Dunántúli Napló, 1983. augusztus (40. évfolyam, 211-240. szám)
1983-08-10 / 220. szám
1983. augusztus 10., szerdaDunántúli Tlaplo 3 sorgo oanya Házak, lakások az OTP közreműködésével (3.) M ég csak kora délelőtt van, de a hőség már megrekedt a Lauber- féle homokbánya mély katlanjában. Minden sárgán izzik. A falak Sde-oda verik a markolók, a dózer, a porfelhőket szülő üzemi utakon forgolódó teherautók dörmögő hangját. Vakít a fény. A meredek rézsűk nem egyformák: néhol ezüstösen fehér csíkok, hol a hajdani „vasbeütések” rozsdás sávjai tarkítják, s ahova a nap süt, a visszaverődő éles villanások keskeny réssé rántják a szemet. Fent, az Építőipari Szállítási Vállalat Pécs határában lévő, a 6-os út mellett mélyülő homokbányájának bejárata mellett négy-öt, egymáshoz közel nőtt, porral telerakott fonnyadó levelű akácfa árnyékában egy apró faház: ez a bánya „központja", ahol hét gépkezelő, két adminisztrátor és a bányamester, időnként pedig az éppen szolgálatban lévő gépőr — három közül egy —■ talál magának ülőhelyet, hideg szódát, eső elől menedéket. Ha megered egy alapos nyári zivatar, megáll a homokbányában a munka. — Az eső a legnagyobb ellenségünk — mondja Birtha Károly, a vállalat fődiszpécsere. — Fellazul a homok, mozdulni sem tudnak a markolók, a bulldózer... Mindennapjainkban már-már észrevétlenül használjuk a szót, közmondások, „bölcsességek”, szakkifejezések részeként: homok. A homokórától a homokfutóig, a homokszemtől a hoHomok a hegyekből moktengerig, a homokvártól a homokbányáig. De egyáltalában: mi az a homok? A lexikon szerint kőzetek el- mállásából keletkezett, a szél vagy a víz által összehordott, apró ásványi szemcsékből álló, rendszerint sárgásszürke színű laza anyag. A Lauber-féle homokbánya mélyén port verő egyik gépkocsi vezetője szerint: — Rohadt egy talaj... A geológus, dr. Kassai Miklós konkrétan fogalmaz: — Maradjunk ennél a bányánál. Homokja természetesen ennek is kőzetek elmállása során gyűlt össze, mégpedig a mórágyi gránittönk egy részének lepusztulása révén. A felső-pannóniai tenger hullámai kezdték a munkát, morzsolták a hegyek lábát. Ugyanez a fajta homok található Go- rica-Kán környékén is, ám ott üveghomok tisztaságban, azaz jószerével csak kvarcból áll, míg a Lauber-félében sok a földpát — apró, piros szemcsék —, több benne a csillámlemez. A környéken ugyancsak rengeteg homok van a pellérdi víznyerő terület alatt: a Jakab-hegy homokköve ma- ródott-mállodozott szét vöröses homokká az idő során, s gyűlt ezen a részen össze majdnem 60 méter vastagságban. * Homokbányának mondják a sok falu szélén található gödröt is. A Lauber-féle azonban messze környéken a legnagyobb. (Laubernek hívták az első tulajdonost, még ma is a régi „anyakönyv” nyomán nevezik a bányát.) Az itt dolgozó markolók egy-egy harapóssal 5 méter magas sávot marnak ki a homokfalból. Most a kilencedik szintig jutottak, vagyis az említett faháztól 45 méteres szakadék zuhan a mélybe. Az úgynevezett bányatalp egy részén -— párhuzamosan az újabb területek művelésével — folyik a rekultiváció: 3—5 méter vastag humuszréteget terítenek el, hogy ez a „biológiai csodafegyver" jószerével korlátlan szűrőképességével óvó ernyőként védje a felszín alatti vizeket. — A bánya jelenlegi területe csaknem 300 000 négyzet- méter —1 mondja a bányamester, Baráth Imre. — De megyünk tovább kelet felé. Ott, a geológusok kutatásai szerint még körülbelül 1,4 millió köbméter homok van, a tervek szerint ezt ki is emeljük, évente 120 000 köbmétert. Vagyis: 12 évig még biztosan itt leszünk ... Az itteni homok: olcsó. Tonnája 17 forint. Az alacsony ár a ráfordítási költségek aránylag csekély voltának köszönhető, bár — véli Birtha Károly — miután az újabb művelés alá vonandó területekről a korábbinak kétszeresét, 10 méter vastag fedőréteget kell eltávolítani, ez tükröződni fog a homok árában is. — Nem megy, főnök! — kiabál markolója mellől Magyari János. Ö dolgozik most a fedőréteg eltávolításán, kevés kocsi „jut” neki, s bár órabérük van, korántsem mindegy: mennyi a teljesítmény. — Ha megszalad — mondja — 5—6000 forint jön ösz- sze egy hónapban, de mostanában nem akar... Az E—652-es típusú markoló kanalába — ha Magyari jól megpúpozza — nem sok híján egy köbméter föld fér. Négy-öt merítéssel megpakol egy teherautót, percek alatt végez. A trikója mégis merő víz, ahogy kiszáll lánctalpas gépéből, háta két felén olajos foltot hagy az ülés támlája. Négy ilyen markoló dolgozik a homokbányában. — Nehéz a homokka/ dolgozni? — Ránézésre könnyű, különösen fentről. Ott fúj a szél, messziről még barátságosan érdekesnek is mondhatnánk a félszáz méterrel lejjebb lévő világot... De itt? Pokoli meleg van nyáron, megreked a levegő, a gép fülkéjéről nem is beszélve. Volt olyan nap — és nem ez a rekord —, amikor 792 tonna homokot „kanalazgat- tak” irdatlan markolójukkal a gépkocsikra. — Na, gyerünk — ül visz- sza a gépbe Magyari, és úgy arrébb „nyekkent" négy-öt köbmétert a fedőrétegből, mint más egy kosár fűrészport. Mészáros Attila „Egyéb” építési kölcsönök Különösen a városokban egyre többen élnek az emeletráépítés, tetőtér-beépítés lehetőségével. Építési telek híján kénytelenek inkább felfelé bővíteni a meglévő épületeket, sok helyütt erre adottak a műszaki lehetőségek. A pénzügyi lehetőséget pedig az OTP teremtette meg az úgynevezett „egyéb" építési kölcsönökkel. Ez a kategória több fajta korszerűsítés mellett lehetőséget nyújt a már meglévő kisebb lakások összevonására, az épületek bővítésére, a nem lakás célját szolgáló helyiségek lakássá történő átalakítására. Ilyen esetekben is kedvezményes kamatozású kölcsönt, illetve bankkölcsönt nyújt a Takarékpénztár. Miután már meglévő épületekről van szó, a hitelfeltételek a tulajdonformáknak megfelelően eltérnek. Megkülönböztetnek a jogszabályok személyi és állami tulajdonú épületeket, a személyi tulajdonon belül is azt, hogy különálló, új lakás építéséről, vagy pedig a meglévőnek újabb helyiségekkel való bővítéséről van-e szó. Az „egyéb” építési kategóriában a lakóházak bérlői és tulajdonosai részére egységes feltételekkel nyújt az OTP kedvezményes kamatozású kölcsönt. A kölcsön összege az építési köicsön 70 százalékáig, maximum 100 000 forintig terjedhet. Abban az esetben viszont, ha személyi tulajdonban lévő épületen emeletráépítés során egy új lakást — a korszerű lakhatóság valamennyi funkciójával, külön bejárattal —1 hoznak létre, akkor a kedvezményes kamatozású kölcsön feltételei megegyeznek az új épületnél alkalmazható feltételekkel, s az adható pénzösszegekkel. Merőben mások a hitelfeltételek, ha emeletráépítést, tetőtérbeépítést állami tulajdonú ingatlanon kívánnak végezni. A legalább 50 százalékban állami tulajdonú épületre az épületet kezelő szerv, a munkáltató szerv, vagy magánszemély végeztethet. Amennyiben a lakóház általános felújításával egyidejűleg végzik az emeletráépítést, tetőtérbeépítést, úgy a költségeket a tanács (IKV) viseli. A lakások bérlőit a lakásügyi hatóság jelöli ki. Ha a ráépítés során két lakásnál több nem alakítható ki, a munkát magánszemély is elvégezheti. Az OTP ilyen esetben is nyújt kölcsönt. Az emeletráépítésnél, magánszemély esetében a következő az eljárás: az illetékes lakásügyi hatóság a magánszemélyt előzetes bérlőül kijelöli. A ráépítés pénzügyi fedezete a kijelölt bérlő saját ereje, amely a ráépítési költség lakásra eső hányadának legalább 15 százaléka, plusz a bérlő részére megállapítható szociálpolitikai kedvezmény, melyet a tanács fejlesztési alapjából utal át az OTP-nek; továbbá az az építési kölcsön, amelyet az OTP nyújt a kijelölt bérlőnek. Néhány szót még az építési kölcsönről. A saját fedezet kiegészítéséhez adható kölcsön összege a ráépítési költség lakásra eső hányadának 50 százalékáig terjedhet, de legfeljebb 150 000 forint kölcsön nyújtható. A kedvezményes kölcsön évi kamata 3 százalék, lejárati ideje legfeljebb 25 év. Ezen felül bankkölcsön is nyújtható, amelynek összege legfeljebb 50 000 forint, kamata évi 6 százalék, lejárata legfeljebb 10 év. K. Gy. Az út szélén egy csárda A dunaszekcsőj halászcsárda Á turizmus harmadik útja Az Alföldről és Tolnából Dunaszekcsőn át járnak Harkányba A „titok”: a vendégek hozzászoktak a sosem fogyó, olcsó, jó ételhez Sokféle írás kezdődik ezzel a mondaittai: „Az út szélén van egy csárda". Mese, betyártörténet, vers is nem egy, avagy kalandos história szerejmekről. Meg persze üzletről is, hiszen a csárda legeredetibb rendeltetése az üzlet. Most pedig az ország egy kérdőjeles üzletága után mondott igent egy kellemes baranyai csárdo. A kérdőjeles üzletág: o belföldi idegenforgalom. Hiszen az ötnapos munkahét révén megnőtt ugyan a szabad idő, növekedett az ország határon belüli turizmus lehetősége is, de igen sokon kereső foglalkozással töltik a szabad szombatot. Aztán a megnőtt vasúti és buszjegyárak, a folyvást fölfelé ívelő benzinárak is a belföldi idegenforgalom ellenében dolgoznak. De az út mentén van egy csárdo. Nevezetesen a Mohácsról Budapestre tartó út mentén, nem is egészen a mentében, mert egy utcával arrébb kell autózni hozzá: a dunaszekcsői halászcsárdához. Híres csárda, rangos csárda, jó étellel, itallal, híres halászlével. Mégis másképp szolgálja a turizmust, mint korábban sokan hitték. Azt hitték ugyanis többen, hogy a jugoszláv vendégmunkások, akiknek jelentős része erre jár ki a Német Szövetségi Köztársaságba, meg Ausztriába, s errefelé jár onnét haza — nos őzt hitték; ezek az autósok majd törzsvendégek lesznek. De nemigen lettek. Hiszen aki a kevés napon odahaza akar maradni, az minél több időt akar o családjával tölteni, s minél kevesebbet az úton. Vagyis: jól hajt oda és jól hajt vissza is. Gyakrabban jönnek a szekcsői halászcsárdába bécsi kirándulóbuszok, mint jugoszláviai vendégmunkások. Mégis: az úttól alig egy utcával arrébb fekvő csárda jelentős módon kapcsolja össze az ideqenforgalmat és a vendéglátóipart. Annyira, hogy a baranyai idegenforgalom harmadik útjának keresztelték el azt a Dunaszekcsőn át vezető utat. Az első kettő: a budapest —pécs—harkányi út, valamint a baloton—sásd—pécs—harkányi útvonal. E kettőn szép számmal utaznak a baranyai fürdőhelyre hazaiak is, külföldiek is. De a Tolnából, Bácskából, Csongrádból, Kiskunságból sok évtizede Harkányt járó nép mostanában többnyire autóbusszal jön. Nemcsak az utazási irodák révén, hanem a vállalatok, szövetkezetek, gazdaságok bérelt, vagy sóját buszával is. Dunaszekcső pedig szép falu a Duna mellett és ott a híres halászcsárda. Akár Kalocsáról, akár Bácsbokodról, Borotá- ról, akár Szekszárdról — inkább erre húznak el Harkány felé, s nem Pécsen át. Hétvégeken is, hétközben is. Jön tehát a busz, leugrik a isofőr és beszól a csárdába, hogy „Negyven halászlét kérünk visszafelé meq két adag sültet, fél nyolc tájbon itt vagyunk!" A halászcsárda vezetőinek tehát mindig „üzletrekész” helyzetben kell lenniök. Úgy is vannak. Balogh János üzletvezető szerint nem reklámmal, nem árengedménnyel. Kedvezményt csak az utazási irodák csoportjainak adnak, másféle szervezésben másnak nem. De jó ételt és elfogadható áron esznek itt a vendégek. Például 40 forint 70 fillér egy halászlé. Vagyis olcsón, mert a legtöbb helyen 50 forint felett árulják. Dunaszekcsőn tehát egy ötvenesből halászlé és pohár ital is futja. Fontos volt ehhez, hogy ne térjen vissza az évtizeddel ezelőtt még taszító „kátrányízű” hal. Helyette halízű halból főznek, idén eddig csak két napig volt belőle hiány. A legkülönbözőbb országrészekből hozzák a halat. Már akkora tapasztalattal, hogy az ízéről megmondják: melyik haltenyészetből való. Legjobb ízű talán a bihorugrai. Most már nem az áfész, hanem a dunaszekcsői termelőszövetkezet tulajdonában van a halászcsárda. Egy bárka halat tárolnak állandóan, hogy sohase legyen belőle hiány. A dunaszekcsői halász- csárda márkája a sosem fogyó, olcsó, jó étel. Végül is a baranyoi idegenforgalom hormadik útja a dunaszekcső—harkányi út. Eredményéről beszéljenek a számokra halászcsárda ételforgalmának 30 százalékát, vagyis minden harmadik forintját a belföldi turizmus hozzo. Teljes forgalmának pedig minden ötödik forintját. Az úttól egy utcával beljebb álló folyóparti halász- csárda a megye idegenforgalmának egyik értéke. Földessy Dénes
