Dunántúli Napló, 1983. augusztus (40. évfolyam, 211-240. szám)
1983-08-08 / 218. szám
Elégtelen Természetes szűrő a Balatonnak Környezetvédelmi tó Marcalinál Hatalmas töltésen állok, figyelem a távolban dolgozó földgépeket. A Marcali—bo- ronkai városrész és Marcali között négy kilométer hosszú, másfél kilométer széles tó épül. A töltőzsilip már elkészült, lassan folydogál a víz a — feltöltés után 464 hektáros felületűre tervezett — tó medrébe. Az év végéig befejeződik a feltöltés és akkor az egész vízfelület megmutatja magát. Miért kell ide ez a tó, mire fogjó'k használni. A kérdésre Harangozó István, a Somogy megyei Tanács Marcali Járási Hivatalának főelőadója válaszol. — A tó mindenekelőtt környezetvédelmi célokat szolgál. Közismert tény, hogy a Balaton legjelentősebb szennyezői a Zala folyón kívül a déli part vízfolyásai. Ezek direkt módon futnak a Balatonba, magukkal visznek mnident, így például a talajerózióból keletkező iszapot és a legkülönfélébb szerves anyagokat, műtrágya- oldatokat. A szűrés a déli parton létesülő három nagyobb környezetvédelmi tó feladata lesz majd. Egyikük itt épül Marcalinál. A tavat a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság tervezte, egyben ez a cég a kivitelező is. Azon kívül, hogy a tó a Balaton egyik természetes szűrője lesz. a Balatoni Halgazdaság is hasznosítani kívánja. Compót, busát és amurt telepítenek a tározóba. 12 millió köbméter vizet fognak fel itt. A tó partjai Marcali — Marcali-Boronka városrészt, valamint Somogyszenf- pál és Kéthely községeket érintik, üzembe helyezése után a balatonmáriai övcsatorna tisztult vizet visz majd a Balatonba. A tisztulás mértékét tekintve ettől a tótól igen jelentős eredmények várhatók. A javulás kezdeti jelei máris érzékelhetők. Itt, kint az építők között megtudom, hogy munkájukat az elárasztandó területen fekvő erdő felszámolása is nagyban megnehezítette. A mederben a halászhatóság érdekében nem maradhat egyetlen tuskó, bokor sem. Mindemellé társult a robbanásveszély, amit a második világháborúból itt maradt robbanóanyagok hatalmas tömege képezett. A megmunkálás alá vett területet tűzszerész járőr biztosította; eddig a helyszínen legalább egy tonna robbanóanyagot semmisítettek meg. Mintegy 50 millió forint felhasználásával épült fel a 200 000 köbméteres völgyzáró gát. Ezzel együtt félmillió köbméter földet mozgattak meg és számos műtárgyat építettek. — Mire lehet még használni ezt a tavat? Harangozó István: — A város vezetői máris keresik az útját-módját, hogyan lehetne itt szabadidőparkot létrehozni, ahol a lakosság és a marcali diákok sportolással és egyéb hasznos időtöltéssel tehetnék tartalmasabbá szabad idejüket. Fürdés és horgászás az említett szempontok mellett azért sem szerepéT a tervek között, mivel a Balaton itt van mellettünk, alig néhány kilométernyire Marcalitól. Bebesi K. Mit isznak a szingapúriak? A Szingapúri Indiai Kereskedelmi Kamara főtitkára járt nemrég nálunk és ismerkedett Baranya gazdaságával. Az üzleti lehetőségek felderítésére, a kereskedelem előmozdítására érkezett távoli városállam küldötte megfordult a villányi termelőszövetkezetben is, megkóstolta a magyar borokat. Megkérdeztük George Abraham urat, lát-e lehetőséget a magyar borok exportjára Szingapúrba, egyáltalán, mit isznak a több nemzetiségű városállam lakói, a kínaiak, indiaiak, malájok? A kínaiak különféle párlatokat, konyakot isznak, az indiaiak whisky-t. Napközén a tonik ginnel és a Coca-Cola rummal a kedvenc ital. Amit leginkább isznak, az a sör. A bor arrafelé nem népszerű, ugyanis erős, fűszeres ételeket esznek, ami nem teszi lehetővé a borok illatának, zamatának élvezetét. Mindazonáltal fogy némi bor, amit leginkább az európai jellegű ételeket kínáló éttermekben szolgálnak fel. Francia és portugál borokkal öblögetnek, a magyar nedű ismeretlen. — Be kellene vezetni a piacon az önök kitűnő borait is — jegyezte meg George Abraham, aki maga jó példával járt elől: főnökének, a szingapúri kamarák szövetsége elnökének, aki nagy borszakértő, egy üveg különleges magyar bort vitt ajánA víztározó bevezető zsilipkapuja Vizezés, súlycsonkítás, szénsavhiány Víziszonyuk volt az elmúlt hónapban a Baranya megyei Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrző Állomás ellenőreinek. Szokásos havi gyorsjelentésükből mindjárt kiderül, hogy miért. A Mecsektej hibás készítményeinek okaként korábban gyakran merült fel az alapanyag gyenge minőségének gyanúja, ezért az üzemben szúrópróba szerűen az egynapi tejbeszállítást ellenőrizték. A szigetvári járatnál kisebb mértékű idegen víztartalom gyanúja merült fel, ezért a Mecsektej igazgatójának figyelmét felhívták az átvétel és a környezetellenőrzés megszigorítására. Ugyanakkor megállapították, a rózsafai termelőszövetkezetből beszállított 1970 liter termelői nyerstej hét százaléknyi idegen „Visszahallottam a gyerekek ürömét...” így lett varázsló az élelmezésvezető Bűvész ez az élelmezésvezető! Miként lehet, hogy nap mint nap nem is egy, hanem kétféle gyümölccsel zárja az ebédet?! Ráadásul a barackból annyit ehetnek a gyerekek, amennyit csak akarnak! Bizonyára jó néhány pécsi szülő morfondírozott ezen az utóbbi napokban. Legalábbis azok, akiknek a gyermekei a pellérdi napközis táborba járnak és esténként elmondják, mit ébédeltek. A barackot kapták a gyermekek — ingyen, aiándékba! Hogy kitől? A „barackos" doktor bácsitól. Akit a gyekek így emlegetnek, dr. Velin István, nyugalmazott városi főállatorvos. Pécsi lakásán a késő délutáni órákban találkoztunk. Mint ezekben a hetekben mindennap, most is a harkányi út menti barackosukból tértek haza feleségével. A barackérés közepén járva vám mit tenni az öt holdas gyümölcsösben. — Bőséges, szép termést ad idén is a barackosunk —mondja dr. Velin István. — Nekem évek óta szerződéses kapcsolatom van a Zöldért-tel. Tavaly csak bizományba vették át a kisebb barackfajtákat, idén pedig már így sem. Nagyon sajnálnám ha a 25 évvel ezelőtt telepített és évről évre pótolt, gondozott fék termése kárba- veszne. így hát egy ideje megpakoltam a kocsimat barackkal teli ládákkal, s ahol csak megfordultam, osztogattam a barátok, ismerősök között. Ennek ellenére rengeteg maradt, amivel nem tudtam mit kezdeni. Kérdezgettem is őket, nem tudnak-e valamit javasolni, hol fogyna el nagy mennyiségben őszibarack. Antal Gyuri karmester barátomnak jutott eszébe a pellérdi napközis tábor. Felhívtuk a művelődésügyi osztályt, elmondtuk, hogy barackot szeretnénk átadni. Azonnali és örömmel vették az ajánlatot, a szállításról ők gondoskodtak. — Végül is mennyi barackot kaptak a gyerekek? — Hétszóz kilót. — Sok gyereknek szerzett örömet. Bizonyára kedveli őket, hiszen ön is nagypapa. — Négy remek unokám van. Nagyon igyekszem a kedvüket keresni, mert szeretek velük örülni. Nem mondom, az is jólesett, hogy visszahallottam a napközis gyermekek örömét. — Mi lesz, ha jövőre is bő termést ad a barackos? — Mast már tudom, hol fogadják készséggel a gyümölcsöt. T. É. vizet tartalmazott. A tsz elnökét felszólították az ügy kivizsgálására és a vétkesekkel szembeni fegyelmi felelősségre- vonásra. Az elmúlt hónapban több húsipari termékkel is bajuk volt a minőség őreinek. A Baranya megyei Adatforgalmi és Húsipari Vállalatnál kis fehérjetartalmúnak találtatott a soproni felvágott, a lecsókolbász, a kenőmájas, a kelleténél sósabb a disznósajt, az előírtnál nagyobb víztartalmú az olasz felvágott. Az elkövetőkkel szemben fegyelmi felelősségrevonást javasoltak. Nagy víz-, ugyanakkor kisebb fehérjetartalmat mutatott a Pécsi Állami Gazdaság szilágypusztai húsüzeméből a pécsváradi fogyasztási szövetkezet 10. sz. húsboltjába szállított rizses véreshurka, s ugyancsak az előírtnál több vizet tartalmazott, ráadásul rossz ízű volt a disznósajt. Fegyelmi. Hibádzott a súlyuk a Tolna megyei Sütőipari Vállalat szekszárdi üzemében sütött kenyereknek és a vizeszsemlének, hasonló kifogás érte a paksi fogyasztási szövetkezet üzemében sütött kenyereket. A bonyhádi üzemben készült kétkilós fehér kenyér is, úgymond méreten alulinak, találtatott: tömeghiányt mutatott, töppedt volt. A gyártókat figyelmeztették. A forró nyárban rendkívül bosszantó, ha a szikvizekben kevesebb a buborék. Az állomás ellenőrei az előírtnál kisebb szénsavtartalma miatt kifogásolták a Kop-Ka Áfész be- lecskai, a Sió menti Áfész kis- székelyi, a Szekszárd-Sárköz és Vidéke Áfész tengelici üzemében töltött literes szikvizeket. Hasonló elmarasztalás érte a dunaföldvári szerződéses üzemben készült, és a Matusek Gyu- láné kurdi kisiparos által töltött palackos szikvizet. Baksa János miszlai kisiparos viszont az előírtnál tízszerte nagyobb nitráttartalmú szódavizével hívta fel magára a figyelmet, ügyét átadták a Tolna megyei KÖJÁL- nak. Miklósvári Zoltán Kétméteres áradás a Szigetköznél Néhány nap alatt csaknem 2 métert áradt a Duna Szigetköznél. A lassú áradás vasárnap is folytatódott, és hétfőre virradó éjszaka várják a tetőzést 510 centiméteres dunoremetei vízmagassággal. A kiadós dunai árhullám alacsony vízállást talált Szigetköznél, hatására eltűntek a gázlók és újból zavartalan a hajózás. Az árhullámot a Duna alpoki vízgyűjtő területén bekövetkezett kiadós esőzések okozták. Szigetköznél a főmederből jelentős mennyiségű víz áramlik ki az árterületre. Elő néprajzi kiállítás Kutya-show Szántód pusztán A magyar fajtákból tenyészetet hoznak létre Az agár nyúlánk lába megfeszül, kivágódik a fürge test és ... irány a njűnyúl. Aki győz, az lesz a nagykutya. A vesztesek aztán kutyául érezhetik magukat. De hát: késő bánat eb gondolat... Kutyál- kodni pedig egy versenyen a pedigrés kutyáknak nem illik. Szántódpusztán kutya-show volt szombaton. A látványosság mögött rejlő tény: a kutyák alighanem végleg megvetették a lábukat itt, a Balaton- parton. A puszta, a ló és kutya nélkül halott hely csupán. Magyar ló már van, magyar kutya is kell ide, hogy a magyar puszta kutyahagyományai is felvirágozhassanak. Ebből indult ki a SIÖTOUR, amikor elhatározta, hogy Szántódpusz. tát, a Balaton-part egyik népszerű — néprajzi értékeket őrző és lósportot ápoló — idegenforgalmi központját újabb jellegzetes színfolttal gazdagít, ja. A magyar fajta lovak — a magyar fakó és a honosított gidron — mellett egy magyar kutyafajtákból álló tenyészetet is létrehoznak Szántódpusztán. A komondorok és pulik szaporulatát aztán a — lovakkal együtt — eladják. A komoly devizabevétellel kecsegtető „kutyaprofil” kialakítását szolgálja az a — nyár elejétől tartó — rendezvénysorozat is, amelynek keretében az ebtenyésztők egyesületével közösen kutyakiállítások, munkakutyabemutatók nézői lehet, nek az idelátogató turisták. A szombati kutya-show-n az érdeklődők megszemlélhették az agárverseny-bemutatót, szemügyre vehették a dolgos kutyákat „munka” közben. Akinek volt pénze és kutyát akart, természetesen vehetett is — azzal a tudattal, hogy itt (nem úgy, mint hajdan Budán) nem csak egyszer volt kutyavásár... A rendezvénysorozat vasárnap országos kutyakiállítással folytatódott. Erre már előzetesen 600 kutyatenyésztő nevezte be kedvenc ebét, jóllehet csak a nevezési díjak 200 és 400 forint között mozogtak. A nevezés aztán a helyszínen folytatódott. A versenynek vesztese nem volt, ugyanis minden jól viselkedő kutya kapott valamilyen érmet, elismerést. A szántódpusztai nádfedeles házak között már kialakították azt a négy — úgynevezett kennelt, ahol a kutyatenyészetet tartják majd és ahol a külföldi turisták négylábú kísérői számára kutyapanziót is nyitnak. A magyar ló- és kutyafajták szántódpusztai bemutatója a pusztaskanzent és a most épü. lő — Balaton élővilágát bemutató — múzeumot mintegy élő néprajzi kiállítással egészíti ki, B. K. Ajándékbarack a tábornak
