Dunántúli Napló, 1983. szeptember (40. évfolyam, 241-270. szám)
1983-09-12 / 252. szám
fiz első pécsi napok Mimi, Musette - Ágnes A rendezői intésre szinte egyszerre kezdődik a próba és az egyes számok közti szü. netben az interjú: az első pécsi fellépés próbája és az első pécsi nyilatkozat. Mindegyiknek megvon a maga hagyományos menetrendje, és Csáki Ágnes, a Pécsi Nemzeti Színház fiatal magánénekese ismeri ezt a menetrendet. — A közönségszervezőknek adunk műsoros estet, én Millöcker: Dubarry című operettjéből a Mindegy nekem című dalt és a Bohéméletből a Mu- sette-keringőt éneklem — — mondja. Már nagyestélyiben van, de mé<-> paróka és festés nélkül. A színpadon a járást, a fényt próbálják. — Tősqyökeres pesti vagyok — kezdi a bemutatkozást. — Évekig énekeltem Gseszka Edit nevezetes Tavasz Leónykarábon, tíz éve jártunk a Pécs-n a kamarakórus fesztiválon. Gönczi Zsuzsa tanárnőnél tanultam aztán énekelni, ő készítet; fel a konzervatóriumra, vagyis a Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskoára. Az érettségi után egy évet kihagytam, csak az énekléssel foglalkoztam. Felvettek az Operettszínház kórusába, o konzit emellett végeztem el, tanárnőm, Fekete Andrásné irányításával. Jelentkeztem és felvettek a Színművészeti Főiskola operett-musical szakára, ahol osztályfőnököm Kazán István volt, a zenés mesterséget Versényi Idától tanultam. A főiskola utolsó évét a Népszínházban töltöttem qyakorlaton. Annyi minden történt velem az életben, csak nehogy kihagyjak valamit! — Hány év alatt történt ez a sok minden? — Huszonnyolc éves va- gvok, ha erre gondol. — Színész vagy énekes? — Színész diplomát kaptam a pécsi színházhoz magánénekesi státusba, az opera tagozathoz szerződtem, mivel a hangomat olyan kvalitásúnak minősítették, amely operai szerepeket tesz lehetővé. — Milyen szerepkörben? — Lírai szoprán hangom van koloratúr készséggel. Énekeltem a Bohéméletben Mimit és Musette-t, a Fra Diavoloban Zerlinát, a Hoffmann meséiben Antóniát. — Mit fog énekelni a pécsi színházban? — Még nincs kiírva a próbatáblára, addig nem tudhatom hivatalosan, melyik operában lének fel. — És operettben? — Remélem tartoqat számomra a jövő néhány primadonna- vagy szubrett-sze- repet. — Miért Pécset választotta? — Hívtak a Népszínházhoz magánénekesnek. Sokat köszönhetek nekik: kemény munka folyik ott, rutint, állóképességet szereztem. De a szgkmát'egy stabil színházban akarom továbbtanulni. — Hogyan érzi magát Pécsen? — Jól. Ne használjunk nagy szavakat, de ez nekem teljesen úi élet, most szakadtam el először az otthonomtól, hosszú időre és igazán. Most kezdem kialakítani szigorú és fegyelmezett napirendemet, amiben mindennek hélye van: próbának, előadásnak. tornának, tanulásnak, pihenésnek. — És a magánéletnek, a szerelemnek? — E tekintetben bizonyos homály van körülöttem, de reméljük, maid kiderül. Addig is: függöny. G. T. ■ ■ ■■■ 11 II I ■! I f ■ Örökzöldek iskolája Volt egy tanárom, aki a nem túl okosan felelő gyerektől általában ezt kérdezte: — No te, fiam, hova jártál eddig? Faiskolába? Most itt, a pécsi Damjanich utca kanyarulatában, Páldy Géza megyei tanácsi vadászati előadó gyönyörű díszfaiskolájában hirtelen ez jut eszembe. Nézem a nyílegyenes sorokat. Sárgásarany, szürkéskék, méregzöld és smaragd ruhákban pompáznak az iskola növendékei — akárcsak egy szokatlan tanévnyitón. Különleges szép nevekre hallgatnak, mint például: Abies Alba, Euony- mus Japonicus, Cédrus Atlanti- ca, Chamaecyparis, Cupresso- cyparis, Sempervirens, Junipe- rus, Picea Glauca Conica ... és így tovább. A hozzáértők is ezeken a neveken „szólítják meg" őket, akik viszont még csak ismerkednek velük, fenyőként, kecskerágóként, cédrusként, ciprusként, borókaként érdeklődnek utánuk. A kertbarátok tudják, menynyi kockázat van a faültetésben. Egyik fa ezt szereti, a másik azt. Ennek árnyék, annak félárnyék, amannak savanyú vagy meszes föld kell . . . — Itt, ebben a faiskolában csak azokat a növényeket szaporítjuk é^j árusítjuk — mondja Páldy Géza —, amelyek kifejezetten a Dél-Dunántúlra, Pécs környékére valók elsősorban. „Bemértük" azokat a pontokat, ahol a különböző fajták és az adott tájegység növénytani sajátosságai a legjobban illenek egymáshoz, és ehhez alkalmazkodva alakítottuk ki az állományt. — Mióta van meg ez a faiskola? — Kezdő erdőmérnök koromban, a hetvenes évek elején kezdtem el foglalkozni díszfákkal. Elsősorban a fekete fenyővel, később számos más fenyőfélével kísérleteztem. Láttam, milyen szegényes az erdészeti fenyőállomány itt körülöttünk, ugyanakkor Püspök- szentlászlón és Sellyén nagyon szép gyűjtemények vannak. így jutottam el a jelenlegi 25-féle lombos örökzöldig és az 50 fenyőféléig. — Ezek a növények konténeresen, megfelelő méretű föld- labdával kerülnek forgalomba. Megbízhatóságuk, szépségük az igényesebb kertbarátok körében közismert. Hogyan készítik fel őket - úgymond: az életre ebben a faiskolában? — A mai eredményekhez legalább tíz év tapasztalatai kellettek. A növények zömét ma már saját anyanövényről szaporítjuk dugványozással, illetve magvetéssel. Az üvegházban perlitbe ágyazott dugványok hormonkezelés után meggyökeresednek, majd egyenletes nöTizenhét éves volt, amikor Athénban megrendezték az első újkori olimpiát; már tizenöt éves volt, amikor Kossuth Lajos Turinban meghalt; Jókai halálakor huszonöt éves volt, s mindössze két évvel fiatalabb Adynál. Huszonegy éves volt a vekedésnek indulnak. Ekkor nylon konténerekbe ültetjük őket, és kint a szabad ég alatt fekvő teraszokon neveljük tovább a kis fácskákat. Az iskolát a „Nö-Mi” (Növénytermesztési Minősítő Intézet) évente kétszer ellenőrzi a fajtaazonosság és a kultúrállapot szempontjából. Eddig minden rendben volt. — Akadt már vásárlói reklamációjuk?- Ha bármelyik itt vásárolt növény netán nem ered meg, másik példányt adunk helyette. Eddig erre még nem volt szükség. milleneumkor. Még sok hasonló adatot lehetne összeszedni, de már így is eléggé félelmetes belegondolni, hogy mindezek egy olyan emberre vonatkoznak, aki még ma is él, s igen jó egészségnek örvend. A szóznégy éves Anna néniA „botránykötet99 drámában Színlelni boldog színpadi szeretőt? Beszélgetés Miskolczi Miklóssal — önt könyve megjelenése után az a vád érte, hogy egy szűk rétegre jellemző magatartásiormát úgy mutat be, mint Magyarországon általános jelenséget. .. Miskolczi Miklóst kérdezzük (van-e valaki, aki nem ismerné ezt a nevet a Színlelni boldog szeretőt? című könyv sikere után?) abból az alkalomból, hogy hétfőn este Pécsett is bemutatják a könyvével azonos című színdarabját a Radnóti Színpad előadásában. Osztrák fúvósok hangversenye Barcson Hétvégén hangversenyt adott Barcson az ausztriai knittelfeldi fúvószenekar, viszonozva a barcsi fúvósok ottani látogatását. A zenekar repertoárjában főleg indulók és nemzeti népi jellegű zenekultúra fúvós feldolgozása szerepelt. A zenekar a hangverseny után megismerkedett Somogy megye legfiatalabb városával és kirándulást tett a ritka növényzetéről híres barcsi ősborókásban és ellátogattak a Balatonhoz is. — Ha ez valóban csak szűk réteg problémája volna, nem kelt volna el a könyvem nyolcvanötezer példányban, sőt ha a Rakéta Regényújságot is hozzászámítjuk, kétszáz- nyolcvanezer példányban. Meggyőződésem, hogy sokkal nagyobb tömegek érintettek ebben a kérdésben, mint őzt sokan gondolnák. Erre utal a színdarab sikere is. Április 9-én mutattuk be a Radnóti Színpadon, s azóta állandóan telt házak előtt megy. Május 1-én délután, amikor árnyékban 32 fokot mértek, és egyetlen színház sem mert előadást vállalni, a közönség akkor is megtöltötte a Radnóti Színpad nézőterét. Egyébként a pécsi lesz a harmincharmadik előadásunk. — Hogyan született az ötlet, hogy a dokumentumkötetből — dokumentum-esszéből? — színdarabot készítsen? — Az ötlet tulajdonképpen a Radnóti Színpadé volt, azok után, hogy egyszer az Angelika presszóban egy jól sikerült beszélgetés, vita alakult ki a könyvről. A dramaturgiai munkát magam végeztem, és áprilisra összeállt a kétszemélyes „szocioszínház”. Három síkon játszódik a történet: a színészek apró jeleneteket adnak elő, majd monológokkal mintegy kielemzik a történteket, végül különböző szituáció kát mesélnek el. — A szinlapon önt is lel tüntették közreműködőként. —flgen, a második rész ben húszperces beszélgetési folytatok a nézőkkel, abból ki indulva, hogy a magyar szín házakban nem túlságosai gyakran kérdezik meg a kö zönség véleményét. — Milyen volt a pesti elő adások kritikai visszhangja? — A kritika enyhén szólvc nem lelkesedett. A közönsér azonban más véleményen van mint mondtam, állandóan zsú folt ház előtt játszunk. — A televízióban a m/na; hallottuk, hogy készülőber van a Színlelni boldog hitves című kötete is. — A tévéinterjú tavaly ké szült, azóta már leadtam c kéziratot a Magvetőnek. He minden jól megy, jövő június, ban megjelenik. A Színlein boldog szeretőt című könyve met egyébként mór átvette egy csehszlovák kiadó is, t színdarab szövegkönyve irán pedig a lengyelek érdeklőd nek. Havasi J. A 104. születésnap után Anna néni ről van szó, akit nemrég köszöntöttek születésnapján, s oki Baranya — hacsak nem az egész ország - legidősebb embere. Komlón él nyolcvanegy éves lányával együtt egyik unokájánál. Mellesleg Anna néninek négy gyermeke volt, közülük ma már csak ketten élnek, három unokája, két dédunokája . és két ükunokája van. A legfiatalabb családtag másfél éves, tehát százkét és fél évvel fiatalabb, mint Anna néni. Anna néni Magyarhertelen- den született; tizenhat éves korában, 1895-ben ment férjhez, s 1935-ben özvegyült meg. S hogy nem csupán közhely az, hogy jó egészségnek örvend, azt bizonyítsák saját szavai: — Tavaly még megkapáltam a kertet, hát igaz, idén ezt már nem csináltam, de minden reggel kitakarítom a konyhát, s rendszeresen mosok. Általában reggel hét és fél nyolc között kelünk föl, s este mindig megnézem a tv-műsort, csak utána fekszem le. Szeretek olvasni, s régen, amikor még volt hangom, nagyon szerettem énekelni. Mindegy volt nekem, hogy magyarul vagy németül, minden dalt tudtam. — Mire emlékszik vissza legszívesebben, Anna néni?- Hát, nem is tudom, nekem nem volt valami könnyű életem, mondhatom, legszívesebben a férjhez menetelem utáni három évre emlékszem vissza, az volt a legszebb. De utána megbetegedett az anyósom, s tizenhét évig ápoltam, az utolsó öt évben már béna volt. Amikor a férjem hazajött a tizennégyes háborúból, ő is beteg volt, s végül mindent magamnak kellett csinálni, a legkisebb fiam segített egyedül. Nyolc hold földünk volt, dolgoztam a szőlőben, a mezőn; a fiamat tizennégy éves korában megtanítottam vetni, hogy segíteni tudjon. Éjjelente pedig varrtam, arra máskor nem jutott idő. Amikor az egész család együtt volt még, mindennap nyolc emberre kellett főzni, aztán hogy - kevesen lettünk, hirtelen nem tudtam főzni, mindig nagyon sok lett az étel, mert megszoktam már a nagy mennyiséget.- 'Hogy a századfordulóból mire emlékszem? Arra, hogy 1900. szeptember 16-án búcsú volt, sok vendég volt nálunk, huszonöt emberre főztem gulyáslevest és kalácsot sütöttem, s aznap született meg az első fiam. Aztán két év múlva a lányom, 1907-ben és 1910-ben ismét egy-egy fiú. S most ismét nyolcán lakunk együtt, itt az unokámnál, s most ő főz mindig nyolc emberre . . . Lánya, a 81 éves Kati néni kikísér a kapuig, s mutatja a szép virágoskertet, ahol épp előző nap kezdte el metszeni a rózsákat. De elfáradt, abba kellett hagynia. Anyja felé int, s azt mondja: — Ö még csak jól van; de én . . . D. Cs. Szokatlan tanévnyitó
