. A legegyszerűbb volna az az ellenvetés, hogy a textilipar sem mostohagyerek, hiszen 35 milliárd forintot költöttünk a re­konstrukciójára a 70-es évek­ben. Márpedig ha a textilesek sokat kaptak, akkór az egész könnyűipar fejlődött, hiszen eb­ben az ágazatban dolgozik az iparág 360 ezer dolgozójának mintegy fele. S bár ez az el­lenvetés igaz volna, mégsem egészen meggyőző, mert tény, hogy a gépipar (ebbe tartozik a már említett mikroelektronika is) vagy például a vegyipar fej­lődésének üteme valóban meg­haladja a könnyűiparét. No de azt jelentené ez, hogy a könnyűipar sok-sok ágazata már visszafejlődik, a könnyű­ipar távlattalanná vált? Tények cáfolják ezt a felfo­gást. Az első ilyen tény, hogy ez az iparág elégíti ki a hazai textil-, ruházati-, bőráru-, bútorigények mintegy 80—85 százalékát. Ahogy a Központi Bizottság júliusi iparpolitikai határozata is hangsúlyozza. Hi­szen ha nö a fogyasztás — már­pedig az életszínvonal stagná­lásának időszakában is emel­kedik évi 1,5—2 százalékkal —, akkor nyilvánvaló, hogy az ipar­ág sem topoghat egy helyben. Egyelőre csak a belföldi igé­nyekről szóltunk, holott — ez a másik fontos tény — köny- nyűipari termékeinknek mintegy felét exportáljuk. S hogy való­ban nincs szó egy helyben ál­lásról, hadd bizonyítsanak a számok: az 1970—80. közötti időszakban évente 10—11 szá­zalékkal emelkedett az iparág rubelelszámolású, s 17—18 szá­zalékkal a nem rubel elszámo­lású kivitele. A könnyűipar tehát fejlődik. Tagadhatatlan, hogy nem olyan gyorsan, mint például a már említett mikroelektronika vagy pedig a vegyipar — ez nem­zetközi tendencia —, de fejlő­dik. Az ismert tény tény ma­rad: a bel- és külkereskede­lemnek a jövőben is szüksége lesz minden méter olyan szö­vetre, minden pár olyan cipő­re, minden bútorra, amelyet gazdaságosan állítottak elő, s amely itthon is meg külföldön is kelendő. S nélkülözhetetlenek azok, okik mindezt készítik. Szikora Katalin Sir Geoffrey Howe brit kül­ügyminiszter, aki dr. Várkonyi Péter külügyminiszter meghívá­sának eleget téve hivatalos látogatáson tartózkodik ha­zánkban, kedden reggel meg­koszorúzta a magyar hősök emlékművét a Hősök terén. Ezt követően a Külügymi­nisztériumban megkezdődtek a hivatalos magyar—brit külügy­miniszteri tárgyalások. Dr. Várkonyi Péter és Sir Geoffrey Howe véleményt cse­rélt a nemzetközi helyzet idő­szerű kérdéseiről és a kétol­dalú kapcsolatokról. A megbe­szélésen jelen volt Bányász Re­zső, hazánk londoni, valamint Peter William Unwin, Nagy- Britannia és Észak-frország Egyesült Királyság budapesti nagykövete, A brit diplomácia vezetője a kora délutáni órákban Buda­Lázár Györgynek, a Minisz­tertanács elnökének meghívá­sára a közeli napokban Ma­Kedden megkezdődött Cso­pakon a KGST Atomenergia Állandó Bizottság nukleáris műszerekkel foglalkozó szek­ciójának 10. ülése. Az atom­energia békés felhasználási te­rületein alkalmazható műszerek fejlesztése, gyártása szerepelő napirenden. Ezek között elsőd­legesen foglalkoznak az izotó. pos orvosi diagnosztikában használatos eszközökkel, az izotóp technika ipari fel- használásához szükséges ter­mékekkel, és azokkal a mű­szerekkel, amelyek az energe­tikában az atomerőműveknél pest nevezetességeivel ismerke­dett. Délután Marjai József, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese, a Parlamentben fogadta Sir Geoffrey Howe-t. A tárgyalá­son eszmecserét folytattak a kétoldalú, valamint a nemzet­közi gazdasági és pénzügyi kér. désekről. A brit külügyminiszter ugyan­csak délután találkozott Veress Péter külkereskedelmi minisz­terrel. A két miniszter megbe­szélést folytatott a két ország közötti gazdasági kapcsolatok időszerű kérdéseiről. A találkozón jelen volt Bá­nyász Rezső és Peter William Unwin. Este dr. Várkonyi Péter dísz­vacsorát adott vendége tiszte­letére a Külügyminisztérium vendégházában. gyarországra látogat George Bush, az Amerikai Egyesült Ál­lamok alelnöke. elengedhetetlenek. Az ilyen nukleáris műszerek gyártássza­kosodása már két évtizede megkezdődött, s az orvosi mű­szerek gyártásában Magyaror­szág, ezen belül a Gamma Mű­vek kapott kulcsszerepet. A csopaki tanácskozáson az együttműködés továbbfejlesz­tésével foglalkoznak. Arra tö­rekszenek, hogy a tőkés-import folyamatos csökkentésével nuk­leáris műszerekkel is egyre na. gyobb arányban tudják ellát­ni egymást a szocialista or­szágok. nosszu uiai »»»try mu­gyár állattenyésztés a múlt szá­zad óta. A ma már csak ál­latkertekben és a Hortobá­gyon fellelhető ősi magyar szi­laj marhát eleink háromféle­képp hasznosították; igázták, fejték, a húsát kimérték. A gépkorszak kiváltotta az iga­erőt, így alakult ki a kéthasznú tej- és hústermelésre kineme­sített magyar tarka, A hatva­nas évek végén aztán — ten­gerentúli tapasztalatok alap­ján — hazánkban is megkez­dődött a hasznosítási irányok teljes szétválasztása, az egy- hasznú tej-, illetve hőstípus ki. alakítása. A tenyésztőknek nem­csak hazánkban, de számos európai országban — ame­lyekben még a kéthasznú faj­ta dominál — fő gondja, hogy tejből Európában bizonyos te­lítődés jött létre, a .ej iránti igény már csak nagyon kis­mértékben nő vagy stagnál, ugyanakkor ugrásszerűen emel­kedik a marhahús iránti ke­reslet. Ezért övezi élénk nemzetközi érdeklődés az állattenyészté­sünk történetében első ízben megrendezésre kerülő három­napos bemutatót és tanácsko­zást, amelyet tegnap nyitottak meg Kaposváron, a Mezőgaz­dasági Főiskola lovaspályáján. A kezdeményezés érdeme a Kaposvári Szarvasmarha-te­nyésztő Közös Vállalaté — melynek mellesleg Baranyában is 42 taggazdasága van —mu. tatott rá megnyitójában Tóth Károly, a Somogy megyei Ta­nács elnökhelyettese. A rende­zők az ország öt szarvasmarha­tenyésztési rendszere, a Hús­ipari Tröszt, a TERIMPEX és a MÉM célja; bemutatni az elmúlt 13 év genetikai mun­kájának eredményeit, tapasz­talatait. Az ország 29 mező- gazdasági nagyüzeme — köz­tük Baranyából a Bikali Ál­lami Gazdaság és az egyhó- zaskozári Haladás Tsz — 246 tenyészállatot mutat be, öt tisztavérű hústípusú fajtát, és számos húsvonalra keresztezett egyedet, szabad és fedett te­rületeken. Az első napi tenyészállat­mustrára az ország minden ré­széből, számos európai ország­ból, sőt a tengerentúlról is érkeztek szakemberek. A dél­előtti állatbírálatot és bemuta. tót metgekintette a világhírű kanadai dr. Donald MeQ Sha­ver is, akj délután a „Szinte­tikus fajták előállítására irá­nyuló kísérletek eredményei a Shaaver Farmon” címmel tar­tott előadást. Ma, szerdán délelőtt 9.30 órakor Kaposváron, a Latinka Sándor Művelődési Házból folytatódik a program, ahol nyolc előadás hangzik el töb­bek közt a húsmarhatenyész- tés szerepéről, helyzetéről, táv­latairól, a keresztezésekről, a nagyüzemi húsmarhatartás eredményeiről, a szelekciós el­járásokról. Nagy érdeklődés előzi meg dr. Villányi Miklós mezőgazdasági és élelmezés- ügyi minisztériumi államtitkár előadását az ágazat közgaz­dasági összefüggéseiről. Fran­ciaországból dr. P. Menissier, hazánkból dr. Horn Artur aka­démikus előadása Ígérkezik igen érdekesnek. Csütörtökön rendezik meg a tenyészbika aukciót, amely sa­rán 21 növendékbikát árverez, nek el. Az értékes jószágok árai 40 és 100 000 forint között vannak. A kikiáltási ár 50 000 forint lesz. Végül díjkiosztó ün­nepséggel zárul a húsmarha- tenyésztési napok ’83, amelyet a tervek szerint ezentúl minden páratlan évben megrendeznek. — Rné — Szépülő városunk Körkörös mintákkal bur­kolták Pécsett a Xavér templom és az azt környező új lakóházak terét. A ké­sőbbiekben erre a helyre szökökutat terveznek, va­lamint hordós és beton- kelyhes virágokkal díszítik majd a most még sivárnak tűnő teret. Erb János felvétele Hazánkba látogat az USA alelnöke KGST-tanácskozás Csopakon a nukleáris műszerek fejlesztéséről

Next

/
Thumbnails
Contents