Dunántúli Napló, 1983. szeptember (40. évfolyam, 241-270. szám)

1983-09-02 / 242. szám

1983. szeptember 2., péntek Dunántúli napló 3 Átvészelni a kedvezőtlen időjárást Korábban kezdődött a betakarítás Kisült, foltos táblák, fonnyadt levélzet Baranyhidvégen a szóját aratják Läufer László felvételei Szomjaznak a földek. Mit nem adnának a mezőgazdasá­gi üzemek, ha beázna a „te­tő", azaz néhány napig csen­des eső áztatná a földeket. A több hónapja tartó csapadék- inséges időjárás okozta káro­kat, terméskieséseket már nem hozná helyre, de a jövő évi alapozáshoz legalább jól jön­ne. Különösen a homokos, szi­kes, szaknyelven a gyenge víz- háztartású talajokon termelt növények sínylették meg a nagy szárazságot, ilyet pedig bőven találni a Dráva men­tén. Szerdai kőrútunkon arra kerestem választ, hogyan vé­szelik át a termelőszövetkeze­tek, azok növénytermesztési ágazatai a mostoha időjá­rást. Beremend, Dózsa Tsz, dr. Túrós Sándor elnök: — A tsz eddigi 30 éves mért csapadékátlagainál 130 milliméterrel kevesebb csapa­dék áztatta a földjeinket és ez valamennyi szántóföldi nö­vényünk terméseredményein érezhető. A búzánál is, mely jobb termést hozott, mint ta­valy, az idei 6 tonnás hektá­ronkénti átlagunk mégis ke­vés, mert ha május—június­ban kapott volna 60 millimé­ter csapadékot, lényegesen többet takaríthattunk volna be. A kukoricánk se kapott az utóbbi 36 napban jelentős, mérhető csapadékot, tavaly az átlagunk hektáronként 9,5 ton­na volt, most talán ha meg­lesz a 8—8,5 tonna. Most takarítjuk be a szóját 118 hek­táron a tavalyinál jobb terü­leten vetettünk, gyomtalanabb és mégis örülünk, ha elérjük, talán, ha túlszárnyaljuk a ta­valyi 2,2 tonnás átlagot. A hüvely és a szemképződés idő­szakában nem kapott esőt. Ta­karmánygondunk nincs, gazda­sági stabilitásunkat nem za­varja, hogy a növénytermesz­tés kevesebbet hoz a tervezett­nél. Pohánkából 68 hektárt ve­tettünk, másodvetésként. Hogy mennyi csapadékra lenne szük­ségünk az őszi magágyakhoz? Ügy 80—100 milliméterre —1 de hadd legyünk a kívánság­ban telhetetlenek — csendes eső áztassa a' földjeinket, éj­szakánként és a hétvégeken. Egyházasharaszti. Jóbarát Tsz, Varga Győző növényter­mesztési főágazatvezető: — Ma állunk le a silózás­sal, a felét kényszerből vág­tuk, meglesz 300—310 vagon­nal, ami a tervezettnél jóval kevesebb. Többet nem vágunk. A búza a tervezettnél többet adott, az árpa lényegesen ke­vesebbet, nagyon megsínylet­te a szemképződés idején a szárazságot, pedig a legjobb táblánkon vetettük. Folyik a szója betakarítása, egy7 50 hektáros, vetőmagnak szánt táblán a tervezett alatt, 2,2 tonna helyett 1,8 tonna körüli lesz az átlag. Egyes emelete­ken egyáltalán némt történ meg a szemképződés. Kuko­ricából 6,5 tonnás terméssel számoltunk, de lehetetlen még csak megjósolni is, hogy meny­nyi lesz. A legkritikusabb he­lyeken lesilóztuk. Kisült, foltos táblák teszik ki az 1351 hek­táros kukoricánk java részét van, ahol szinte cső sincs, csak száraz, fonnyadt levélzet és szár. Nem is azokat a te­rületeket silóztuk le, melyeket annak szántunk. Már betaka­ríthatnánk a kukoricát —1 ilyen korai időpontban se kezdhet­tük még — de előbb a szó­jával kell végeznünk. Ta­karmánygondunk nincs. Má­sodvetésként a 220 hektár haj­dina fele biztató, a másik ré­sze nagyon gyenge a száraz­ság miatt. Májustól augusztus végéig 165,1 milliméter csa­padék hullott a földjeinkre, alig több, mint fele a tavalyi­nak. Jól jönne 50—60 milli- méternyi csendes eső. Nagyon érezzük az aszályt, nem értjük, miért esünk ki az aszálysúj­totta terület fogalmából és miért nem nyúlhatunk a tar­talékalaphoz. Drávaszabolcs, Dózsa Tsz, Ambach László I őagronómus: — Búzából és árpából a tervezettnél többet takarítot­tunk be, a szárazság ellenére is az eddigi legnagyobb volt a termésünk. Bár csak hason­lóképpen állnánk a kukoricá­val, most nem főne a fejünk. Megkezdtük a szemcsutka zú­zalék készítését. Vannak tábla­részek, ahol cső sincs, főleg a homokos területek bosszul­ják meg a csapadékhiányt. Fel­mérni egyelőre lehetetlen az aszálykárt. Korábban szep­tember végén, október elején kezdtük a kukorica betakarí­tását, most 27 százalékos víz- tartalmúak a szemek, és 30 százalék alatt már indulhat­nak a kombájnok. Ilyen tar­tós szárazságra nem emlék­szünk. Másodvetésként köles­sel próbálkoztunk, ugyancsak gyenge eredményt hoz. A ta­valyinál több, mint száz milli­méterrel kevesebb csapadékot kaptak a növényeink májustól augusztus végéig. Ha kukori­cából legalább jó közepes ter­mést takaríthatunk be, nem lesznek pénzügyi gondjaink. A napraforgóval is hasonló a helyzet, mint a kukoricával. Keller Ferenc, a kovácshidai Egyetértés Tsz lőagronómusa: — Tavaly januártól szeptem­berig 437,7 milliméter csapa­dék hullott földjeinkre, idén a nyolc hónap alatt mindössze 309.9 milliméter, ha csak má­justót augusztus végéig néz­zük, akkor idén a tavalyinál 130.9 milliméterrel kevesebb esőt kaptak a földek. Ez na­gyon nagy hiány. Búzából és őszi árpából jobb volt az át­lagtermésünk a tavalyinál, bár búzából a tervezettől egy ki­csit lemaradtunk. Amíg a Drá­va menti öntéstalajokon búzá­ból elértük az 5 tonnás átla­got, addig a felső részen a heterogén — homokos, szikes, tehát rossz vízháztartású — földeken örülhettünk a 4 ton­nának. Kukoricából tavaly 6,7 tonnát takarítottunk be, ez évre 6,2-t terveztünk, de hogy mennyi lesz? örülünk, ha meg­lesz az 5,8 tonnás átlagunk. Ha 5 tonna alatti lesz, akkor nem leszünk könnyű helyzet­ben. Szójából reméljük meg­lesz a tervezett hektáronkénti 2.2 tonna. Nagyon szépen in­dult, aztán a júliusi kánikula következtében két szinten nem kötött, az augusztusi csapadék a csúcshüvelyeket szépen ki­fejlesztette, A búza területé­nek 55 százalékán másodvetés­ként kölest vetettünk. Az őszi árpa uán vetett silókukoricát folyamatosan etetjük az állat- állománnyal és a megmaradó részt silózzuk. A szudáni cirok egy részét silózzuk, másik ré­szét a szarvasmarhákkal le­geltetjük, a perkó a juhoknak lesz téli legelő. Legelőink is többnyire kisültek, pótolnunk kell a tömegtakarmányt, mel­léktermékeket is felhasználunk. Silót készítünk kukoricaszár­ból, vegyes silót kukoricaszár­ból és szudáni fűből. A juhok közösen járják az árvakelése­ket és a legelőterületeket. El­sején kezdjük a kukoricabeta­karítást — ez is rekordkezdés, sajnos. Napraforgónk 40 hek­táron talán hozza a tervezett 2.2 tonnát, már betakarítot­tuk. Sajnos nem kapunk va­gont, hogy elszállíthassuk. Baranyahidvég, Közös Út Tsz, Fekete Lásdó elnökhe­lyettes és Nemes Gyula üzem­gazdász: — Talán fele annyi csapa­dék hullott az utóbbi négy hó­napban, mint amennyi az el­múlt év hasonló időszakában, és amennyi ideális lenne. Bú­zából több lett mint tavaly, és alig valamivel kevesebb, mint a tervezett,, árpából rekord- eredményt értünk el. Ma kezd­tük el 300 hektáron a szója betakarítását, a tőállomány alapján nagy terméskilátások­kal számolhattunk, de a jelek szerint sehogy se érjük el a tavalyi 2,6 tonnás átlagot. Ku­koricából tavaly 8,6 tonnás át­lagtermésünk volt, most az IKR termésbecslői szerint 7 tonnával számolhatunk. A fő­vetésből 40 hektárnyit már be kellett silóznunk. Másodvetés­ként az árpatarlóba vetettünk silókukoricát, de az aszály miatt nem sok lett belőle. Szá­las és tömegtakarmánygon- dunk nem lesz. Most egyszer­re silózhatnánk és takaríthat­nánk be a szóját és a kuko­ricát is, ha lenne elég gé­pünk. Csapadékból 40—50 mil­liméter nagyon kéne, de elkel­ne 100 is. * Ami a mezőgazdasági üze­meken múlik, mindent megtet­tek. Most a kiadós, csendes esőn a sor. Murányi László Új helyre költözik a pécsi reumatológiai szakrendelés A mostoha körülmények végleg megszűnnek a pécsi reumato­lógiai szakellátásban. Lényegesen kedvezőbb helyzet kezdett ki­alakulni tegnap reggel azzal, hogy a Rákóczi útról a Munkácsy Mihály utcai rendelőintézet első emeletére megkezdődött a köl­tözés. Dr. Bencze Nándor szakfő­orvos elmondta, hogy mára várhatóan minden a helyére kerül, hétfőn minden zökkenő nélkül tudják fogadni a bete­geket. 1983. szeptember 5-től, hét­főtől,, már az alább felsorolt változtatások érvényesek: Pécs város volt I. és II. kerü­leti lakosságát ellátó — reu­matológiai szakrendelések (dr. Bencze, dr. Matyasovszky, dr. Horváth G., dr. Cser) a Mun­kácsy M. u. 13—19. sz. alatti épületben fogadják a betege­ket. A dr. Veress E. utcai Rende­lőintézetből a két rheumatoló- giai szakrendelés szintén a Munkácsy M. u. 13. sz. alatti épületben nyer elhelyezést. El­látási területe változatlanul Pécs város volt, III. kerületének és az eddigi vidéki vonzásterü­let lakosságai. E vidéki körze­tek: Berkesd, Nagykozár, Ko- zármisleny. Pellérd, Kővágó­szőlős, Görcsöny, Abaliget, Hetvehely, Pécsvárad, Hidas, Mecseknádasd, sBelvárdgyula, Erdősmecske. A Munkácsy M. utcai Ren­delőintézet épületeiben műkö­dő reumatológiai szakrende­lések betegkartonjai a központi betegirányítóban kerülnek el­helyezésre ezért az ezekre a szakrendelésekre beutalt bete­geknek a II. sz. Rendelőintézet (Munkácsy M. u. 19.) központi betegirányítóiában kell jelent­kezniük, ahonnan a rendelőin­tézet liftjét igénybe véve jut­hatnak el a szakrendelések he. lyeire. A rendelési idő változatlanul 7—18 óráig tart. A Rákóczi úti reumatológiai szakrendelésen ellátott vidéki betegek ellátása változatlanul itt marad. E vidéki terület kör­zetei : Egerág, Szalánta, Baksa, Magyarmecske, Sellye, Bogád- mindszent, Csányoszró, Dráva- sztára, Szabadszentkirály, Szent- lőrinc, Bükkösd, Királyegyháza, Bicsérd. Rendelési idő: 7.30—14.30 óráig. FizikotheráDiás részleg mű­ködésének helye: A II. sz. Rendelőintézet (Munkácsy M. u. J9.) II. eme­letén, változatlan helyen és időben működik tovább a fizi- kotherápiás részleg, melynek ellátási területe is változatlan marad (volt I—II. kér. lakossá­ga.) A III. sz. Rendelőintézetből (dr. Veress E. u. 2.) a fiziko- therápiás részleg is a Munká­csy M. u. 13. sz. épület föld­szintjére költözik és a_fenti időponttól változatlan időben — 7—19 óráig — látja el a volt III. kerület és az eddigi vidéki vonzásterület lakosságát. A gyógytorna, súlyfürdő, pa­raffin, masszázs, hydrogalvan kezelés változatlan időben a Rákóczi, út 58. sz. alatt lévő objektumban működik tovább. Dr. Kérchy Mária, a Pécs városi Tanácsa Egyesitett Egészségügyi Intézmények fő­igazgatója szerint a Munkácsy M. utca 13. sz. épület üzembe helyezésével a reumatológiai szakrendelések és fizikotherá- piás részlegek lényegesen ked­vezőbb körülmények közé ke­rülnek. A lakosság számára a várakozási idő jelentősen le­csökken, a kezelések gyakori­sága jobb. uayanakkor a Rá­kóczi úti objektumban a gyógy­tornásztatásra szolgáló helyisé­gek száma háromra növekszik, és ezzel a mozgásszervi meg­betegedésben szenvedő lakos­ság gyóavítása hatékonyabbá, illetve eredményesebbé válik. A kockázatvállalás kötelező Dömötör Jenővel, a Cserkúti MEZŐGÉP Vállalat rnágocsi gyáregységének pártalapszer- vezeti titkárával azt követően beszélgettünk, hogy a rnágocsi gyáregység pártalapszervezete megvizsgálta, hogy a KB áp­rilis 12—13-i ülésén hozott ha­tározata milyen konkrét fel­adatokat jelöl ki a munkahelyi életben az elkövetkezendő idő­szakban. —• Gazdaságpolitikánkban továbbra is a VI. ötéves terv végrehajtása az alapvető fel­adat. Eredményeink: 1982-ben 175,1 millió forint árbevételt, 36,2 millió forint nyereséget ér­tünk el. A VI. ötéves terv idő­szakának végére 190 millió forint árbevételt és 40 millió forint nyereséget szeretnénk el­érni. Eddigi eredményeink alapján 1984-ben a célkitűzés elérése biztosnak látszik. 1983 első félévének várható ered­ményei: árbevétel 104 millió forint, a nyereség pedig 20— 21 millió forint. — Eddig úgy fogalmaztunk: nagyobb bizalmat és támoga­tást kell biztosítani a kezde­ményező, kockázatot vállaló gazdaságvezetésnek. A jelen­legi gazdasági helyzetben ez a megfogalmazás módosult: A kockázatvállalás — kötelező! — Gyáregységünk termék- szerkezetében az elmúlt évek­ben változás történt: a rozs­damentes acélokból készült termékeket — a megrendelé­sek csökkenése mellett —, fel­váltotta a szénacél szerkeze­tek gyártása. Kisebb mennyi­ségben jelenleg is gyártunk rozsdamentes acélból készült termékeket. . . — És milyennek látja a jö­vőt? — Hegesztőberendezésein­ket tovább fejlesztjük, korsze­rűsítjük, hogy ha a piaci hely­zet megköveteli, bármikor ele­get tudjunk tenni a maga­sabb műszaki igényeknek is. Az elmúlt év folyamán meg­kezdődött az IFA dewander gyártás: Iraknak több mint négyezer darabot exportáltunk e termékből. Jelenleg a bel­földi igény kielégítése érde­kében az AUTÓKER megrende­lésére gyártjuk az IFA dewan- dert. S további két IFA légfék- szerelvény gyártásának előké­születei folynak. — Sokféle feladat megol­dása háful a rnágocsi gyár­egység háromszáz fős kollektí­vájára. Úgy is mondhatnánk, hogy ezen a munkahelyen csak univerzális szaktudású dol­gozók tudnak érvényesülni. Be­széljünk arról is: a jó munkát hogyan honorálják? — A Cserkúti MEZŐGÉP Vál­lalat háromszázalékos bér­színvonal-emelkedést tervez 1983-ban, de a teljesítmények arányában mód van arra, hogy a gyáregységek (Pécs­várad, Szigetvár, Cserkút, Vil­lány és a hozzátartozó dráva- szabolcsi, palotabozsoki üzem, valamint Mágocs) differenciált bérszínvonal-emelkedést érje­nek el. Gyáregységünk telje­sítményét alapul véve minden lehetőségünk megvan arra, hogy az év végére 850—900 ezer forint bérpreferenciát ér­hessünk el: ez 5,6—6 száza­lékos bérfejlesztésnek felel meg. A bérszabályozásnak ab­ba az irányban kell hatnia, hogy a dolgozók keresete ará­nyos legyen a teljesítménnyel Szabó József Szomjaznak a földek Felsőszentmárton határában a helyi termelőszövetkezet földjén vágják a silókukoricát

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents